Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

Kedd, 1962. október 2. 3 SOMOGYI NÉPLAF Készülnek a tsz-ek Jövő évi termelési tervei Már csak negyedév van hát­ra ebből az esztendőből. Folyik a betakarítás, és maholnap számvetésre kerül sor: mit ter­veztünk és mit végeztünk az idén. Közös gazdaságainkban vetés alá szántják a táblákat, műtrágyát szórnak, és gabonát vetnek. A tsz-irodákban térké­pek készülnek a vetésterületek elhelyezkedéséről pontosan mutatva, hogy hova, mit és mennyit vetnek majd. Megye- szerte a jövő évi termelési ter­ven dolgoznak a tsz-ek vezetői, sőt sok szövetkezet már be is mutatta tervét felülvizsgálás­ra a járási tanácson. Mit mutatnak ezek a tervek? Mindenekelőtt azt, hogy a tsz- elnökök, a mezőgazdászok és a főkönyvelők többsége körülte­kintő, alapos munkát végzett. Kevés szövetkezet kapta vissza tervét azzal, hogy rosszul, hiá­nyosan van elkészítve. Persze előfordult, hogy a felülvizsgáló bizottságnak figyelmeztetnie kellett néhány tsz-vezetőt: mó­dosítsák elképzeléseiket, mert nem jól terveztek. A múlt évben sok szövetke­zetben »aláterveztek" a vár­ható eredményeknek. Ügy gon­dolták, hogy az ilyen terv könnyebben megvalósítható, te­hát a tsz-t nem éri kellemet­len meglepetés. Ez a módszer legalább annyira káros volt, mint amikor szakmai hozzáér­tés híján túl nagy számokkal töltötték meg a tervet. Az idén ezek a hibák alig fordulnak elő. A kaposvári járásban pél­dául az egyik felülvizsgáló bi­zottság húsz szövetkezet közül mindössze háromnak a tervét nem fogadta eL A tervek többsége reális, az elmúlt évek tapasztalataiból indul ki, és figyelembe vesz minden olyan körülményt, ami az eredményeket befolyásolhat­ja: elegendő-e a saját termésű takarmány az állatállomány tartásához és hizlalásához?; milyen mértékben kívánják igénybe venni a gépállomást?; hogyan gazdálkodnak majd a munkaegységgel?; mennyit kap a tagság és a népgazdaság a jövő évi terményből, és meny­nyi vetőmagra van szükség? Milyen helytelen elképzelé­sekre hívja fel a szövetkezet fi­gyelmét a felülvizsgáló bizott­ság? Lássunk néhány példát. Nemrégiben vizsgálta meg egy bizottság a taszári Új Ba­rázda Tsz termelési tervét. Eb­ben az szerepel többek között, hogy jövőre is, akárcsak az idén, traktorral működtetik az öntözőberendezést. 50 hold hi-; cérnát és 30 hold rétet akar­nak öntözni ilyen módon a Kapos vizével. Pedig ha fonto­lóra vesszük, hogy a szövetke­zetben szállítóeszköz híján át­lagosan csak minden ötödik évben kerül istállótrágya egy hold földre, könnyen megálla­pítható, hogy a járműre más­hol inkább szükség van, és a vizet más motorral is szívat­hatnák. Ugyanebben a tsz-ben az idén kaposvári dolgozók csé­pelték el a gabona egy részét. A taszári vezetők jövőre is ezt a megoldást akarják választani mondván, hogy ebben az évben sem győzték a cséplést saját erejükkel. Ha az így kiadott gabonát megtakarítanák, ak­kor egyrészt körülbelül két vagonnal több jutna a népgaz­daságnak, másrészt az értéke­sített gabona árával növeked­ne a munkaegységre jutó ré­szesedés. Helytelenül állapították meg az Üj Barázda Tsz-ben a ke­nyérgabona átlagtermését is. Nem az előírt módon — tehát táblánként — számították ki az átlagot, hanem az összes ga­bona együttes terméseredmé­nye alapján. A tervezéskor arra is gon­dolni leéli, hogy elegendő pén­ze legyen a szövetkezetnek év közben is. Ezérj; például az attalai Vörös Csillag úgy állí­totta be hízósertéseit, hogy 100—100 darabot már január­ban és februárban leadhasson belőlük. Jövőre mintegy 780 hí­zott sertés leadását tervezik, 30 darabbal többet, mint amennyire korábban számítot­tak. A jövő évi állományból 760 darab hízóalapanyagról már az idén gondoskodtak. 1963 első negyedében félmillió forint bevételt várnak a hízó- állatok értékesítéséből. Állat­állományuk fejlesztése céljá­ból az eddiginél is jobban gon­dozzák majd a réteket és a le­gelőket. A télen istállótrágyát, a kora tavasszal pedig holdan­ként 50 kiló műtrágyát szórnak a rétre, a legelőn pedig szaka­szosan legeltetnek. Taszár és Attala példájából látható, hogy vannak rossz és dicséretes elképzelések. Persze senki sem állítja, hogy a taszá- riak terve teljesen rossz. Az azonban igaz, hogy szerepelnek benne olyan tételek, amelyeket módosítani kell. Most még nem késő. Hermész Ferenc A szocializmus teljes fölépítésének útja Ezekben a napokban száz- és százezrek tanulmányozzák pár­tunk Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Külö­nösen két probléma foglalkoz­tatja az embereket. Az első így hangzik: »Mi értendő pontosan Némelyek úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság nagyüze­mi szocialista átszervezése je­lenti a szocializmus alapjainak lelakását. Kétségtelen, hogy az átszervezés hatalmas forradal­mi lépés fejlődésünkben- Je­lentősége csak a proletárhata­lom kivívásához hasonlítható, mégsem jelenti önmagában a szocializmus alapjainak leraká­sát. Az irányelvekben kristály- tisztán fogalmaz a párt: »A szocialista forradalom fő fo­lyamatai — a politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális- ideológiai átalakulás — egysé­get alkotnak, összefonódnak.« A szocializmus alapjainak le­rakása tehát több tényezőből tevődik össze. A mezőgazdaság nagyüzemi szocialista átszerve­zése is ezek közé tartozik, de csali egyik tényező. Mik tehát a többi tényezők, amelyek elő­feltételei a szocializmus alap­jai lerakásának? Mindenekelőtt a legalapve­tőbb a munkásosztály politikai hatalmának, más szóval a pro­letariátus diktatúrájának ki­vívása és megvédelmezése, minden további lépésünknek ez az alfája és ómegája. A munkásosztály számára a politikai hatalom megszerzése nem cél, hanem eszköz a kisa­játítók kisajátítására, hogy a nép ne csak a politikában, ha­nem a gazdaságban is uralkodó legyen. A munkásosztály a gaz­daságban szerzett pozícióval támasztotta alá, építette szi­lárd alapokra politikai hatal­mát; államosította a föld mé­hének kincseit, a gyárakat, a bankokat, a közlekedést, a ke­reskedelmet. A felsorolt terüle­teken szocialista termelési vi­szonyok jöttek létre. A szocia­lista iparosítás eredményeként fejlett nehézipar létesült, s ha­zánk agrár-ipari országból ipa­ri-agrár országgá alakult át A munkásosztály a szocializ­mus alapjainak lerakása során a hatalom birtokában nem­csak a gazdaságban kerül bir­tokon beiül, hanem hozzálát, hogy a kultúrában is a nép ér­dekei legyenek a meghatáro­a szocializmus alapjainak lera­kásán?-«, a másik kérdés: »Mi szükséges a szocializmus teljes fölépítéséhez?« A cikk — na­gyon röviden — erre a két kér­désre kíván választ adni. zók. A kulturális forradalom lényege: az egész nép művelt­ségi színvonalának emelése, a szocialista értelmiség kialakí­tása. A kulturális forradalom során nevelődik ki — többek között — a szocialista alapok­ra helyezkedő falu értelmisége, s nem lebecsülendő mértékben növekszik a dolgozó parasztság szocialista tudatosságának mér­téke; ez előfeltétele az alapok lerakásának. Az elért eredmények alap­ján a VII. kongresszus elérke­zettnek látta az időt, hogy megindítsuk az offenzívát a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezéséért. Ma már országunk szántóterü­letének 95,5 százalékán ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgoznak. Egész népgazdaságunkban osztatlanul a szocialista termelési viszo­nyok uralkodnak. Lényegében győzött a szocialista forrada­lom, s ez egyben a szocializmus alapjai lerakásának befejezését jelenti. Mint láttuk, a szocializmus alapjainak lerakására a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se teszi föl a koronát, de nem a mezőgazdaság szocialista át­szervezése egymaga jelenti a szocializmus alapjainak leraká­sát. Az elmúlt esztendőkben a szocialista forradalom folya­matában olyan minőségi és mennyiségi változások men­tek végbe, amelyekkel lezárult egy szakasz a szocializmus építésében, s hozzálátunk a szo­cializmus teljes fölépítéséhez. II. Ahhoz, hogy mi szükséges a szocializmus teljes fölépítésé­hez, azonnal tisztáznunk kell egy problémát. A szocializmus építése egy hosszabb időszakot magában foglaló folyamat. A szocialista társadalom fölépí­tésének fő feladatai a szocializ­mus építésének egész időszaká­ban érvényesek. Egy új perió­dus kezdete — konkrétan a szo­cializmus teljes fölépítése — nem azt jelenti, hogy teljesen új feladatok vagy törvénysze­rűségek kerülnek előtérbe. A kulturális forradalom felada­tainak végrehajtása például a szocializmus teljes fölépítésé­nek szakaszában hangsúlyozot­tabban kerül előtérbe, mint a szocializmus alapjainak lera­kása idején. Mi szükséges tehát a szocia­lizmus teljes fölépítéséhez? a) A szocializmus anyagi­technikai bázisának megterem­tése; b) a szocialista nemzeti egy­ség kialakítása; c) a kulturális forradalom végigvitele. Mi értendő a szociaEzmus anyagi-technikai bázisán? A leghelyesebb, ha Lenin erre vonatkozó általános útmutatá­sát vesszük alapul: »Az erőfor­rások biztosításának, a szocia­lista társadalom megteremté­sének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagyipar... Jól szervezett nagyipar nélkül egy­általán szó sem lehet szocializ­musról ..." 1. Mint látjuk, a szocializmus anyagi alapjául Lenin a jól megszervezett gépi nagyipart jelöli meg, azonban ezt sem ál­talában, hanem a nagyipar meghatározott színvonalát. Majd megállapítja: »A szocia­lizmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános té­telre, Ezt konkretizálnunk kell.« 2. Lenin útmutatásában — a termelőerők oldaláról vizsgál­va — »a legmodernebb techni­ka színvonalának megfelelő«, jól szervezett gépi nagyipar je­lenti a szocializmus anyagi- technikai bázisát. Az irányelvek az utóbbi évek fejlődését tekintve meg­állapítják: »Az állami iparban megnőtt a nehézipar részará­nya, ezen belül a gépipar és a vegyipar emelkedett jelentő­sen.« A gépipar és a vegyipar gyors ütemű fejlődése az, ami a leginkább viszi előre a szo­cializmus anyagi-technikai bá­zisának megteremtését. A Központi Bizottság irány­tűnk vezérlő elveként a gazda, ságosság fokozását, a termeié* kenység emelését, az önköltség csökkentését jelölte meg. En­nek eszköze a technika és a technológia fejlesztése, gyárt­mányaink korszerűsítése, ma­gas műszaki színvonalon való előállítása, valamint iparunk szerkezetének és vezetésének további javítása. Gazdasági fej­lődésünk másik fontos feltétele a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése, ezért a me­zőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagyüzemi terme­lés korszerű anyagi-technikai bázisát. Mindezek azért bírnak óriási jelentőséggel, mert a szocializmus teljes fölépítése kizárólag saját anyagi-techni­kai bázisán lehetséges. Politikai tapasztalatai alap­ján pártunk és munkásosztá­lyunk tisztában van azzal, hogy csak széles osztályszövetség megvalósításával viheti győze­lemre a szocializmus teljes föl­építését. A termelőerők és a termelési viszonyok, az osztály­struktúra megváltozásából pártunk Központi Bizottsága megfelelő politikai következte­téseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk továbbfejlesztése szempontjá­ból most már célul tűzhetjük a szocialista nemzeti egység ki- alakítását. Hogyan tudjuk rö­viden summázni a szocialista nemzeti egység kialakításának ismérveit? A szocialista nem­zeti egység vezető ereje a mun­kásosztály és marxista—leni­nista pártja; alapja az új tar­talmú munkás—paraszt szövet­ség, amely ma már két testvé­ri szocialista osztály szövetsé­ge; tartalma a békéért, a szo­cializmus teljes győzelméért folyó küzdelem, hűség a rend­szerhez, harc a nemzeti függet­lenség megvédéséért, küzdelem a belső és külső osztályellenség ellen. Megkönnyíti a helyzetet, hogy az alapúk lerakásával a szocializmus teljes fölépítésé-? nek feladatai összhangba ke« rültek az egész nép érdekeiveL A szocialista nemzeti egység fokozatos kialakulásával válto­zás megy végbe a proletárdik­tatúra államának funkcióiban, és lépésről lépésre kifejlődnek benne az egyetemes népi ál- lomra jellemző vonások. Tár­sadalmunk szocialista egységé­nek kialakulása azt is eredmé­nyezi, hogy a munkásosztály élcsapata az egész nép pártjá­vá válik. V ADÁSZ FERENC; elvei gazdasági tevékenysé­^ - A szocializmus teljes fölépí­tésének időszakában kell gyö- Szelemre vinnünk a kulturális kor utoljára ISttam. Késő őszi sugarú, távirányítható atomlö- azt is, hogy mit jelentenek ni forradalmat. A szocialista tár­napsütés volt. Erzsitől egészen vedékekhez. Ezekből is szállí- zubbonyunk ujjára varrott fur-ísadalom fölépítésének nélkü­tavasz lett azokban a percek- taraak ide. így beszélik. De er- csa jelek. Homérosz írt a trójai<1 lözhetetlen feltétele népünk ben. Fekete ha jától, kék sze- ről jobb hallgatni, mert Cara- háborúról — mondotta. — A ( műveltségi színvonalának eme­métőL Kérlelem: »Gyere ve- vay tábornok, az új főbiztos görögök — Agamemnon hadai? dofeowWnJr r™-»»* v lem, hiszen szeretsz.« Sírt. Azt nem ismer tréfát. A »haláltör- — már tíz éve ostromolták Tró-• ’ , , ^ szám ep­mondta: »Szeretlek, azért nem vény« hamar lecsap, minden ját, de nem tudták bevenni.'(zectsegenek es öntudatának megyek. Nekem ez a falu a leg- fecsegés USA-ellenes cseleke- Erős vár volt. A görög tábor-növelése, továbbá, hogy az élet kedvesebb. Ha mennék, csak det ban Odisszeusznak az a me-^minden területén uralkodóvá oda, ahonnan mindig visszajö- Elmaradoznak Erzsi levelei, rész gondolata támadt, hogy a marxizmus—leni­hetek. Idegenbe nem...« Az utóbbi félévben egyszer írt. be kell lopózni Trójába, s ki-J . . Akkor már elhatároztam: én óvatosmi, tartózkodóan. Hát lesni titkukat. Egy ember ke- , izmusl' A Kozjneveies, a tudn­ia maradok. Egy apró, poros persze... Eltelt több mint négy vés lett volna ehhez, egy egész Vmány, a művészetek, az iroda­ablakon áttört a fény. Erzsi esztendő. Huszonhárom éves. csoportot kellett becsempészni,!lom, a tájékoztatás és a neve­arcának fehér bőién élesen Miire várjon?.... hogy azok belülről megnyissák valamennyi eszközével ezt megvilágított minden parányi A SÄ?mem megtolt könnyel. Trója kapuit. Epeiosz ácsmes-i szolgálnunk. Mind­forradast, amit csecsemőkora- »nám- megtagadott ter készítette el az onasi falo-J “ szoi®amunK. Mina tél rákarcolf. az élet. Külön-kü- NinS^zerS: eKtL^ Ö , fezek ÖSSZeSségÜkben °** hat* regónyírónak játssza köztünk a bizalmit lön csókoltam meg valameny- is elhagy. Ezt most már teljes Homérosz... Homérosz.. .4nak, hogy a szocializmus tel­egy évszá- Rám kiváltképpen ferdén néz. nyit. »Gyönyörűm, nem hagy- bizonyossággal érzem. Csak Otthon is hallottam ezt a ne-Jjeg fölépítésének útjára tért zaddal elmaradt az itteni való- Sinkónak olyan megjegyzést lak el« — suttogtam. S hittem anyám sajnál Ö sirat, talán vet> "»S Veszprémben, az is- hazánkban kialakulianak ság mögött Kibírom, ha aka- tett, hogy teljesen »felplankoL is azokban a percekben, hogy gyászol iskólában, de nem is gondoltam,^ J rom... ta- ávós múltamat. Marha, elhatározásom végleges;.. ___ J.”___hogy ilyen érdekes történeteket L eginkább Katona Sándort Csak pószkálódjon, ha öröme Gyáva voltam. Most aztán... , , , telik benne. Nekem jót tesz Sötét van... Valahol nagyon szívlelem. Vidéki gyerek, vele, ha megszabadít innen, magasan gép szálL Éjszaka is Méregzöldet. Otthon sohasem elég dörzsölt. Látszik rajta, vitás. Annak a a fantáziája az „„ J emberek közötti kapcsolatok új Milyen nagyon sötét van. ^ ^ mo(n<jja, hogy Ho-? szabályai, a szocialista társada­viselünk. mérosz vak volt. riom emberére jellemző erköl­Zöld barettsapkát Boros Béla „_______________ _____ . Vándor Pityu mesélte egyik, . . , , s züntelenül cirkálnak az F— láttam ilyen színű svájcisap- éjszaka — érdeklődéssel hall-f 1 _ °“ az em re í hogy egyetemista volt. Ami Ezek se nagyon bíznak az 86-osok. kát. Persze ez más dolog. Ez gattuk, ebbe még Berci se mert f megtanuljanak szocialista mó­a fontos: bajtársiam: Nem emberben. Kifacsarják, mint a Azt mondják, hogy ez a szí- az egyenruhánkhoz tartozik. A belekotyogni —, hogy a görög} dem élni, dolgozni, gondolkod­ókat ártani senkinek. Talán citromot. A saját katonáikkal get »Iättle Amerika«. Minden zubbonyunk ujjára hímzett jel- táborban volt egy Kalkhász ne- i ni. csak Sulyok Bercit nem ked- sose tudnák azt megcsinálni, a háború után. épült itt. Az- jelvényt eleinte nem értettem: vű jós, aki kikérte Odisszeuszi véli túlságosan. Azt is csak amit velünk véghézvisznek. előtt a japán időkben sár volt, Szárnyas Púi28 van rajta, ab- tervéről Pallas Athéné véle­azért nem, mert átjár a tenge- Azok fütyülnek nekik rámen- nyomorúság. A lakosságnak ban a trójai faló és a villám ményét. Az istennő helyeselte részdivízióhoz, ott hízelgi be ni a műszaki zárra, átvergőd- még rizs se jutott. Édesburgo- jelképe... a tervet. Amikor a faló elké­magát. Nekünk tulajdonkép- ni olyan terepen, amilyenen nya volt a fő eledele. Az USA- Bányász vagyok. Berhidai, szült, felállították Trója kapu­pen semmi közünk sem volna mi hentergünk... légierők itt fejezték be a há- jobban mondva peremartoni ja előtt a térségen, miután el­hozzájuk. Nem vagyunk sor- De rajtam nem fognak ki. borút: lesöpörték a térképről születésű. Seres András a ne- rejtették benne a harcosokat, katonák, hanem speciális egy- Ha valaki, én tuti, hogy végig- a régi Riukiut, Most kőépü letek vem. Szegről-végről földik va- A görögök elvonultak a falak ség. Ezt már Fort Braggban csinálom, ha már egyszer ne- állnak, paloták. A parasztokat, gyünk Sinkó Gabival. Ö somo- alól. A bálványra ráírták: világosan megmondták. Ha mi kivágtam... igaz, elzavarták földjeikről, gyi. Fort Jacksonban ismerked- »Athéné istennőnek szentelik bevetésre kerülünk, az külön- Le kellene pihenni. Holnap Sok-sok repülőtér épült, lak- tünk meg. Ott barátkoztunk ezt a lovat a hazatérő görö­leges feladatok végrehajtásé- megint nehéz napunk lesz, Sin- tanyák, kiképzőtáborok, óriá- össze. Azóta is együtt vagyunk, gök.« Piriamosz, a trójai király ért történik. Lehet, hogy kő is megjött. Látszik rajta, si rádióállomás — katonai per- Várpalotán dolgoztam. Csak- hiszékeny volt. Megtévesztet­együtt leszünk mind a hatan, hogy szeretne idetelepedni sze —, titkos üzemek, radarte- nem öt évvel idősebb vagyok ték. Papja hiába mondta neki. Ezért nincs rendjén, hogy Su- mellém. Többnyire akad el- lepek, Hawk-típusú irányított Vándornál, aki a legfiatalabb hogy »félek a görögöktől akkor lyok jobban érzi magát a jenki mondanivalója. Érdemes meg- rakétalövedékek és Nike-Her- közöttünk. Sulyok, az ágyszom- is, ha ajándékot adnak«, saját fickókkal. Azzal dicsekszik, hallgatná. Most nincs hozzá cules rakéták kiröpítő állomá- szedőm megjegyzéseket tesz rá, lányára se hallgatott, aki meg­hogy texasiakat talált köztük, türelmem. sa. Mintatámaszpont: Okinav? gúnyolja. Nem értem, hogy jósolta, hogy az ellenség belo­azok a cimborái. Közben adja Erzsi jár az eszembe. Nap- Most épülnek a telepek a miért. Én becsülöm. Sok érdé- pakodik Trójába és elpusztítja a nagyot, hangoskodik, meg- fényben ragyogott az arca, ami- MACE—B mintájú nagy ható- kését mond. Tőle tudtán» (Folytatjuk.) A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat vizsgázott kazánfűtőket vesz föl a fűtési szezonra. Érdeklődés, felvétel: KAPOSVÁR. MÁJUS 1. U. 57. (66912)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom