Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-04 / 206. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962, szeptember i Kellemesen szórakoznak esténként a csurgóiak a tfizoltóegyesület klubszobájában. s Olyan kényelmesen élsz m, mint valami előkelő szál­lodában, és úgyszólván semmi­be sem kerül neked — csapott kedélyesen a váltamra. — De tudod, a padlóra is ráférne egy kis súrolás. Zavartan elnézést kértem, amiért erre még nem került sor, a szivattyús kút ugyanis nagyon sok időt vett el. — De most legalább pompá­san húz — ismerte el nagy­bátyám. — Csak jó lenne egy kicsit befesteni, mert már na­gyon kopott. S ha marad a fes­tékből, felhasználhatod a ke­rítéshez, nebogy kárba vesz- szen. Hétfőn bekutyagoltam a szomszéd városkába, és meg­vettem a festéket. Kedden be­mázoltam a kutat és a kerí­tést. Szerdán a tetőt fedtem be kátránypapírral. A hét vé­géig a kertben dolgoztam, mert nénikém nem szereti, ha tele van gazzal. Szombaton, amikor végre a folyóhoz me­hettem volna, újabb levél ér­kezett: »Képzeld, milyen szórakozott a nagybátyád — írta nénikém. — Felajánlotta főnökének a víkendházunkat, és egy hetet tévedett. Azért ne siess az el­utazással, hiszen csak vasár­nap délután érkezünk, hogy m kelljen zsúfolt vonaton utaznunk. Beolajozhatnád ki­csit a kertkaput, mert nagyon csikorog, és nagybátyád főnö­ke rettenetesen ideges. Ne' fe­lejtsd el a bölcs Konfucius mondását! örülök, hogy kelle­mesen üdültél, szépen össze­szedted magad, s ami a legfon­tosabb, nem pazaroltál fölösle­gesen pénzt.« Lemondtam arról, hogy a folyóhoz menjek. Leültem a küszöbre, és elgondolkoztam a bölcs Konfucius intelmén. Ne­tán neki is volt a folyó mel­lett egy víkendháza? Talán ö is felajánlotta az unokaöccsé­nek, és annak kötötte a lelké­re, hogy olyan állapotban hagyja el, amilyenben találta. Ezután felálltam, és mun­kához láttam. Először is lekapartam a fes­téket a kerítésről és a kútról. A dugattyúról eltávolítottam a tömítést. A háztetőről lesza­kítottam a kátránypapírt. Be- mocskaltam a falakat, feltúr­tam a kertet, és széttörtem a tűzhely lapját. J/asárnap délután, indulás előtt nyugodt lelkiis­merettel tettem az asztalra a következő szövegű cédulát: »Tanácsotokat megfogadtam. Konfucius boldog lehet: min­dent úgy hagytam hátra, aho­gyan érkezésemkor találtam.« Elindultam. De hirtelen eszembe jutott egy súlyos mu­lasztásom. Gyorsan visszafor­dultam, fölvettem egy követ, és bevertem a bal oldali felső ab­lakot. Űtközben találkoztam roko­naimmal. Egy szigorú kinézésű úr és hitvese társaságában ér­keztek. »A mi derék unoka- öcsénk« — mutattak be. Hangosan, hogy a többiek is jól hallják, megkérdeztem bá­csikéinat: — Minden évben ilyen sok itt a lódarázs? — S feleletet sem várva gyorsan elköszöntem, és siettem a pályaudvarra. Még mielőtt a vonat befu­tott volna, megjelent az állo­máson a bácsikámmal és néni­kémmel érkezett házaspár. Mi­vel izgatott beszélgetésüket nem akartam zavarni, messze elkerültem őket. Szabadságom utolsó hetét a hegyek között töltöttem, és — megtakarítottam egy csomó pénzt. Rokonaimról egyelőre nem tudok semmi közelebbit. Nyil­ván nincs idejük írni. Hollósi Tibor fordítása a „világszépéd Az amerikai grafikusok egyesülete üstét készített -a világ tíz legszebb nőjéről-«, és egy-két szóval meg is in­dokolta választását A listát a kommentárokkal együtt kö­zöljük; Shopha Loren (csodás szemek); Brigitte Bardot (le­bilincselő áll); Grace Kelly (tökéletes fülkagyJók)! Jac­queline Kennedy (a fodrászok) öröme); Audrey Hepburn (tö­rékeny hattyúnyak); Julia Meade New York-i tv-szí- nésznő (finom orr); Shirley Maclaine (hívogató száj); Kim Novak (szép pofacson­tok); Margaret hercegnő (gyönyörű homlok); Doris Day (csábító szeplők). SmoggíNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-M4 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Lavinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEP» LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk: meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: * Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj e?v hónapra 11 Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemébe** Kaposvár, Latinka S. tt. 6. Negyvenkét évi szolgálat után elbúcsúztatták tanítójukat a gerézdpusztaiak Csongrád megyei képzőművészek kiállítása Csurgón A Csurgói «Járási Művelő­dési Ház kéré­sére a Cseng­néd megyei Képzőművész Munkacsoport elküldte tava­szi tárlatának anyagát, s ki­állításit rendez­tek belőle a művelődési ház nagytermében. Más táj, más emberek vilá­gát mutatják ezek az alko­... mégis augusztus. 19-e és szeptember 5-e között azt hirdetik, hogy a »Viharsar­kot« és a dél­somogyi közsé­get a szép, a művészet sze- neteíe, szolgá­lata is összefű­zi. A MéBítás az alföldi táj és nópélet kifejező témáit 33 olaj-, pasztell- és egyéb fest­ményben, rajiban mutatja be. A tártat anyagában ott talál­jak az egykori csurgói gimna­Fekete János szobrász­művész terrakottáit is. Figye­lemre méltó az érdeklődés. Csurgóról és a környező köz­ségekből eddig több, mint ezer látogatója volt a Csong­1183-cal emelkedett a gépjárművek száma fél év alatt 488-cm buktak el a vezetői vizsgákon (Tudósítónktól) Az idei ér első hat hónap­jában 1138-cal gyarapodott megyénk gépjárműparkja. A fejlődés gyors ütemű: hat­száznyolcvan nagy- és kismo­tor, csaknem másfél száz új személyautó került Somogyba. Tíaentoettővei több autóbusz bonyolítja te a személyforgal­mat, mint a műit év végén. Sajnos, a közlekedési balese­tek száma is emelkedett Akadnak, akik azt gondol­ják, hogy azért sok a baleset, mert a gépjárművezetői vizs­gákon nem követelik meg szi­gorúan a jelöltektől a tudást, a KRESZ ismeretét Pedig ez nem így van, a jogosít­ványt kérők elé magas köve­telményeket állítanak Ezen­kívül többféle orvosi vizsgá­laton — a hivatásos vezetők­nek pedig még pályaalkal­massági vizsgán — is át kell menniük, hogy megállapítsák róluk, szabad-e a volán mögé ülniük. Az utóbbi fa évben 1035-en vizsgáztak, de csak 597-en kapták vezet® engedélyt, vagyis 438-an elbuktak az el­méleti és gyakorlati vizsgá­kon. A balesetek zömének oka a figyefaetten vezetés, a sza­bálytalan előzés és kanyaro­dás, a fegyelmezetlenség és nemegyszer az ittasság. Akitől az egész kornyék rettegett Sokszor volt már dolga a ható­sággal Maries József héricséi la­kosnak. Nem okult azonban a bün­tetésekből, és ez ér tavaszától kezdve betörésekre specializálta magát. Társat is talált Márkovics István kőkút! lakos személyében. Első ténykedésük az volt, hogy a visnyel szőlőhegyen behatoltak egy pincébe, s se liter bort hordóstul elloptak. Ezután áttették működé­sük színhelyét a szigetvári járás­ba, és Vásárosbécen 25 liter bort loptak el egy pincéből. Az ottani termelőszövetkezettől 3 mázsa táp­szert is eltulajdonítottak, vissza­térve Somogyba a Bárdibükki Ál­lami Gazdaságtól 6000 forint értékű drótszövetet vettek »egyéni tulaj­donba«. Márkovics leikét orvvadá­szat is terheli: két engedély nél­küli puskájával rendszeresen va­dászott apró- és nagyvadakra. Marlcstól a környék lakói ret­tegtek, életveszélyes, durva ember­nek tartják. Különösen akkor fék­telen, amikor szeszt érez a köze­lében. A hencseiek most egy Időre megszabadulnak a veszedelmes tol­vajoktól: bíróság elé kerül a két betörő, s felelnek majd tetteikért. Karel Bérem: ingyen _ ■JW V A ft /f • M.-/8 S­ossz színben vagy, fiam, állapította meg bá­csikám. — Egy lácsit pihen­ned kéne. —• Látod, felajánlhatnád ne­ki a víkendházunkat — jegyez­te meg nagynéném kegyesen. — Ragyogó ötlet — lelkese­dett bácsikám. — Közéi van az erdőhöz és a folyóhoz, egészen biztosan ragyogóan éreznéd magad, és még pénzbe se kerülne — hangsúlyozta nagynéném. — A szomszéd városkában vásá­rolhatsz konzerveket, és ve­hetsz egy új tűzhelylapot, mert a régi elrepedt. — Vehetnél egy új ablak­üveget is. A bal oldali felső ablak ugyanis kitört, az éj­szakák pedig néha hűvösek. Száz szónak is egy a vége, megkaptam a kulcsot, és út­nak indultam. Megtaláltam a víkendházat, az erdőt, a folyót, na meg a repedt tűzhelylapot és a törött ablakot. Hétfőn megjavítottam mind % kettőt, Kedden levelet kap­tam. Bácsikám felhívta a fi­gyelmemet, hogy biztosan éde­sebb lenne az álmom, ha ki­meszelném a szobát. Nénikém azt üzente, hogy alaposan ta­karítsak ki, s a nagyobb nyo­maték kedvéért emlékeztetett az öreg Konfucius mondásá­ra: minden helyet olyan álla­potban hagyjunk el, amilyen­ben érkezésünk pillanatában volt. A levél vége felé mint­egy mellékesen megjegyezték: s ha már a meszelésnél tar­tasz, megcsinálhatnád mind­járt a konyhát is, hiszen az egész ház olyan kicsi. Szerdán és csütörtökön me­szeltem. Pénteken újabb leve­let kaptam, amelyben millió csók előrebocsátásával közöl­ték, jó lenne, ha megnézném a szivattyús kutat is, mert leg­utóbb mintha nem húzott vol­na elég jól. Talán a dugattyúk­kal van valami baj. Szombaton megérkezett a bácsikám. Megdicsért, és jó­ízűen elfogyasztotta élelmiszer- készletemet. ti intézetében megtörténtek az előkészületek egy növényi anyagokból mesterségesen előállított tej tömeggyártá­sára. Azt remélik, hogy ez a fehérjéből álló »műtej« álta­lánosan elterjeszthető, külö­nösen azokban az országok­ban, ahol kevés a tehéntej, és körülbelül olyan szerepe lesz, mint a vaj helyett fo­gyasztott margarinnak. A növényi tej alapanyaga jó minőségű takarmány: here, fiatal fű vagy répalevél. A zöldtakarmányt először pép­pé zúzzák, majd addig mele­gítik, amíg a benne levő fe­hérje meg nem alvad, és ki­választható nem lesz. Ezután vitaminokat, növényi zsíro­kat, ásványokat és cukrot ad­nák hozzá, s a keveréket fő­leg por alakban és konden­zált tej formájában hozzák forgalomba. Az íze természe­tesen nem egyezik teljesen a tehéntej ízével, de remélik, hogy tömeggyártásánál sok­kal olcsóbban hozható forga­lomba. (Tudósítónktól.) Geréadpusztón született, 1920-ban ott kezdte meg és az idén ott is fejezte be tanítói pályafutását Horváth Alajos. A napokban ünnepélyesen bú­csúzitatták az iskoláitól a pusz­ta lakói. Bár a négy évtized afliatt többször is felajánlották neki egy nagyobb iskolaigaz­gatód tisztét, ő azonban nem tudott megválni szeretett szü­lőfalujától. 1527 gyermek járt a keze alá, negyvenegy esz­tendeig ő volt a puszta egye­düli tanítója. Nemcsak az is­koláiban nevelt, figyelme ki­terjedt a felnőttekre is, azok­ra, akik búcsút mondtak az iskolának. Ö szervezte meg Gerézd pusztán az első köL- csönkönyvtárat. 1948-tól nép­művelési ügyvezető, és alaku­lása óta tagja a helyi tanács­nak. Áldozatos munkáját is­merték el azzal is, hogy az 1958. évi pedagógusnapon »Kiváló tanít ó«- j el vértnyel és oklevéllel tüntették ki. Horváth Alajos nem tanít többé. A puszta lakói, tanít­ványai, pedagógustársai és a tanács vezetői nagy szeretettel búcsúztatták s kívántak neki hosszú és boldog, békés öreg­kort. Nem úgy értették? Egy alkalmi hirdetőtábla arra invitál az Engels utcá­ban, hogy váltsak bérletet az 1962—63. évi színházi évad­ra. Jól van, mondom ma­gamnak, de lássuk csak, mi lesz ebből a hasznom. Olva­som tovább a hirdetést, ám egy sora megakaszt. Azt mondja ugyanis, hogy a 13. előadásra 15 százalékos ked­vezményt kapok. Gyors fej­számolást végzek, tudjam, mennyi pénzem marad meg, ha bérletet váltok. Aztán rá­jövök, hogy ha a legdrágább helyre váltok bérletet, meg­takarításom összege akkor sem több, mint két forint hetven fillér. Ebben én nem látok semmi fantáziát — vo­nom le a következtetést. Azért egy gondolat azóta sem hagy nyugtot: hátba fö­löslegesen pöttyén tette oda a pontot a 13-as szám után a plakátíró?... Erős a gyanúm, hogy így van.- *j ­Mesterséges tej tehén nélkül Jövőre már 1525 holdra lesz lód megyei művészek tártetö­öntözőberendezés Csongrád megye és elsősor­ban Hódmezővásárhely gaz- i dag képzőművészeti hagyomá­nyokban. Nos, ezekben So­mogy sem szűkölködik. Érde­kes és hasznos kulturális ese­mény lenne, ha a két megye- székhely kölcsönösen megis­merhetné egymás képzőművé­szeti kincseit, értékeit. (Tudósítónktól.) A nagyüzemi zöldségter­mesztésnek egyik legfonto­sabb feltétele az öntözés. A termelőszövetkezetek erősödé­sével együtt növekszik az ön­tözött szántóterület. 1959-ben még csak három tsz-nek volt öntözőberendezése, az idén pe­dig mór 17 közös gazdaság­ban folyik öntözéses gazdálko­dás. A jövő évben újabb 17 község — közöttük Hocnok- szentgyörgy, Berzemce, kát­rány, Fonyód, Lengyeltóti, Gölte, Nagyatád, Karód — kap öntözőművet Jövőre 1525 hold földet — az ideinek há­romszorosát — öntöznek a termelőszövetkezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom