Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-14 / 241. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1962. október IC A Csuka Minden rendben. A hajóra lépési engedély megérkezett a révkapitányságtól, vízre száll­hatunk a for.yódi halászokkal. Egy évek óta dédelgetett ri- purtút terve valósul meg ezzel az érdekesnek ígérkező kirán­dulással. Kezdjük az ismerkedéssel. A hajó vezetője Takács Károly, a halászmester meg Kiss Gyula bácsi, a Balaton régi szerelme­se. 1927 óta hajózik a magyar tengeren, 35 éve keríti hálóba a pontyot, a csukát, a harcsát meg a keszeget. Sok-sok évig télen, nyáron kint volt a ví­zen, halászott jég alól is nem­egyszer. Legnagyobb zsákmá­nya egy 50 kilós harcsa volt né­salgásra. Szalonna meg zöld­paprika kerül elő a táskából, mellé italnak meg Balaton-víz. Ezt isszák a halászok, és es­küsznek rá, hogy ennél jobb nincs. Legföljebb a badacso­nyi. Balaton-vízből készül a halászlé is, ez adja neki azt az érdekes, különleges ízt Boglárnak tart a Csuka, mö­götte á Harcsa szeli a vizet széles fodrozó hullámokat hagyva maga mögött. Mellet­tünk elhúznak a SZOT üdülő- hajói, Fonyódra mennek bizo­nyosan utasokért — A szentesiek... — kiált fel valaki hirtelen, és minden­ki a távolba kémlel. Hajók le­begnék a ví­zen, legalábbis így mutatja az optikai csaló­dás a másik ha­lásztársaságot. Távcső kerül élő, bebizonyo­sodik, hogy a szentesiek fris­sebbek voltak egy kicsit ők már kivetették a hálót Persze ez a mi hajónkon sem várat so­kat magára, megkezdődik a készülődés, mindenki át­megy a hálót TABKA túrok íme a fogás egy része: harcsa és csuka a »-terítéken.-« ló a zsákmány, de volt rá már példa, hogy 273' mázsa hal akadt a hálóba egy napon. Nem is bírták egyszerre be­vinni, kétszer kellett fordulni a zsákmányért. Visszajönnek a hajóra az em­berek, csak egy halász marad a bárkán. S altkor elengedjük őt, egy kilométerre hagyjuk magunk mögött. Működésbe lép a csörlő. így zárul össze a gyűrű a halak körül. Vízbe ke­rül a horgony,, s megkezdődik a legnehezebb és legizgalma­sabb munka, a háló kihúzása. Szinte észre sem vesszük, hogy dél van már, úgy elszaladt az idő. Gyűlik a hal a bárkában, fogas meg süllő — harcsa is akad néhány —, néhol pedig megcsillan a fény egy tükör­ponty oldalán. Szép látvány ez a munka, az összehangolt, rit­hogy nem könnyű a munká­juk, de egy kis jóindulattal le­hetne segíteni rajta. Lehetne, mert ha kikotomák a régi te­lephez vezető csatornát, mind­járt cdamehetnének be a bár­kák, nem kellene háromszor rakodni a halat. Eddig ahány igazgatója volt a vállalatnak, mind megígérte, hogy megcsi­nálják. Fonyódhoz közeledünk, már itt a kikötő. Fordul a hajó, az­tán csöndesen odasiklik a mó­lóhoz. Letelt egy munkanap. És holnap újra vízre száll­nak. Polesz György Parkosodunk — De szépein parkoso­dunk! — hallani, ha egy- egy új park, liget körvona­lait látjuk bontakozni szép, virágos megyeszékhelyün­kön. — De szépen parkoso­dunk — mondtam rpagam- ban a minap egy értekezle­ten. Szó szerint ezt hallot­tam: »Némelyik falusi klu­bunk már tekintélyes folyó­iratparkkal rendelkezik.« Van már gépkocsi- és me­zőgazdasági gépparkunk, az AKÖV-nek van taxiparkja, s a kluboknak van folyó­iratparkjuk. Mi jöhet még? * * * Fantázia dolga. Például . . . .. „ gépállomás a tarktcirpark- Nem könnyű a kai, bölcsődé a gyerekpark­kal, a háztáji gazdaság a szerződéses csibeparkkal, a Kinizsi a drukker parkkal... Az influenza vírusa mindent kibír... Az angol Nature című folyó­iratban megjelent cikk megálla­pítja, hogy az influenza vírusai annyira ellenállóak, hogy raké­tában már többszörösen meg­kerülték a Földet, és semmit sem veszítettek virulenciáj ük­ből. Egy texasi tudományos in­tézet, amely az űrhaj ózás or­vosi vonatkozásaival foglalko­zik, jelentette, hogy egy Dis­coverer típusú rakétában lég­mentes fémtokban levő influenzavírusok harminchá- romszor kerülték meg a Földet, négy napig voltak a világűrben, a földi nehézkedési erő kilenc­szerese hatott rájuk, óriási hő- mérsékleti ingadozásokat éltek át, és mindezek ellenére nép­ségben« maradtak. ELKÉSZÜLT A VILÁG LEGSZEBB NŐJÉNEK FÉNYKÉPE. A nő azonban, akit a kép ábrázol, nem él. A képet nyolc nő fényképé­nek egy-egy részletéből állí­tották össze. Szeme Sophia Lorené, állát Brigitte Bar- dot-tól vették kölcsön, füle Grace Kellyé, haja, frizu­rája Jacqueline Kennedyé, nyaka Audrey Hepburné, orra Julia Meeds Shirley McLainé, homloka Margaret angol hercegnőé. dolga egy diplomatának Harold Nicolson angol dip­lomata és író mondása: »Nem könnyű feladat egy diplomata számára kideríte­ni az igazságot, de még an­nál is nehezebb a kiderített igazságot úgy jelenteni ha­za, hogy el is higgyék.« Hálóingesek klubja Amerikában és Kanadában megalakult a »-hálóingbarátok klubja«. A klub heves harcot akar folytatni az »erkölcstelen« pizsama viselet ellen, és ismét diadalra akarja juttatni a ha­gyományos hálóinget. Kiss Gyula bácsi, a halászmester hálót. kiveti a hány éve, azóta nem sikerült ilyen szép példányt fogni. A többiek meg, a brigádnak nevezett, három éve jóban- rosszban együtt élő nagy csa­lád, Pápai József, a halászié főzésének mestere, Zsinkai Fe­renc, Horváth István és tár­sai sorra nyújtják a kezüket, kemény a szorításuk, mint a vas; megedződött a kéz a há­lók húzásától. Fölberreg a Csuka motorja, enyhe remegés járja át a hajó­testet. Aztán szinte észrevétle­nül meglódul a hajó, s néhány - pillanat múlva kifutunk a ki­kötőből. Reggel van, hűvös őszi reg­gel, egy kissé párás a levegő. A Badacsony olyan közelinek lát­szik, hogy szinte kedve volna az embernek átugrani egy kis borkóstolóra. Gyula bácsi az eget kémleli, hogy lesz-e szél, jó, halat há­lóba űző szél, mert az fontos dolog; aztán le­gyint: — Majd meglátjuk. — Harmincöt év alatt jócskán nyüobt lehető­ségié a szeszé­lyes balatoni időjárás megis­merésére, a legtöbbször be is válik jóslata, de hát »az utóbbi években már az ördög se tud kiiga­zodni a külön­böző légrétegek vonulásában.« Dolgozik a lás Diesel-mo­tor szaporán. Leülünk a ha­jó orrába, hogy kihasználjuk beszélgetésre az utazási időt. Mert ha meg­kezdődik a há­ló eresztése, akkor minden­kinek sok dol­ga lesz, nem érnek rá a tár­húzó bárkára. Csobbanás jel­zi, hogy az ezer méter hosszú perionháló víz­be kerüL Csend vám a hajón, csak a vezető és a gép­kezelő marad a fedélzeten, mindenki más a kidobásnál segédkezik. Vajon ná akad ma a há­lóba, milyen fogás lesz? — ez jár az embe­rek fejében. Mert bizony előfordul, hogy alig egy-két ki­Késziil a finom halászlé, Pápai József fő­zi az ebédek A bárka kormányosa munka közben. muses mozgás. Me sereglenek a hajék köré a partmenti üdü­lők csónakázó lakói, ők is né­zik a halászok miunkáját. Néha fölszisszennek, mert Gyula bá­csi visszadob a vízbe egy-egy jól fejlett harcsát; nem értik az emberek, miért csinálja. Pedig egyszerű a nagyarázat: nem érte el a súlyhatárt. Telnek a kosarak, jég kerül a halakra, hogy frissen jussa­nak a piacra. S amset vége a munkának, láng lobban a bár­ka fedélzetén levő tűzhelyen: ebéd készül, igazi balatoni ha­lászlé. Rotyog a bográcsban a finom étel, ínycsiklandozó il­lat száll a levegőben. Biztat­nak az emberek, kóstoljuk meg a tüzes-paprikás eledelt, ízlik is, nagyon finom. Már indul vissza a motoros, újra berreg a Diesel. Körülül­jük a fedélzetet, beszélgetünk, mások meg az ördög bibliáját forgatják, mert úgy jobban múlik az idő. Panaszkodnak az emberek, Cjfz&itujicL SzjekjÉJüÉ iiipő lilában. I Pater Anselmus, a genovai Santa _________ Annunziata-temp­l om papja napi sétáját végzi a Palazzo Doria felé. Óvato­san lépked a macskaköves úton. A Capo Faro felől fújdo- páló langyos szél borzolja ősz haját. Hangos laudeturral kö­szöntik jobbról is, balról is. Az egyik kapualjban hangos vita üti meg fülét. A vitatko­zók észre sem veszik. Előkelő nevek harsannak élő a vitából. Anselmus atya elmosolyodik. A lárma is tartozéka a másna­pi nagy eseménynek: holnap újul a genovai nagy tanács. Mint minden évben, öten ki­váltak a nagy tanácsból, és he­lyükbe kilencven jelölt közül öt új tagot sorsolnak. Ki lesz az öt polgár a kilencven közül? Ezren vitázik a nép. Veszeked­ve, hangoskodva kergetik a szerencsét, hisz aki a lottérián két vagy több új tanácstag ne­vét eltalálja, a fogadás össze­gének többszörösét kapja. A vitatkozók hirtelen elhall­gatnak. Észrevették Anselmus atyát Csöndes mormolással köszöntik. Anselmus áldásra emelt kézzel üdvözli a vitat­kozókat »Játsszatok csak gyermekeim! A sorsolásban úgyis Isten akarata érvénye­sül." Szerda este. Sere­1962. | gesen ülnek a ka­posvári postate­I olyan öreg talán, mint maga az , emberiség. A sze­rem hosszú asztalánál. Egy fehér hajú öregasszony nagy gonddal átfőz öt számot a kilencvenkockás rózsaszínű lottócédulán: két fia, két uno­kája és a kedvesebbik menye évszámait húzza át. Saját év­számára nem is gondol, mert vaskos följegyzései szerint a hatvannyolc ritkán jön ki. Mellette egy jól öltözött fia­talasszony, a kapu előtt drapp színű autó várja. Tenyerével eltakarja a lottócédulát, hogy senki se lássa a ki tudja, mi­lyen rendszer szerint összeállí­tott számokat. Ellenzős sapkával fején egy traktoros dolgozik egy nagy csomó cédulán. A társaság legifjabbika egy szőke hajú kisdiák talán elsős gimnazista. Ö is szerencsét próbái. rencsejáték ugyan jóval fiata­labb ennél, de szintén nagy múltú. Erről tanúskodik az Iliász is: »-...Hektár, Priamosz fia és vele fényes Odüsszeusz ... réz-sisak öblében ráztak sorsot...« Az Európa-szerte oly népsze­rű lottó kialakulása majdnem születésétől kezdve történelmi­leg nyomon követhető. Benedetto Gentile genovai szenátor ötlete volt, hogy tilt­sák be a magánvállalkozású fo­gadásokat, és az állam vegye kezébe a játékok lebonyolítá­sát. A kilencven szenátorjelölt neve helyébe számok kerültek. A tét két, három, négy, öt számra szólt, vagy egy számra annak megjelölésével, hogy hányadiknak húzzák ki. Az első állami lottósorsolást Genovában 1620-ban tartották meg, s hamarosan elterjedt egész európában. Magyaror­szágra 1763-ban került, amikor az osztrák állami lottó bérlő­jének, Cataldi grófnak kon­cesszióját Magyarországra is kiterjesztették. Az első játéko­kat Budán és Pozsonyban tar­tották. Az 1868. XV. törvény­cikkel felállították az önálló magyar lottó jövedéket, a Ma­gyar Királyi Lottóigazgatósá­got. A magyar lottéria a genovai rendszer szerint kilencven számból öt nyerőszámot sor­solt. Elfogadtak betétet határo­zatlan egyes húzásra. Az öt nyerőszám bármelyikének el­találása esetén a betét tizen- négyszeresét fizették ki. Hatá­rozott egyes húzásra, amikor a fogadó eltalálta, hogy az általa megjelölt számot a kihúzott öt szám közül hányadiknak húz­zák ki, a betét hatvanhétszere­sét fizették. Kettes találatra 240-szerest, hármas találat ese­tén 4800-szorost fizettek. Né­gyes és ötös találatra nem fo­gadtak el betétet. így szórakozott változó sze­rencsével a jámbor lottózó nép 1897-ig, akkor ugyanis megszüntették a lutrit. Változó szerencsével és vál­tozó babonákkal ... 1874-ben e^y újságcikk az 1873. évi tőzs­dekrachot a mohácsi vészhez hasonlította. A budai kis lutri hamarosan nagy összegeket fi­zetett ki a 15—2—6-os tennó- ra. 1891-ben, amikor fölmerült az 1896. évi milléniumi ünnep­ség terve, sokan tették meg si­kerrel a 18—9—6 számkombi­nációt. A véletlennek ezek a játé­kai óriási mértékben táplálták a különféle babonás elképzelé­seket, álomlátásokat. modem lottójá­tékost a matema­tikai rendszerezés mai irányítja, a babonás elképzelé­seknek úgyszólván befelleg­zett. Ha hagymásrostélyosról álmodva valaki megteszi a 10 —35-öt, az aligha babona, eny- nyi az éttermi zenés ára ennek az ételnek. Ha valakinek álmá­ban kihúzzák a fogát a rende­lőintézetben, és utána a 13-at és a 65-ot játssza, úgyszintén nem babonás, csak ismeri a te­lefonkönyvet. Hát még ha né­gyes találata van! Ki merné a csalhatatlant babonásnak ne­vezni? Én nem játszom, mert nem hiszek a szerencsémben. Ta­lán nem is illik magamfajta komoly emberhez a szerencse- pillangó kergetése. Nem elég, ha családom minden tagja ját­szik, ki tudja, hány szelvény­nyel?! Gyakorlott lottózótól hallot­tam, hogy a bosszúságot okozo számokat helyes megjátszani. Felajánlok ingyenesen néhán tippet. Jó a 17-es. Enn i utca van feltúrva ez idő s rint Kaposváron. A 24-es seru lehet rossz. Ennyiszer szóiEu meg naponta a városház to­ronyórájának szép muzsikává. A Kinizsi-szurkolóknak biztos nyerés lehet a 25-ös. Ennyi gólt kapott ez évi bajnoki mérkő­zésein a Kinizsi. Az adott gó­lok számát nem javaslom meg­tenni, mert az egészen kis szá­mok mostanában nem jönnek ki. Egyébként a felsorolt szá­mokért semminemű felelőssé­get nem vállai — kb —

Next

/
Oldalképek
Tartalom