Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

•nombat, 1962. szeptember 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Száműzni kell a sablonokat a munkaversenyből Tapasztalatok a szocialista brigádok vezetőinek első megyei tanácskozásán MÄR A BESZÁMOLÓBÓL I nek.) Ehelyett inkább rendez­IS KIVILÁGLOTT, hogy a megye 593 szocialista címért küzdő brigádja közül jó né­hánynak nincsenek meg az adottságai a munkaverseny Legfejlettebb formájához. He­lyenként figyelmen kívül hagyták ennek a mozgalom­nak a célját, nem mérték föl a lehetőségeket, csupán sab­lonos vállalásokra buzdították a brigádokat. így tettek a Tanácsi Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülésnél is, hiszen a vállalat 400 dolgozója közül 380 a szocialista brigád cím el­nyeréséért küzd, vagy a KPM Közúti Igazgatóságánál, ahol valamennyi útőr a »szocialis­ta körzet-« címért versenyez központi »vállalással«. A gaz­dasági és a szakszervezeti ve­zetők az effajta kampánymód- szerrel lejáratják a mozgal­mat, megfosztják a dolgozóikat attól a jegüktől, hogy önálló­an, adottságaik figyelembevé­telével vállalják mindazt a nemeset és hasznosat, ami a mozgalomnak tartalmat célt ad. Éppen az adottságok sokrétűsége miatt nem lehet semmiféle keretet sem szab­ni ennek a mozgalomnak. Hogy mennyire helytelen még csak próbálkozni is álta­lános érvényű szabályok fel­állításával, azt mutatja a mű­velődéssel kapcsolatos vita. A szocialista brigádmozgalom egyik feladata a dolgozók ál­talános műveltségének emelé­se. Valaki azt kérdezte, hogy miképp lehetne megoldani a közös mozi- és színházlátoga­tást, mert náluk nehéz vala­mennyiük számára alkalmas időpontot találni. A többi hozzászólásból is kiderült, hogy csupán érmék az egyetlen szempontnak sablonos alkal­mazása is mennyi bonyodal­mat okozhat. Többnyire csa­ládos emberekről van szó, akiknek munka után otthon akad elfoglaltságuk, s akiktől nem lehet kívánni, hogy pél­dául a mozi kedvéért el­mulasszák házi teendőjüket. Egyik-másik brigádtagot eset­leg nem érdekli a megtekin­tésre kiválasztott film, inkább másikat nézne meg stb. Álta­lában a belépőjegyekkel bizo­nyítják az előadás megtekin­tését a brigádtagok. Ha jól meggondoljuk, ez sem tekint­hető helyesnek. A szocialista tteisád címért küzdő dolgozók méltán érzik bizalmatlanság­nak, hogy csak a jegy felmutat tásakor hiszik él nekik, hogy moziban voltak. (Egyébként belépőt mástól is szerezhet­zenek filmvitákat, s sikkor azok is megismerik a darabot, akiknek nem állt módjukban megtekinteni a filmet. Hasonló bonyodalmaikat tá­maszt a termelési célkitűzések sablonos meghatározása. A BRIGÁDVERSENNYEL KAPCSOLATOS helytelen né­zetek legfőbb oka az, hogy a gazdasági és szakszervezeti ve­zetők némelyike nem tartja szívügyének a mozgalom erő­sítését, felkarolását. Emiatt születhettek meg igazgatók íróasztalán vállalások, amelye­ket később »magukévá tettek« a szocialista brigád címért küzdő dolgozók. De ettől alig­ha várhattak jó eredményt, hiszen a munkások érezték, hogy a fentről jött irányadás nem egyéb, mint az szb-tit- kámák vagy az igazgatónak a kedvezőbb üzemi statisztiká­ért indított »küzdelme«. A munkaverseny szervezésében nagy feladat hárul a vállalat tok vezetőire, de ez nem jo­gosíthatja fel okét arra, hogy — gyakran szinte önkényes — határozataikkal a maguk el­gondolásait a dolgozókra kény­szerítsék. Az ő feladatuk az, hogy a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom nagy jelentőségéről meggyőz­zék a dolgozókat, támogassák kezdeményezésüket, és rend­szeresen értékeljék a versenye. A tanácskozáson bírálták a brigádok küldöttei a fölöttes szerveket, mert nem kapnak tőlük elég segítséget. Egy ki­esőt a panaszok felé tolódott el a tanácskozás témája, ön­magában véve ez nem lett volna baj, a hiba az volt, hogy a feltárt hiányosságok meg­szüntetésére csak igen keve­sen kaptak útmutatást. A vál­lalatok jelenlevő vezetői még a személyüket ért bírálatra sem válaszoltak. Pedig lett volna mire felélniük pL a Közüti Igazgatóság vagy a ruhaüzem szb-titkárának, a textilművek vagy a két kis­kereskedelmi vállalat vezetői­nek. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti titkárok passzi­vitása ellenére is rengeteg tapasztalatot gyűjthettek a részvevők. Ha hasznosítják ezeket, akkor az újonnan ala­kuló brigádoknak már nem kell megbirkózniuk tapasztataöen- s ágból eredő hibákkal. A TANÄCSKOZÄS a szoci­alista dómért küzdő vagy cí­met nyert brigádoknak sereg­szemléje is volt Első alkalom­mal tapasztalhatták a köldöt­miWIIMWMWHWIMIMMHIMIIHW» tek, hogy ma mér milyen sok dolgozót érint megyénkben a szocialista brigádok versenye. Jóllehet nem volt jelen min­den brigád képviselője (a ter­melőszövetkezetek szocialista címért küzdő munkacsapatait meg sem hívták (?), mégis megtöltötték az SZMT-szék- ház színháztermét A nagy­számú hallgatóság azonban feszélyezte a dolgozókat so­kan nem mertek hozzászólni az elmondottakhoz. Érdemes lenne a jövőben külön-külön is rendezniük ilyen tanácsko­zásokat a szakszervezeti me­gyei bizottságoknak. Egy-egy iparágban még több azonos megbeszélnivaló akad, s ha méreteiben nem is, de ered­ményeikben azok is megkö­zelíthetik vagy túl is szárnyal­hatják a mostani értekezletet. Roland Ferenc 72 000 látogatója volt az idén a csokonyavisontai gyógyfürdőnek (Tudósítónktól.) A csokonyavisontai föld­művesszövetkezet sok pénzt költött idén is a helybeli gyógyfürdő korszerűsítésére, csinosítására. Mélyfúrású ku­tat készítettek az ivóvízellá­tás megjavítására, továbbá parkosítottak, melegkonyhás vendéglátó helyet nyitottak azok ellátására, akik több na­pig tartózkodtak Csokonya- visontán. A szövetkezet ven­déglátóipari egysége augusz­tus 31-ig 488 000 forint forgai- mat bonyolított le. Augusztus végéig 72 000 ember kereste fe] a csokonyavisontai gyógyfür­dőt. AZ ÜJ TANÉV ELSŐ NAPJAI Apró emberkék tipegnek az iskola felé. Elsősök. Szívükben szorongás és sok-sök kíváncsi­ság: mi lesz ezután? Arasz­nyi kis életükben megkezdő­dik az első gond, a kötelesség időszaka. Láttunk diákokat az ifjúkor határának felén. Ök fnár má­sodszor elsősök, s örömmel, érdeklődéssel tekintenek S következő évek elé. A lengyelek átlagos életkora Lengyelországban 1931—1932-ben a nők átlagos élethossza 51,4, a férfiaké 48,2 év volt. Az 1959—1960. évi statisztikai adatok szerint 1959 —1960-ban a férfiaknál 61,8 évre, a nőknél 67,8 évre emelkedett az átlagos élethossz. Az egész lakos­ság átlagos élethossza 49,8 évről 64,9 évre nőtt. 1938—1961 között az orvosok száma megduplázódott. Ma 10 000 lakosra 8,9 orvos Jut az 1938. évi 3,7 helyett. r 'Jö&q.y, &ttliőn.&iabban, b-tzzik. magnókat. Joggal nevezhe- virágokat is adunk tő Kaposvár egyik az osztályokra. A legszebb színfolt­jának a kórház rendezett udvara. Naponta sokan megfordulnak itt: betegek, látogatók egyaránt. Gondja­ikkal, bajaikkal elfoglaltam ta­lán észre sem veszik a virágo­kat, nem is gon­dolnak arra, hogy mennyi fáradság, mennyi munka eredménye a kis betegek, látogatók sajnos, nem vi­gyáznak eléggé. Letapossák a vi­rágágyakat, letép- desik a rózsákat. Pedig kár leszakí­tani a virágot, hisz így is a bete­geké, értük van, nekik nyílik. Nem vigyáznak eléggé dák között surra­nó játékos arany­halakat. — Ha itt va­gyok, akkor nem hiányzik annyira kapospúlai virá­gos kertem. Na­gyon szeretem a virágokat, megpi­hentetik az ember szemét. Fekete István a rózsalugasban ül egy árnyékos pa­ct pázsitra sem. Ha egy kicsit job- don és olvas, őa/n ügyelnének, — Tavaly nyá­sok fölösleges ron voltam itt halastó, a rózsáin- munkától szabadi- utoljára — mond- Pös, a szép virág- tartanak meg ben- ja. — Orvostan- ágyak. vünket. hallgató vagyok, Ress Feri bácsi . — Kapnak-e él­őt virágok gondo- tsmerést, dicsére- zója. Gyakorlott, a betegektől V(m) a látogatók­tól? régi kertész, érti mesterségéit. Több, mint negyven éve foglalkozik virá­gokkal. A kórház kertészetében 1955 itt töltöttem gya­korlati időm a kórházban. Már akkor is ez a lu­gas volt a legked­vesebb pihenőbe­Ritkán* kapunk. A napok- lyem. Mindig fái­ban itt járt Vesz- üdítenek « virá- prémből egy jár gok. S az a tapasz- óta dolgozik. Nagy rásbíró és gratu- tolatom, hogy jó munkában, palám- Iáit. Elmondta, hatással van a tázás közben to- hogy sok kórház- betegek hangula- lalom. ban járt már, de tára, ha sok virá­— Mindig akad ilyen szép udvara üot látnak maguk itt munka — egyiknek sem volt. mondja mosolyog- Jólesett as elis­merés. Ha nem mond­jak is a betegek, azért nagyon elé­gedettek a kerté­szek munkájával Kiás Jóska bá­ba, miközben sze­me szeretettel si­mítja végig a vi­rágokat. —i Leg­több dőlgunk a kórház udvarával vau. Igyekszünk minél kellemeseb­bé varázsolni a kórházat, hogy a betegek otthono­sabban érezzék magukat. Vágott körül. Egy pongyolás asszony jön fe­lénk, Körülnéz, majd óvatos moz­dulattal leszakít egy rózsabimbót, s elrejti zsebében. Szeretném fi­csi a halastó meI» gyelmeztetrd Ress letíi pádon érzi Feri bácsi szavai- legjobban magát. Itt üldögél a fák — Kár letépni, árnyékában, nézi hisz így is a ma­tt virágokat, a oá- gá& S. M. fhtzi Mihály — Becze Károlyt: 1 fgppm», ÁZ 57081-ES üli léglonísfa A percek mehessen múltak; Szabójában türelmetlenül járt fel s alá. Este fegyveres kíséret mel­lett elindult Becs felé_ Útköz­ben lett volna ugyan alkalma a szökésre, de semmi értelmét nem látta. Papírok, engedély nélkül úgyis hamarosan el­kapják Franciaországban, s akikor még szigorúbb megtor­lás következne. Már megtette az út felét, amikor kísérői közölték vele, hogy nem Bécsbe viszik, mert oda szovjet övezeten kell át­menni. — De hiszen, idejövet is ••ovjet övezeten kellett át­jönnünk — csodálkozott Ga­zsó. — És akkor hamis iga­zolványokkal áthoztak ben­nünket . — Ja, ideijeié — nevetett az őrmester — az más volt Visz- szafelé a légió nem vállalja a kockázatot — Hát akkor hova kerülök? — Innsbruckba. Néhány na­pig a Klasster laktanyába lesz szállásod és kosztod, de igye­kezz elhelyezkedni az életben, mert pár nap múlva kirúgnak onnan; Leszereltél, a francia állam nem hajlandó többet rád költeni. — Értem .. Az innsbrucki Klasster lak­tanyában különböző francia egységeik tartózkodtak, és ott voit a légiós toborzó iroda is. Erre a célra az egyik emeleti szárnyat tartották fenn. Gazsó azonnal a toborzó iroda főnökiéhez sietett és elő­adta panaszát, Az türelmeüe- nül hallgatta, miköziben iz- gertt-moagott; Végül megkér­dezte: — Tulajdonképpen, miért hozzám jött segítségért? — Mert légiós voltam. En­gem éppúgy szerveztek be, mint ahogy ön szervezi be itt a gyanútlan fiatalokat — vá­laszolta emeltebb hangon Ga­zsó, bs> A légiónak adtam éi»> »Kedves gyerekek, most megmutatom a tantermete­ket. ..« Beichler Gyuláné a nagyberki iskola első osztá­lyosaival. »Vegyük elő az olvasókönyvet...« Pallós Rózsika és Tfe hanyi Melinda, a nagyberki iskola elsősei temfo® több marat egy évet,* ami különben tíz év szenvedő-; sének, megpróbáltatásának fe-I lel meg; fis most, amikor faaj-t ban vagyok, amikor kérek va-j lamit, segítsen a légió! Nem- kérek ón sem végkielégítést, f sein nyugdíjat, csupán egy le-í telepedért engedélyt. A toborzó iroda főnöke ei-t garettára gyújtott, az előtte í ülőt azonban elfelejtettte meg-| kínálni. — Nézze kérem — fújta a füstöt a levegőbe — a francia j államot hatalmas terhek S nyomják. Á második világhá-X ború is sok áldozatot kívánt. | Az állam tehertriröképessége | csökkent:;. Az országiján a I munkanélküliek száma nő;;. t — De az afrikai kiképzőtá-f borokra és támaszpontokra, | valamint a vietnami gyalázat- % ra van pénz! — ugrott felGa-f zsó. | — Kérem 1— állt fel a má-1 sdk is. — Hasonló szavakért X máshol már lecsuknák. De t Franciaországiban demokrácia f van. Szólásszabadság. (Folytatjuk$ Ismerkedés a büretták, kémcsövek, lombikok világával Kiss István László kémiatanár és a Cukoripari Tech­nikum L osztályos tanulói. Tankönyvkiosztás a Cukoripari Technikum II. osztályá­ban. Guseo Andor tanár, Horváth Márta, Molnár Anna­mária, Berki Vera, Gaál László és Csontos Gyula ta* nulólto _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom