Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

A PART KONGRESSZUSI IRÁNYELVEIRŐL M Kor, hogy nem most vagyok f iatal.. Büszkeség fogod el a Magyar Szo­cialista Munkás­párt t^ózpoati Bi­zottság : kongresz- szusi irányelvei­nek olvastak ír. Párunk kemény miin .áfa nyomán korszakalkotó vál­tozás állott be ha­zánk életében. Tár­sadalmi rendünk még so asem volt ilyen egészséges Az emberek csak­nem mind elégedet­tek. Ilyen jó mód­ra én még nem emlé s em. Ez­előtt 35 éve kezd­tem tanítani egy palócvidéki köz­ségben. Az akkori gyermekek nem jártak olyan szép ruhákban, cipők­ben iskolába, mint a mostaniak. Az étkezésük sem ha­sonlítható a mai gyerekekéhez. Ma á gyerekek és a szülők is töb­bet törődnek a ta­nulással. Egyre többen értik meg, bogy a tudás a jobb élet megte­remtésének egyik feltétele. A mai 14—15 éves gyere­kek sokkal reáli­sabban gondolkod­nak, mint a ré­giek. Az életszínvonal emrlke lése nyil­vánvaló. Soha nem volt annyi vil'any- vasaló, mosógép, rádió a faluban, mint most. Az ifjúság neve­lése még nem ki­rí mitő. Sokkai többet kellene fog­lalkozniuk a neve­lőknek és mis hoz- záér ő embereknek a fiatalokkal. El­gondolkoztató. ni. A falvakban például jobban meg kelleni sze­rettetni a fiatalok­kal a sportot. A mezőgazdaság át­szervezése a falusi sport ■ megváltozta­tás H követel. Nyaranta kirán­dulni ■ visszük az öreglak tanulókat, ■lártuik Pécsen, Baján, Szegedin, Kecskeméten. Du­naújvárosban, Dá - tűk a hatal Tas építkezéseket. az alkotó lelkesedés­sel munkálkodó dolgozókat, Aki től csak beszéltünk. hogy miért siklik mind megelég;■ det- ki kezünkből sok ten nyilatkozott fiatal, miért neveli helyettünk más' Azt is meg kelte­ne fontolni, ho­gyan reformálhat­nánk meg a KISZ módszere :t, mun­kastílusát. Sok fia­tal nem ismeri az élet nehézségeit, túlságosan elké. werteten, s ezért nincs benne elég kitartás. Ebbe azonban nem sza­bad belenyugod­sorsáról, életéről. Nagyapáinktól miniig azt hallot­tuk, hogy az élet milyen nagyon ne­héz. A magyar nép csak most tud­ta meg, hogy az élet nem is olyan nehéz. Kár, nagyon kár, hogy nem most vagyok fia­tal. .. Igmác*y György általános Iskolai nevelő, Öreglak Az értelmiség zöme őszinte híve a szocializmusnak Helyesnek tartom, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a nép elé tárta a kongresszusra való fölkészülés előzményeit, s hazánk további fejlődéséhez, népünk politikai, gazdasági és kulturális fölemelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges fel­adatokat. Örülök, hogy mint párton kívüli dolgozó hozzászólhatok ezekhez a hatalmas perspektíváid irányelvekhez. Ez a lehe­tőség annak a törekvésnek a bizonyítéka, hogy pártunk — a múlttal ellentétben — a széles néprétegek bevonásával kí­vánja megoldani az előtte álló óriási feladatokat, igényli a pártonkívüliek támogatását, meghallgatja véleményüket. A kongresszusi irányelvekből most csak azt ragadom ki, amit én a legdöntőbbnek vélek. Elsősorban a béke fenntartására irányuló szilárd akarat leszögezését tartom fontosnak. Az általános és teljes leszere­lés, a békés egymás mellett élés szükségességét kimondó so­rokat, Az egész emberiség érdeke ez. Két világháború ször­nyűségeit él lem át. Csak gyűlölettel tudok a háborúra emlé­kezni. Határtalanul lelkesedem a békés építőmunkát, az álta­lános emberi haladást elősegítő lépésekért, célkitűzésekért, politikáért. A másik gondolat, amivel szeretettel foglalkozom, pa­rasztságunk ügye. Mint a Nemzeti Bank dolgozója végigkísér­tem a termelőszövetkezetek útját születésüktől napjainkig. Ez az út végül meghozta — minden kishitűség ellenére —a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Ez a magyar nép hatalmas győzelme. Ennek az útnak perspektíváit rajzolják fel előttem a kongresszus’ Irányelvek idevágó részel. Nem kétséges, hogy a mezőgazdaság további fejlődése kihat népünk társadalmi és gazdasági életére. Az olcsóbb árutermelés az életszínvo­nal emelkedését hozza magával. A célkitűzésekben a párt politikáiénak, helyes folytatását látom. Mély benyomással volt rám népünk kulturális fejlődé­se. Az irányelvek nagyszerűen körvonalazzák a köznevelés, a tudománv és a művészet ágainak feladatait. Helye"" fogalmazza meg pártunk a kongresszusi irány­elvekben. ' ■ értelmiség zöme őszinte híve a szocia­lizmus ér Ilyen körülmények között ma már ter­mészetesnek ve' zük, hogy a szocialista rendszerhez való hűség mellett a Ír z ráér lés és a rátermettség dönt minden tisztség és funkció betöltésénél. Sármándl Károly. a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője. Bővíteni kellene a jelentősebb gócállomásokat A kongresszusi irányelvek gazdasági építőmu.nkánk fel­adataival foglalkozó részében ez olvasható: »Fejleszteni kell a közlekedés minden ágát, hogy teljesíténi tudja szállítási fel­adatait. Korszerű szállítási módszereket kell alloalmazni. Folytatni kell a vasút diesele- sitését, villamosítását.« Ügy érzem, hogy ebben meg­találjuk a vasút fő feladatát. Az irányelvek egy másik részé igen megkapott: »Gazdaságunk egészségesen fejlődik, népgaz­dasági terveink reálisak. A kö­vetkező években az ország gaz­dasági tevékenységének kö­zéppontjában a második ötéves terv teljesítése és gazdasági céljainkkal összhangban álló túlteljesítése áll. Ez egész né­pünktől jelentős erőfeszítéseket követel. Küzdenünk kell a szo­cialista építés sikereivel je­lentkező önhittség és önelégült­ség ellen, mert ezek a fejlődés kerékkötői.« Komoly figyelmeztetés ez, arra int, hogy milyen veszélyt rejt magában az önhittség és az önelégültség. Véleményem sze­Jobban bizsunk as emberekben A párt kongresszusi irányelveiben külö­nösen megragadott a munkás-paraszt szövet­ség megerősödéséről szóló rész. A mindennapi életben is érezhető, hogy változás állott be. A tsz-parasztok egyre inkább szem előtt tartják a munkásság érdekeit. Lépten-nyomon hall­ható effajta vélemény: annyit kell termel­nünk, hogy a városi lakosságot is elláthassuk, hiszen közös érdekünk, hogy kölcsönösen se­gítsük egymást a jólét megteremtésében. Kötésé 1959-ben lépett a szövetkezeti útra Akkoriban igyekeztek külön csoportban dol­gozni az egykori közép- és szegényparasztok, agárproletárok. Ez olykor rossz hatással volt a termelésre. Vagy egy jó évig tartott ez az állapot. Aztán a párt politikája, az állandó felvilágosítás, a határozott meggyőzés, az ok­tatás meghozta gyümölcsét. Ma már megszű­nőben van ez az elkülönülés. Ez nagyszerű távlatokat nyit meg előttünk. Tennivaló azonban még mindig van. A ter­melőszövetkezet alapszabálya is kimondja, hogy a voit kulák is megválasztható bármely vezető tisztségre, ha magatartásával, munká­jával bebizonyította szocialista rendünkhöz való hűségét. Nem arra gondolok, hogy okkal, ok nélkül, mindenáron alkalmazzuk ezt. Elő­fordul azonban, hogy némelyeket csupán az előítéletek miatt nem bíznak meg fontosabb munkával. Több ilyen paraszttal beszélgettem. Őszintén elmondták, hogy tetszik nekik a kö­zös gazdálkodás, megelégedettek helyzetükkel. A közös munkában való becsületes, odaadó részvételük bizonyítja, hogy nem a levegőbe beszélnek. Többen közülük azonnal szóvá te­szik. ha valaki meg akarja rövidíteni a szö­vetkezetek Azzal követelik a vétkes méltó megbüntetését, hogy tettével nemcsak saját­magát, hanem a közösséget is megkárosította. Ezek a tapasztalt parasztok sokszor észreve­szik a hibákat, elmondják kifogásaikat, hogy ezzel is segítsék a vezetőséget. Valahogy azon­ban mégse veszik észre őket Pedig be lehetne vonni őket a tervkészítésbe, tapasztalataikat gyümölcsöztetnj lehetne az állattenyésztésben és másutt. Nagy hiba, hogy nélkülözik őket, pedig ha megkérdeznék bármelyiket, szíve­sen segítene. A kongresszusi irányelvek az államigazga­tással is foglalkoznak. Azt a feladatot róják az államhatalmi és államigazgatási szervekre, hogy a lakosságot közvetlen érintő kérdések­ben az érdekeltekkel együtt döntsenek. En­nek feltétele az alsóbb tanácsok hatáskörének növelése. A községek már most több olyan ügyben intézkedhetnek, amely eddig a járás hatáskörébe tartozott. Vegyük például a mun­kakönyv kiadását. Azelőtt a járási Székhelyre kellett utazni érte, most megtakaríthatjuk a fáradságot és a költséget, mert helyben elinté­zik az ügyet. A feladatok növekedése megköveteli, hogy minden tanácsnál képzettek legyenek a veze­tők. A tanulásra megvan a mód, csak élni kell a lehetőséggel. A különböző társadalmi szerveknek, bizott­ságoknak még nagyobb segítséget kell adniuk a tanácsoknak. Noha sokan foglalkoznak köz­ügyekkel, a lakosság számához viszonyítva ez még mindig elenyészően kevés. Sokkal széle­sebbre kell tárni a kaput; minden állampol­gárnak, aki egy kicsit is alkalmas rá, módot kell adni arra, hogy bekapcsolódhasson a köz­ügyek intézésébe. Bátran támaszkodhatunk rájuk, megbízhatjuk őket önálló feladatokkal. Ezek a becsületes társadalmi munkások nagy segítséget nyújthatnak az ügyek gyors intézé­séhez. Az alsóbb tanácsok hatáskörét feltétle­nül bővíteni kell, hiszen a helyi Ismeretek birtokában hamarabb és helyesen dönthetnek egy-egy kérdésben. Most már végérvényesen meg kellene szün­tetni a lélektelen, bürokratikus ügyintézést, a felekkel való goromba bánásmódot. Az em­berek bizalommal fordulnak a tanácsokhoz, s ba durván bánnak velük, mélyen megsértik őket, hiszen a választott vezetőktől nem ezt várják. Horváth József levelező rint nagyon föl kell figyelni erre. önkéntelenül a fiatal daru meséje jut eszembe. Ván­dorútra keltek a darvak. A fia­tal daru lebecsülte az öreg da­ru nyugodt repülését, s ő állt a csapat élére, hogy gyorsab­ban haladjanak. Azonban ha­mar kifáradt, egyre lassult a repülése, végül lemaradt. Kénytelen volt elismerni, hogy az öreg daru nyugodt, megfon­tolt vezetése a jó. Ha lebecsül­jük feladatainkat, ésszerűtle­nül látunk megvalósításukhoz, nem hallgatunk a jó szóra, ha sonlóképpen járhatunk. Néhány gondolat a vasútról. Szerintem egy lépéssel előbbre kell lennie, hogy teljesíteni tudja feladatát. Egyre többet termelnek a gyárak és az üze­mek. s a jövőben tovább foko­zódik a termelés. A vasút csak akkor szállíthatja pontosan rendeltetési helyére az árut, ha idejében fölkészül a növekvő feladatokra. A vasút jelenlegi eszközeivel nem lehet biztosí­tani a további fölfelé ívelést. Könnyen a fejlődés akadályoz­ható júvá válhatnak ezek az eszközök. Helyes volna célul tűz­ni a jelentősebb gócállomások nagyobb mérvű bővítését. Er­re azért volna szükség, mert a kocsiknak még mindig sokat kell vesztegelniük a nagy állo­másokon. A kényszervárakozás miatt sokkal lassabban jut el az áru az ország egyik részéből a másikba. Az esetleges beruhá­zás hamar megtérülne, hiszen a vasút több millió kocs,'órával korábban indíthatná újabb út­ra a vagonokat és a mozdonyo­kat. Töke János, a kaposvári állomás főnökhelyettese LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Ifta Adalbert József kaposvári dol­gozó elpanaszolta, hogy sötét van a Virág utcában. Mivel nem égnek a lámpák, vaksötétben kénytelen hazabotorkálni a munkából. A Beloiannisz utcá­ban sem ég a sárki lámpa. Sok munkás este jár haza a kör­nyező üzemekből, s bizony nem őrül annak, hogy ilyen gyatra a közvilágítás. * * * Récsey Lajos né balatonfenv- vesi levelezőnk arról számolt be. hogy újult erővel indult meg a községben a művelődési élet. Esténként messze világítanak az általános iskola ablakai: tanul­nak az esti iskolások. Az ut­cán sterilizálásról vitátkozó, enzimekről beszélgető csopor­tokba ütközik mostanában a Já­rókelő. Általános iskolás, mező­gazdasági teclinikumos felnőt­tek sietnek esténként az isko­lába. Szeptember 20-án mégindult A nők akadémiája. Az első elő­adáson négy ve nh a tan Jelenték meg. László István tanár a párt kongresszusi Irányelveit ismer­tette. Az előadó főképpen az asszonyokat leginkább érdeklő kérdéseket taglalta. * * * MesSzéföldi Imre esicsali ol­vasónk kifogásolta, hogy nem Jól rendezték meg Somogy- meggyeaen a szüreti bált. A délutáni felvonuláson csak lá­nyok vettek részt, a legények távol maradtak. Amikor meg­kezdődött a tánc. akkor derült ki. hogy zenészek sincsenek, ft lemezjátszó muzsikájával kell beérniük a mulatóknak. A tisztaság fél egészség A Somogyi Néplap szeptember 22-én hirt adott arról, hogy a vá­rosi tanács végrehajtó bir/ntsága megtárgyalta az üzem- és iskola­orvosok munkájút. Megragadta fi­gyelmemet a. megelőző gyógyító munkáról szóló rész. A felszólalok szerint az üzemorvos csak akkor végezheti eredményesen ezt a mun­kát, ha kellő segítséget kap az üzem vezetőitől. Szeretnék néhány gondolatot elmondani a Csurgói fa­ipari vállalat egészségügyi helyze­téről. Ha valaki az őszi, téli szeles, esős Időben téved az üzem területére, tengelyig érő sarat talál az uta­kon. A szél telehordja fürészpor- ral az emberek nyakát és száját. Bent az üzemben sem kellemesebb. A fűrészpor és gyaluforgácspor valóságos köpenyt borit a dolgo­zókra, mert az elszlvóbcrendezés nem tisztítja meg teljesen a leve­gőt. A dolgozók munka után sze­retnének megmosakodni, erre azon­ban nincs lehetőség. Az üzem egészségügyi helyzetén esak ak­kor lehet változtatni, ha fürdőt és öltözőt kapnak a munkások. A vállalat állandóan fejlődik, több mint négyszázan dolgoznak a mű­helyekben, időszerű volna hát meg­oldani ezt a régi feladatot. Jelen­leg a tisztálkodási lehetőség na­gyon csekély A dolgozóknak be kell érniük egy mosdótállal. A nők a deszkamáglyák között, a műhelyek sarkaiban, pillanatnyi­lag odatámaszíott farostlemez vé­delmében öltözködnek. Ha néni hagyják békén őket a kíváncsis­kodók, a negyedszázada épített vé­cében öltöznek át. A ruhák az öl­tözőszekrényben Is porosodnak és piszkolódnak. Az üzem munkását még Jó Ivóvizet sem fogyaszthat­nak. Tuőjuk, hogy vannak ennél fon- fosabb beruházások, hogy a válla­lat vezetőt maguktól nem építhet­nek fürdőt, nem gondoskodhatnak ivóvízről, nein javíttathatják meg gz utat. Ehhez segítségre van szük­ség. Ha szólja hozza valaki a dol­got. a munkások azzal zárják le a vitát: „Nyolc évig nélkülöztük a fürdőt, reméljük, nem kell ugyan­ennyit várni rá.« A vállalat vezetői 1957 óta min­den évben tervbe veszik a fürdő létesítését. Ez azonban a fontosabb beruházások miatt minőig elma­radt. Legutóbb 1984-re Ígérték a fürdőt, aztán híre jött, Hogy egy évvel előbb megépítik. Igen meg­örültünk, annál nagyobb volt el­keseredésünk, amikor tudomásunk­ra Jutott, hogy mégse futja rá a pénz 1983-ban. Az országos, a megyei, a Járási egészségügyi és munkásvédelmi Szőrvek képviselői sokszor meg­kérdezték a dolgozóktól és a veze­tőktől: »Miért nincs fürdője ennek a nagy létszámú üzemnek? Hát ezt mi Is szeretnénk tudni! Sokszor meglgértók az Illetékesek, hogy szóvá teszik panaszunkat, de ed­dig nem jártak eredménnyel. Ha a fürdő építéséhez kellő tá­mogatást kapna az üzem, a dol­gozók Is segítenének társadalmi munkával. Ezelőtt Is összefogtak (az étterem építésekor, a kábé! le­fektetésekor stb.), ha szükség volt rá. A vállalat dolgozói nevében: SZABD IMRÉI levelező. Úttörőn vatás Andocson Két hétig készülte# az andoäsi pajtások a szeptember SO-t avatásra. A gyerekek izgatottan várták a vasárnapot. Az őr­sök tagjai lázas ütemben próbálták a színdarabokat, a tánco­kat. Az járt a fejükben, hogy ki kell tenniük magúkért, meg kell mutatniuk a vendégeknek, hogy mit tudnak. Vasárnap délelőtt megérkeztek a Kaposvári TeetllmŰ- vek KlSZ-szervezetének tagjai Katonák is ellátogattak An- docsra. Az úttörők virággal köszöntötték a vendégeket. A paj­tások ezután a sportpályára vonultak. Az őrs- és rajvezetők jelentettek, s utána megkezdődött az avatás. Elhangzott a kis­dobosok és az úttörők fogadalma. A vendégek felkötötték a kendőket a pajtások nyakába. Délután műsorral folytatódott az ünnepség. Először az avatok mutattak, be vidám jeleneteket, népi táncokat, majd az úttörők tettek ki magukért. A közönség jót derült a vidám számokon. Műsor után táncra perdült öreg és fiatal a hon­védzenekar muzsikájára. A 151. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat vezetői és tag­jai nem felejtik el ezt a seép ünnepséget. Olasz Éva csapatvezető Apróhirdetések ara: hétköznap szavanként l.- Ft, vasár- e* ünnepnap 3.- Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hltüetés íz- Ft. Hirdetéseket felvesz ■ Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latlnka S. u. 9. sz. Telefon 18-16. A hirdető felek postán Is feladhatják és telefonon la be­mondhatlak fürdetéseiket. APAS-VÍTt l 600 n-öl házhely áron alul Nagy­atádon eladó. Éi'dpkujdtn: Bárdos Pál. Damjanich utca 26. (4390) Komplett keményfa fényezett hálószobabútor eladó. Kaposvár, Laborfalvi utca 26. (1093) Kadarkút legszebb helyén, állo­máshoz közel 3 szobás, fürdőszo­bás (mellékhelyiségekkel), kertes családi ház műút mellett beköltöz­hetően és egy kifogástalan Wart­burg személygépkocsi eladó. Ka­darkút, Árpád u. 20. sz. ______(1098) E ladó 50 akőra való dongafa. Érdeklődni lehet: Schwarcz Györgyné, Iharosberény. (1103) Keveset használt fehér, zornán- cos szénfűtésű kályha eladó. Ka­posvár. Szigetvári utca 12. (67023) Házhely betegség miatt olcsón eladó Érdeklődni: 76024-es számon a Magyar Hirdetőben. (670Z4) Kapuváron házhely eladó. Cím 67025-ös számon a hirdetőben. 467023) C»RÉ Elcserélném belváros legszebb helyén levő kétszoba-ö-szk -mfor- tos házrészemet hasonlóért, na­gyobb udvarral rendelkezőért. Cím 66993. számon a hirdetőben. (639.13) Budapesti központi fűtéses, szo­ba-hallos garzonlakásomat elcserél­ném kaposvári kétszobás összkom­fortosért. Cím: Párizsi utca 4., Szentjóbi, 2—6-ig. (67003) Az ÉM 44. az. Építőipari Válla­lata Budapestre fölvesz kömílvesé­két. ácsokat, állványozókat, laka­tosokat, vasbetonszerelőket, kubi­kosokat vegyes munkára és férfi segédmunkásokat. Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. Sz'll'st és napi kétszeri étkezést bsztosí-: tunk. Jelentkezés: Budapest. V.. Kossuth L. tér 13—15. (3021) 6 órai munkára fűtőt keresünk a KISZ megyei bizottságához, Ka­posvár, Eajcsy-Zs. u. 1/c. (67021) Mindenfajta stabilkazánról vizs­gázott fűtő idényfütéMe elhelyez­kedne. Kővágó István, Somogy- aszáló. (67006) Fényképészrészlegünkhöz üzlet­szerzőt (akvlzltört) felveszünk. Je­lentkezői a Fodrász és Fényképész Ksznél, Tanácsház utca 10. (67027) I9XSXBI Házaspár részére külön toelárátú albérleti bútorozott szoba kiadó. Kaposvár, József u. 7. (Cser). (1104) 1—5 éves gyermek nappali neve­lését. vállalom. Cím 67020. számon a hirdetőben. (670201 Vastag gyapjúfonalak kötését vállalom házi fonálból is. Kocsis- né. köíöde. Kaposvár, Tanácsház u. 10. (volt Lenin u.), az udvarban. (66904) Barcsi vonatban vasárnap du. bent hagytam szürke női ernyő­met. A becsületes megtalálót ké­rem. jutalom ellenében adja le a megyei tanács portáján. (07Ö3Ö) H A:J:'KS SAG <19 éve-, csinosnak mondott, ma­gas. im eiligen« dolgózó nő férjhez menne hozzáillő férfihez. Leveleken 1100. számra a kiadóba. (1100)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom