Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1962. október 21. Váljon társadalmi üggyé Kaposváron a KISZ társasházépítés! Már két éve, hogy felvető­dött Kaposváron az a gondolat, hogy jó lenne, ha a fiatalok (elsősorban házasok) KISZ tár- sasház-építési akció keretében, tehát részben állami kölcsön­nel, részben társadalmi mun­kával, részben pedig saját anyagi hozzájárulással lakást építenének maguknak, össze is hívták akkor az intézmények képviselőit és azokat a mér­nököket, vállalati igazgatókat, akiknek közreműködésével meggyorsítható az építkezés. Sajnos, annak ellenére, hogy többször is összeültek a prob­lémák megtárgyalására, nem­igen jutottak előbbre. Tovább nem halasztható Érthető, hogy az említettek nem nagy bizakodással jöttek össze legutóbbi megbeszélé­sükre, mert attól tartottak, hogy csak az eredménytelen tanácskozások számát szapo­rítják. A megyei pártbizottság ipari osztályának képviselője azonban határozottan kijelen­tette, hogy Kaposváron is meg kell szervezni a KISZ társas­ház-építési akciót, ez tovább nem halasztható. Ha sikerül, enyhül a lakásgond, az építke­zésben részt vevő fiataloknak pedig nem kell várniuk arra, míg lakás utalnak ki nekik, aránylag rövid idő alatt ott­honhoz juthatnak. Az összehí- vottaknak tetszett, hogy a me­gyei pártbizottság felkarolta az ifjúsági társasház-építési ak­ció megindításának gondola­tát. Melyik a leg) óbb út ? A KISZ társasház-építési ak­cióban különösen az Alföldön értek el jelentős sikereket. He­lyenként más-más módon épít­keznek. Baján pl. közművesí- tetlen területen különálló csa­ládi házakat emelnek. Másutt társasházakat is készítenek. A társasházat, mint köztudott, kizárólag vállalat építheti föl, hiszen ehhez nagyobb szaktu­dásra, korszerűbb munkamód­szerekre van szükség. Amikor Kaposváron szóba került a KISZ társasház-építési akció, az illetékesek azon vitatkoztak a legtöbbet, hogy melyik pél­dát kövessék. Nem sikerült összeegyeztetni az állásponto­kat. A legutóbbi tanácskozá­son eldöntötték, hogy legcél­szerűbb, ha közművesített te­rületen másfél szobás lakások­ból álló, egy-két emeletes tár­sasházakat építenek. Legin­kább ezek felelnek meg az it­teni körülményeknek, igények­nek, s ezek a házak illenek bele legjobban a városképbe. Nyolcvanezer forint összköltség A tervezők úgy számítják, hogy egy másfél szobás lakás nyolcvanezer forintba kerül. Az Országos Takarékpénztár ehhez 75 százalékos, hosszú le­járatú hitelkedvezményt ad. A fennmaradó 20 000 forintba — ennyivel kell az építkező fia­taloknak lakásuk elkészítésé­hez hozzájárulniuk — beleszá­mítják a társadalmi munka és az általuk előállított olcsó épí­tőanyagok értékét is. Így csu­pán 12—15 000 forintot kell be­fizetniük az építkezés megkez­désekor. Ezt az összeged egy kis takarékossággal fiatal házasok is előteremthetik. Ahhoz, hogy egy-egy lakás né kerüljön többe nyolcvan- ezer forintnál, jól meg kell szervezni az építkezést, össze kell hangolni a társadalmi munkát a vállalatéval. Nagy bonyodalmat kelthetne, kés­leltetné, megdrágítaná az építkezést, ha a fiatalok tet­szés szerint mennének oda dolgozni. A vállalat számára lehetetlenné válna az elszá­molás. Éppen ezért az lenne a legcélszerűbb, ha a vállalat teljesen tető alá hozná az épü­letet, a belső vakolást, a bur­kolást stb. pedig társadalmi munkában a fiatalok végeznék el. Így forintban is meghatá­rozható a társadalmi munka értéke, s nem lenne keveredés. Persze az OTP az építőválla­lat által elismert más munkát is beszámít. A belső munkák elvégzésére föl lehet kérni az üzemek szakmunkásfiataljait, az ipari tanulókat, a szocialis­ta brigádokat; a törvényes ke­retek között szívesen nyújta­nak segítséget ehhez a vállala­tok vezetői is. Hogy a társas­házak olcsó, de közművesített telkeken épülhessenek föl, a városi tanács képviselői meg­ígérték, hogy a Füredi és a Kisfaludy utca között rendel­kezésre bocsátanak olyan terü­letet, amely megfelel a köve­telményeknek. Van rá lehető­ség, hogy a ma még elég drága telkek árát a városi tanács végrehajtó bizottsága csök­kentse. Munkáéit fel! A tanácskozás részvevői a KISZ társasház-építésre vonat­kozóan megegyeztek minden fontosabb kérdésben. Megala­kították a szervező bizot á;;ot, s tagjaivá Garamvölgy Ala­dárt, a megyei tanács építési osztályvezetőjét, dr. Halomvá­ri Györgyöt, a városi tanács vb-titkárát, Karsai Endrét, a városi KISZ-bizottság titkárát, Szigetvári Györgyöt, a Terve­ző Iroda vezetőjét, Borovszki Vilmost, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának képviselő­jét, valamint Nádor Gézát, az Országos Takarékpénztár So­mogy megyei fiókjának vezető­jét választották meg. A bizott­ságnak az lesz a feladata, hogy előkészítse és propagálja a KISZ társasház-építési ak­ciót. A patronáló, majd pedig közvetlenül az építkezés meg­kezdése előtt megalakuló ope­ratív bizottságnak az lesz a teendője, hogy elhárítson az útból minden esetleges aka­dályt, illetve a helyszínen irá­nyítsa az építkezést. Az első lépést tehát megtet­te a város ahhoz, hogy a KISZ társasház-építési akció megin­duljon. A KISZ-bizottságnak sürgősen hozzá kell látnia a szervező munkához. A társas­ház-építési akció azonban csak akkor lesz eredményes, ha szorgalmazását nemcsak a KISZ és a szervező bizottság tekinti feladatának, hanem társadalmi üggyé válik, s ki-ki segíti legjobb tudása szerint. Szegedi Nándor Fejlődik a gyakorlati oktatás, jó a mozgalmi szellem Segítőszolgálatot szerveznek a fenyvesi úttörők Négy éve már, hogy a Ba- latonfenyvesi Általános Isko­lában bevezették a gyakorlati oktatást. A 247 felső tagozatos tanulónak az idén is egy 600 négyszögöles gyakorlókéit és egy műhely áll rendelkezésé­re a politechnikai órákon. A műhelyben a legfontosabb fa- és. fémmegmunkálási folyama­tokat sajátítják el. Rövidesen mintegy 15 000 forintos költ­séggel új gyakorlókonyhát ál­lítanak be a politechnikai ok­tatás céljaira. Az úttörőcsapat irányításá­val a tanulók szorgalmasan részt vesznek a takarékbélyeg- és a hulladékgyűjtési mozga­lomban, s nem idegenkednek a társadalmi munkától sem. A múlt tanévben átlag 50 forint értékű takarékbélyeget gyűj­töttek, és az első helyre kerül­tek a járási iskolai takarókbé- lyeg-mozgalomban. A hulla­dékgyűjtésben túlteljesítették az egy tanulóra!jutó hányadot, s ezért a MÉH-től 300 forint jutalomban részesültek. Né­hány hét múlva három napon át segítik tömi a kukoricát a Nagyöereki Állami Gazdaság­ban. A munkájukért járó pénzt nyári táborozásra és az úttörő­otthon berendezésére fordít-r ják. Az iskolaév elejéi felkutat­ták a faluban a segítségre szo­ruló családokat, egyedülálló öregeket. A továbbiakban az úttörőcsapatból egy-egy őrs felváltva fölkeresi őket; fát vágnak, vizet hordanak, taka­rítanak és bevásárolnak ré­szükre a pajtások. Betörőket tartóztattak le Kadarkútról és környékéről kúti községi pásztorokat, mert sorozatos bejelentés érkezett a bebizonyosodott, hogy ők kö­remdőrségre, hogy tolvajok a tolvajlásokat. járnak a vidéken. A rendőrség ( Kihallgatásakor a két pasz- most őrizetbe vette Balogh ‘^.beism^te, hogy az ev nya­“ *"**•«-»ÄNSSÄTiTSSK raktárából 27 üveg sört loptak, ezután a plébániára törtek be, és a kamrából darát, zsákot, és húsdarálót vittek el. A cuk­rászda melletti raktér lakat­ját zsebkéssel kinyitották, és ott is összerámoltak egy sor használati cikket. Betörtek Ge­lencsér György és Kovács Fe­renc lakására is. Hedrehelyre tették át ezután működési színhelyüket, és az egyik ud­varból 22 tyúkot loptak el. A rendőrség Balogh és Bog­dán ügyében folytatja a nyo­mozást. fogott el a rendőrség mondta a szolgálatot, erre Gyukli otthagyta. Október 14- én éjszaka Schmidt Henrik ecsenyi lakos motorkerékpár­ját lopta el, Kaposvárra jött vele, de mire a városba ért, már alaposan összetörte. Akkor le­támasztotta a Diófa Vendég­lő oldalához, ő pedig elment. A rendőrség Gyű ki it letar­tóztatta, a nyomozás még tart. Eldobott cigarettától gyulladt ki a Patyolat ruhaszállító teherautója A tűzrendészet! hatóság föl- I ség nyomozást rendelt el, ogy jelentése nyomán az ügyész-|megállapítsa: mitől gy.lladt _______________________ki a Patyolat ruhaszállító te­herautója augusztus 10-én. A nyomozás adatai szerint menet közben a vezető mellett ülő Gál Ferenc kocsikísérő ciga­rettára gyújtott, majd az égő cigarettát kidobta az ablakon. A cigarettavég az autó pony? vájára esett, azt meggyújtotta, majd a Balaton-parti üdülők­nek szállított tisztított ruha is lángra lobbant. Gál Ferenc először a ruhák között ülő Császár Józsefre akarta fogni a cselekményt, de később be­vallotta, hogy ő dobta ki a cigarettát. ö sszesen 118 000 forint érté­kű ruha égett el, és a gépko­csiban 12 000 forint kár kelet­kezett. Az ügyészség vádat emel Gál Ferenc ellen. Az út mellett sárgul a kuko­ricaszár. Hol­nap vagy egy hét múlva? Hamarosan be lehet takaríta­ni. Mögötte traktor szánt, odébb burgo­nyát szednek, amott üde zöl­den fürdik a napfényben a kikelt vetés. Falvrl;. zzántó- földek követ­keznek egymás után, szekerek, vontatók jár­nak, gyűjtik, viszik az év munkájának gyümölcsét. A gépek vetnek, magágyat ké­szítenek, hogy holnap ugyanennyi vagy még több termény kerüljön a mag­tárakba, górékba... Daránytól Tótújfaluig min­denütt szorgos munka folyik. Ma így látta a fényképezőgép, holnap már mást mutat a ha­tár, megnövekszik az elvetett térti let, több lesz a termésétől megfosztott kukoricaszár, s mind kevesebb a kiszedni való burgonya... Dolgozik a cséplőgép a da­rányi Üj Élet majorjában, zú­gásába beleolvad a négy kézi hajtású rosta hangja. Hatal­mas ponyván, zsákokban nap­raforgó, vagy húsz asszonynak ad munkát a tisztítás. — Az utolját szedi a kom­bájn ■— mondja Taranyi Sán- dorné —, mi meg itt a major­ban mindjárt tisztítjuk. — Dolgozik * mindenki — toldja meg Szép Józsefné. — A 185-ből már 160 hold­ról kiszedtük a burgonyát. Tudja, mennyi lett? Körülbe­lül 100 mázsás az átlag! — Az árpát is, a takar, mánykeveréket is, a bíbort is elvetettük. Most a búza megy. Éppen ma hallottam, hogy a 270-ből 80 holdon már földben van. — Elég az hozzá, jól dol­goztunk az idén! Már min­denki tudja, hogy a 36 fo­rint helyett meglesz a 40 forint egysé­genként. — Á, nem sokat dolgoztunk — szólal meg Győri Jánosné —, igazán nem látszik meg rajtam — mutat végig magán. Nevetnek. — Ne bolondozz már, mert még azt hiszik, hogy tényleg nem dolgoztál, aztán mit gon­dolnak rólunk?! Pedig az idén igazán meg lehet nézni a ha­tárunkat! Mindannyian megteszik a magukét, hogy mielőbb bent legyen a termés. A potonyi Petőfiben is be­takarították már a naprafor­gót. Jól fizetett mind a száz hold, nyolc mázsát adott átla­gosan. Az őszi vetnivalónak több mint' fele a földben van. Mind a két gép a búzát veti A napraforgót tisztítják Darányban. most. Már 100 holdon gondo­san előkészítették a talajt. Nemsokára befejezik a bur­gonyaszedést, addigra talán megérik a kukorica, s minden erővel hozzáfoghatnak törésé­hez. Ma a burgonyatáblákat lepték el a közösség tagjai. Ott van a falu apraja-nagyja. Még egy hároméves pöttöm ember­két is látni, amint csetlik-bot- lik a buckák között, ő is segí­teni akar. Persze az ő munká­ján mindenki mosolyog, de nem így Szilooics Marikáén. Az idén fejezte be az iskolát, azóta édesanyjával — látszat­ra olyanok, mintha testvérek volnának — minden nap a szövetkezetiben dolgozik, ö is kedvenc. Sok idősebb kiegye­nesítve derekát gyakran felé pillant, örömmel nézik a sárga pulóveres lányt, amint hajla­nagyon kíváncsiak. A próba­szedéskor 90 mázsát adott két és fél hold. Azt mondogatják a faluban, hogy az utóbbi három év alatt összesen sem takarí­tottak be több kukoricát, mint amennyi az idén lesz. Szórják a műtrágyát Lakócsán. dozák, fáradhatatlanul szedi a burgonyát, örülnek, hogy ve­lük maradt..: — Mi alá szórják a műtrá­gyát? — Ez már a jövő évi burgo­nya alá lesz — feleli Fucskár Pista bácsi a lakócsai Március 15. Tsz határában —, erre jön a szerves trágya, és az egészet mélyszántjuk. A határnak ezen a részén csak ketten dolgoznak, ő meg Kerekes Dezső. A nagy tömeg most a vetőburgonyát szedi. Ez hamar elfogy, aztán már csak húsz hold étkezési ma­rad. Lesznek elegen, ha megin­dul a kukoricaszedés. Alig vár­ják, hogy hozzáfoghassanak, | Szilovics Marika. Az árpa után most már a búzát vetik. A férfiak trágyát teregetnek. »Csak maradjon ilyen szép az idő, akkor ná­lunk az idén nem lesz semmi hiba« — hallani itt is, ott is. Ugyanezt tapasztaltam Tót­újfaluban is. Csak elismerés­sel lehet beszélni arról, aho­gyan megszervezték a munkát. Törik a kukoricát, s amíg a tábla egyik felében az embe­rek szorgoskodnak, a másik végén a silózógép vágja a szá­rat. Alkonyaikor a letisztított területre rááll a traktor és szánt. Ahol tegnap még állt a kukorica, ott ma már fel­szántott föld van. Burgonyáju­kat már mind kiszedték, az árpát, a rozsot elvetették, 100 hold búza is a földben van már, lassan ott tartanak, hogy nem lesz mit szántani. Ezért is sietnek a kukorica törésé­vel. Mennyi szorgalom, milyen lázas igyekezet! Minden percet jól kihasználnak. Sárguló és egyre fogyó kukoricatáblák, naponta növekvő zöldellő ve­tések hirdetik Daránytól Tót­újfaluig — éppúgy, mint min­denütt másutt — az emberek szorgalmát. Vörös Márta A törés után rögtön silózzák a szárat Tótújfaluban. Motorkerékpár-tolvajt Gyukli József Ecseny, Kos­suth Lajos utca 194. szám alat­ti lakos motorkerékpár-lopásra pecializálta magát. Felült az utcán őrizetlenül hagyott mo­torokra, és addig robogott föl s alá, míg,az üzemanyag el nem fogyott. Szeptember kö­zepén a Szabad Ifjúság mozi elől Tóth Lajos taszári lakos motorját vitte el. A motor a Katona József utcában föl­Daránytól Tótújfaluig ZŰGÓ GÉPEK, SZpRGOSKODÓ EMBEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom