Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

Percenként 130 liter víz Somogyszilbani csaknem minden kút vize ihatatlan. Né­hány mélyfúrású közkút látja el a lakosságot vízzel. Ezek azonban már régiek, elavultak, hiába újította fel őket a község, nem tudják ellátni elegendő vízzel a falu lakóit. >A községi tanács elhatáronta, hogy törpe vízművel épít­tet. A megyei tanács egyetértett velünk, helyeselte ter­vünket. Először úgy volt, hogy 1965-ben épül meg a víz­mű. Közbejött azonban egy örvendetes esemény: felszaba­dult 200 000 forint OTP-kölcsön, s ezt Somogyszilnak jut­tatta a megyei tanács. Ebből az összegből már elkészíttet­hettük a törpe vízműhöz szükséges kutat. A szerencse nem hagyott el bennünket. 150 méter mélyre terveztük a kutat, azonban csak 50 méterre kellett fúrni. A kút per­cenként 130 liter vizet ad szabad kifolyással. A szakem­berek szerint ez a mennyiség bőven elegendő a község ellátásához. A kút a falu szélén van, a vizet be kell vezetni a községbe. Meg kell tehát alakítanunk a törpevfzmű-társu­lást. A község lakóinak anyagi áldozatára is szükség len­ne. Körülbelül 100 forinttal kellene megtoldaniuk a köz­ségfejlesztési hozzájárulást. Ha megalakul a társulás, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hitelt biztosít a törpe vízmű megépítéséhez. A vízvezeték minden házba eljuttat­ná idővel a jó ivóvizet. Ezzel a község régi vágya "telje­sülne. Egy-két év alatt megjavíthatnánk a most még oly rossz vízellátást. Most már csak a község lakóitól függ, mikor valósít­hatjuk meg régi tervünket. ' Danes Sándor vb-titkár Előzzük meg a baleseteket! Munkásvédelmi zárókon fe- reneíát tartottak a Csurgói Fa­ipari Vállalatnál. A megbeszé­lésen Szóké Pál, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának veze­tő titkára is részt vett A szakszervezeti bizottság titkára a munkásvédelmi hó­nap eredményei! éem-zv- meg. állapította, hogy nL á- >■ zó nem hallgat a munkasvedBl- nn őrség tagjaira, a művezető­re.’ Általában a fi gyeim eztetés­Levelekből — levelekről Lenkei Lajosné (Fonyód-für- dő, Rákóczi utca 14.) óivasónk arról számolt be levelében, hogy szeptember 15-én a Fo­nyód—Kaposvár közt közleke­dő személyvonatón feleltette táskáját. Benne voltak az ira­tai, kulcsai és pénze. Olvasónk el volt keseredve, már azt hit­te, hogy elő se«1 kerül holmija. Azonban a MÁV dolgozói né­hány nap múlva eljuttatták az elveszett táskát Fonyódra. Azsóth Gyula balatonazár­szól olvasónk arról tudósította lapunkat, hogy szeptember 26-án búcsúztatta el elnökét, Éder Já­nost a Balatonszárszói Általá­nos Iskola szülői munkaközös­sége. A hetvenhárom éves em­ber nyolc évig állt a munka­közösség élén. Nagy Ernő isko­laigazgató meleg szavakkal mél­tatta a fálu szeretett János bá­csijának érdemeit, tevékenysé­gét. Az óvodások, az iskola ta­nulói, a szülői munkaközösség tagjai, a Vöröskereszt, a Haza­fias Népfront képviselői aján­dékkal kedveskedtek Éder Já­nosnak. A falu lakói jó egész­séget kívántak a közösségért sokat fáradozó János bácsi­nak. Azzal búcsúztak tőle, hogy új lakóhelyén, Budapesten so­káig élvezze a gondtalan pihe­nés örömeit. « * * Kadnai József tapsonyi olva­sónk azt tette szóvá lapunk au­gusztus 29-1 számában, hogy a balatonmáriai autóbuszjárat­nak nincs csatlakozása reggel Tapsony felé. Az Autóközlekedési Vállalat közölté, hogy az október 28-án életbe lépő menetrend szerint már meglesz a kért csatlakozás. * * * A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság kaposvári szakaszmér­nöksége megvizsgálta Nagy Ist­ván és György Imre (Kaposvár, Bartók Béla u. 4.) olvasóink pa­naszát. A szakaszmérnökség megállapította, hogy a városi tanácsnak kell Intézkednie, mi­vel a tanács hibájából temet­ték be az épület mögött húzódó árkot, s azért önti el a víz a panaszosok házát eső után. A városi tanács szerint még ebben az esztendőben elkészül a Zárt szelvényű betoncsatorna, ha a szükséges anyag megér­kezik. * * « Keller Imréné bonnyai olva­sónk elpanaszolta, hogy még mindig nem kötötték be villa­nyukat. Az Épületszerelő Vál­lalat június 24-én szerelte be a villanyt, a tervrajzokat azonban csak másfél hónap múlva küld­ték el. Olvasónk befizette az Áramszolgáltató Vállalatnak a 801 forintot, a körzetsZerelő megsem kötötte bé a villanyt. Az Aramszoleáltató Vállalat igali üzemvezetősége megállapí­totta, hogv nem a vállalat a hi­bás a késésért. Az Éoületszere- lő Vállalat aueusrtus 12-én küld­te meg a tervrajzokat. Az üzem- vezetőség csak szeptember 10-én továbbíthatta az anyagot az andocsi körzetszerelőnek, mert az általános egyeztetés miatt nem adhattak lei fogyasztásmé­rőt. Kelleréknél szeptember 14-én elvégezték a kért mun­kát. ic fittyet hányő dolgozókat éri baleset Az szb-titkár felhívta az üzem munkásainak figyelmét arra, hogy az őszi és a téli idő­szakban (főképpen a szállítás­nál) óvatosan és nagyon körül­tekintően dolgozzanak. A szál­lítóknak, a gattemál dolgozók­nak ügyelniük kell arra, hogy ne szegjék meg a baleset-elhá­rítási előírásokat. Télen sokkal nagyobb a baleset veszélye, s az különösen a rönkszállítás- sai foglalkozó brigádok tagjait fenyegeti. A szakszervezeti bi­lik zottság titkára e2«tán arról be­szélt, hogy nemcsak a vállalat vezetőségének, műszaki gárdá­jának kell a baleset-elhárítás­sal foglalkoznia, hsmem a vál­lalat minden dolgozójának. A munkásvédelmi őrséggel, a szakszervezeti bizalmiakkal karöltve sokat tehetnek a bal­esetek megelőzéséért. Ha az üzem valamennyi dolgozója ilyen elhatározással kezdi az őszá és téli idényt, a második félév statisztikája nem lesz olyan elrettentő, mint az első félévé. Az első félévben háromna­ponként, a második félévben Űrnaponként fordult elő bal­eset. A TMK-műhely két dol­gozójának munkásvédelmi újí­tása, a szalagfűrész elszakadá­sakor 0,5 százalékra csökkenti a balesetek valószínűségét. A zárókonferencia befejezé­se után munkásvédelmi fil­meket vetítettek a dolgozók­nak. Szabó Imre levelező Vízre szálltak az úttörők... A fonyódi vízi úttörőcsapat két őrse elhatározta, hogy érdekes láto­gatással köti ösz- sze a szeptember 21—í kirándulást. Mindenki ponto­san érkezett a megbeszélt helyre. Rövid tanácskozás után »fölszereltek« a pajtások. Három csónakot egymás után kötöttek. A karavánt kitűnően vontatta a saját szerzésű motorcsó­nak. A szél jókora hullámokat vert a vizen. A »kapi­tány« úgy irányí­totta a csónakot, hogy minél na­gyobb hullámokat vágjon ketté az or­ra. Milyen izgal­mas is volt ez az út! Egyszer elsza­kadt a vontatókö­tél. A legjobb eve­zősök ültek az evező mellé. SOS ..., SOS — hangzott föl a se­gélykérő jel. Vég­re megérkezett a motoros, s meg­mentette a Bala­tonon hánykódó társaságot. A paj­tások vidám ének­szóval hajózták to­vább. Még akkor is daloltak, ami­kor kikötöttek a bélatelepi kis stégnél. Az úttörók láto­gatóba mentek az öreg tudóshoz, a kilemcwemkét éves Batsák Györgyhöz. Gyuri bácsi ilyen­kor mindig kint szokott üldögélni a Balaton partján. A* előreküldött pajtások szomorú hírrel tértek vlsz- sza: Gyuri bácsi beteg, nem jól ér­zi magát, éppen most volt nála az orvos. Berkes Ági és Csonka Piroska csak a betegágy mellett beszélget­hetett Batsák bá­csival. Az idős tu­dós még betegen is olvasott. A »Csillagos ég« cí­mű könyvet tanul­mányozta, Gyuri bácsi megígérte a paj­tásoknak, hogy felgyógyulása után majd beszélget ve­lük munkájáról, életéről. Az őrs tagjai a mi,előbbi viszont­látás reményében szálltak be a csó­nakokba. Fél Zú­gott a motor, a karaván elindult visszafelé. Varga Téré* levelező. Szükség van-e az egészségügyi állandó bizottságra Kálmáncsán? Kát éve működik községünk­ben az egészségügyi állandó bi­zottság. Tagjai igyekeztek pon­tosan és lelkiismeretesen vé­gezni munkájukat. Mindent el­követtek, hogy tisztább legyen a község, fáradozásuk azonban ez idáig kevés eredménnyel járt. Sok a szeméthalmaz a fa­luban. Semmilyen intéaikedést nem hoztak az illetékesek e tűrhetetlen állapot megszünte­tésére. A szemetet megtűrő sze­mélyeknek adnak igazat, a tisztaságot megkövetelő, a hi­bát szóvá tevő egészségügyi bizottságot pedig támadják azért, mert észreveszi az ilyen szabálysértéseket. A bizottság fölöslegesnek érzi magát, mi­vel semmi foganatja nincs el­lenőrzésének és bejelentései­nek. * Az egyik szemétdomb olyan helyen van, ahol gyermekek játszanak, ugrándoznak. Ez a hely az iskola. Szerintünk sok­kal nagyobb gondot kellene fordítani itt az egészségvéde­lemre. Szomorú, hogy éppen a nevelők törődnek a legke­tíszta jövő vesebbet Kálmáncsán a környezettel. Nekik, a nemzedék tanítónak jó példá­val kellene elöljámluk. Amikor az egészségügyi ál­landó bizottság megtette ész­revételét, a tanítók felelőtlenül kijelentették, hogy nekik sem­mi közük az osztályokat körül­vevő szemétdombokhoz. Hát akkor kinek van köze hozzá? A közelmúltban ellenőrzést tartott a bizottság az iskolá­ban. Az egyik tanuló a peda­gógus szeme láttára szemetelt. Megkérdeztem a gyereket, miért az udvaron dobja el a szemetet: A tanuló helyett a tanító válaszolt: — Nem baj, hadd dobja el! Ez la nevelési módszer? Ez az állapot azért Is kirívó, mert a nyári szünet után az iskola épülete, a tantermek a legna­gyobb rendben voltak. A bizottság a tapasztalt hi­bákat rögzítette az iskola egészségügyi ellenőrző köny­vecskéjében. Molnár Istvánná, az állandó bizottság elnöke Mikor folytatják a munkát? A kara tavasszal kezdték meg a kiüti út építését és csa­tornázását. A munkálatókat azonban egy hónapja abba­hagyták. A járdák a tavasz óta járhatatlanok. A Kossuth La­jos u. sarkán fedetlenül hagy­tak egy hatalmas gödröt. Most I egy olyan félméternyi keskeny Az első barázdák..* Tízmillió forintos beruházás alapjait rakták le Kőröshe­gyen a közelmúltban. Az »alap­lerakás« minden külsőség, ün­nepélyesség nélkül történt. Csak néhányan voltunk szem­tanúi, hogyan hasította trakto­rával az első barázdákat a So- mosddűlőbeji Zoni Lajos és váltótársa, Soós Ferenc. Kormányunk áldozatkészsé­ge lehetővé tette, hogy meg­induljon Kőröshegyen a szőlő rekonstrukciója. 500 hold nagy­üzemi szőlőt telepítenek a községben. Reméljük, hogy a nagy mun­ka befejezésé már ünnepélye­sebb lesz. Hanti István Kőröshegy AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Jövőre nem adjuk ki a strandot a táborozóknak sávon bonyolódik le az egész Kossuth Lajos utca személy- forgalma. Ez a gödör nemcsak este, hanem nappal is veszé­lyezteti a járókelők testi épsé­gét. A Kossuth és a Sarok ut­ca lakéi már többször kérték az illetékeseket, hogy a göd­röt takarják le, vagy kerítsék el, a járdát pedig hozzák rend­be. Azonban minden kérelem hiábavaló volt. Még mindig nem intézkedtek. Kérjük az illetékeseket, hogy az útbejáratot elzáró hatalmas gödröt haladéktalanul tüntes­sék el, a járdát pedig tegyék járhatóvá. Ezt a munkát még az őszi esős idő beállta előtt kellene elvégezni. Ez az útvo­nal igen forgalmas. Az utcá­ban sok az iskolás, s az úttes­ten veszélyben forog testi ép­ségük. A két utca lakói nevében: BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK Meddig zaklatnak még? 1954-ben meghalt az édes­anyám. Rám hagyta házré­szét. Még abban az évben ki­fizettem az 540 forint illeté­ket. Teltek-múltak az évek, réges-régen elfelejtettem az egész pénzbefizetést. Mekko­ra volt hát meglepetésem, árúikor hét év múlva, 1961 októberében felszólítottak, hogy fizessek be 978 forint hagyatéki illetéket. Elmen­tem az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatalba. Fel­szólítottak, hogy mutassam be a csekket. Otthon hiába kerestem a bizonyítékot, nem találtam. Tudomásom szerint öt évig kell megőrizni a csek­keket és a számlabizonylato kat. Mivel nem tudtam felmu­tatni a csekket, fizetésemből letiltották a 978 forintot. 1962 májusára fizettem ki kirótt összeget. Mit volt mit tennem, be­letörődtem, hogy újra megfi­zettették velem a hagyatéki illetéket. Ami azonban ez­után történt, felháborított: 1962. szeptember 19-én is­mét felszólítottak, hogy fi­zessek be 298 forintot 1954- ben elhunyt édesanyám ha­gyatéka után. Nem találtak odahaza, megint letiltották fizetésemből a kirótt össze­get. Elmentem az Illetékki­szabási hivatalba. Az egyik alkalmazott a lehető legudva­riasabban közölte velem, hogy nem fizettem be a pénzt. Amikor tájékoztattam, hogy hiszen levonták tőlem ezt az összeget, nekem szö­gezték a jól ismert kérdést: — Be tudja bizonyítani? — Egy délutánomba került a szükséges írás megszerzésé. Kiderült, hogy a 298 forintot máshova könyvelték. Ez az eljárás megrendítette bizal­mamat. Lehetséges, hogy az 1954-ben befizetett 54ó forin­tot is máshova könyvelték? a az Illetékkiszabási Hivatal sok borsót tört az orrom alá az utóbbi időben. Az effajta ügyintézést enyhén szólva furcsának találom. Szalay Györgyink Kaposvár, Zalka Máté u. 14 ígéretből nem lehet járdát építeni Kőműves vagyok, sok jár­dát építettem már téglából, betonból, salakból. ígéretből azonban még nem sikerült. Andocson, a Szabadság utcá­ban igen nagy szükség volna a járdára. S nincs is nagy igényünk, megelégednénk egy kis salakkal is. Ha kapnánk, megcsinálnánk mi azt a jár­dát. Üe anyag nélkül semmi­re se megyünk. Pedig a ta­nács évek óta ígérgeti, hogy javít helyzetünkön. A község­ben évek óta épülnek járdák. Az Idén a kövesút melletti utcákban is korszerűsítik Őket Eddig téglajárda volt Itt, most betonelemeket he­lyeztek le. Mi meg várhatunk a salakra talán ítéletnapig. A tanács arra hivatkozik, hogy nem lehet salakot kap­ni. Hogyan kap akkor korlát­lan mennyiségben a szomszé­dos Nagytoldipusztai Állami Gazdaság? Az utcában lakó huszonöt Iskolás esős időben dagaszt­hatja a sarat, míg az iskolá­ba ér. A vörös agyag még a csizmát is lehúzza lábukról. Ráadásul az utcánkban lákó traktoros a géppel együtt tér haza esténként. A traktor ke­rekei szinte felszántják az utcát. A termelőszövetkezet­ben van géppark, kértük, hogy ne engedjék otthon tar­tani a traktort. Megígérték, hogy intézkednek, a gép azonban tovább pufog az ut­cában, hol éjjel, hol nappal vágja az utat. Reméljük, hogy végre meghallgatják a község veze­tői a Szabadság utcaiak kéré­sét. Hamola István Sók szépet láttunk Ráksiban A Kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskola negyedik osz­tályos tanulói ellátogattak a ráksi Űj Elet Termelőszövetke­zetbe. Erről szeretnék most beszámolni. Szeptember 28-án, pénteken reggel az iskola előtt gyülekez­tek a negyedikesek. Aztán meg- é-kezett az autóbusz, s elin­dultunk Ráksiba. A tanító né­ni sok szépet mondott nekünk a nemrég kitüntetett termelő- szövetkezetről. Kíváncsian vár­tuk hát a megérkezést. Egy bácsi fogadott, ő kalau­zolt bennünket a szövetkezet­ben is. Itt aztán annyi látni­való akadt, hogy na! Noha még kicsinyek vagyunk, megértet­tük, hogy honnan származik az a sok minden, amiből édes­anyánk a finom ebédet főzi. Nagyon tetszettek a szép ál­latok és a gépek. A termelőszö­vetkezetnek 92 fejőstehene Vimcze Józsefné van, az ötéves terv végére 270 lesz. Nagyon szép az a tehén amelyik 25 liter tejét ad na­ponta. A bórjúnevelőben 50 kis boci él. Az aranyós jószá­gok cumiztató edényből fo­gyasztják el tejadagjukat. A tsz-nek 48 hízómarhája van, 550—700 kilósra hizlalják őket. Az istállókban negyven hizó- bllca áll. Nagyon megcsodáltuk a 350 kilós kant. Ez a szövetke­zet legnagyobb sertése. Az Űj Elet kertészetében sok sárgarépa és káposzta terem. Hamarosan víztárolót építenek, s így hetven hold öntözését biz­tosítják. Űj sertésfiaztatót és gépszínt is épít a szövetkezet. Sokat tanultunk Ráksiban. Köszönjük a termelőszövetke­zet vezetőinek, hogy lehetővé tették ezt a látogatást. Nekünk, városi gyerekeknek sokat je­lentett ez a tanulmányi kirán­dulás. A tanulók nevében: Káplár László Kiss István László fonyódi olvasónk azt panaszolta el au­gusztus 23-i számunkban, hogy a Fonyódi Községi Tanács sá- tortáborotóknak adta ki a 3-as számú strandot. Ez a terület évek óta gondozatlan és taka- rítatlan volt, jó időben mégis több százan megfordultak itt A tanács nem gondolt a nyara­lókra a bérbeadáskor. A tábo- rozóktól se játszani, se leülni nem tudtak a strandolni aka­rók. Szomorú István, a Fonyódi Községi Tanács vb-titkára a következőket válaszolta a »Ki­szorultunk a strandunkról« cí­mű írásra: »1960-ban megszün­tettük a bélatelepi 3-as számú strandot, mert csekély volt forgalma. A Fonyódi Járási Út­törő Szövetség kérte a taná­csot, adja át ezt a strandot a táborozóknak. A végrehajtó bi- zottság teljesítette a kívánsá­got Véleményünk szerint a strand üresen maradt részén békésen fürödhettek volna a környéken lakók. Azonban a nyaralók és a táborozok között voltak akadékoskodők, s így nézeteltérések támadtak a két fél között. A jövő «vben nem engedé­lyezzük a táborozást ezen a te flPßö'HI&DETE'EEtf Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,- Ft, vasár- éa ünnepnap 2.— Ft. Az első szó két szénák számít. Legkisebb hirdetés lé- Ft. Hirdetíseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó VáUalat, Kaposvár, Lattnka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán Is feladhatják és telefonon Is be­mondhatják hirdetéseiket. APAS-VETEL Kaposméröben a Kossuth Lajos u. 101. számú ház eladó. Vétel ese­tén elfoglalható. <66892) Igényesnek Skoda Octavia Supe személygépkocsi eladó. Farkas im re, Kaposfő, Kossuth Lajos utca 182. szám alatt. (66914) rületen. a strandot a nya’-"1 k|j renden-e-résére boctó*; helyt le?» rá pénzünk 1 ■ rűsíteni fogjuk a strandot.« Sürgősen eladó fizetési kedvez­ti y méneyel Kaposváron utcai házrész "zn. '•! hchöhözhetőséggel. Cím * 66935. számon a hirdetőben. (66935) írógép eladó. Érdeklődni 2—5-ig. Cím: Kaposvár, Berzsenyi u. 25.. I. em. (1078) Családi ház beköltözhet őséggel eladó. Kaposvár, Tüskevári u. 17. (86932) Keveset futott Trabant Limousi­ne személygépkocsi eladó. Buzsák, Lenin u. 17. (66934) CSi R E Elcserélném kaposvári egyszoba- összkomfoftos lakásom t hason­lóért, ahol garazsíroznl lehet. Ér­deklődni: telefon 20-69. ($6928) Gyors- és gépírói képesítéssel rendelkező adminisztrátort fölvesz a csurgói fmsz. Jelentkezés az fmsz elnökénél, Csurgón. (4284) Az EM 44. sz. Építőipari Válla­lata Budapestre fölvesz kőművese­ket, ácsokat, állványozókat, laka­tosokat, vasbetonszerelőket, ÉM- vizsgával rendelkező könnyűgép­kezelőket, kubikosokat vegyes munkára és férfi segédmunkáso­kat. Tanácsi igazolás és munkaru­ha szükséges. Szállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Jelent­kezés: Budapest, V., Kossuth L. tér 13—15. (3ÖÄ1) Gépírni tudó, könyvelésben jár­tas adminisztrátort vesz föl a Magyar Hirdető. Kaposvár, Kos­suth Lajos u. 4. (66930) 52 éves vizsgázott fűtő elhelyez­kedne bármilyen Kaposvár kör­nyéki központi fűtése® géphez. Ajánlatokat 68931. számra a hirde­tőbe. («60S»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom