Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

L _---------­- , -fypns^9 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunk tartaimábóf: XIX. ÉVFOLYAM 205. SZÁM VASÁRNAP, 1962. SZEPfEMBER 2. Miért késnek a talajmunkák a csurgói járásban? (4. o.) Egy asszony meséli (5. o.) A gépkocsi (8. 0.1 Megnyílt szocialista mezőgazdaságunk első nagyszabású bemutatója, a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás Tanácskoztak megyénk szocialista brigádjainak vezetői Szombaton reggel ünnepélyesen megnyílt a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A megnyitón részt vett Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács Elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bi­zottság póttagja. Jelen volt a megnyitón az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető személyisége. Ott volt a mezőgazdasági tudomány és terme­lés sok kiváló dolgozója. Részt vettek a megnyitón a kiállításra hazánkba érke­zett bolgár, csehszlovák, kínai, lengyel, román és szovjet kor­mányküldöttség tagjai. Az ünnepségen megjelent a diplomá­ciai testület számos tagja. A kiállítást Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyi­totta meg. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszéde — Legutóbbi Országos Me­zőgazdasági Kiállításunk óta három év telt el — kezdte be­szédét a miniszter. — Olyan három esztendő, amelyet jog­gal tartunk korszakalkotónak, történelmi jelentőségűnek. Eb­ben az időszakban érlelődött meg a szocialista forradalom új győzelme hazánkban. A ma­gyar parasztság túlnyomó több­sége a termelőszövetkezeti út­ra tért, s a múlt évben befe­jeztük a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. A mező­gazdaságban sikerült elérnünk azt is, hogy ezzel a nagy és mélyreható átalakítással egy­idejűleg tovább folytatódjék mezőgazdaságunk belterjes fej­lődése. A közismerten mostoha időjárás ellenére az 1959— 1961-es évek átlagában többet termelt a mezőgaz­daság, mint mennyi a tö­meges átszervezést köz­vetlenül megelőző három esztendő átlaga volt. — Ez a kiállítás arról ad számot, hogy tavaly milyen eredményeket értek el az álla­mi gazdaságok és a termelő- szövetkezetek. A legjobbak kö­zül 134 állami gazdaság 559 termelőszövetkezet szere­pei növényednek, állatainak és munkamódszereinek bemuta­tásával, ismertetésével. Ez a nagyarányú részvétel annál ör­vend etesebb, mert a kiállítók­nak feltételül szabott terme­lési szintek most jóval maga­sabbak, mint régebben voltak. Búzatermelési eredményeikkel például csak azok az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek vehetnek részit, ame­lyeknek holdanként! átlagter­mése meghaladta a 19, illetve a 17 mázsát. Lényegesen nö­veltük a követelményeket a tenyészállat-bemutatón is: a legutóbbi kiállításra 5000, a mostanira 6000 literes évi tej hozamú tehenekkel lehetett je­lentkezni. — Szocialista mezőgazdasá­gunknak ez az első nagysza­bású bemutatója meggyőzően bizonyítja azt is, hogy parasztságunkban megvan az akarat és a képesség a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás adta lehetőségek hasznosítására. Nem utolsósorban ennek kö­szönhető, hogy a kezdeti ne­hézségek és a kedvezőtlen idő­járás ellenére több száz gazda­ságunk kimagasló eredményt ért éL — önmagunkat áltatnánk azonban, ha az eredmények láttán lebecsülnénk azokat a 1 tennivalókat, amelyek a mező­gazdaság fejlesztése terén ránk várnak. Ez a kiállítás akkor éri el célját, ha számottevően hozzájárul az egész mezőgaz­daság színvonalának emelésé­hez. Ahhoz is, hogy a jó gaz­daságok tovább növeljék ered­ményeiket, s ahhoz is, hogy a gyengébbek felzárkózzanak az erősekhez. — Ezt a célt szolgálja azok­nak az üzem- és munkaszerve­termelési, tenyésztési, gazdálkodási módszereknek az ismertetése, amelyeket a leg­kiválóbb állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben sikerrel alkalmaznak. — A mezőgazdaságban .vi­lágszerte tapasztalható roha­mos fejlődés aura figyelmeztet bennünket, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordíta­nunk a termelés helyes területi elhelyezésére, a gépek jó ki­használására, az öntözésre, a korszerű takarmányozásira a kémiai anyagok alkalmazá­sára. Ezekkel a kérdésekkel ki­emelten foglalkozik a kiállítás, és módot ad más fontos, újsze­rűén jelentkező termelési, gaz­dálkodási problémák beható tanulmányozására is. — A termelőszövetkezeti rendszer győzelmével meg­nyíltak a lehetőségek ar­ra, hogy biztosabban és gyorsabban haladjunk elő­re a mezőgazdaság föllen­dítésének útján. Kiállításunk is hangsúlyozza azonban, hogy ennek egyik el­sőrendű fontos föltétele a me­zőgazdaságban dolgozók kor­szerű szakképzettsége. Ezért van igen nagy jelentősége an­nak, hogy minél több termelő­szövetkezeti tag és állami gaz­dasági dolgozó gyarapítsa a ki­állítás megtekintésével is szakmai felkészültségét. — Idei kiállításunk nagyobb terjedelmű, mint a korábbiak voltak. Akik előkészítették és megrendezték, arra töreked­tek, hogy szocialista mezőgaz­daságunk első kiállítása tar­talmában és külsőségeiben is Szőke Pál az SZMT vezető titkára mondott beszámolót Tegnap tartották első tanács­kozásukat megyénk szocialista brigádjainak vezetői. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székházában a brigádok kül­döttein kívül megjelentek az üzemek pánt-, szakszervezeti gazdasági vezetői. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt Jandek Géza, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának termelési osztályvezetője, ott voltak a megyei, a városi párt­bizottság és a megyei tanács képviselői, valamint a szak- szervezetek megyei bizottságai­nak titkárai. A mintegy négyszáz főnyi hallgatóság előtt Szőke Pál, a megyei pánt-végrehajtó bizott­ság tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető tit­kára tartott beszámolót. Szőke elvtárs beszéde elején ismertette megyénk mezőgaz­daságának és iparának első félévi eredményeit, majd rá­tért a dolgozóknak a munka­versenyben — elsősorban a szo­cialista brigádmozgalomban — elért sikereire és jövőbeni fel­adataira. — A szocialista brigádveze­tők országos tanácskozása óta Somogybán egyre több dolgozó kapcsolódik be a szocialista brigád címért indított verseny­be — mondotta Szőke elvtárs. — Megyénkben jelenleg 593 brigád 6590 tagja harcol a szo­cialista cím elnyeréséért, s 130 kollektíva már a cím megtar­tásáért küzd. Szőke elvtárs ezután az ipa­ri és mezőgazdasági dolgozók kongresszusi versenyvállalá­sairól szólt. Mint mondotta ezek értéke megyénkben 15 millió forintra tehető. Kiemel­te a Téglagyári Egyesülés dol­gozóinak munkáját: a termelé­kenység 7 százalékos növelését ajánlatták fel, s 17,3 százalékos eredményt értek el. Az Építő­ipari Vállalat a tervezett két szövetkezeti lakóház helyett négyet ad át az idén Kaposvá­ron. — Az említett példák — mu­tatott rá Szőke elvtars — bi­zonyítják, hogy a dolgozók, különösen a szocialista brigá­dok tagjai érzik felelősségüket a termelékenység emeléséért és a termelés gazdaságosabbá tételéért. Feladatunk, hogy a termelésben és a vezetésben egyre nagyobb teret biztosít­sunk a dolgozók kezdeménye­zéseinek, s hogy a brigádok és a vezetők között mennél ben­Szőke Pál, az SZMT ve­zető titkára beszámolóját mondja. Bőségesebb, munkatársibb kap­csolatot alakítsunk ki. Éppen ezért helyeseljük a Kaposvári Textilművek és az Építőipari Vállalat vezetőinek módszerét. Rendszeresen meglátogatják a brigádokat s az egyéb verseny­ben dolgozókat, tanácsaikkal igyekeznek segítséget nyújtani munkájukhoz. A TRANSZ- VILL műszaki vezetői pedig egy-egy szocialista brigádot patronálnak. A Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság ker­tészetében dolgozó Fekete Jú­liát és szocialista brigádját a párt- és a szakszervezeti veze­tőkön kívül a mezőgazdász is rendszeresen támogatja. Az SZMT vezető titkára ez­után arról beszélt, hogy a szo­cialista brigádok dolgozóinak egymás közötti kapcsolata túl­nőtt a munkahely falain. Egy­más családi problémáinak meg­oldásával is foglalkoznak, kö­zösen szórakoznak, s a társa­dalmi munkából is egyaránt részt vállalnak. A beszámoló a hibákra is rá­mutatott: — A Kaposvári Ruhaüzem némely művezetőd a brigádok kéréseit elutasítják, vagy nem foglalkoznak velük megfele­lően. Hason ló jelenséggel má­sutt is találkozunk. Ez helyte­len, hiszen így elnyomják a dolgozók kezdeményezőkészsé­gét, önállóságát. A dolgozók továbbképzésé­ről beszélve hangsúlyozta Sző­ke elvtárs, hogy a szocialista brigád-mozgalom follenditette a tanulási kedvet, majd min­den brigád vállalásai között szerepel a szakmai továbbkép­zés és az általános műveltség fejlesztése. — Helyenként azonban hát- (Folytatás a 3. oldalon.) méltó legyen ahhoz a fontos szerephez, amelyre hivatott. Köszönet mindazoknak, akik legjobb tudásukkal, minden erejükkel ezen fáradoztak. — Baráti szeretettel köszön­tőm a szocialista országokból hozzánk érkezett kiállítási és mezőgazdasági szakembereket, s üdvözlöm kiállításunk min­den külföldi részvevőjét. — Bízom benne, hogy kiúlB- tásunk megfelel rendeltetésé­nek: tájékoztatja az ország né­pét mezőgazdaságunk helyze­téről, terveiről, a termelőszö­vetkezetek további fejlődésé­nek kedvező lehetőségeiről, a szövetkezeti parasztságot pe­dig segíti abban, hogy ezeket a lehetőségeket minél előbb valóra váltsa. A pórt és a kormány vezetőinek látogatása a Mezőgazdasági Kiállításon A TRANSZ- VILL szerelde­iében, Ronga József brigádjá­ban dolgozik három éve Tóth Józsefné. Szorgalmas, ügyes asszony. Nemcsak bri­gádjában, ha­nem a műhely 45 munkása között is a legjobbak so­rában tartják számon« Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kődön' János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Miniszter­tanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai bizottságá­nak tagjai és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja szombaton délelőtt az ünnepé­lyes megnyitó után megtekin­tették a 64. Országos Mező- gazdasági Kiállítást. A látoga­táson részt vett a kiállításira hazánkba érkezett külföldi kormánydelegációk tagjai is. Ott volt a diplomáciai testület számos vezetője és tagja. A főpavilon után — ahol elsősorban a különböző orszá­gok fejlődésének dokumentu­mait tekintették meg — a ke- mizálási pavilont keresték fel. Itt Izinger Pál, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságá­nak vezetője adott tájékozta­tást a vegyianyagok mezőgaz­dasági felhasználásáról. Dobd István részletesen érdeklődött, milyen hatása lesz a növény­védő szerek rendszeres alkal­mazásnak. A növényvédelmi szakemberek elmondották, hogy a gyomnövények jelen­leg évi négymilliárdos ter­méskiesést okoznak, s talajfertötlenítéssel fokozato­san pusztítják a különböző kártevőket is, amelyek most mór elsősorban a kultúrnövé­nyeket dézsmálják. A nemzetközi mezőgazdasá­gi gépkiállítás megtekintése után a vendégek a szovjet pa­vilonba mentek, ahol M. P. Bocskarjov igazgató mutatta be a látnivalókat. A vendégek itt elsősorban a nagyüzemi sertéshizlalda és tojásgyár makettjét tanulmányozták. A lengyel pavilonban Közi­raté rz Pawlowski földműve­lésügyi miniszter-helyettes el­mondotta, hogy a két ország mezőgazdasági árucsereforgal­ma rövid idő alatt 2,5-szeresé­re növekedett és mint mon­dotta — a kiállítás tanúsága szerin t megvan a lehetőség az együttműködés további jelen­tős növelésére. A párt és a kormány veze­tői a továbbiakban a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Bulgária és Mongó­lia pavilonját látogatták meg. A kiállítás megtekintése után Losonczi Pál földműve­lésügyi miniszter ebédet adott a kiállítás Mátyás pince ét­termében a párt és a kor­mány vezetői, valamint a kül­földi vendégek tiszteletére. Az iskolai Yöröskeresztes alapszervezetek az úttörőmozgalom keretében működnek a jövőben Az 1962—63-as tanév iesz az első, amikor az iskolai vö­röskeresztes qjapszervezetek nem külön, hanem az úttörő­mozgalom keretében működ­nek. Ezzel kapcsolatban a ka­posvári járás általános iskolai vöröskeresztes tanárelnökei és úttörőcsapat-vezetői értekezle­ten vettek részt a napokban. Az iskolai vöröskereszt-moz­galom legfontosabb feladatai­ról Tóth László, a Vöröskereszt kaposvári járási titkára tájé­koztatta a részvevőket. A töb- ezt nagyjbi között hangsúlyozta, hogy mértékben csökkenteni lehet, 1 főleg a "Tiszta iskola'« címet viselő általános iskolák fiatal­jait kell bevonni a falujuk szebbé tételéért folyó »Tiszta udvar, rendes ház«-mozgaiom- ba. Szép és nemes feladata az általános iskolai tanulóknak az öregek, elhagyottak segíté­se. Több gondot kell fordítani a tanulóifjúság egészségügyi felvilágosítására: előadások tartásával, filmvetítéssel, fali­újságokkal, kiállításokkal, he­lyi pályázatok szervezésével. Evégből egy-egy egészségügyi' tanfolyam befejezése után nyil­vános vizsgát vagy szellemi ve« tólkedóket lehet rendezni. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom