Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

50 FILLÉR XIX. ÉVFOLYAM 215 SZÁM. ★ PÉNTEK, 1962. SZEPTEMBER 14. fff&te pmmETáRfm, EGsfEsmmrEm fsr «> X AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai szórnunk tartalmából; Az ötödik... (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) „Vigyázni kell, hátha megsértődnek. J* (6. o.) A meggyoaés állandó módszerünk Csaknem hatmillió forintért vásárolnak gépet az idén a csurgói járás tsz-ei Aprómag-betakarítási tapasztalatcsere Balatonkilitiben Hogyan, hogyan nem, kima­radtak a sávolya pártvezetóség beszámolójából a szegerdői és a főnyedi problémák. E két szomszédos falu szövetkezetei a sávolyi Űj Élethez csatla­koztak. Tennivalóik a sávolyi elvtársiknak vannak és lesz­nek tehát Szegerdőn és Fő- nyeden is. Okvetlenül beszél­ni kellett volna mindéiről a mostani pérttaggyűlés beszá­molójában. A járási kiküldött hozta szóba a dolgot. Össze- fogteűójában aztán Harmath János párttitkár pótolta a mulasztást Volt mondaniva- lója a szomszédos szövetkeze­tek életéről, hiszen, közvetle­nül ismert helyzetüket. »Szombat este is ott jártunk, tanácskoztunk az emberek­kel. Bizony a késő éjszakába nyúlott a beszélgetés. Gyak­ran elmegyünk hozzájuk, hi­szen most már közös dol­gainkról van szó. Minőig akad, amit meg kell vitat-> műnk egymással.« így helyes ez. A meggyőzés nem időleges, hanem állan­dó módszere a pártrnunkának. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei hangsú­lyozzák is: »A párt és a tö­megek jó kapcsolatainak alap­ja a kölcsönös bizalom. A párt állandó fedvüágositö munkát végez a tömegek kö­zött, nyíltan és őszintén szól a párt politikájánál, a nehézsé­gekről és ezek leküzdésének módjáról, a megoldásra váró problémákról.« S a bizalomra bizalom a válasz. Akit meg­győztünk üf*vümjc igazától, az tudatosan munkálkodik közös céljaink megvalósításán. Nem utasításra, parancsszóira dol­gozik tessék-lássék módra vagy éppen egykedvű beletö­rődéssel, hanem belső meg­győződésből fakadó nagyobb igyekezettek A jó szó, a ten­nivalók megmagyarázása be­cses, értékes erkölcsi tőke, kamatozik az bőségesen. »Szép dolgokról, előnyökről — mondják némelyek — könnyű és vonzó beszélni, ám sokkal nehezebb, sőt szinte kilátástalan próbálkozás az, ha nyomasztó gondok megoldásá­hoz akarjuk megnyerni az embereket.« AJttfc így kesereg­nek, még hozzáteszik: »Konok parasztok lakják a mi falun­kat, kár időt pazarolni a be­szélgetésre, úgysem értenek a szép szóból, erélyes hang kell nekik.« Nincs igazuk az ilye- i'ajta nézetek hirdetőinek, hi­bás módszereikre eleven cáfo­latot adnak például a gyen­gébb szövetkezetekben idén szerzett tapasztalatok. Akad falu, nem is egy. ahol tavaly az akkori utasítgató tsz-veze- tők nem tudták elérni, hogy az összes kukoricát megkapál­ja a tagság Most ugyanezek­nek a községeknek tiszta, gon­dozott határát akár távoli lá­togatóknak is bátran meg le­het mutatni. Emberséges vezetés — jobb munka. Gyakorlati példák bi­zonyítják ezt. Hogy mi volta múlt évben Nagybenénybsn? Arra ma már az Üj Barázda tagjai sem szívesen emlékez­nek. Gaz uralta a háromezer holdas határt. A kevés ter­mésből kevés jutott részese­désre. Szinte a kenyérgomd sarkallt számos gazdát arra, hogy valahol másutt keressen munkaalkalmat. Paslca Ferenc került a tavasszal hozzájuk elmeknek Nágocsról. Nem az­zal kezdte, hogy bezárkózott az irodába, hogy ne hallja a sok panaszt. Nőm azt tette, hogy a kocsmai pultnál oszto­gatott igazságot. Hanem úgy látott munkához, hogy türel­mesen magyarázta: ez és ez a helyzet, így és így lábaiba­hatunk ki a bajiból. Szót ér­tett az emberekkel. Azokkal is, akik igazolást akartak kér­ni tőle, hogy elhelyezkedhes­senek pénzes állásba. Mond­hatta volna nekik, hogy így a törvény, úgy a törvény — és igazat mondott volna. Mégis, a törvény betűjének idézgetése helyett annak szellemében ér­velt, magyarázott inkább. »Nem munkatábor a szövetke­zet, nem álljuk útját senki­nek, aki menni akar« — hangsúlyozta. De hozzátette: »■Nem egy hónapról, nem egy évről vám. szó, hanem hosz- szabb időről, a falu jövőjéről. A bajok, a nehézs^ék na­gyok, ezeket csakis közös erő­feszítéssel oldhatjuk meg. Ké­rek mindenkit, maradjon itt­hon, dolgozzon teljes erejével a szövetkeziettoeaj.« S ma Né­meth István, a szövetkezet pórttitkára így önti szavakba a változást: »Most már nincs miért szégyenkeznünk.« A irákeiek mindig híresek voltak szorgalmukról. NagyáL- láspuszta lakód viszont — bár a község szövetkezetébe tar­toznak — még ezen a nyáron is vonakodtak az aratástól. Máger József tez-elnök szájá­ból akarták hallani az aratás, a gabonaosztás föltételeit. Teljesült kívánságuk. Meg kel­lett mondani nekik, hogy aki nem arat, az nem kap gabo­naelőleget? Megmondta, s ők megértették. A meggyőzést, a politikai előkészítést még a magától ér­tetődő és a minden zökkenő nélkül megvalósíthatónak vélt intézkedések esetében sem mellőzhetjük. Baibócsán az Űj Viliág elnöke alkalmatlannak bizonyult tisztsége betöltésé­re. A szomszédos Bolhán vi­szont Gombaszögi Jenő im­már esztendők óba biztos kéz­zel vezeti a'Határőr Termelő­szövetkezetet: Mi sem Játsza­na természetesebbnek annál, hogy meghívják elnöküknék a babócsaiak. A járás és a község vezetői fenntartás nél­kül helyeselték ezt az elgon­dolást. Ám úgy tartották — nagyon helyesen —, hogy jobb lesz az augusztusi közgyűlés előtt szót érteni a tagsággal. Először Radios István párttit­kár és Papp János tanácsel­nök egyenként, majd csopor­tosan beszélgettek a mezőn, a majorban a tagokkal. Aztán brigádgyűlésen, később a pár­ton kívüli aktivisták értekez­letén ismertették a javasla­tot. És a meg nem értés, a szűklátókörűség mégis hangot kapott a közgyűlésen. Hajdú Imre szólalt fel az elnökvá­lasztás ellen mondván: »In­kább érjen öt forinttal keve­sebbet a munkaegység, de ne balhói embert válasszunk meg vezetőnek, hanem helybelit.« Aligha van harmincnál több munkaegysége a felszólalónak. Nem is hagyták szó nélkül különös érvelését. Karáéi Ist­ván, a legszorgalmasabbak egyike meg Guth József fő­könyvelő és mások megma­gyarázták a közgyűlésnek, miért érdeke a falunaks hogy Gombaszögi elvtárs vegye át az Űj Világ Tsz irányítását. S, a közgyűlés ellenszavazat nélkül megválasztotta elnök­nek. Találkoztam Gombaszögi elvtárssal a minap, s azt mondta: »Nem is olyan ér­tedének a babócsaiak, mint amilyeneknek mondták őket.« Igen, velük is szót lehet ér­teni. Ha ma nem, holnap. Csak az kell, hogy folytassuk, abba ne hagyjuk a beszélge­tést. Begyen a meggyőzés to- | vábtrra is fő módszerünk, ál­landó módszerünk. Babócsáv is, másutt is. Kutas Jáaeí (Tudósítónktól.) A csurgói járásban 118 gép­állomási és 55 szövetkezeti erőgép szánt-vet, végzi a siló- zást, a burgonyaforgatást, il­letve szállítja a terményeket. Általában elegendő munkagép áll rendelkezésre, csupán siló­kombájnból van kevés. Érthető tehát, hogy a termelőszövet­kezetek nagyon várják már az útban levő öt új silókombájnt. A járásban egy közös gazdaság — a gyékényese Március 15. Tsz — van teljesen gépesítve, ez a tsz saját javítóműhellyel is rendelkezik. Fekete István, a járási ta­Beköszöntött Az Atlanti-óceán térségéből, illetve az északi sarkvidékről csütörtökön reggel érkezett hi­degbetörés országosan 8—10 fokkal csökkentette a nappali hőmérséklet szintjét. Ezzel be­köszöntött az igazi ősz. Az északi széllel érkezett le­hűlés Észak-, Nyugat- és Kö­nács gépügyi előadója elmon­dotta, hogy sajnos, a gépállo­mása gépeknél sok az üzemza­var . Ez arra vall, hogy nem javították meg őket lelkiisme­retesen. Az év eleje óta csaknem öt­millió forint értékű új mező- gazdasági gép érkezett a járás termelőszövetkezeteibe, egymil­lió forintnyi gépet még ezután várnak. Az új gépeket a csur­gói Zrínyi, a berzencei Jobb Élet, az iharosi Űj Erő, az in­kei Rákóczi, a szentai Arany­kalász, a zákánya Csokonai és az őrtilosi Szorgalom Tsz kap­ja. az igazi ősz zép-Európában mindenütt érez­hető. Az időszaknak nagyjából megfelelő, de az elmúlt na­pokhoz képest hűvös idő való­színűleg még néhány napig tart hazánkban. Üjabb felhő­átvonulásokra, csendes, áztató esőkre számíthatunk. (MTI) Kilenc gépállomás vezetői gyűltek össze tegnap a Bala- tomkiliti Gépállomáson, hogy megtekintsék az aprómagvak betakarításának gépi, módsze­reit. A balatonkiliti Űj Ta­vasz Tsz kapás lucematáblá- ján kőt SZK—3-as kombájn végezte a magfogásra termelt lucerna betakarítását. A tábla egyik részén két napja rendre vágott lucernát szedett föl a gép, a másik részen közvetle­nül lábról aratott a kombájn. A gyakorlati bemutatón az a vélemény alakult ki, hegy a közvetlen (direkt) kombájno- lés nem válik be a lucernánál. A lábon álló pillangós nö­vénynek csupán egyetlen szá­rán háromféle érettségi sza­kaszban van a mag: az egyi­ken virág, a másikon meg­érett, _ a harmadikon túlérett maghaz látható. Az ilyen lu­cerna sok nedvességet tartal­maz, s miután a kombájnon keresztüljutott, a magok közé levél- és szárdarabkák keve­rednek. Tehát nagy a víztar­talma, ráadásul nem tiszta a lucemamag. A gazdaságos lu- cemabetakarítás egyetlen cél­szerű módja tehát a rendföl- szedéses (kétmenetes) komibáj- nolás. A bemutatót követő ankéton számosán felszólaltak. Horváth Gyula, a megyei tanács nö­vényvédelmi előadója a mag- lucerna kombájnolásának gaz­daságosságát bizonyította. Lé­nyegesen kevesebb munkaerő­re van szükség így, mint amennyi a korábbi években kellett a betakarításhoz. A rendről fölszedett lucernát a kombájn gyorsan, minimális szem veszteséggel csépeli el, azonban ügyelni kell arra, hogy a rendre vágott pillangós nő- vény tökéletesen megszárad­jon. Erre figyelmeztetett fel­szólaláséban Kiss István, az. Iharosfoerényi Gépállomás igazgatója is. Hangsúlyozta, hogy számolni keil az egyre hosszabbodó éjszakákkal is, mivel a párás levegőből a nö­vény sok nedvességet vesz föl, éppen ezért tovább kell ren­den szárítani. Nagy Károly, a Kaposvári Gépállomás főmér­nöke elmondotta, hogy nem szabad beérni csupán a szem- tisztasággal, meg kell nézni, hogy sértetlen-e, mert csak így használható vetőmagnak, így tartja meg csiraképességét. Számos hasznos észrevételt, gyakorlati tapasztalatot mon­dott el Tamasián János, a Marcali Gépállomás műszaki vezetője a szarvaskerep kom- bájnolásáról. Náluk az idén először csépelnek kombájnnal szarvaskerepet. A gabonaesép- lésnél alkalmazott rostákat ki­cserélték négy- és kétmillimé- teres apromagrostákra. A fő­mérnök elmondotta, hegy a szarvas kerepmag nagy fajsú­lyánál fogva levegőátfúvással- könnyen tisztítható. A vitában elhangzottakat Németh Gyula, a Gépállomá­sok Megyei Igazgatóságának főmérnöke összegezte. Felhívta a gépállomási vezetők figyel­mét, hogy ügyeljenek a gépek beállítására, a traktorosoknak legyen gondjuk a munka mi­nőségére. Az apirómagvak kom­bájnnal történő betakarítása sok embert munkától kíméli meg a termelőszövetkezeteket, éppen ezért fontos, hogy a gé­pek kifogástalanul és minél többest dolgozzanak. Tegnap megindul! a Kaposvári Cukorgyár Naponta 200 vagon répát várnak Baranya, Bécs, Tolna és So­mogy megye néhány termelő- szövetkezetében 10—12 xoappal ezelőtt megkezdték a cukorré­pa szedését, hogy megfcüldhes- sék az első nyersanyagot a Kaposvári Cukorgyárnak. Me­gyénkben elsőkként Lipótfa vasútállomásán a bárdudvar­noka Munkásőr Tsz fogatosai rakták prizmába az új ter­mést. Amint képünkön is lát­ható, ott állt készenlétben az üres vasúti kocsi is meg a va­gon megrakására való szállító- szalag is. — Igen, Lipótfáról kaptuk az első szállítmányt — mondta tegnap érdeklődésünkre Gyön­gyösi Istvánné, a gyár terme­lési osztályának szállítási ügy­intézője. — Ugyanazon a na­pon, szeptember M)-én a so­mogyi állomások közül Hen­cséről, Csoma-Szabadibol és Lengyeltóti bál futott be répás vagon. Folyamatosan jön a nyersanyag, szállít a többi me­gye is. A gyár indulásának napjáig 411 vagon nyersanyag érkezett. — És mennyi a napi szük­séglet? — Erre a kérdésre Tóth Lajos igazgató válaszolt: — Kétszáz vagánnyá ré­pát dolgozunk fel naponta. Hogy nem kevés-e a két napra való készlet? Nagy meleg volt eddig, nem mertünk egyszerre többet átvenni, nehogy meg­fonnyadjon és veszítsen cu­kortartalmából a répa. Most, hogy várhatóan hűvösebbre fordul az idő, fokozatosan nö­veljük az átvételt. Eddig a tsz-ek tartották magukat az ütemtervhez, azt kérjük, hogy folyamatosan küldjék ezután is a répát. Tudjuk, sok egyéb-ten­nivaló is leköti fogataikat, von­tatóikat, mégis bízunk abban, hegy a cukorrépa-szállítást nem halogatják. így, megértés­ben, közös megegyezéssel biz­tosíthatjuk gyárunk folyama­tos nyersanyagellátását. — Hogyan kezdődött meg a gyártás? — A sikeres főpróba utón csütörtökön reggel 6 órakor zökkenőmentesen, nagyobb kezdeti nehézségek nélkül in­dult meg az 1962—63. évi cu­korgyártási idény. A karban­tartást gondosan elvégezték munkásaink, a répa jót mutat, így szép reményekkel tekint­hetünk az idei kampány elé annak első napján — felette Tóttá elvtárs, a gyár igazgató­ja. Tyitov kőrútra indáit Jugoszláviában Dubrovnik (TASZSZ). Tyitov szovjet űrhajós, afei Tito elnök és a jugoszláv kor­mány meghívására Jugoszlá­viában tartózkodik, csütörtö­kön Dubrovndkba érkezett. Ez az országban teendő kőrútjá­nak első állomása. Duforovníkiban a váróra ha­tóságok, a társadalmi szerve­zetek és a tömegszervezetek képviselői üdvözölték a szov­jet űrhajóst Rövid pihenő után Tyitov megtekintette " a várost. (MTI) Osztrák államférfiak a bécsi vásár Becs (MTI). A bécsi őszi vásár magyar pavilonját, amelyben csütörtök estig több, mint háromszázezer érdeklődő fordult meg, meglá­togatta Scharf köztársasági el­nök, Bock kereskedelemügyi miniszter és Jonas bécsi §5- polgármester. Mmfm fl|! m ÉHÉ Az idei első répa-szállítmányt megyénkből a bárdudvamoki Munkásőr vetkezet küldte a gyárnak, Termelőszö­Befejeződött a nemzeti Szinbáx bukaresti vendégszereplése Bukarest (MTI). A budapesti Nemzett Seín» ház művészei szeptember 13- án befejezték nagysikerű ro­mániai vendégszereplésüket Az együttes tagjai csütörtökön este Darvas József Kormos ég című darabjának bemutatói ár­vái búcsúztak el a román fő­város közönségétől. A román sajtó rendkívül elismerő han­gú bírálatokban méltatta az előadásokat és a művészek jár- tékát. I A huzsáki népi együttes sikere Badacsonyban (Tudósítónktól.) A Veszprém megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya szep­tember 9-én nagyszabású szü­reti mulatságot rendezett Ba­dacsonyban »Badacsonyi szü­ret« címmel. | Az ünnepségre több fővárosi együttest és veszprémi csopor­tot is meghívtak. Megyénkből az országos hírű, »Szocialista kultúráért«-jelvénnyel itttünte­tett buzsájki népi együttest kérték föl szereplésre a ren­dezők. Az együttes a »Buzsáki szüretelős« című népi játékot mutatta be Knézics István fel­dolgozásában. A buzsákiak sze­replését a televízió is közvetí­tette keddi híradó műsorában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom