Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. október 26. T"'l ■ ww ff ff ff ff ff i Ebreszto-o-o-o-o-o! « liars an a kiáltás a Tabi Gépszerelő Szakközépiskola kollégiumában. A tanulók kipattannak az ágyból, s már futnak is az új mosdóba és zuhanyozóba. Megélénkül a kollégium. Szekrényajtók csapódnak, vidám kurjantások verik föl a folyosót. Két harmadikos a matematikát Ismétli fennhangon. Fél nyolcra «►menetkészen« állnak a kollégisták. Megreggeliznek a szomszédos napköziben,, aztán átsétálnak az iskolába. Kezdődik a ta ni tás... Melyik ingben menjek iskolába? Nem is olyan hideg a víz.-. Megjelent a Béke és Szocializmus jubileumi száma A Béke és Szocializmus, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának most, októberben jelent meg az ötvenedik száma. Az első szám 1958 szeptemberében jelenít meg, s a folyóirat azóta valamennyi kontinensen nagy olvasóközönségre tett szert 32 országban adják ki 25 nyelven. Szerzői között megtaláljuk a nemzetközi , kommunista mozgalom kiemelkedő alakjait, neves békeharcosokat, nemzetközi szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezetek vezetőit, ismert újságírókat, közgazdászokat, filozóífusokat, történészeket, jogászokat írókat és művészeket. A folyóirat képet ad a kommunista és munkáspártoknak a békéért és a szocializmusért, az imperializmus ellen, a bur- zsoé ideológia különféle megnyilvánulásai ellen vívott harcban szerzett tapasztalatairól, megvilágítja a szocialista országok gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének problémáit, az imperialds- taellenes nemzeti felszabadító mozgalom kérdéseit. A munkásmozgalom soraiban erősíti a proletár internacionalizmus szellemét, harcol a reviziomiz- mius és a dogmatizmus ellen, valamennyi békeszerető és demokratikus erő tömörítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom akrióegységéért. A folyóiratban megjelenő írások nagy nemzetközi visszhangra találnak. A világ közvéleménye továbbra is élénken kommentálja Hruscsov elvtárs cikkét, amely »A szocialista világrendszer fejlődésének időszerű kérdései« címmel a folyóirat szeptemberi számában jelent meg. A cikket átvették, vagy tartalmáról tájékoztatót adtaik a szocialista országok újságjain és folyóiratain kívül az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Dánia, Belgium, Norvégia, Algéria és más államok lapjai és folyóiratai is. Nagy visszhangra találnak a nemzetközi közvéleményben a Béke és Szocializmus prágai főszerkesztősége által szervezett időszerű problémákkal foglalkozó eszmecserék is, melyeknek anyagát a folyóirat rendszeresen közli. A lap megjelenése óta tizenhét eszmecserét rendeztek kiváló marxista tudósoknak, újságíróknak, nemzetközi haladó szervezetek kiemelkedő vezetőinek bevonásával. Több ország sajtójában ma is élénken tárgyalják például a mai kapitalizmus alapvető problémáiról nemrég folytatott eszmecsere során felmerült kérdéseket. Ebben az eszmecserében, amelyet a folyóirat a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Intézetével karöltve szervezett, 23 ország marxista tudósai vettek részt. Ebben az évben eszmecsere folyt még a következő problémakörökről: »A nők szerepe a mai társadalomban«, »Az anti- kommunizmus as emberiség ellensége«, »A baloldali erők egységes imperialistaellenes frontjának kialakításáról«. Rendszerint érdekes írásokat olvashatunk a folyóirat többi rovatában is, amelyek »A kommunista és munkáspártok életéből«, »A Béke és Szocializmus kommentárjai«, »Könyvekről és folyóiratokról«, »-Lenetek és jegyzetek«, »A demokraták üldözése és a terror ellen« című témák szerint csoportosítják a cikkeket, leveleket. A Béke és Szocializmus most megjelent száma közli Mamun elvtársnak, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának »A békés egymás melleit élés és a nemzeti felszabadító harc«, Szyr elvtárs- nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának »A szocialista gazdálkodás tudományos megalapozottságáról«, Lórin elvtársnak, az Afrikai Függetlenségi Párt (Szenegál) Központi Bizottsága tagjának »A szenegáli burzsoázia a neokol oniálizmus viszonyai között«, Motta Lima elvtárs, brazíliai újságíró »Brazília kulturális élete és a marxizmus—leninizmus«, Gru- sin elvtárs, szovjet újságíró »Pillantás a jövőbe« című cikkét. A többi jelentős írás mellett tájékoztatást olvashatunk a Dél-afrikai Köztársaság kommunistáinak programjáról, és érdekes hozzászólásokat a most folyó »A nők szerepe a mai társadalomban« és »■.Az an- tikommunizmus az emberiség ellensége« című vitáikhoz. Az iráni nép nemzeti hőséről, Jordánia és Görögország börtöneiről szóló tudósításokkal zárul a Bébe és Szocializmus jubileumi száma. Örs ós .Jllaqda töiuíbhra is iskőí/u marad Lesz itt szobarend! —» Ügy nézem, mindnyájan itt vannak — állapítja meg örömmel Kiss Ottokár igazgató, és, az egyik terembe irányítja az asszonyokat. Ugyanabba, amelyikbe máskor gyermekeik tanuknak. MegiRetőd- ve ülnék be a sárgára fényezett, új típusú padokba. Csak egy idős néni marad hátra, hogy az igazgatónak megmondhassa: — Én azért jöttem ám csak, hogy kivegyem Magdát az is- koláfoóL Az igazgató nem vitatkozik: — Jól van, Orsós néni, majd a végén megbeszéljük. Üljön csak le nyugodtan. Valamennyien cigányok. Cigányasszonyok. A három kilométerre levő telepről jöttek be az iskola hívására szülői értekezletre. Megtudni, hogyan haladtak gyermekeik szeptember eleje óta, amikor Sávolyon is megszervezték a telep tankötelesei számára átmeneti jelleggel az előkészítő cigányos^ílyt. Megható figyelemmel hallgatják a bevezetőt. Az igazgató másfél hónap tapasztalatairól beszél. Arról a közös örömről, hogy a gyerekek rendszeresen iskolába járnak. Elmondja, milyen fegyelmezettek, tiszták, és mennyire igyekeznek jól tanulni. Hiányzás alig fordul elő. Dicséri a szülőket. De a hibákat sem felejti el: a gyerekek között gyakori a veszekedés az iskolába jövet és hazafelé. Ennek — mint kiderült — a, felnőttek közötti ellentét a szülője. Az asszonyok bólogatnak, mindjárt vitába is kezdenének. De a pedagógusok csöndre intik őket. Csak Orsós néni hajtogatja a magáét: — Az én Magdámat nem engedem többet Nekem is szükségem van rá. Már tizennégy éves. Az általános ismertetés után a gyerekek jellemzésére kerül sor. Mindegyiket sorra veszik, megkérdezik, melyiknek ki az anyja, elmondják értékeiket, hibáikat. Tömör, HOLNAP IS FANTÁZIA Verne Gyula világánál tökéletesebbet alkotott az ember, s amit tegnap csak fantáziának és utópiának véltünk, ma kézzelfogható valóság. Az egykori utópisták szívesen helyezték seholsincs országaikat a Holdra, a Marsra vagy más, szerintük elérhetetlen helyeket Hovatovább azonban nem maradt hely az efféle utópiáknak — legalább is a naprendszeren belük Az első 80 kg-os szputnyik Í286 nap alatt készült el, Gagarin négy és fél tonnás űrhajója már sokkal rövidebb idő alatt hagyta el a műhelyt... Egy évtizeddel előbb még ez is utópiának tetszett volna a szakemberek szemében, de ma már? Marx György fizikus csillagászunk fejtette ki e kérdés technikai oldalát. A naprendszer szélső határáig, illetve a fényévvel mérhető távolságra fekvő legközelebbi állócsillagig és vissza még csak elég lesz az űrhajó továbbításához valamilyen atomerő hajtómű és az ionrakéta teljesítménye. Nagyobb távolságokra irányított űrkutatásokhoz már az ún. antianyag-rakéta hajtóművére lesz szükség (az anyag és az antianyag találkozása és »megsemmisülése« révén felszabaduló óriási energiameny- nyiség felhasználása hajtóerő keltésére). Kérdés, marad-e tere a fantáziának ilyen körülmények között'— holnap is. A fantáziának marad tere mára és holnapra, de még holnaputánra is. Nemcsak az űrkutatásban, de a földön is! A reakciós»ideológusok, akik az űrkutatás igazi értelmének elhomályosításán mesterkednek, az utóbbi években arról kezdtek beszélni és írni, hogy a Föld lakosságának egy részét át kellene telepíteni más bolygókra. Különben — ismételgetik — az anyag- és energiaellátásban válságos napokat fogunk megélni. Az igazság viszont az, hogy még csak korlátolt terjedelemben és egészen jelentéktelen mélységig kutattuk és aknáztuk ki a Föld ásványkincseit, a nagy vízmedencék és világóceánok medrét még meg sem vizsgáltuk. Lábunk alatt egy egész bolygó van, amelynek belsejét úgyszólván még nem is érintették, és meg sem ismertük. Ezért más bolygók anyagának kiaknázása a földi ipar ellátására indokolatlan és nagyon drága lenne. A hozzánk legközelebb eső égitestek ugyanabból az anyagból vannak, mint Földünk, s Shines okunk feltételezni, hogy olyan, elvileg új energia és ásványforrásokra bukkanhat nánk rajtuk, amelyeknek a földi termelés anyag- & energiaellátásába való bekapcsolása megérné a ráfordításokat. Ezért sem ma, sem pedig holnap nincsen fantázia abban, hogy áttelepüljünk például a Holdra vagy más bolygókra. Viszont nyilvánvaló, hogy már a legközelebbi időben érdemes lesz expedíciós településeket létrehozni a Föld és más bolygók természetes és mesterséges holdjain, sőt maguknak e bolygóknak a felületén is olyan órteíemiben, ahogy legutóbb Gagarin egy nyilatkozatában ezt kilátásba is helyezte. Várható az eddigi eredmények után, hogy miként Papányhn, a harmincas évek sarkkutató hőse az ismeretlen sarki vizeket egy úszó jégtáblára települve járta be, ugyanúgy .a hetvenes években egy szovjet expedíció a csillagok világát járja majd be, s kitűzi valame- melyik bolygón, feltehetően a Holdon a Szovjetunió, az emberiség zászlaját. fcluka Emil az tár: de találó jefíemrajzók, anyáik helyeselve és igen gyilagosan erősítik meg az elmondottakat. Amikor a käs Bogdán Gyurit dicséri tanítója, magatartását, szorgalmát, szép írását, édesanyja nem állja meg szó nélkül: — Igen örülök én is ennek, igazgató úr. Köszönöm szépen. — Mások meg: — Mindig mondom neki, hogy tanuljon. — Szeretném, ha végigjárná az iskolát. — Senki, csak Orsós BVÖagda édesanyja ismételgeti 5 konokul szándékét: — Nem) bánom, én nem tudom többet > engedni iskolába. — De ami- ; kor az ő kislányára kerül aj sor, hallja dicsérni türelmét, ; akaratát, olvasási készségét, már nemigen szól. És ahogy előkerülnek a füzetek megmu- - tátják a tiszta, a számokkal, betűkkel teleírt lapokat. Orsós néni csak rácsodálkozik a számára érthetetlen jelekre. De már nem szól. Még néhány jó tanács hangzik el: vegyenek ceruzát a gyerekeknek, hogy otthon is gyakorolhassanak. Valaki közbeszól: — Hiszen azért men tem el én is dolgozni, f hogy a gyereknek venni í tudjak. — A többiek is erő-1 sitik: »Megvesszük, igazgató? úr.« Nézem Magda édesany-» ját: már ő is helyeslőén bó-| lógat. Kéri az igazgató az | anyákat, hogy a szülők m-u-| tassanak példát magatartás- \ ban a gyerekeknek, ne vészé-1 kedjenek előttük, ne tartsa-? naík haragot, engedjék együtt - tanulni őket. ' . Aztán megbeszélik a téli időszak problémáit. Úgy tetszik, hogy itt a rendszeres iskolába járással nem lesz különösebb nehézség. Biztosíték erre a sávóiyí vezetők és pedagógusok nagy szeretettél végzett munkája, amellyel fél tudták ébreszteni a szülőkben a gyermekeik tanulása iránti feíe'ősséget. Ahogy a végén az igazgató megköszöni a megjelenést, szinte égi'szerre válaszolnak: — Mi is köszöni ük. Az idős. sánta Orsós néni marad utoljára. Megáll az asztalnál, és ezt mondia: — Hát akkor maid elküldöm ám topább is Magdát igazgató úr. látom, hogy maguk is szeretik.i. v A költöző madarak „országútja“ Érdekes tapasztalatra tettek szert a szegedi Tisza- kutató expedíció ornitológusai. Megfigyelték, hogy őszszel az északról melegebb vidékre költöző madarak úgy tájékozódnak, és úgy haladnak a legrövidebb úton dél felé, hogy követik a Tisza vonalát. Ütjukat gyakran megszakítják ugyan, s néha napokat töltenek pihenve a folyó árterületén, továbbvo- nuláskor azonban nem térnek el a folyó jelezte iránytól. Az éjszaka költöző szárnyas vándoroknak ugyancsak a Tisza »ezüstszalagja« nyújt biztos támpontot. Most a sirályok, a cankók, a durvák, a récék költöznek a folyó fölötti »országúton« déli, enyhébb tájakra. * * * Csafcnem fél méterrel süllyedt a nyárén a lánchíd ive A nyári meleg megnyújtja a Lánchíd láncait, és arra kényszeríti, hogy beilapuljon a híd íve. A hideg viszont összehúzza, meredekebbre púposítja az egész acélszerkezetet. Nem milliméterekről van szó, mint várnánk, hanem de-ciméteres változásokról, s még a hajósok is figyelembe veszik ezt, ha magas a Duna vízállása. A híd négy hatalmas láncán függő vasszerkezet ívét már az egy fokos fölmelegedés egy centiméterrel süllyeszti. Az időjárás természetesen sokkal nagyobb hőmérséklet-változást produkál, s ezt a fizikai parancsot a bid is engedelmesen teljesíti. Az idén a nyári kánikulai napokon csaknem fél méterrel volt lejjebb a híd íve, mint télidőben. Naponta is változik azonban a hőmérséklet s így a híd magassága is. Különösen nagy mozgásra kényszeríti a szeszélyesebb tavaszi vagy őszi időjárás, amikor az éjszakai hűvösséget követő erős fölmelegedésre már naponta is 15—20 centiméteres süllyedéssel válaszol. » * * Hány öltés kell egy férfiöltönyhöz ? A győri kisiparosok kéthetenként cserélik annak a kiállításnak anyagát, amely bemutatja, milyen szolgáltatásokat végeznek a magán- iparosok városszerte. A kiállítás érdekességei közé tartó» zik az a kimutatás, amelyet egy hetvenéves szabómester, Lemer Emil készített arról, mennyi öltés szükséges egy férfiöltöny elkészítéséhez. A mester szerint egy férfiöltönyhöz 74 982 öltés szükséges. Ebből géppel 39 044-et, kézzel pedig 35 938-at öltenek. A precíz szabómester a napjainkban ismét divatos- Ü sá vált mellény készítéséhez szükséges öltéseket is összeszámolta. Szerinte egy mellény 5879 kézi és 7792 gépi öltéssel készül. Miért oly későn? A 73 esztendős Volet Barlow asszony húszév vakság után visszanyerte egyik szeme világát, belenézett a tükörbe — és sírva fakadt! Barlow asszony egy váratlan ütés következtében nyerte vissza látását az egyik szemén, amelyen már évek óta csupán a fényt tudta megkülönböztetni a sötétségtől. A másik szemét már húsz évvel ezelőtt kioperálták. Amikor a csodálatos eset után meglátta önmagát, ráncos arcát és fehér haját a tükörben, kétségbeesett sírásra fakadt mondván, ►►nem is tudtam, mennyire öreg vagyok«. Samcgui Hsaim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. tt. t