Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
■ S' ■yr* TILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÄRA: SO FILLÉR SomogyiKéplap AZ MSZMP-MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XIX. ÉVFOLYAM 241. SZÁM. VASÁRMP, 1962. OKIÓBER14. A kétszáz forint meg a becsület (3. o.) Szemüvegen keresztül... (4. O.l Mire való a nyelvművelés? (5. o.) (frfírtnna szekere liliomában (8. e.i I I Mai szórnánk tartalmából: Pártértekezletet tartottak tegnap Kaposváron, Csurgón és Nagyatádon Mint ismeretes, pártunk VIII. kongresszusát megelőzik a kommunisták tanácskozásai az alapszervezetekben, a járási, a városi, illetve a megyed pártértekezleteken. Most a járási párt- értekezletek zajlanak a megyében. Ezeken azok az elvtársak vesznek részt, akiket az alapszervezetek taggyűlésein küldöttnek megválasztottak. A járási pártértekezleten a párt járási vezető szervein kívül megválasztják azokat az elvtársakat is, akik a járás kommunistáit a közelgő megyei pártértekezleten képviselik majd. A járási pártértekezletek egy részéről már beszámoltunk, mai számunkban a kaposvári, a csurgói és a nagyatádi járás kommunistáinak tegnapi tanácskozásairól tudósítunk. A kaposvári városi pártértekezletről keddi számunkban adunk ismertetést. A kaposvári járás hiBiiistái leiáilták helyiket a mezipzÉsái szocialista átalakításában A kaposvári járás kommunistáinak küldöttei tegnap a Béke Szálló nagytermében tartották meg pártértekezletüket. A tanácskozásom megjelent Péteri István elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Szirmai Jenő elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke, dr. László István és Sólyom Gábor elvtársak, a megyei párt-vb tagjai. A járási pártbizottság beszámolóját dr. Takács István elvtárs, a pártbizottság első titkára mondotta eL A járás pártéletének elemzésével kapcsolatban megállapította, hogy az utóbbi három évben erőteljesen fejlődtek a pártszervezetek, munkájuk színvonalasabbá vSlt. A Politikai Bizottság határozata alapján sok becsületes, kiemelkodő munkát végző termelőszövetke-. zei taggal erősítették meg a pártszervezeteket. Megnőtt a párt tekintélye a járásban, s tömegkapcsolatának növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pártonkívüliek százai keresik föl napról napra gondjaikkal, problémáikkal a pártbizottságot. Az emberek bíznak a pártban, és helyeslik politikáját, A beszámolóiban igen jelentős helyet foglalt el a járás termelési eredményeinek elemzése. Takács elvtárs megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása nagy próbára tette a kommunistákat, de méltóan megálltak helyüket, és becsületet szereztek a pártnak. Hangsúlyozta az előadó, hogy csak az elismerés hangján lehet szólni e történelmi jelentőségű, forradalmi munkáról és sok névtelen harcosáról. A beszámoló — mélyreható elemzés kapcsán, az eredményekről és a fejlődést gátló hibákról is őszintén számot adva — feltárta többek között, hogy a járásban jelenleg 74 termelő- szövetkezet gazdálkodik 24 64f> taggal, s az átszervezéssel együtt sikerült lényegesen emelni a termelés eredményeit is. A tsz-ek határait gondosan művelt táblák, jól ápolt növényi kultúrák jellemzik. A szövetkezeti parasztok hozzáértő munkája nyomán elismerésre méltó sikereket értek el a közös gazdaságok. A nagyüzem fölényét bizonyítja többek között, hogy míg 1355-ben a begyűjtés legmagasabb tényszá- mú évében összesen 1061 vagon gabonát vásárolt fel az állami kereskedelem, a kaposvári járásból ezzel szemben az idén október 10-ig 2137 vagon kenyérgabonát értékesítettek a járás termelőszövetkezetei. Sok községben kiemelkedő terméseredményt értek el az intenzív tí’',7af»1tákból. Visnyén például 32. Gigében 26 mázsa búzát, takarítottak be tábla átlagában. Rákéiban 24 mázsát holdanként El ke*1l érni — ál- lapíte+tc. meg a beszámoló —, hogy a második ötéves terv végére az összes vetésterület 70 százalékán intenzív búzafajtákat termesszenek. A pártbizottság beszámolója kritikusan vizsgálta az állattenyésztés eredményeit és hibáit. Figyelemre méltó, hogy a járás tsz-ei az ötéves terv állatlétszámra vonatkozó célját már az idén megközelítették, s 1963-ra elérik az 1965-re kitűzött állatlétszámot. Lemaradás mutatkozik azonban az állat- tenyésztés és tartás minőségi követelményeivel kapcsolatban. A tejtermelés — részben az üszőnevelés elhanyagolása, részben a takarmányozási hibák következményeként — alacsony. Az első félévben az egy tehénre eső tejhozam mindössze 958 liter volt. Legrosszabb a helyzet a kercseli- geti, az igali, a patalomi, a toponari, az őrei, a somogyasza- lói és az eddei tsz-ekben. A beszámoló a továbbiakban hű képet adott a járás kulturális fejlődéséről; részletesen tárgyalta a gépesítés jelentőségét és problémáit, a tsz-ek anyagi, technikai bázisának megteremtését; elemezte a termelőszövetkezetekben dblgozó asszonyok helyzetét, és mindezzel tág teret nyitott a vitának. A küldöttek szavából cselekvőkészség és felelősségérzet csendült ki; beszámoltak eredményeikről, de inkább a hibák okait, az előrejutás lehetőségeit boncolgatták. Simon István igali párttitkár például önkritikusan számolt be a szövetkezet állattenyésztésének lemaradásáról, s a hibák gyökérét abban látta, hogy a szocialista gazdálkodás elméletét még nem tette magáévá a parasztság, vonakodtak bevezetni az új módszereket, így a korszerű, itatásos borjúnevelést is. Többen panaszolták, hogy a szövetkezetekben sok az öreg, a fiatalok másutt keresnek munkát maguknak. Megállapították azonban, hogy ez az elvándorlás a tsz-ek megerősödésével megszűnik. A fiatalok visszatérésének alapja az, hogy a gépesítéssel hozzájuk közel álló munkaalkalmat teremtsünk. A széles körű vita során több szó hangzott el a vezetés színvonalának javításáról, a tsz- demokrácia kiszélesítéséről, valamint a tsz-tagok és vezetők kapcsolatának megjkvításáról. A küldöttértekezlet részvevői ezután megválasztották a járási pártbizottság és a revíziós bizottság tagjait. A pártbizottság első ülésén Balajcza János, Deák János, Farkas Dezső, Karpov Ferenc, Körtés Gábor, Nándorfalvi Nándor, Somogyi József, Suri Sándor, dr. Takács István, Tóth György és Virágh Ferenc elvtársakat választották meg a járási párt- véigrehajtó bizottság tagjaivá. A járási pártbizottság első titkára dr. Takács István elv- t^rs, titkára bedig Somogyi József elvtám A vesetés javítása a gazdasági eredmények növelésének döntő előfeltétele a csurgói járásban Mértéktartóan vette számba az utóbbi három év eredményeit, szépítés nélkül föltárta a fogyatékosságokat, és részletesen meghatározta a tennivalókat tegnap a csurgói járási pártértekezlet. Ez jellemezte a járási pártbizottság beszámolóját is — amelyet Bertalan, József elvtárs, a JB titkára terjesztett elő —, ez a széfem hatotta át a vitát is. A tanácskozáson a vezetés helyzete, további javításának számos sürgős feladata kapta a legnagyobb hangsúlyt. Az ipari termelés alakulását is ebben az összefüggésben tárgyalták meg a pártértekezlet részvevői. Gyékényesen a MÁV dolgozói a beszámolási időszakban háromszor kaptak vezérigazgatói elismerést, s elnyerték az élüzem kitüntetést. A járási jellegű Napsugár Ktsz készítményei közül mind több jut el külföldre. A termelési sikerek növekedésében benne van a dolgozók derekas helytállása mellett a hozzáértő vezetés jó munkája is. Ahol viszont nincs kellően megoldva az irányítás, ott a termelésben óhatatlanul baj van. Ezért is vetette föl teljes nyíltsággal a beszámoló a megyei tanács illetékeseinek felelősségét abban. hogy a Csurgói Faipari Vállalatot évek óta igazgató nélkül hagyták. A termelőszövetkezetekben szintén nagyrészt attól függ a gazdálkodás, hogy milyen a vezetés. A járásban húsz közös gazdaság működik, s közülük hét a gyenge. A gazdaságilag még meg nem erősödött szövetkezetek művelik a közös szántóterületnek a felét. Ezért is fontos, hotgy minden erőt a gyenge szövetkezetek rendbehozására, talpraál- ií+ására mozgósítsanak a csurgói járásban — amint ezt a beszámoló is és a .vita is hangsúlyozta. A tavaly gyengének minősült szövetkezetek közül a zákányi Csokonai Tsz éppen tegnap tudatta táviratban a járási pártéirtekezlettel, hogy végzett az ősziek vetésével, s kapásnövényei közül már csak a kukoricának a termése van kint a mezőn. Méltán kapta meg ez a közös gazdaság a járási versenyzászlót. A többi gyenge szövetkezetiben nem haladnak ilyen jól a munkák. A beszámoló elemezte ezek helyzetét is, és megszabta, mik a tennivalóik a jövőben. A felszólalók közül Czmerk István elvtárs, a berzencei Jobb Élet Tsz elnöke őszintén megmondta, hogy egy esztendő nem elégséges, hanem néhány év szukt- séges ahhoz, hogy megerősödjön közös gazdaságuk. A pártértekezlet azt a feladatot adta a járási tanács kommunistáinak, hogy munkájuk homlokterébe a gyenge termelőszövetkezetekkel való foglalkozást állítsák. A beszámoló azt is megemlítette, hogy a járás a megyei tanács mezőgazdasági osztályától nem kapott kellő támogatást e nehéz feladat megoldásához. A járási mezőgazdasági osztályon változatlanul sok a papírmunka: az első félévben például 2600 aktát kellett elintézniük. Ezért is van az, hogy az osztály dolgozóinak kevesebb ideje jut arra, hogy a helyszínen segítse a szövetkezeteket, kivált a gyengébben működő közös gazdaságokat. (Folytatás a 3. oldalaim# Bővül a társadalmi Bíróság intézkedéseinek jogköre Az Elnöki Tanács ülése A Tájékoztatási Hivatal Elsősorban azokban, az ügyekközli: Az Elnöki Tanács szombaton délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendeletét. Ezután községi határokat érintő terület-átcsatolásokat hagyott jóvá, végül egyéb ügyeket tárgyalt. * * * A társadalmi bíróságokról szóló új törvényerejű rendelet — felhasználva a már több mint 6 éve működő társadalmi bíróságok kedvsző tapasztalatait — tovább fejleszti a társadalmi, bíráskodást. Ezt lehetővé teszi a dolgozók szocialista tudatának és erkölcsi felfogásának fejlődése, a társadalmi bíróságok munkája iránit megmutatkozó növekvő érdeklődés és aktivitás, valamint az a kedvező hatás, amelyet e bíróságok tárgyalásai és határozatai gyakorolnak az eljárás alá vont személyekre és a vállalat többi dolgozójára. Az új Jogszabály — amely 1963. január 1-én lép hatályba — jelentős lépés állami életünk és társadalmi rendszerűink demokratizmusának további szélesítése terén. A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Feladatuk, hogy a munka öntudatos, fegyelmezett végzésére, a társadalmi tulajdon védelmére neveljék a dolgozókat, s elősegítsék a dolgozók emberi méltóságának, továbbá tulajdonának és jogainak kölcsönös tiszteletben tartását. Ezzel a társadalmi bíróságok — a dolgozók véleményét közvetlenül kifejezésre juttatva — hozzá fognak járulni a szocialista erkölcs további megerősítéséhez. Minden olyan állami vállalatnál és gazdálkodó szervnél, hol a dolgozók száma a százat meghaladja, társadalmi bíróságot szerveznek, sőt ilyen bíróságokat más állami szerveknél, intézmémyek- mél és egyes szövetkezeteknél is . lehet választani. A társadalmi bíróság elnökét, elnök- helyetteseit és tagjait a vállalat dolgozói két évre választják a közösség bizalmát élvező, .példamutató magatartásé társaik közül. A társadalmi bíróságok jelentősége megnövekszik, mert az eléjük tartozó ügyek és az általuk hozható intézkedések köre kibővült. ü§ Bezárult a gyűrű, megkezdődik a háló húzása. (A fonyódi halászok munkájáról képes riportot közlünk a 8. oldaton^ ben döntenek, amelyeknek társadalmi elbírálása különösen alkalmas a felelősségre vont személy és a többi dolgozó nevelésére. A munkafegyelem és a szocialista együttélési szabályok megsértése, a munkahelyen 'elkövetett tulajdon elleni és más szabálysértések esetén kívül a társadalmi bíróság az eddiginél szélesebb körben járhat el az olyan kisebb jelentőségű bűntettek miatt is, amelyeket az ügyész vagy a bíróság teszi át hozzá elbírálásra. Eldönti a vállalat dolgozói között becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt felmerült vitákat és az 1060 forintot meg nem haladó összegű anyagi természetű vitás ügyeket is. A társadalmi bíróság tárgyalása általában nyilvános. A tárgyaláson a dolgozók kérdéseket tehetnek föl a felszólalhatnak. Indokolt esetben a felelősségre vont dolgozó munkatársai közül társadalmi vádlót és társadalmi védőt lehet kijelölni. Védő csak az lehet, akinek kijelölésével a felelősségre vont dolgozó is egyetért. Bővül a társadalmi bíróság intézkedéseinek jogköre is. A nevelő jellegű intézkedések (figyelmeztetés, megrovás) mellett súlyosabb megítélést kívánó esetben javaslatot tehet a vállalat igazgatójának a felelősségre vont dolgozó elbocsátására vagy alacsonyabb munkakörbe helyezéseire. Bűntett vagy szabálysértés miatt a társadalmi, bíróság 500 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat. Javasolhatja az alkoholista kényszerelvonó kezelését, elrendelheti továbbá, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének legföljebb a felét a család számára utalják ki, végül — károkozás esetén 1000 forintig terjedő kártérítést is megállapíthat. A pénzbírság címén levont összegeket a vállalat dolgozóinak kulturális' és szociális céljaira kell fordítani. A rendetet a törvényesség érdekében lehetővé teszi, hogy a társadalmi bíróságnha- tározatáí a szakszervezeti bizottság. egyes esetekben pedig a járásbíróság fehilvizsgaT- hassa. A társadalmi bíróság határozata ellen a szakszervezeti bizottságnál panaszt emelet az, aki a határozatot sérelmesnek tartja. A -társadalmi bíróságok működésének irányítása a Szakszervezetek Országos Tanár- csának feladata. A SZOT elnöksége határozatot hozott a társadalmi bíróságok megalakításáról, szervezetéről és működéséről. Ez a határozat a vállalat, üzem stb. nagysága szerint szabályozza a társadalmi bíróságok tagjainak létszámát, megválasztásuk módját. A SZOT elnökségének határozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi, bíróság — határozatának meghozatala előtt — messzemenő gondossággal mérlegelje az ügy ösz- szes körülményeit. Az új jogszabály értelmében a társadalmi bíróságok tevékenységét az ügyészség, a bíróság, illetve az állami vállalatok, a társadalmi szervezetek és szövetkezetek jogtanácsosai is segítik. (MTI)
