Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1962. október f. ÉPÜL A LILLA Több önköltséges napközit! — Ez aztán a hajó! — csodálkozik a kör egyik fiatal tagja. Az ajtóban három vitorlás törzse szárad, a műhelyből ka­lapálás, fűrészelés, fúrás zaja szűrődik ki. Az iskolából ha­zafelé tartó gyerekek megáll­nak az ajtóban, s kíváncsiság­gal vegyes irigységgel lesik az odabent szorgoskodó modelle­zőket. Időnként vágyakozva pillantanak a falra aggatott re­pülő- és hajómodellekre. — Minden nap beállít hoz­zánk négy-öt érdeklődő gye­rek — mondja Fábián István, az MHS siófoki modellező kö- . rének vezetője. — Csak akkor jöhetnek hozzánk, ha szüleik írásban engedélyt adnak erre... Nem akarjuk, hogy a modelle­zés a tanulás rovására men­jen. Huszonöt siófoíki munkás, gimnazista, általános iskolás jár a körbe, hogy elképzeléseit, terveit megvalósítsa. Van, ki vitorlás hajót, van, ki műrepü­lő modellt szeretne építeni. A kezdők először a műhelyfogá­sokat lesik el, majd siklógépet készítenek. Aztán fokozatosan egyre bonyolultabb modelleket építenek. A kíváncsiskodó gyerekek j legjobban a most formálódó motoros hajót bámulják meg. A kecses törzsű modellt Fá­bián István körvezető építi. Az egy méter IS centimeter hosszú hajót bét elektromo­tor hajtja majd meg. — Olyan öt hónap munkája lesz a Lillában, ha elkészül — mondja Fábián István. — Na­ponta majd négy órát dolgoz­tam rajta. A kezdők tapasztalt meste­rektől tanulhatnak a körben: Fábián István 25, Bíró Imre 14, Simon Károly és Bodó Géza 10—10 éve modellez. A körbe kerülő újoncok a modellezés minden csínját-bínját elleshe­tik tapasztalt társaiktól. A műhelyben minden nap szorgos munka folyik. A sió­foki modellezők azt a tapaszta­latot szűrték le a megyei ver­senyen, hogy alaposan föl kell készülni a nyilvános szereplé­sekre. Most lázasan építik a modelleket, s azt tervezik, hogy csak a jövő évben lép­nek porondra. Rohamtempóban készül a Lilla is. Ha az idő nem fordul hűvösre, nem köszönt be korán a tél, talán még az idén kifut a Balaton vizére a kecses hajómodell. . Petőfi, Arany, Vörösmarty versei hanglemezeken A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az év utolsó negyedé­ben számos új művészi fölvé­telt ad át a kereskedelemnek. Liszt nagy sikert aratott koro­názási miséje után rövidesen kapható lesz az Esztergomi mi­se. Elkészült már Bartók A csodálatos mandarin című mű­vének teljes fölvétele. Az év befejezése előtt további Bar­tók-művek lemezfölvételei kö­zött válogathatnak a vásárlók. A költemények kedvelőit is értékes újdonsággal lepi meg a Hanglemezgyártó Vállalat. Magyar Költő-sorozatot indít. A tervezett 25 darabból álló so­rozatban a legkiválóbb ma­gyar költők versei kerülj] ek le­mezre. Már ebben az esztendő­ben megjelennek Petőfi, Arany és Vörösmarty egyes verseinek fölvételei. A költeményeket a legismertebb magyar előadó- művészek tolmácsolják. Is­mét kiadják — az eddigieknél nagyobb darabszámban — a négy lemezből álló Magyar Lí­ra Gyöngyszemeit. (MTI) Néhány évvel ezelőtt, az ál­talános iskolai napközi ottho­nok megszervezésekor sok szü­lő — hitelt adva a mende­mondának — bizalmatlanul fo­gadta a napközis ellátás beve­zetését. Akkor az idegenkedők nem is gondoltak arra, hogy nemsokára küzdeni kell majd a jelentkezők nagy száma miatt azért, hogy a gyermekek nap­közis ellátásban részesüljenek. Eleinte nem okozott problé­mát a tanulók elhelyezése, ele­gendő terem és felügyelő tanár állt rendelkezésre, Viszont a múlt évben s főként az idén súlyos elhelyezési gondokkal kellett megküzdeni. Jelenleg huszonhárom napközis csoport van a város általános iskolái­ban. Egy-egy csoportban a rendtartás értelmében legföl­jebb negyven tanulót helyez­hetnek el, az iskolák azonban a sok igényjogosult és jelent­kező miatt képtelenek ezt a rendszabályt megtartani. Zsú­foltsággal, terem- és tanerő­hiánnyal küszködnek. A Petőfi utcai iskolában a legnehezebb a helyzet. Itt négy napközis csoportot kellett elhelyezni az idén. Véghelyi ta­nárnő csoportjában ötvenki­lenc első és második osztályos tanuló tartozik. Termük ott­honos, barátságos, de ennyi gyereknek meglehetősen szűk. Nincs elegendő ülőhely sem. Az írásbeli feladatokat csak ■»váltott műszakiban tudják elvégezni: míg az egyik cso­port ír, addig a többiek vára­koznak. A második csoportban ötvenegy harmadikos-negyedi­kes tanuló van, Czeglédi Lajos tanár ügyel rájuk. Valamivel jobb helyzetben vannak az előbbi csoportnál; Gondot okoz az étkeztetés is. A napközisek az Április 4. ut­cai központi konyha ebédlőjé­ben étkeznek. Ha jó idő van, nincs semmi baj, ám esőben nem kellemes ezt az utat meg­tenni. Általában már fél 12- kor az ebédlőben vannak, de gyakran jóval később kapják meg az ebédet, s utána kényte­lenek szinte futva visszasietni, hogy el ne késsenek a tanórá­ról. A konyhán dolgozók talán egy kis jóakarattal segíthetné­nek ezen a bajon. — Az étkezéshez nem kap­nak kést a gyerekek — pana­szolja Czeglédi Lajos. — Már­pedig megfelelő tárgyi felté­telek nélkül nem tudjuk kul­turált evésre nevelni a gyere­keket. Már "többször szóvá tet­tük ezt, de sajnos, hasztalan... Vannak olyan iskolák, ahova triciklin szállítják ki az ebé­det a konyháról. A Petőfi isko­lában erre sincs mód, mert nem tudnak helyiséget bizto­sítani az ebédlőnek. Egy nap­közis csoportnak így is a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolába kellett átmennie. Mi­vel a Béke óvoda kis konyhá­ja nem képes elegendő ebédet főzni, ők is a központi étkező­be járnak. Tóth György igazgatóhelyet­tes elmondotta, ígéretet kap­tak arra, hogy a Latinka Sán­dor Művelődési Házban ad­nak nekik termet. Ebben az esetben egy időre sikerülne vé­get vetni ennek az ideálisnak egyáltalán nem nevezhető ál­lapotnak. A Petőfi iskolához képest sokkal jobb helyzetben van a . Berzsenyi Dániel Általános iskola. KUMGSGATAN, STOCKHOLM A STOCKHOLMI RITZ MOZIBAN aznap' a West Side Storyt láttam. A híres zenés- táncos filmet, amely a Romeo és Júlia tragédiáját most egy fehér és egy Puerto-Ricó-i hu­ligáncsapattal ismerteti meg. Amikor elsötétült a vászon, s a nézőtéren újra lágyultak a fények, különös érzés volt a hűvös stockholmi estébe lép­ve szembetalálkozni a svéd főváros huligánutcájával. A Ritz mozi kijárata törté­netesen a Kunigsgatanra, a Király utcára nyílik, ahol szilveszteresténként már nyolc óra tájban felvonul a lovas rendőrség csifoészszelídítő ■'díszszemlére«. A" New York-i West Side, amelyről a Story a címét kapta: sikátomegyed, s az alkotók a látványos, ám egyszersmind tanulságos és jó szándékú filmmel arra akartak figyelmeztetni, hogy a nyomor és a fajgyűlölet mi­lyen szomorú tragédiákat okoz­hat. A stockholmi Kungsgatan előkelőbb környék, a svéd fő­város egyik legimpozánsabb főútvonala fényes kirakatok­kal, méregdrága áruházaikkal, diszkrét és kevésbé diszkrét éjszakai mulatókkal. A hely­be® huligánok, akiket az ide­valósiak raggaroknak nevez­nek, többnyit« jól fésült, jól öltözött lányok és fiuk. Mint­ha csak abból a szociológiai tárgyú cikkből léptek volna ML, amelyet nem sokkal kungs- oi sétám előtt egy ameri­kai szerző tollából olvastam, S amelyben egyebek között ott volt ez a hivatalos adat tsc Svédországban a fiataüko- cá bűnözők harmada jó csa­ládból való. Nekem nem volt olyan kí­nos élményem, mint stockhol­mi ismerősömnek, aki a láto­gatásom előtti héten hazafelé menet a finom Ku ngs gu tanon belekeveredett két »galeri« csetepatéjába, amelynek a rendőrség olyan eréülyel ve­tett véget, hogy ismerősöm csak hosszas magyarázkodás után tudta igazolni: békés já­rókelő, semmi köze az egész­hez. Tömegverekedést én sze­rencsére nem láttam a főut­cán; de láttam helyette mást. ESTE VOLT, az úttesten rajzottak az autók. A legtöbb­jükben kamaszok ültek kette­sével, hármasával. Némelyik kocsi őrült iramban szágul­dott: az ifjú úrvezető ver­senyzett a »haverokkal«. Má­sok igyekeztek a járdaszegély mellé kerülni, a fiúk leenged­ték az ablakot: partnernőne vadásztak. A megszólított lá­nyok — nem prostituáltak! — olyan természetességgel ültek a láthatólag idegen autósok mellé, mint otthon az ebédlő- asztalhoz. Később egy már nem fiatal stockholmi asz- szony az erkölcsökre panasz­kodva felháborodva mesélte: — Képzelje, megyek a fér­jemmel karonfogva az utcán, ezek a csitirik meg leszólitják, sőt a másik oldalról még belé is csimpaszkodnak. Hát nem hallatlan pimaszság, mondja? A raggarok szórakozása vál­tozatos. Van, hogy egész au- tófalkák köröznek szinte té­bolyul tan egyetlen háztömb körül, s ha valakinek eszébe jutna megérdezni őket, miért csinálják, azt válaszolnák, »Csak.« A fcungsgatani leány­vadászat is ilyen »csak«, és a szakadékverseny is. Ki áTl meg a kocsijával kijebb a sza­kadék szélén: ebben verse­nyeznek; aki lezuhan —, mert ez is megtörtént már —, an­nak »pechje van«. Miért csi­nálják? »Csak.« Ezt mondot­ták azok a suhancok is, akik a terelleborgi strandon hosszú perceken át rettegésbe tartot­ták a fürdőzőket képtelen produkciójukkal: a víz alatt rendeztek két huligánbanda »■válogatottja« között késes- törös leszámolást. HA SVÉDEKKEL BESZEL AZ EMBER ezekről az ese­tekről, rendszerint legyinte­nek. Ugyan kérem, rendőri ügy. Hogy a huliganizmus társadalmi baj lenne, erre nemigen gondolnak. Még ak­kor sem, ha — mint legutóbb — egy konkrét eset kapcsán nagyon is nyilvávaló vészje­leket kapnak; Az történt ugyanis, hogy egv 14 éves fiú szabályosan kivégezte hasonló korú ba­rátját, ma jd a rendőrségen be­vallotta, hogy az ötletet és a kivitelezés technikáját a svéd televízió egyik legnépszerűbb filmsorozatából, a Cartwright családból tanulta. Ez a sajá­tos amerikai export Szabó család hétről hétre újabb igazságtevéssel lepte meg a nézőket. Egyetlen szépséghibá­ja az volt, hogy a* igazság­tevés — légi vadnyugati re­cept szerint — kizárólag ököl­lel, késsel, revolverrel történt A gyilkossági história után a sorozatot betiltották, de ma már újabb rendszeresen vis­szatérő szenzációja a Cart- wright-dinasztia a svéd tele­víziónak. S nem egyedüli szen­zációja. Magam is több bár­gyú és különös módon min­den esetben amerikai eredetű kalandorhistóriát láttam stockholmi házigazdám készü­lékének képernyőjéns Persze igazságtalan dolog lenne mindenért a tv-t okol­ni. Ott a mozi is, és ott van­nak az utcai könyvárusok is. Stockholmi fényképfelvéte­leim között őrzök egy jelleg­zetes filmkockát: a Kungsga­tan és a Malrrvskallnadt-gatan sarkán vasi egy »IBUSZ-pavilon« , ahol lapo­kat és olcsó könyveket árui­naik. Az üveg mögött, a fé­nyes címlapokon női keblek, lábak, fojtogatásra szorított férfikezek, gyilkolásra emelt kések, s a kis ablaknál ifjú mama vásárol ebből a szemét- halomból, miközben kocsiban ülő és kézenfogva vezetett két aprósága tágra nyílt szemmel lesi az üveg mögül kínálkozó különös csodákat (amelyekből szerencsére még semmit sem ért) .; : CSAK RENDŐRI ÜGY a raggar-kérdés? Nem, nem az, még akkor sem, ha svéd is­merőseim rendszerint azzal ér­veltek is, hogy »hadd tombol­ják ki magukat, amíg fiata­lok«, és »Nézze meg ugyan­ezeket a tacskókat 25—30 éves korukban:-'. A szociológusok manapság sokat beszélnek nyugaton a háború utáni gyen­gébb idegzetű, érzékenyebb nemzedékről, de közülük csak kevesen utalnak arra, hogy egyfajta nyugati politika já­rul hozzá napiról napra ah­hoz, hogy érmék a nemzedék­nek — és az idősebbeknek is — egyre gyengébb legyen az idegzete. Sokat beszélnek a nagyváros csábításairól is. de csak kevesen utalnak arra, hogy ezeket a csábításokat na­gyon is jól ismert üzleti érde­kek termelik ki moziban, te­levízióban, könyvpiacon és egyebütt. Az, hogy New York­ban a szegényebb West Side- on, Stockholmban pedig az úri Kungsgatanon tanyáznak a huligánok, jellemző tünet. Arra vall, hogy a kórokozó nemcsak a nyomornegyedek levegőjét fertőzi, hanem jelen van mindenütt, ahol az üzleti érdek kondicionálja egy tár­sadalom erkölcsi életének at­moszféráját. Serény Péter Itt szintén négy napközis csoport működik. Ha enge­délyt és keretet kapnának, akadna hely egy ötödik cso­port számára is. Az egyik nap­közis csoport terme ugyanis délután üres. Bár zsúfolt a te­rem, ülőhelyhiánnyal nem küz­denek. Az ebédet a központi konyháról szállítják, és a gye­rekek az iskola ebédlőjében ét­keznek. — Nehezebb helyzetben va­gyunk, mint tavaly — tájé­koztatott Kapitány Zoltán igazgatóhelyettes. — Képtele­nek vagyunk minden jelentke­zőt fölvenni a napközibe. Kö­rülbelül harminc gyereket kel­lett az idén elutasítanunk. A szülőkkel nehéz ezt megértet­ni, mert sokan azt gondolják, hogy az iskolának kötelessége elhelyezni a tanulókat. Ha to­vább fokozódnak az igények a napközás ellátás iránt — ami nagyon valószínű —, nem tu-- affélej dunk mit kezdeni. Hasonló gondokkal találkoz­tunk a város több iskolájában is. Sajnos, ilyen körülmények között, bármennyire szeret­nénk is, a napközik nem vál­hatnak a gyerekek második ott­honává. — Társadalmi úton, önkölt­séges napközi otthonok felállí­tásával lehetne javítani a hely­zeten — mondotta Pados Jó zsef, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője. — Az iskolákban, sajnos, nincs több hely. Lehetőség nyílik vi­szont arra, hogy az ÉDOSZ Művelődési Otthonban, a Vö- röshadsereg úti és a Tóth La­jos iskola körzetében lakó, nap­közire jogosult általános isko­lások részére önköltséges nap­közit indítsanak. Az iskola- igazgatók már megkezdték a szervezést. A Füredi utcai óvo­dában novemberben egy ön­költséges napközi otthonos cso­portot helyezünk el, ezzel a Petőfi utcai Általános Iskolá­nak szeretnénk segítséget nyúj­tani. Strubl Márta Ülést tartott a tabi FJK választmánya ' (Tudósítónktól.) A tabi FJK választmányi ülésén Szabó Győző megbí­zott elnök beszámolt a kiske­reskedelmi, a vendéglátóipari, a felvásárlási, a szolgáltatási és a tagszervezési munka állá­sáról. Részt vett a választmá­nyi ülésen Horváth János, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke is. A választmányi tagok a MÉ­SZÖV igazgatóságának és az illetékes járási szervek javas­latának alapján a tragikus hir­telenséggel elhunyt Ruzsics Jó­zsef helyére, az FJK igazgató­ságának elnökévé Böröczky Ti­bort, a járási tanács vb keres­kedelmi felügyelőjét, az FJK felügyelő bizottságának eddigi elnökét választották meg. (sesaac? Két k.'lométeres magas torony A világ legimpozánsabb ma- gay c-pilílíé'aésfci — ft 317 méteres Elf fel-torony «s a 380 méter - CjUü .-.ew York-i Empire Sta­te Building — a szó szoros ér­teimében el fognak iörpülni a mellett a gigászi torony mel­lett, amelyet szovjet mérnökök szándékoznak megépíteni. A moszkvai vasbetonipari kuta­tóintézetben már elkészültek a 2000 méter magas torony ter­vei. Kiszámították, hogy a to­rony kilengése normális időben 5—S méte.r, orkánszerű szél ese­tén maximálisan 17 méter lesz. A két kilométer magas to­ronyban tízezer ember tartóz­kodhat egy időben, és nem csu­pán gyorsliftek szállítják majd fel őket, hanem helikopteren is eljuthatnak a torony tetejére. A hatalmas épületben moziter­mek, vendéglők, könyvtárak és kilátók lesznek. Az építkezés költségeire mint­egy 15 millió rubelt irányoztak elő, de a szovjet szakemberek úgy vélekednek, hogy a torony megépítése gazdaságilag is ki­fizetődő lesz. Különféle gyakor­lati célokat fog szolgálni, töb­bek között a televíziós adások közvetítését nagy távolságra, és az is kétségtelen, hogy min­denki szívesen fogja megfizet­ni a belépő díjat, hogy ebben a csodálatos toronyban pillana­tok alatt igazi magaslati leve­gőt szívhasson. * * * Míg a szülők kávéztak, a csecsemőt elvitte a vonat Egy 14 -hónapos angol cse­csemő egyes-egyedül tette meg a vonatfülkében az utat Milánótól Bolognáig. A kis Peter Lake nyugodtan aludt hordozható bölcsőjében, ami­kor a vonat megállt a milá­nói központi pályaudvaron, és szülei úgy gondolták, van elég idejük meginni egy ká­vét a pályaudvari eszpresz- szóban. A vonat azonban rö- videbb ideig állt, mint felté­telezték, úgyhogy mire a ká­vézásból visszatértek, a gye­rekkel együtt már kifutott a pályaudvarról. A holtra ré­mült szülők a pályaudvari hatóságokhoz fordultak, s azonnal telefonáltak Bolog­nába, a gyorsvonat követke; ző állomáshelyére. Ott az értesített vasutasok már vár­ták a kisbabát, és a házas­pár poggyászával egyetem­ben teljes épségben vissza­szolgáltatták a következő vo­nattal érkező szülőknek. Ki-ki a maga módján Ahmed Husszein kairói egyetemi docens szokatlan módszert gondolt ki női hall­gatói teljesítményének foko­zására. Megígérte, hogy fele­ségül veszi azt a diáklányt, aki az ö tantárgyából, a ke­reskedelmi jogból valameny- nyi vizsgát kitűnően teszi le. Ígéretét beváltotta, s rövide­sen megtartja esküvőjét a 19 esztendős Fatima El-Khely- vel. * * * Második Panama-csatorna A Panama-csatorna 1980 és 2000 között eléri teljesítőképes­ségének határát. Az Egyesült Államok úgy tervezi, hogy erre az időre megépíti a második Panama-csatornát, éspedig atom-robbanóanyag igénybevé­telével. Ez a hagyományos el­járással szemben felére csök­kentené a költségeket. Somoiigi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. / Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom