Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r * ______ jí * '‘í'APQS^ -< ÁR 4: 50 FII,LÉR AZ MSZMP I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 240. SZÁM. * SZOMBAT, 1962. OKTÓBER 13. Mai számunk tartalmából: 11 forintról 25 forintra (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Eladtak egy gyereket (6. o.) I J Új növényfajtákat ismert ei a Mezőgazdasági Minősítő Tanács A Mezőgazdasági Minősítő Tanács pénteken tartotta ala­kuló ülését a Földművelés­ügyi Minisztériumiban. Megvi­tatta a minősítés új szabály­zatát, majd 21 növény-fajta- jelölt sorsáról döntött Az újanmam elismert fajták zöme gépesített nagyüzemi termesz­tésre alkalmas takarmánynö­vény. Külön elismerést ér­demel közöttük két hibridku­korica. A kertészeti növények között most ismerték el az el­ső, nagyüzemi termesztésre alkalmas étkezési szárazbab­fajtát, amely jól szerepelt a f őzéstechnikai vizsgálatokon is. Elismerést kapott a két különböző gyümölcs kereszte­zésével létrehozott málnasze- der, amit különleges íze és aromája igen alkalmassá tesz a gyümölcslevek választéká­nak bővítésére. A kongresszusi irányelvekből fakadó szakszervezeti feladatokról tanácskozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson dr. László István a megyei párt- végrehajtóhizottság tagja, a megyei tanács vb-elnöke is. Az ülésen Szőke Pál, az SZMT ve­zető titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának kongresz- szusi irányelvei nagy érdeklő­désre találtak megyénk lakos­sága körében, dolgozóink saját véleményükre, javaslataikra ismernek a tézisekben. Az irányelvek helyesen tükrözik az életet, a párt hatéves poli­tikájának eredményeit. Szilárd alapokat teremtettek az irány­Kik szedjék a burgonyát Berzeueéu? A mezőről érkezett irodájába a minap délben Czmerk István, a berzencei Jobb Élet Tsz elnöke. Örömmel újságol­ta, hogy a diákok mellett 110—120 felnőtt is szedi a burgo­nyát Eddig ugyanis az iskolások dolgoztak többségben a krumpliföldön. Nincs talán elég munkaképes ember Berzencén? Van­nak annyian, hogy a háromezer holdas közös gazdaság min­den dolgát elvégezzék. Ám a tavasszal, amikor átmenetileg nem akadt elegendő tennivaló, sokan kaptak munkavállalási engedélyt A régi vezetőség is adott ki tömegével ilyen iga­zolásokat Megindult tehát a vándorlás. Ez a folyamat azóta is tart. Dolgoznak berzenceiek Szinte a Dunántúl minden táján. Engedéllyel vagy anélkül. Mert távoztak el a faluból olyanok is, akik se szó se beszéd, vonatra ültek, nyakukba vették az országot nem törődve azzal, hogy otthon ki kapál rogy arat. A kapálással részben a vegyszer, az aratásban meg a gépek jóvoltából nem támadt különösebb fennakadás. Ezért is van az, hogy a nyár végén is mentek el kisebb-na- gyobb csoportok. Távozásukat rossz néven veszik azok, akik éven át szorgalmasan dolgoznak szövetkezetükben. Rátermett, hozzáértő, határozott vezetők irányítják a ta­vasz óta ezt a közös gazdaságot. Akkor került a'szövetkezet élére az elnök is meg Rada Ernő főmezőgazdász is. Sokat tet­tek fél esztendő alatt a Jobb Élet Tsz dolgainak rendbe ho­zásáért Most azonban újabb gond nehezedik vállukra: mi lesz az őszi betakarítással. A burgonya és a kukorica szedé­se, behordása ugyanis az év legnagyobb munkacsúcsa. Kelle­nének itthon azok a dolgos emberek, akiknek írást adtak, s a papírról lefelejtették érvényének határidejét. Felsőbb szer­vek is foglalkoznak Berzencének ezzel a problémájával. A megyei pártbizottság fölkérésére az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága megvizsgálta, hogy a berzenceiek közül hányán dolgoznak Bábolnán, az állami gazdaságban. Negyvenhaton mutattak föl papírt, csaknem húszán pedig azt válaszolták, hogy minek az. Hogy miért jöttek el községi igazolás nélkül? Kocsis Vendel — akit a faluban »-fehér galamb« elnevezéssel különböztetnek meg névrokonától — hívta őket. (A dolog­ban járatosak azt mondják, hogy az ilyen ügyes toborzókat külön meg is jutalmazza az állami gazdaság.) Bízzon meg a szövetkezet néhány jó szervezőt az eltávozottak felkutatásá­val és visszahívásával — javasolta nekik Illés Dezső, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. A helyi munkaerőgond megoldásának tehát ez lehet az első lépése: országos és megyei szervek segítségével hazahív­ni a messzire eltávozott berzenceieket. A második lépés: a já­rás közreműködésével megakadályozni, hogy a berzencei Jobb Élet tagjai a szomszédos községekben tovább dolgozza, nak. Mert bármennyire hihetetlennek hangzik is, mégis igaz, hogy ilyeiy is van. Hogy mást ne említsünk: e hét egyik nap­ián Kakrik János berzencei tanácstitkár Szenta burgonya­tábláján talált IS falubelijét. Köztük volt Loncsár Péterné is. Szedte a burgonyát Lencsémé egy darabig otthon, de most azt .mondta: »Úgyis kirendelték mindkét gyermekemet a csurgói gimnáziumból a mi tsz-ünkbe. dolgoznak azok he­lyettem. miért ne vállalhatnék részes krumpliszedést Szen- tán?« Nem 6 a hibás elsősorban, hanem az a járási illetékes, aki tétlenül elnézi, hogy a környező tsz-ek Berzence rovására, herzence’ekkel próbálják betakaríttatni saját szövetkezetük terményét. Molnár Gergely, a járási tanács elnökhelyettese — a bérzertcei vezetők szerint — ezzel tagadta meg a segít­séget: Népgazdasági érdek az is, hogy Szentén se maradjon a földben a burgonya.« Persze, hogy be kell takarítani azt is, de nem azon aZ áron, hogy Berzencén emiatt a tsz-tagok la­tolgathassák: melyik krumpliföldre érdemesebb menni, saját szöi'etkezetükére-e vagy a szenta:, határba. Elvtelen dolgok ezek. véget kell nekik vetni. Harmadsorban az vezet a megoldáshoz, hogy az otthoniak közül dolgozzék mindenki, aki tud. Ezt a berzenceiek — ve­zetők és szorgalmas tsz-tagok — biztosítsák. Hét burgonya- forgatójuk van. kapával nem kell dolgozni, hanem össze kell szedni a gumókat a gép után. Prémium jár érte: 200 négy­szögölenként 20 kiló, nagyobb teljesítmény esetén arányosan több. Ehhez a közgyűlési határozathoz a vezetőség tartja magát, tartsák tiszteletben ezt a megállapodást a tagok is. Ki sz.edie hát a burgonyát Berzencén? Az itthoni meg a hazatere felnőttek. Ve iskolás gyerekeikre hárítsák ezt a munkát a szülők, hanem végezzék el maguk. A krumpliszé- óést is, a kukoricatörést i& Kutas József elvek a szakszervezeti munká­hoz, e mozgalom fellendítésé­hez is — mondotta Szőke elv­társ. Az irányelvek arra is meg­tanítanak bennünket — foly­tatta Szőke elvtárs —, hogy felmérjük a mozgalom tapasz­talatait, s leküzdjük a munkát akadályozó fogyatékosságokat. Hangsúlyozta, hogy tovább kell javítani a szakszervezetek ne­velőmunkáját, nagy gondot kell fordítani a dolgozók világnéze­ti nevelésére, műveltségének gyarapítására. Megemlítette, hogy az idén mintegy három­ezerrel többen vesznek részt a munkásakadémiákon, mint ta­valy; megduplázódott az álta­lános iskolák esti és levelező tagozataira beiratkozott dolgo­zók száma is, ám az ütemmel még így sem elégedhetünk meg. A szakszervezetek szelepé­nek növelésével kapcsolatban Szőke elvtárs hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a dol­gozókat tájékoztassák az üzem életéről. Bírálta azokat a ve­zetőket, akik nem hallgatják meg a dolgozók véleményét, el­nyomják a bírálatot. Még min­dig akadnak olyan emberek, akik az irányító munka gyen­geségei miatt támadt nehézsé­geket a dolgozókra hárítják, s arra hivatkoznak, hogy a nép­gazdaság érdeke kívánja tgy. Ez az érvelés alapvetően hely­telen, a dolgozóknak és a nép­gazdaságnak egy és ugyanaz az érdeke. A népgazdaság érde­ke egyáltalán nem kívánja, hogy például a TRANSZVILL- ban hó végi hajrá cimén túl- óráztassák a munkásokat. A népgazdaságnak és a dolgozók­nak is egyaránt érdekük, hogy a vezetés biztosítsa a feltéte­leket a folyamatos tervteljesí­téshez, akkor nincs szükség hó végi hajrára, és a dolgozók is elégedettek. Szőke' elvtárs annak a vé­leménynek adott hangot, hogy a szakszervezetnek kérlelhe­tetlenül föl kell lépniük a hi­bákkal és mindenféle káros je­lenséggel szemben. Hangsúlyoz-' to, hogy az embereket egyféle mércével kell mérni. Nen lehet egyetérteni például olyan né­zettel, hogy az orvos, ha hibát követ el, ezt el kell nézni neki, mert mégiscsak orvos, de ha ugyanezt a vétséget egy ápoló követi el, azt akár el is lehet bocsátani. Mi ilyen szemlélet­tel nem értünk egyet — mon­dotta az SZMT vezető titkára, és kijelentette: az ilyen hibák­kal, a kritika elfojtásával, a bírálók durva lerohanásóval szemben nem szabad türelmet tanúsítani. Olyan légkört kell kialakítani, hogy a szakszerve­zeti tagság szava érvényesül­jön, nagyobb jogkört kell ad­ni az alapszervezeteknek, biz­tosítani kell, hegy ne legyen a munka formális. Szőke elvtárs önkritikusain szólt arról, hogy a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ülé­sed nem mindig töltötték be szerepüket, ezért arra van szükség, hogy vitatkozó, alko­tó, ellenőrző testület legyen ez a szerv. Felhívta a figyelmét az alapszervezeti munka javí­tására. Beszédét azzal a meg­állapítással zárta, hogy az irányelvek útmutatásai nyomán még eredményesebb lesz a szakszervezetek tevékenysége. Szőke elvtárs beszéde után vita következett. Mtmkásgyűlések az építőiparban Az építők szakszervezetének megyei bizottsága legutóbbi szb-titkáiri értekezletén többek között a munkaverssny és a szocialista brigádmozgalom helyzetét vitatta meg. A szak- szervezethez tartozó vállala­toknál 72 brigád 1320 dolgo­zója küzd a szocialista címért, 21 brigád pedig már magáé­nak vallja e kitüntetést. Megállapították a tanácsko­záson, hogy a munkaverseny- ben némi visszaesés tapasz­talható. Ennek oka az, hogy megkezdődött a télre való fel­készülés, és most ez köti le a szakszervezeti vezetők meg a dolgozók figyelmét. A vál­lalatok többségénél rendszer­telenné váltok az értékelések, nincs verseny nyilvánosság. Mivel a tél beállta előtt még sok feladatot keli meg­oldaniuk az építőknek, a szakszervezet megyei bizott­sága elhatározta, hogy aktí­vái segítségével október 15— 31 között munkásgyűléseket tartanak a munkahelyeken. A dolgozókkal közösen beszélik meg a tennivalókat, a munka­verseny helyzetét, és együt­tesen határozzák meg a mun­kaverseny fellendítésének módját. „A gyarmati népek felszabadulása minden képzeletet felülmúló gyorsasággal valósul meg“ Péter János nyilatkozata Péntek délután hazaérke­zett New Yorkból Péter Já­nos külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyülés 17. üléssza­kán részt vevő magyar dele­gációt vezette. Péter János a repülőtéren nyilatkozott az MTI munka­társának. — A közgyűlésnek eddig két különösein nagy jelentősé­gű eseménye volt —mondotta. Az egyik: Dorticos elnök a Kubai Köztársaság nevében fölvázolta a közgyűlés előtt Kuba és az Egyesült Államok békés egymás mellett élésé­nek lehetőségeit. A másik: Ben Bellának, az Algériai Népi és Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökének ve­zetésével megjelent az algíri delegáció, amely minden el­képzelést felülmúló ünneplés közben kezdte meg beszámoló­ját a gyarmatosítók eilen ví­vott győzelmes harc tanulsá­gairól. — A kubai és algériai de­legációk megnyilatkozásainak hatása mutatta a legszembe­tűnőbben — folytatta a kül­ügyminiszter —, hogy az utób­bi idöhben ismét milyen sú­lyos vereségeket szenvedtek az imperialista hatalmak, el­sősorban az Egyesült Államok militarista körei. Dorticosnak, a Kubai Köz­társaság elnökének beszédére a közgyűlési teremben teljes létszámban jelentek meg a latin-amerikai delegációk és köztük sokan vendégeket is hoztak magukkal. Nyilván megérezték, hogy Dorticos szavaiban róluk is szó van, Kuba története az ő sorsukat is meghatározza. Az Egyesült Államok sajátságos gyarmat­birodalmának omladozását ér­zékelte a közgyűlés.;4 — Az algériai delegáció pá­ratlan ünneplése — amelynek során elsőnek a francia kül­ügyminiszter kényszerült fel­szólalni — tükrözte a francia gyarmatosítók ellen vívott vé­res harcok és az ENSZ-ben nyolc éven át folytatott csa­tok kérleletetlen következmé­nyeit. A nyugati hatalmak a vádlottak padján ültek. — Két évvel ezelőtt a Szov­jetunió tűzette az ENSZ-köz- gyűlés napirendjére a gyarma­ti rendszer teljes felszámolá­sának kérdését — hangsúlyoz­ta Péter János. — A gyarma­tosítók kétségbeesett és kör­mönfont ellenállási kísérletei, ellenére, a gyarmati népek felszabadulása minden képze­letet felülmúló gyorsasággal valósul meg. Ez a közgyűlés valószínűleg kimondja majd, hogy 1963 végéig minden gyarmati területnek meg kell adni az önállóságot, és nem­zetközi szankciókkal kell bün­tetni az olyan gyarmattartó országokat, amelyek a határo­zat végrehajtásával késleked­nek. — A legdöntőbb kérdésben — a Szovjetuniónak az általá­nos és teljes leszerelésre irá­nyuló javaslata, tehát a nem­zetközi béke teljes biztosítása kérdésében — viszont a köz­gyűlést eddig tehetetlenségre kárhoztatták a nyugati hatal­mak. Amíg a nyugati hatalmak -fő nukleáris vezetője«, az Egyesült Államok fel nem is­meri, hogy számára bel- és kül­politikai problémái tekinteté­ben egyaránt a Szovjetunió ajánlata a legkedvezőbb meg­oldást jelenti, addig tehetetlen lesz az ENSZ a béke és bizton­ság kérdéseiben. Ha az Egye­sült Államok mostani kormá­nya nem változtat magatartá­sán, az Egyesült Nemzetek Szervezetét könnyen a Nép- szövetség sorsára juttathatja. Természetesen az is nteglehet, hogy az Egyesült Államok mi­litarista köreinek ez is a szán­déka, mert ma már az ENSZ egyre inkább a népek, s egy­re kevésbé az imperialisták ér­dekeit szolgálja — fejezte be nyilatkozatát Péter János kül­ügyminiszter. (MTI) A buzsáki Munka Harcosa Tsz 300 holdon termelt köztes babot. A babot kombájn­nal csépelik ki. A tsz 150 mázsa babot szállít a MÉK-mek és a MEZŐMAG Válla­latnak. Gép- és gyorsíró verseny volt tegnap Kaposváron Pa. Országos Gép- és. versenyét. Kaposváron tegnap Gyorsíró Bizottság minden év-j rendezték meg a megyei vér­ben megrendezi a vidéki és senyt, amelyet elődöntőnek is fővárosi gép- és gyorsírók | lehetne nevezni. A gépírók 15 percen keresztül diktált szö­veg írásában vetélkedtek. A legjobb eredményt 7138 leütéssel Tóth József né, a Kaposvári FJK dolgozója ér­te el. Második lett: 6221 le­ütéssel Kábái, Józsefné. a Fi­nommechanikai Vállalat dol­gozója; Kovács Jánosné, a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat dolgozója 5904 leütéssel harmadik, Ba- racsi Magdolna, a Vas- és Fémipari Vállalat gépírója 5318 leütéssel pedig negyedik helyezést ért el hibátlan, tisz­ta írással. A gyorsírók 5 percig tartó ismeretlen szöveg leírásával, majd annak áttételével _ ver­senyeztek Kispataki Józsefné lett az első a 200 szótagos versenyben, aki az áttételt 18 perccel a megadott idő előtt végezte el. A 150 szótagos versenyben Bucskics Margit, a megyei tanács gyorsírójáért el első helyezést. Az eredményeket felküldték az országos versenybizottság­nak. amely eldönti majd, hogy kik vesznek részt a fővárosi vetélkedőn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom