Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1982. szeptember S. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához (Folytatás az 1. oldalról.) derítőrepülők állomásoznak az Egyesült Államok japáni, tö­rökországi és nyugat-németor­szági támaszpontjain és repü­léseket hajtanak végre ezek­ről a támaszpontokról. Emellett ismét ugyanazokat a változatokat hozzák forga­lomba e repülések céljával kapcsolatban, amelyeket Eisen­hower kormánya is hangozta­tott mindaddig, amíg tetten nem érték a bűntett elköveté­sének színhelyén. Az Egyesült Államok kormá­nyának számot kell adnia ar­ról, hogy milyen helyzetbe jut­tatja szövetségeseit. A szovjet kormány annak idején igen ko­moly formában felhívta a fi­gyelmet arra, milyen súlyos következményeket kell vállal­niuk mindazoknak az államok­nak, amelyeknek kormányai or­száguk területét az amerikai hadirepülőgépek rendelkezésé­re bocsátják a Szovjetunió te­rülete fölé történő behatolások előkészítése és végrehajtása céljából. A szovjet kormány felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a hasonló provokációk folytatódnak, kénytelen lesz megtenni a meg­felelő szükséges lépéseket, be­leértve a Szovjetunió ellen felhasznált haditámaszpontok kikapcsolását is. Ezzel kapcso­latban emlékeztetni kell arra, hogy e figyelmeztetések ma is érvényben vannak. A szovjet kormány az Egye­sült Államok kormányánál ha­tározott tiltakozást jelent be amiatt, hogy egy amerikai kémrepülőgép újból súlyosan megsértette a Szovjetunió ál­Oe Gaulle Ilyugat-Németországba érkezett Bonn (MTI). De Gaulle francia államel­nök kedden délelőtt hatnapos hivatalos látogatásra Nyugat- Németanszágba érkezett. A kőin—bonni repülőtéren nagy katonai pompával fogadták — a legnagyobbai Eisenhower há­rom év előtti látogatása óta. De Gaulle tábornokot Lübke szövetségi elnök és Adenauer kancellár fogadta. A francia államelnök üdvözlésére a re­pülőtéren megjelentek még: Gerstenmaier, a szövetségi gyűlés elnöke, dr. Meyers, a szövetségi tanács alelnöke, s a kormány majdnem valameny. nyi tagja. Lübke elnök üdvözlő beszé­djére válaszolva De Gaulle ki­jelentette, hogy Lübke és Ade­nauer franciaországi látogatása »nagyszerű emlékeket hagyott maga után-«. A tábornok han­goztatta, azért jött Nyugat- Németországba, hogy átadja a francia nép baráti üzenetét. A repülőtéren óriási rendőri készültség gondoskodott a ven­dég biztonságáról. A rendőr­ség a repülőteret még az új­ságírók elől is lezárta. Azok a repülőgépek, amelyek menet­rendszerűen ugyanebben az időben érkeztek, nem szánhat­tak le, hanem a levegőben kö­röztek, amíg a fogadási ün­nepség le nem zajlott. Rendőr- kordont állítottak fel az útvo­nal mentén is, amerre az el­nök gépkocsija a repülőtértől a Rajna-parti kastélyig elha­ladt. Kevéssel De Gaulle érke­zése előtt egy névtelen telefo­náló értesítette a rendőrséget arról, hogy a Rajna hídja alatt valald időzített bombát helye­zett eh A rendőri vizsgálat azonban semmit sem talált De Gaulle keddi hivatalos programja keretében a kora délutáni órákban látogatást tett Lübke elnöknél. Ezt köve­tően találkozott a diplomáciai testület tagjaival, majd vacso­rán. vett részt a Bonn közelé­ben fekvő Brühl-kastélyban. A Krasznaja Zyezda De Gaulle nyugat-németországi látogatásáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda és a Krasznaja Zvezda keddi számában meg­jegyzéseket fűz De Gaulle tá­bornok nyugat-németországi látogatáséhoz. — De Gaulle látogatását írja Pusztov a Krasznaja' ZvezdáJban — ugyanúgy, mint-Vísto!' A L01tór*e feledd. Beszerezhetők a földműves- szövetkezetek Adenauer júliusban Francia- országban tett látogatásakor — úgy igyekeznek feltálalni a közvéleménynek, hogy az a ófrancia—német megbékélés« jegyében történik. Ezt a célt szolgálja De Gaulle látogatá­sának hivatalos programja; még az iskolásgyerekeket is felvonultatják, hogy a látoga­tás külsőséged minél szívé­lyesebbnek tűnjenek fel. — Lényegében viszont a »megbékélés« leple alatt De Gaulle parancsuralmi rend­szerének Adenauer klerikális­militarista diktatúrájával kö­tött szövetségben rejlik. — A francia kormánykörök rövidlátó politikája következ­tében Adenauer békés eszkö­zökkel igyekszik elérni — és nem is sikertelenül —■ azt, amihez Hitlernek fegyverekre volt szüksége. Franciaország területe fokozatosan a nyu­gatnémet hadsereg hátorszá­gává válik. — A nyugatnémet nevans­hlndetők NATO-beli szövetsé­geseiktől egyenlő jogokat kö­vetelnek a nukleáris fegyve­rek előállításában és használa­tában; Igen erőteljesen hasz­nálják Id enne a célra a Bonn—Páriái tengelyt. A nyu­gatnémet imperializmus, amely egyre végzetesebb sze­repet játszik a nyugati kato­nai tömbökben, most arra tö­rekszik, hogy francia szövet- r égésének katonai potenctál- i át saját revans+ervei megva­lósítására használja fel. (MTI) lamhatárát. A szovjet kormány elvárja, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya szigorúan meg­bünteti azokat a személyeket, akik felelősek az amerikai U—2 repülőgép e repülőút jának megszervezéséért és azonnal lé­péseket tesz, hogy a jövőben ne sértsék meg a szovjet légi- teret. Amennyiben az Egyesült Ál­lamok kormánya ezt nem teszi meg. a szovjet kormány olyan rendszabályokhoz nyúl, amilye­neket szükségesnek tekint ha­tárai biztonságának az újabb határsértések ellen való meg­őrzése céljából. Ugyanakkor a szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy az Egye­sült Államok agresszív csele­kedeteinek kérdését felvesse az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt. Mcsweeney közölte, hogy ha­ladéktalanul továbbítja a jegy­zéket az Egyesült Államok kor­mányához. (MTI) Sztrájkellenes törvények Argentínában Buenos Aires (MTI). Mint a Reuter jelenti, az ar­gentin kormány hétfőn rende­letet hozott a sztrájkjog kor­látozására. A rendelet lénye­gében csaknem lehetetlenné teszi a sztrájkot. A kormány intézkedésének értelmében ti­los minden különleges sztrájk­forma, így például a munka- lassítás vagy a gyáraik elfog­lalása. Az állami iparban a törvény teljesen megtiltja a sztrájkot és a kormányt teszi meg a munkaügyi viták leg­főbb bitójává. A magánipar­ban az egyes üzemek dolgozói csak titkos szavazáson elért többséggel hirdethetnek sztráj­kot. Argentínában jelenleg a nyomdászok és a húsipari munkások állnak sztrájkban, újabb sztrájkok fenyegetnek az acéliparban,, a textilipar­ban és a vasutaknál. A Ben Bellához hu katonai egységek két irányból Algír felé közelednek ■Alfirér (MTI). Az éjszakai jelentések sze­rint a Ben Bellát és a politi» kai bizottságot támogató csa­patok két irányból: nyugatról és délről közelednek Algír fe­lé. A politikai bizottság kato­nái szigorú parancsot kaptak arra, hogy ahol csak lehetsé­ges, kerüljék a vérontást. Algírban a 3. vilaja katonái vették át az őrséget a város arab negyedében, ahol egyéb­ként az éjszaka folyamán nyu­galom volt. A politikai bizottság közle­ménye szerint a 4. vilaja öt százada átállt a Ben Bellát támogató erőkhöz. A közle­mény bejelenti azt is, hogy az algériai felszabadító hadsere­get a továbbiakban népi nem­zeti hadseregnek fogják ne­vezni. Valószínű, hogy az Algír felé közeledő egységek a ked­di nap folyamán elérik a fő­várost. Katonai szakértők megállapították, hogy a 4. vi­laja ereje semmiképpen nem elegendő a város elfoglalásá­nak megakadályozásához, el­lenállásuk azonban súlyos ut­cai harcokhoz vezethet. Honnan akarják elindítani az újabb Kuba-ellenes támadást? Montevideo (TASZSZ). A Popular című uruguayi lap arra figyelmeztet, hogy foko­zódnak az előkészületek az újabb Kuba-ellenes támadás­ra. A lap értesülése szerint mexikói újságírók birtokába jutott egy jegyzék, amely fel­sorolja azoknak a katonai tá­maszpontoknak a nevét, ahon­nan a tervek szerint támadásit indítanak a forradalmi Kuba ellen. A jegyzék a következő helyeket sorolja fel: Guatemala: Cuenca-de-Co­ban, Puerto-Miguelito, Santa­Roca-de-Copan, Benje-Víeja, Chez, Campo Flores, Pétén, Puerto-Barrio, Puerto-Living­stone. Nicaragua: Mige-sziget, Blumfield, Fundidora, Puerto- Cabezas; Panama: Punta-Mala, Ma. mintoe; Puerto Rico: Viequez-sziget. Ezen kívül — hangsúlyozza a Popular — »operatív tá­maszpontokat« létesítettek Haitiben, a Dominikai Köz­társaságban és az Egyesült Államok területén. (MTI) Eszkimóháború Washington ellen Amerikai lapok kétségbe­esett hírei szerint szörnyű veszedelem fenyegeti a Pen­tagon egyik kedves tervét, amire már eddig csaknem négymillió dollárt költöttek. A terv, amelyet egy különö­sen ötletes tábornok eszelt ki, és Teller professzor, a »hid­rogénbomba atyja* hagyott jóvá, egy mesterséges kikötő létesítését irányozta elő a sarkkörön túl, Alaszka észak- nyugati részén, a szovjet ha­tár szomszédságában. Ennek a kikötőnek az lenne a kü­lönlegessége, hogy föld alatti atomrobbantásokkal hívnák életre. Teller mester szerint egy 122 méter mélységben végrehajtott 20 kilótonnás robbantás hajózható csatornát hozna létre, egy kétszáz mé­ter mélyen végrehajtott 200 kilótonnás kísérlet pedig a kikötő medencéjét... Nem kell különösebb fan­tázia áhhoz, hogy valaki rá­döbbenjen: veszedelmes pro­vokációról van szó, amely a szovjet határok köblébe akar­ja vinni a föld alatti atom- kísérletek színhelyét. Az ilyen tervek fényében már érthe­tőbb a genfi értekezlet rikai küldöttségének az az igyekezete, hogy a föld alatti robbantásokat mindenáron ki­vonja az atomkísérletek eset­leges tilalma alól... A Pentagon már nagyban készült a robbantás előkészí­tésére, amikor Alaszka de­mokrata párti szenátora ré­mült táviratokai kezdte bom­bázni a hadügyminisztériu­mot. A tervezett »atomkikö­tő* területén élő néhány száz eszkimó fellázadt; kijelentet­ték: egy tapodtat sem moz­dulnak szülőföldjükről, in­kább ott pusztulnak a rob­bantás körzetében. A wa­shingtoni hadügyminiszté­riumban most lázas tanács­kozás folyik: vállalják-e azt a kockázatot, hogy fegyveres katonákkal hurcolják el az eszkimókat, kockáztatva ezzel a nemzetközi, botrányt, vagy lemondanak az -atomkikötő* tervéről. A vita még folyik, de a Pen­tagonnak annyit már meg kel­lett tanulnia, hogy az eszki­mók csak a hideget szeretik. A hidegháborút nem. G. E. Magaslégköri bumeráng London (MTI). Angol tudományos és saj­tókörök az amerikai rakéta­tudomány megszégyenítő sze­génységi bizonyítványának tekintik az Egyesült Álla­mok atomerő hatóságának azt a beismerését, hogy hibá­san ítélte meg a július 9-én nagy magasságban felrobban­tott hidrogénbomba hatását. Most kiderült ugyanis, hogy a vártnál sokkal erősebb és fürtösebb. A Sundaj Times washing­toni tudósítója ezeket írja: — Az amerikai hadügymi­nisztériumnak a tégsúlyo­sabb gondokat okozza a rob­bantás előidézte kisugárzás tartós hatása, mert az Egye­sült Államok légi hadereje 24 titkos múbolygót bocsá­tott fel katonai kémkedés céljára, és ezek a fénylcépe- zőgépekkel fölszerelt ürboly- góh, amelyek 300 mérföld magasságban keringenek, be­jutottak a kisugárzási öve­zetbe, és kétségtelenül meg­semmisültek. A beismerésből arra következtetnek, hogy az amerikaiak felhagynak to­vábbi magaslégköri robban­tási terveikkel. A Daily Telegraph wa­shingtoni jelentése hangsú­lyozza, hogy az amerikai tu­dósok súlyos baklövése fé­nyesen igazolja Sir Bemard Löveti és más angol fizika* sok jóslatát, akik előre utaltak az amerikai robban* tás súlyos hatására. Az ame­rikai számítási hibának egyik áldozata az Ariel an­gol—amerikai műhold, ame­lyen angol laboratóriumok egy évig dolgozták, az ame­rikaiak adták hozzá a ráké* tát, és amely álig négyhóna— pi működés után a magas­légköri robbantás folytán szintén elpusztult. (MTI) A Közös Piac az „együttes gyarmatosítás’4 eszköze — írja a Pravda Moszkva (TASZSZ). A Közős Piac a gazdasagi- lag fejletlen országokkal szemben — írja a Pravdában Majevszkij — tulajdonképpen az »együttes gyarmatosítás« eszköze. Régebben a francia, a belga, a holland, az angol monopóliumok egyenként fosz­tották ki gyarmataikat. Menü együttes erővel szeretnék ki­rabolni a fiatal afrikai és ázsiai országokat. A régi gyar­matosítókhoz új, energikus fosztogatók csatlakoztak; a nyugatnémet monopóliumok. A Közös Piac a nyugatnémet kartellek számára "lehetővé te­szi azt, amire gyarmataik el­vesztése után már régóta nem volt módjuk. — Nem szabad természete­sen elfeledkezni arról sem, hogy az amerikai monopóliu­mok szintén behatoltak az af­rikai és más gazdaságilag fej­letlen országokba. — A Wall Street arról áb­rándozik, hogy eljön az idő, amikor a Közös Piac és az »egyesült Európa« az atlanti egyesült államokba« Tömörül­ve az amerikai monopóliumok eszközévé válik Afrika újra- gyarmatosításában. — A gazdaságilag fejletlen országok népei látják — mu­tat rá befejezésül a Pravda szemleirója —, milyen ko­moly veszély fenyegeti őket, és megértik, hogy a függetlensé­gi harc nem ért véget, sőt egyre élesebbé válik. E hare sikerének biztosítéka saját egységük, összefogás a béke­szerető népekkel, azzal a eél- lal, hogy teljesen végigvigyék az imperial istaellenes, gyar­matellenes forradalmat. (MTI) Földrengés a szovjet Távol-Keleten Szucsan. (TASZSZ). A Szovjetunió távol-keleti részén, a primőrjei határterü­leten fekvő Szucsan városban kedden hat ball erősségű föld­rengést észleltek. A földrengés epicentruma a város közép­pontjában volt. Az első rengés után néhány órával újabb, de enyhébb földlökéseket észlel­tek. A földrengéseknek nincs se halálos, se sebesült áldozata. (MTI) Cjabb pánik Teheránban Teherán (UPI, AFP, DP A). A földrengés sújtotta Irán­ban hétfőn este hatalmas pá­nik tört ki, az ország még mindig a szombati katasztrófa okozta kétségbeesésben és ret­tegésben él. Az Irámoan állo­másozó amerikai hadsereg te­levíziója ezt a hangulatot vá­lasztotta ki arra, hogy hétfő esti adásában éjfélre újabb földrengést jósoljon. Mint nyugati hírügynökségek köz­ük, Teherán utcái percek alatt megteltek az ágyakat, pokrócokat cipelő emberelő­kel, a külvárosok felé szágul­dozó gépkocsikkal. Mindenki a szabadban akart aludni Te­heránban. A teheráni rádió­nak később több adásban meg kellett cáfolnia a rémhír* Alom miniszterelnök az éjsza­kai órákban felháborodottan telefonált az amerikai nagy­követnek, aki azonban a tele­víziós közleményről mit sem tudott. A katasztrófa sújtotta nyu­gati területeken eközben meg­feszített erővel folynak a mentési és romeltakarítási munkálatok, öszvérek, terep­járó gépkocsik,' öntözőautók szállítják az elérhető közsé­gekbe az ivóvizet, miután a víz vezetékrendszer tönkre­ment, és a kutak vize szennye­ződött. A világ minden részéből ér­keznék az iráni vezetőkhöz a részvétn yil vnn ítá sok, Mint a teheráni rádió közli, sajnálko­zását és részvétét fedezte ki táviratában Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, Er­zsébet angol királynő, Gusz­táv Adolf svéd király, Gürsel török államelnök, Lübke nyu­gatnémet köztársasági elnök, Adenauer kancellár, Macmil­lan angol és Pompidou fran­cia miniszterelnök, valamint több más állam- éa kormány­fő. Az amerikai külügyminisz­térium közleménye szerint az Egyesült Államokból körül­belül félmillió dollár értéket küldenek a földrengés sújtotta károsultak megsegítésére. Egy angol gyermekvédelmi szerve­zet 28 OOO dollárt ajánlott fel, a norvég Vöröskereszt 7150 dollárt adományoz. Gyógy­szert szállít Iránba a svéd vö­röskereszt. De Gaulle francia államel­nök saját vagyonából 20 000 dollárt juttatott az iráni föld­rengés károsultjainak. (MTI) A Patyolat V. Ady Endre átéri ötletében megnyitott« «I és ztoittisz részlegét. A helyi foittiistftást és T«f()ist megvárhatóan is elkészíti. (66618) boltjaiban. (2978) ;os Mezőgazdasági Kiállítás, Budapest, 1962. szeptember 1 —23-ig. Nyit»* 9—21 6r4ig, »a*érn*p 8—21 óráig. (2988)

Next

/
Oldalképek
Tartalom