Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

Szombat, 1962. október 20. 3 SOMOGYI Önkiszolgáló kenyéradagoló Kötésén az ön- kiszolgáló bőit részére szalag- rendszerű ke­nyéradagolót készített Ta­polcai József, a földművesszö­vetkezet dolgo­zója. A vásár­lók között nagy népszerűségnek örvend az el­més szerkezet. Csak meghúzzák az adagoló kar­ját, máris ki­esúszik a rak­tárból a ke­nyér. A felső képen: A kenyeret a szállítószalagra helyezi az el­adó, neki to­vább nincs ez­zel gondja. Lent: Az ada­golókart meg kell nyomni, s máris a polcon van a kenyér. Tib, mint (élmillrd forint klskereskedeími forgalom megyénk falvaiban tudósítónktól.) A MÉSZÖV dolgozói a na­pákban termelési tanácskozá­son vitatták meg a földműves- SBövetkezefcek kiskereskedelmi és vendéglátóipari munkáját. Megállapították, hogy a falusi kiskereskedelmi egységek a tervezettnél 7 millióval na­gyobb — vagyis 640 millió fo­rintos — forgalmat bonyolítot­tak te. A tanácskozáson Horváth János, a MÉSZÖV elnöke le­szögezte, hogy a földművas- szövetkezeti boltoknak még na­gyobb árubőséget kell terem­teniük a falvakban. Használják ki a rendelkezésre álló hitel­kereteket, vegyék igénybe a munkaversenyben rejlő nagy erőt és a kereskedelmi propa­ganda számtalaj) eszközét Mintha ő is valamilyen hivata­los személy volna. Most ő a szobaparancsnok. De ettől még aligha terjed ki a hatásköre ilyesmire. Csak úgy lehet, hogy a főnök maga tájékoztat­ta. Ezek szerint Sanyi is vala­mi benfentes? Az bizonyos, hogy nem egészen őszinte. Az ördög ismeri ki magát. * < 17. Frankról megtudtam, hogy Karl. Mein lieber Karl! — irta neki a felesége San ti age de los Caballero« dominikai városból. A levelet az asztalon hagyta, a szobájában... Régóta sejtettem, hogy né­met Most n^tr ennél jóval többet tudok. Pollack nem az igazi neve. Fischemek hívják. Az asszony — a gyerekekről ír, beszámol a családról, nem két­séges tehát, hogy a felesége — Ingrid Fischer néven él dél- amerikai otthonukban. Lestem az alkalmat, hogy le­fényképezhessem Frank bará­tunkat. Készítettem róla felvé­telt, élőiről, jobbról, balról, jártában és ültében, óvatosain persze, nehogy észrevegye. Még jó lehet valamire. A múlt­kor mellette álltam a fürdő­ben, a zuhany alatt, s a hónal­ján hegedőst fedeztem fel, egy elég nagy bőrfelületen. Akko­ra volt, s úgy fénylett, mint egy Napóleon-arany. Anyám fivére — Benő bácsi — még otthon mesélte, hogy az SS-le- gényék szolgálatuk megkezdé­sekor bőrükbe tetoválták ala­kulatuk jegyét Ördögi gya­núm támadt: — nem hagy nyugodni azóta — talán ugyanaz az orvos, aki Fort Jacksonban az orrom nyergé­vel bajlódott — bőrplasztikai specialista volt — Frank hónal­ja táján is kiigazított valamit Fort Jacksonból kijártunk Columbiába, öt mérföld a ka­tonai rezervációtól a dél-karo- linai főváros. Ott volt doktor Osztályharc és osztályszövetség A szocializmus állandó mozgásban, fejlődésben levő társadalom. Haladása ko­moly politikai, gazdasági és ideológiai harc eredménye. Fejlődésének különböző perió­dusai vannak. Nem biztos, hogy bizonyos elvek és poli­tikai gyakorlat, amelyek az alapok lerakása idején helye­sek és célszerűek, ugyanilyen helyesek és célszerűek a szo­cializmus teljes fölépítésének szakaszában. Egy adott történelmi korszak tartalmát mindig a konkrét helyzet konkrét elemzése alap­ján kell megállapítani. Ha he­lyesen állapítjuk meg egy tör­ténelmi periódus tartalmát, általában helyesnek keß len­niük az abból levont következ­tetéseknek is. Miként határozzák meg a je­lenlegi korszak tartalmát a Központi Bizottság komgresz- szusi irányelvei? »A mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­vel egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodókká váltak a szocialista termelési viszo­nyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A ma­gyar nép új, történelmi jelen­tőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes fölépítésé­nek korszakába lépett...« Mit jelent ez gyakorlatilag? Osz­tályviszonyaink leegyszerűsöd­tök. Társadalmunk egységeseb­bé, az objektív viszonyokat te­kintve szocialistává vált. Alap­vetően szocialista üzemekben dolgozó munkásosztályból, az egységessé váló szocialista szö­vetkezeti parasztságból s a szo­cializmus fölépítésén munkál­kodó, nézeteiben, gondolkodás- módjában mindinkább szocia­listává váló értelmiségből áll. Lényegében tehát szocia­lista típusú osztályokkal, ré­tegekkel van dolgunk. Nap­jainkban már nincsenek olyan számottevő osztályok vagy ré­tegek, amelyeknek érdekei el­lentétesek volnának a szocia­lizmussal. Lezárult tehát az osztályok megszűnésének első szakasza. Mindezek természe­tesen egyáltalán nem azt je­lentik, mintha már nem volná­nak nem szocialista rétegek, .igenis vannak, de számará­nyuk, befolyások nem túl je­lentős. Nyilvánvaló, hogy fejlődé­sünk új feltételeinek létrejöt­tével törvényszerűen tovább kell fejleszteni politikánkat hozzá kell igazítanunk, sőt alá kell rendelnünk társadal­munk elért fejlettségi színvo­nalának. A jelen körülmények teszik lehetővé azt is, hogy politi­kánkban célul tűztük ki a szo­cialista nemzeti egység kiala­kítását, ami nemcsak lehetsé­ges, háném immár történelmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a kongresszusi irányelvek oly nagy gondossággal, meg­alapozottsággal és körültekin- téssél foglalkoznak a problé­mával. pártunk ugyanis az asz- tólyszövetség proble­matikáját is dialektikusán vizsgálja: »Az osztályszövet­ség tartalma, terjedelme és formája a konkrét történelmi helyzet kívánta feladatoktól, valamennyi társadalmi osz­tály és réteg politikai maga­tartásától függően változik.« Márpedig láttuk, hogy hazánk­ban gyökeresen megváltoztak a termelési és osztályviszo­nyok és ennek eredményekép­pen a különböző Osztályok és rétegek tagjainak visizonya a Szocializmushoz. A szocialista nemzeti egy­ség kétfrontos harcban ala­kult ki. Népgazdaságunk egy­séges szocialista talajon áll. Ezáltal a kispolgári ideológia elvesztette társadalmi-gazda­sági bázisát. Bármennyire az a jellemző társadalmunkra, hogy egyre homogénebb, még­sem érvényesül valami auto­matizmus, mármint ami az emberek szocialista tudatos­ságának kialakítását illeti. Az egység megteremtése szívós és kitartó ideológiai, politikai harcban ment és megy vég­be. Fényes sikereink ellenére ki állíthatja, hogy már nem ólálkodik körülöttünk, már nem akadályozó tényezője a szocializmus építésének a kapitalista múlt eszmei örök­sége, a különböző burzsoá né­zetek, a nacionalizmus, az an­tiszemitizmus, a vallásos ideológia stb.? A jobboldali nézetekkel folytatott harccal egy időben kell küzdenünk a szektás-dogmatikus nézetek­kel. A szektás-dogmatikus né­zetek alávető oka éppen ab­ban keresendő, hogy nem ké­pesek helyesen fölmérni a társadalmunkban végbement változásokat, tehát ilyen ala­pon nem is juthatnak megfe­lelő következtetésekre. Ezért ragaszkodnak görcsösen a szocialista forradalom kez­deti szakaszán alkalmazott, akkor helyes és időszerű rendszabályokhoz, amelyek azonban a szocializmus teljes fölépítésének szakaszában már egészséges fejlődésünk kerék­kötői. Pártunk politikája arra irányul, hogy a szocialista nemzeti egység — leszámolva a helytelen nézetekkel — a marxizmus—leninizmusra ala­EzMkaláüzos tanfolyam Könyvharát-vasárnapok Irodalmi színpad a barcsi járásban (T udósitónktól.) Nemrég készítette el műve­lődési tervét a barcsi fölömű- vesszövetkiezet vezetősége. Az fensz részt vállal az ismeretter­jesztő feladatok megvalósításá­ból. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezettel együtt ezüstka­lászos tanfolyamokat szervez­nek a tsz és a földművesezö- vetkezet tagjainak. Az fmsz a járási könyvtár­ral együtt szervezi a könyvba- rátmozgalmat. Az fensz minden községében rendeznek könyv- barát-vasémapot, és azt szí­nes műsorral egészítik ki. A ktsz, a Vörös Csillag Tsz és az fmsz közösen irányítja, s anyagilag is segíti a barcsi iro­dalmi színpadot, amely 12 köz­ségben kíván az évadiban sze­repelni. A járás falvaiban a könyvbaiátimozgalom rendez­vényeivel kötik össze e műso­rokat. A szövetkezet színjátszó cso­portja az őszi és téli idényben két operetten kívül Steinbeck Egerek és emberek c. három- felvonásos drámáját is színire viszi. puljon. A fejlődés új szakaszának megfelelően a szocia­lista nemzeti egység kialakí­tása új kérdéseket vet föl; eltolódik az osztályharc front­ja; a funkciók betöltésénél, a rendszerhez való hűség mel­lett a hozzáértés és a ráter­mettség lesz a döntő; megszű­nik a tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása. Van' nak, akik ezekben az új el­vekben az osztályharc feladá­sát, a munkásosztály és a párt vezető szerepének csor­bítását látják. Vizsgáljuk meg, helytállóak-e ezek az aggályok. Mindenek­előtt nem árt újra és újra tisztázni, mi is értendő a párt vezető szerepén. A mun­kásosztály vezető szerepe a ípárt politikájában, a párt vé­lj zető szerepében realizálódik. A «vntri- ITZVJofŐ lO H. 0h. Shimtii rendelője. Asz- ni, később még úgyse — hiszen a A párt vezető szerepe alapjá- talán dermoplasztikai kísérte- tudja, messze jártunk _ deiban véve politikai szé­t verő! Irtain felvételeket. Ki- most véletlenül hallottam' er-árep; ez a vezető szerep a váncsi kisfiú voltam — ez még ről a honfitársamról. Az or- ^marxista—leninista elmélet­it legkezdetón történt, mielőtt vos nevét viszont elfelejtettemében, az erre épülő politikában a [hajóztak bennünket Iába- »ön nem járt Columbiában?-« nonba — s érdeklődtem: mit — kérdeztem. mutatnak a képek, milyen célt szolgálnak az ilyen műtétek? »Elégett bőrfelületek pótlá­sa« — magyarázta Shmith dok­tor. »Ipari sérüléseknél, de olykor kozmetikai beavatkozás­nál is igénybe veszik. Mint a sebészet minden ága, a háború­valósul meg. Világos, hogy az a vezető, aki az elméletet és »Jártam« — bólintott Frank. Ja politikát jól' érti, és annak »Régen?« »Évekkel ezelőtt.- »Mikor?« ^szellemében vezet, a munkás- (osztály, a párt vezető szerepét Muttatja érvényre, függetlenül ►Régi katona vagyok — fe-$ származásától. Bizonyos, hogy lelte. — Ötvenegyben helyez-Ja marxizmust, pártunk poll- tek a EWxi-hadosztályhoz Fort a bikáját a munkások értik meg ban ez a tudomány is sokat fej- Jacksonba...« lőddtt Frank közlékennyé vált. — Hallottam ilyesmiről — »Ez volt az USA harmincne- inotyogtam.. infantry divízoja. Ala-fj^or a társadalom már lénye­i gében szocialista osztályokból legkönnyebben. De ez azt je- lenti-e, hogy csak ők értik meg? Távoliról sem. Egy olyan helyzetben, különösen, ami­és rétegekből áll, mélységesen helytelen lenne a munkásosz­tály vezető szerepét úgy ér­telmezni, hogy vezető funkció­nagy kísérletező terrénuma — kan Mississippiből. Velük vol mondta. — Frontorvos voltam.« tam a longbomi hadgyakorla — Hol? — kérdeztem. ton Texasban...« Nem felelt mindjárt. Majd »Nekem is volt ott egy unó csak annyit mondott: kafivérem — vetettem közbe,} kät"kizáróíág~csak munkások­— Sokfele, amerre a szövet- hogy erősítsem a bizalmát.! kai lehet betölteni. Ma, ami­segesek járták. _ Emlékszem, többször beszélt i kor sok tízezer munkás van Mondom, nem hagy nyűgöd- erről az Exercise Longbom-4 vezető beosztásban politikai, ni mostanában ez a felfedezés, ről...« gazdasági, kulturális, katonai Az embernek olykor különös Belementem a játékba, see-J területen, s célúi tűztük ki a megérzései vannak. Lehet, rettem volna legalább valami \ szocialista társadalom betető- hogy túlságosan élénk a fantá- keveset megtudni a Frank mö-J zését, helytelen lenne, csak a ziám, talán semmiféle^ reális göt megbúvó Kari Fischerről. $ szocializmus teljes fölépítését alapja nincs az egész dolognak, mégis most már hajt a kíván­csiság, hogy ellenőrizzem: mennyi a közük megérzéseim­nek a valósághoz? Olyan esetre nem emlék­szem, amikor én kezdeményez­tem volna a beszélgetést Frank Pollackkal. Most mégis keres­»Igen?« __ mondta. NemA lassítanánk, ha nem használ­k érdezett semmi közelebbit. »Ügy emlékszem — próbál­nánk fel a nem munkás szár- ) mazású, a rendszerhez hű ) szakemberek tehetségét, szór­koztam tovább —, hogy később i galmát az irányítás különböző máshová került az alakulat.« ^területein. A származás szerinti katego­rizálás eltörlése máért indo­kolt, miből következik? Abból, »Stimmel — bólintott. — Minden alakulatnak ez a sor­tom az alkalmat, hogy szóba- sa. Az Atterbury táborba mentJhogy megszűntek az antago- hozhassam: »Ismertem egy Indiánéba. De én akkor már ^misztikus osztályok. A volt szimpatikus orvost Columbiá- visszamaradtam kiképzőnek f kizsákmányolok — főleg le- ban. Magyar ismerőséről ér- Jacksonban.« J származót taik többsége— be­4-äi a4illeszkedtek társadalmunkba, deklődött tőlem. Akkor nem tudtam neki felvilágosításit ad* folytatjuk) 'dolgoznak; a volt polgári ér­telmiség például szintén lentős átalakuláson ment ke* resztül. Gyermekeink — akit egyetemi fölvételre jelentkez­tek — a mi rendszerünkben nőttek fel. A mi iskoláinkban, a mi eszméinket szívták ma­gukba. Példának okáért, ha egy — teszem föl — a gazda­sági életben jelentős szerepet játszó volt polgári értelmiségi gyermekét — aki arra minden szempontból alkalmas — nem veranék föl az egyetemre, és továbbra is kitartanánk a föl­vételeknél alkalmazott régi el­vek mellett, ezzel többet ár­tanánk, mint használnánk. Az aggályoskodók gyakran elfe­ledkeznek arról, hogy az az elv, mely szerint pártonkívüli is betölthet — a pártfunkció kivételével — minden be­osztásit, továbbá a származás szerinti kategorizálás eltörlése az egyetemi fölvételeknél nem spontán módon, ha­nem csakis a párt vezeté­sével, tevőleges részvételé­vel valósulhat meg; ez á leg­főbb biztosíték. A másik biz­tosíték az, hogy csak olyanok jöhetnek számításba, akik munkájukkal, magatartásuk­kal az egység alapvető nor­mái alapján tevékenykednek, amelyek: »...harc a szocia­lista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a békéért, a nemzeti függetlenség védel­méért, küzdelem a nemzetkö­zi imperializmus és a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen«. Továbbá, akik elismerik, hogy a szocia­lista nemzeti egység vezetője nem lehet más, csak a mun­kásosztály és pártja. Az egy­ség alapja a két nagy dolgo­zó osztály szövetsége. Nyil­vánvaló tehát, hogy akiknek nézeteikben, munkájukban nem ezek az elvek az irány­mutatók, azoknak nincs sem­mi keresnivalójuk sem vezető funkciókban, sem egyetemein­ken. A végére hagytuk — as egész gondolatsor nyo­ma téka ként — az osztályhare problémáját. Az osztályharc és az osztályszövetség nem egy­mástól különböző, hanem szo­rosan összefüggő fogalmak. Az osztályhare tartalma a szocia­lista nemzeti egység alapvető normáinak megfelelője. For­máját tekintve »az osztály-* harc fő területei a szocialista gazdaság megerősítése és a szocialista tudat kialakítása«. Mint láttuk, a szocialista nem­zeti egység a szocialista rend­szer fejlesztésére, a szocialista társadalom épületének betető­zésére irányul. Ennek pedig alapvető eszköze a gazdasági építés. Emellett a szocialista nemzeti egység kialakítása, a szocialista tudat formálása ideológiai vita közepette megy végbe, ami nem kisebb jelen­tőségű, mint a gazdasági harc. A kettő szorosan összetarto­zik, különösen áthatják egy­mást. Az osztályharc tartal­mának és formájának megvál­tozása csakúgy, mint az osz­tályszövetség tekintetében be­következett változások, korsza­kunk tartalmának változtató* sából egyenesen következnek, ennek függvényei. Az osztály­harc régi formái az adott tör­ténelmi szakaszban már tart- hatatlanok, hiszen azok az osz- tályantagonizmusra épültek, napjainkban pedig lényegében szocialista jellegű osztályokkal és rétegekkel van dolgunk. En­nek ellenére sem feledkezhe­tünk meg arról, hogy van nem­zetközi imperializmus, és van­nak, ha elszigetelten is, belső ellenséges erők. p ártunk kongresszusi irányelvei ragyogó pél­dája sajátos viszonyaink marx­ista—leninista elemzésének és ennek megfelelően a helyes következtetések levonásának is. Megmutatják, hogyan kell megragadni a fő kérdéseket. Rámutatnak arra, ami elavult, és meghatározzák fejlődésünk irányát. Következésképp az irányelvek szerepe többek kö­zött éppen abban van, hogy marxista gondolkodásra nevel­je dolgozó tömegeinket. Boros Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom