Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
r" SOMOGYI NBFC/ÄP 2 Péntek, I9Í2. A szoyjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához a berlini kérdéssel kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió kormánya jegyzéket intézett az Egyesült Államok, N agy-Britanni a és Franciaország kormányához és ismételten hangoztatja, hogy kész a német békeszerződés megkötése alapján bármikor megállapodni az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányával a nyugat-berlini helyzet rendezésében. A jegyzék hangsúlyozza, hogy most nem »az incidensek megvitatására-« van szükség, amit az amerikai, az angol és a francia kormány javasolt, hanem »a helyzet gyökeres rendezésére — a német békeszerződés megkötésére és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezésére«. A szovjet Jegyzék rámutat: »A legutóbbi nyugat-berlini események újból bizonyítják azt, hogy e vámosban a megszállási rendszer fedezékül szolgál a Szovjetunió és más ban a helyzet alakulása gyakorlatilag ugyanabban a kerékvágásban halad, mint a hitleri Németországban az agresszió előkészületed idején. Ha csupán a revanséhes nyugatnémet militaristáktól függne, az emberiséget már újabb véres háborúba sodorták volna.« Ma azonban vannak erők, amelyek meg tudják akadályozni a nyugatnémet militaristák és cinkosaik bármilyen agresszív próbálkozását. Ezek az erők nem engedik meg, hogy katonai kalandok céljaira robbanóanyagot halmozzanak fel és erre a célra felhasználják Nyugat-Berlint. Az amerikai kormány 1962 augusztus 24-i és 27-i Jegyzékével kapcsolatban a szovjet kormány megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya éppúgy, mint Anglia és Franciaország kormánya, »szóban elismeri a jelenlegi nyu- gat-belini helyzet veszélyességét, de igyekszik elhárítani békeszerető államok ellen kü- ’ magáról a felelősséget az lönféle felforgató tevékenysé-' utót>bi 1<Wben lejátszódott get szervező rwamsásták és militaristák szántóra«.-Nyugat-Berliniben és a Néeseményekét«. A szovjet jegyzék számos olyan provokációs cselekedemet Szövetségi Köztársaság- tét sorol fel, amelyért az Jelentések a kongói helyzetről New York (MTI). U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben »biztatónak« nevezi azt a tényt, hogy Adoula, a kongói központi kormány miniszterelnöke és Csőmbe katangiad tartományi elnök egyaránt elfogadták elvben az ENSZ tervét Katanga elszakadásának megszüntetésére. U Thant közölte, hogy utasította Gardinert, kongói személyes képviselőjét, azonnal tegyen lépéseket a terv végrehajtására. U Thant hangsúlyozza, hogy javaslatának elvi elfogadása azt jelenti, hogy »fel kell adud minden igényt Katangának a Kongói Köztársaságtól való különállására«. U Thattrt terve értelmében Kongónak szövetségi alkotmányt kell adni, amelynek keretében a központi kormány a kíilügy, a hadügy, s a pénzügyek intézését tartja meg magának. Minden tartomány önálló közigazgatással rendelkeznie. A terv értelmében Katangának azonnal fele-fele arányban meg kell osztani a bányáiból származó adójöve- deümet a központi kormány- nyál és három hónapon belül egyesíteni kell a fatangai csendőrséget a kormánycsapa- tckkal. Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nyugat-berlini megszálló hatóságai viselik a felelősséget. Különösen rámutat arra, hogy az amerikai megszálló hatóságok elnéző magatartása következtében fasiszta bandák már egyenesen a szovjet hadsereg tagjait és a berlini szovjet nagykövetség diplomáciai munkatársait támadták meg. A szovjet kormány megjegyzi, hogy az augusztus 27-1 amerikai jegyzék teljesen figyelmen kívül hagyja a szovjet kormánynak azt a jogos követelését, hogy büntessék meg azokat, akik a szovjet megbízottak biztonsága ellen Irányuló támadásokban bűnösök. A szovjet jegyzék szerint »az Egyesült Államok kormánya menti a nyugat-berlini provokátorokat és éppen csak nem fenyegetőzik újabb »következményekkel«, ha nem elégítik ki a bonni és nyugat- berlini revansistáíknak azt a követelését, hogy vonják visz- sza azokat a véde1 mi intézkedéseket, amelyeket az NDK hatóságai tettek a határon«. »A szovjet kormány — hangsúlyozza a jegyzék — az Egyesült Államoknak ezt a magatartását úgy tekinti, hogy az nyíltan és közvetlenül újabb bűnös cselekedetekre ösztönzi a nyugatnémet és a nyugat-berlini fasiszta elemeket, és figyelmeztet arra, hogy hasonló provokációk esetén sor kerül olyan intézkedések megtételére, amelyek szükségesek a szovjet megbízottak és katonai személyek biztonságának megvédéséhez.« (MTI) Húsz évre ítélték az OAS egyik alvezérét Párizs (Reuter). A francia katonai bíróság húszévá kényszermunkára itél- I te Philippe Casttlle.t, az ' OAS egyik alvezérét, aki többek között beismerte, hogy egyetlen éjszaka 16 plasztikbornbás merényletben vett részt. Lakásán kisebbfajta lőszerraktárt és a titkos szervezet fontos dokumentumait találták meg. Érdekes momentum, hogy Castllle-t 1996-ban tízévi kényszermunkára ítélték a Sálán ellen elkövetett páhcél- öklös merénylet miatt. 1960- ba.n az algíri puccs után kiszabadult a börtönből és Sálán egyik közelebbi munkatársa, az OAS alvezére lett. (MTI) K(lLFÜLfl ESE/ÉÍYEK héUánp sóéban Washingtoni jelentés szerint jelenleg . mintegy - 10 000 , amerikai katona és tisztviselő tartózkodik Dói-Vietnamban. : Az ország valamennyi tartó- j irányában amerikai tanács-, adók működnek és »teljes gőzzel« folyik a dél-vietnami katonaság kiképzése. * » * Vdatl amerikai belügyminiszter, aki a szovjet kormány vendégeként a Szovjetunióban tartózkodik, csütörtökön reggel Hruscsov szovjet miniszterelnök meghívására elutazott a Fekete-tenger partjára, Szocsiba. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a belügyminiszter aktuális kérdéseket fog megvitatni a jelenleg Szocsifcan tartózkodó Kruscsovval. (MTI) * * * Háromhavi (egyházra ítélték az Eichmann-per egyik ügyészét, akiről kiderült, hogy egyáltalán nem is végzett jogot,. és ügyvédi diplomája hamis volt. Az »ügyész« beismerte bűnösségét és befizette az államkincstárba a jogtalanul felvett ügyvédi honoráriumokat. (MTI) * * * Kép az iráni földrengésről. A földrengés egyik centrumában hozzákezdtek a romok eltakarításához. (Telefoto — MTI Képszolgálat) Kennedy elnökletével csü- . öl tökön délelőtt ülést tartott az amerikai nemzetbiztonsági tanács. Megfigyelők úgy tudják, hogy az ülésen elsősor- . ban a legutóbbi berlini fejle- 1 menyeket és a Kubának nyújtott szovjet katonai segély kérdését vitatták meg. fiz U - 2-es kémekre Powers sorsa vár A szovjet sajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik az U—2 behatolásával Moszkva (MTI). A csütörtök reggeli szovjet lapok vezető helyen, sok cikkel, karikatúrával és nyilatkozattal ítélik el az amerikai kémrep időgép határsértését és követelik a felelősök megbüntetését. A lapok teljes terjedelemben közük az amerikai kormány kedden átadott válaszjegyzékét és hangoztatják, hogy a jegyzék nem ad kielégítő választ a szovjet kormány megalapozott vádjaira, nem felel a szovjet jegyzékben felvetett kérdésekre. A Pravda washingtoni tudósítója szenzációsnak nevezi az amerikai külügyminisztérium hivatalos beismerését arról, hogy a szóbanforgó repülőgép U—2 volt. Amerikai szerzők könyveire hivatkozva bebizonyítja, hogy az U—2 mintájú gépeket kizárólag katonai hírszerzésre szerkesztették, s kémkedésen kívül' semmiféle funkcióra sem alkalmasak. Vlagylmirov, a Pravda szemleírója »urak ne játszanak a tűzzel!« című kommentárjában megállapítja, hogy az ügyes ült Államok bizonyos körei az utóbbi időben ismét propagálják az U—2 »előnyeit« és idézi Stewart Alsop ismert amerikai publicista egyik legutóbbi cikkét. Alsop így ír a Saturday Evening Post hasábjain: »vajon elvégezheti-« egy kémszputnyik azt a munkát, amelyet az U—2 tel jesített? A józan ész egyetlen választ diktál erre a kérdésre: nem.« A Pravda szemleírója megállapítja: »csupán azok, akik végkép elveszítették józan ítélőképességüket, képtelenek megérteni, hogy a kémrepülés: játék a tűzzel. A jelenlegi viszonyok között a kémrepülések csak fokozhatják a háborús veszedelmet, izzásig hevíthetik a nemzetköri légkört, gyanakvást és ellenségeskedést kelthetnek az államok közötti kapcsolatokban... Ezt ne csak azok tartsák emlékezetükben, akik az Egyesült Államokban ismét fel akarják éleszteni a hitszegés és a provokációk poütikáját, hanem azok is, akik készségesen odaadják területüket az amerikai katonai repülőgépeknek, amelyek behatolást készítenek elő a Szovjetunió területére.« A Trudban Sziszmyov, alap rovatvezetője így ír: »Nem hangzanak meggyőzően azok a magyarázatok, amelyek szerint az erős szél késztette az U—2 pilótáját út« vonalának megváltoztatására. A természetet kár belekeverni ebbe a dologba. Powers— 2-t más szél, a hidegháború ártalmas fuvallata sodorta szovjet terület fölé. Mindezért az Egyesült Államok vezette nyugati hatalmak viselik a teljes felelősséget.« A Krasznaja Zvezdában, a szovjet hadsereg lapjában Alekszandrov ezredes rendkívül érdekes és gazdagon dokumentált cikkben rántja le a leplet az ügy katonai vonatkozásairól. »Amint Powers kihallgatásakor elmondotta, az U—2-es gépekre kizárólag kipróbált, nagy képzettségű pilótákat szemelnek ki, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a bonyolult meteorológiai viszonyok között végzett repülésekben. Enyhén szólva naivitás lenne azt hinni, hogy egy ilyen pilóta bármilyen erős szél miatt irányt téveszthet és véleilenid más | « ag területe fői keveredhet. Ebben a kérdésben nem lehet kétféle vélemény.« Alekszandrov ezredes ezután rámutat, hogy még azok az U—2-es gépek is a CIA szolgálatában állnak, amelyeket az amerikai országos űrkutatási hivatal, vagy más, félig- nitddig katonai jellegű tudományos intézmények rendelkezésére bocsátottak. Kémfel- adatcíkra nemcsak U—2-t használnak fel. A hadászati parancsnokság alkalmazza az U—2 prototípusát, az Rb—57 —d-t, valamint a hírhedt Rb—47-et, amely 1960 július j elsején egyszer már megpró- j bálkozott a Szovjetunió területének kémlelésével, s le is lőtték. Az amerikai harcászati légierők parancsnoksága pedig felhasznál Rb—66, Rb—57, Rb—84—f és Rf—101-es típusú felderítő gépeket. A spion-mánia megszállottjai, az amerikai militaristák még a világűrkutatást is kémkedésre használják fel: elkészítették az U—3-nak is nevezett Samosz, továbbá a Midas és a Tyros rakétákat. (MTI) HITSZEGÉSSEL SZÜLETETT... 1 niMMizáil nyugalj megszállási záeáá fokozatos egyesítése és a külön pénzreíorm bevezetése után. 1949. szeptember 7-én megalakult a nyugatnémet különállam, a Német Szövetségi Köztársaság Adenauer kancellár irányítása alatt. Németország kettészakításáért a történelmi felelősség kizárólag a nyugati hatalmakat terheli, hiszen a náci kapituláció pillanatától kezdve konzekvensen ebbe az irányba vezették az általuk megszállt német területek fejlődését. A Szovjét kormány mint a negyedik megszálló hatalom képviselője á német nép és az egész emberiség érdekében szigorúan tartotta magát a potsdami szerződés előírásaihoz, amelyek nemcsak Németország belső berendezkedését illetően tartalmaztak kristálytiszta elveket, hanem kimondták azt is, hogy a német államot demokratikus, békeszerető alapon kell újjászervezni, mégpedig egységes államként. Németország széfszakítása már önmagában is megszegése volt a nemzetközi megállapodásoknak. De « Szövetségi Köztársaság létrehozása ellen aügha lett volna súlyos kifogás, ha ez a szeparált állam a potsdami szellemben fogant volna. Ha az NSZK demokratikus rezsim volna, végrehajtották volna ott is a nácitlanítást, kihúzták volna a talajt a militariz- mus erőinek lába alól, akkor nyilván még az se lenne kifogásolható, hogy világnézetileg más. Csakhogy a Szövetségi Köztársasággal egyáltalán nem az a baj, hogy kapitalista berendezésű és világnézetű. A baj az, hogy születése óta, sőt már embrionális fejlődésében is túltengtek benne az antidemokratikus, békebontó motívumok. Egy francia újságíró állapította meg, hogy nem a Bundeswehrt hozták létre a nyugatnémet állam védelmére, hanem a bonni különállamot hozták létre a nyugatiak azért, hogy újjáteremthessék a Weltmacht utódját. A németek fölfegyverzése a »kommunizmus« ellen ősrégi rögeszméje a kapitalizmus politikusainak. A második világháború utáni politikájukat éppen ez a fix idea határozta meg. Ne feledjük: még dörögtek a fegyverek a második világháború európai és ázsiai csataterein, amikor Churchill angol miniszterelnök bizalmasan utasította Európában harcoló parancsnokait, hogy a zsákmányolt német fegyvereket gondosan tárolják, a hadifoglyokkal bánjanak jól, mert lehet, hogy hamarosan szükség le«-z rájuk. A nyugati államférfiak zöme egy percig sem gondolta komolyan azt, amit Potsdamban néhányuk aláírásával szentesített. Az első hetek határozott intézkedései után a három nyugati megszállási övezetben észrevehetően enyhült a szigor mind a volt nácikkal, mind pedig a milítarizmus képviselőivel való bánásmód tekintetében. Az amerikai megszálló hatóságok az első perctől kezdve a nemzetiszocialista érzelmű politikusokkal működtek együtt, s ahol csak tudták, háttérbe szorították a demokratikus irányzatokat, amelyek eleve rendkívül vérszegények voltak. Az 1947-ig terjedő időszak fő jellemvonása, hogy mesterien elszabotálták a nácitlanítást. Így 1949 szeptemberében, a Német Szövetségi Közi saság megalakításakor nyomban megindulhatott a neonáci propaganda és a hitleri rezsim exponenseinek funkcióba állítása. »A legfőbb ideje, hogy bundestagbeli barátaink a hátsó padsorokból az elsőkbe üljenek át« — fogalmazta meg az új időszak jelszavát egy Kurt Wilbertz nevű exnáci. Ez a csöndes »hatalomátvétel« a kulisszák mögött zajlott, és voltaképpen már be is fejeződött. A gazdasági életben, a helyi és központi közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a hadseregben a kulcspozíciókat csupa olyan ember tölti be, aki fedezi ezt a »hideg puccsof«, vagy maga is a hitleri rezsim hagyatéka. Az adenaueri kirakat sok tekintetben kísértetiesen, emlékeztet a húszas évek stresemani spanyolfalára, amely mögött, miként akkor, éppen úgy ma is az egész világot gyászba és lángba borítani akaró elvakult erők szervezkedhettek. Az NSZK-ban hatalmon levők ambíciói és indulatai világosan kiolvashatók azokból a követelésekből, amelyek az 1939. évi német birodalmi határok helyreállítását tartalmazzák, tekintet nélkül az ilyenfajta határrevízióban rejlő világ- háborús kockázatra. Az Adenauer—Streseman hasonlat mellett szól annak a tendenciának az erősödése is, hogy Nyugat- Németország szemmel láthatólag egyre nehezebben tűri szövetségeseinek, főként az amerikaiaknak a gyámkodását. A feszültség Bonn és a nagy nyugati fővárosok (Washington, London, Róma, sőt hellyel-közzel Párizs) között nem ad hoc jelenség, hanem éppen abban leli magyarázatát, hogy az NSZK-nak már nemigen akarózik másokhoz alkalmazkodni, akár a gazdasági integrációról, akár Nyugat-Berlinről, akár az atomfegyverek birtoklásáról, akár egyéb kérdésekről van szó. Egy ilyen szeparált nemei állam kialakítására a német nép demokratikus erőinek nem lehetett más válasza, mint hogy ók is létrehozzák a maguk államát. Az NDK megalakulása csak logikus következménye volt Németország kettésza- kításának. Az NDK viszont a béke erőinek nagy nyeresége, és ez az egészséges csíra, amelyből a demokratikus, békesze- rető és az egységes Németország kifejlődhet. . Zala Tamás A rendőrök bújjanak a bokorba... De Gaulle elégedetlen a túlméretezett biztonsági intézkedésekkel Bonn (MTI). De Gaulle francia elnök túlzottnak tartja a jelenlegi nyugat-németországi látogatása során személyének biztosítására hozott intézkedéseket — jelenti Bonnból az AF hír- ügynökség. — De Gaulle személyesen kifejezte elégedetlenségét a nyugatnémet biztonsági főnöknek. Az elnöki tiltakozás nyomán — mint egy detektív közölte az AP tudósítójával, a rendőrök parancsot kaptak, hogy lehetőleg ne mutassák magukat túl nyíltan De Gaulle előtt, s ahol csak mód van rá, bújjanak el a bokrokba vagy a fák mögé. Azokra az útvonalakra, ahol a francia köztársasági elnöknek el kell haladnia, több rendőrt vezényelitek ki. Szerdán különleges biztonsági intézkedéseket hoztak a rajnai kompnál, amikor De Gaulle átkelt kíséretével a folyón. Több búvár még a Rajna medrébe is leszállt, s míg a komp úszott a vízen, mellette motoros rendőrök cirkáltak csónakjaikon, fölötte pedig helikopter keringett. De Gaulle látogatása fejfájást okoz a müncheni rendőrségnek is: a külvárosban egy »házi készítésű« bomba romba döntött egy telefonfülkét. Bajorországban a hírek szerint számos francia fasiszta tartózkodik és a nyugatnémet rendőrség itt is nagyszabású intézkedéseket foganatosított az odaérkező francia elnök védelmére,
