Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-04 / 206. szám

Kedd. W62. szeptember 4.

3

SOMOGYI NfiPLtf

MMcdísmmi

A SOMOGYI NÉPLAP augusztus 10—i »Barangolás So- mogyban« című riportja fölteszi a kérdést: ki volt a leghíresebb somogyi betyár? Megállapítja, hogy erre válaszolni a betyárélet kutatóinak is nehéz volna, mégis válaszol: a legnevezetesebb somogyi betyár Sobri Jóska volt. Elmondja a cikk a tihanyi rév- átkelést, s hogy Sobri szívesen és gyakran mulatott a szántód i révcsárdában.

A XIX. századi Somogy történetét a feltűnő és lebukó betyárok tetted alapján meg lehetne írni. Annyi volt belőlük, hogy a somogyi betyár- világ fáradhatatlan kutatója, Gönczi Ferenc erről szóló könyvében 35 oldalon közli a somogyi betyároknak csak a névsorát. Érthetetlen, hogy ilyen gazdag választékból mégis Sobrit emelik ki.

Sobri nem volt somogyi. Vas megyében született, Zala, Veszprém megyében rabolt, Tolna megyében érte el végzete. Somogybán is járt, igaz; halála előtt menekülőben, mondhatnánk rangrejtve, mert itt nem naibolt. A megszorított ordas osonása voM Sobri somogyi útja, hogy kicsússzon a hajtők gyűrűjéből; Még az sem dönt Sobri somogyi sága mellett, hogy a vármegye elfogatóparancsot adott ki ellene, ti. az elfogatóparancsot 1839-ben, két évvel Sobri halála után adták kb

DE NÉZZÜK CSAK, hogy milyen nyomokat hagyott Sobri Somogybám, Tudjuk, hogy a lápafői erdőben 1837. február 17-én délután öt óra tájban több sebből vérezve (hasát lándzsával átszűri ák), az elfogatási megelőzve pisztolyával savén lőtte magát. Lápafore a halála előtti napon indult héttagú csapatával Zimányból. Zimánybam a bir- késgazdénál töltötték az éjszakát, bort, pálinkát ittak, mulatónak, s indulás előtt megtöltötték elöltöltős puskáikat. Útjukon visszafelé haladva —* a Gamáshoz tartozó Gárdony- pasztán át — Nagyszakácsiban hagytak emléket. Nagyszakácsi előtt pandúrokkal találkozott Sobri, lefeigyverezte őket, mer* a pamdúrkáplár nem fogadta illendő módon köszönését. Sobri — úgy látszik — nem akarta már soka- sítani bűneit, megbékélt a pandúrokkal, itallal kínálta őket, s visszaadta puskáikat.

Az idézett cikk azt állítja, hogy Sobrit Tapolcán megszorították, de ő Msákilatt a katonaság gyűrűjéből, s Tihanyba menekült Ott csapatát lakodalmas menetnek álcázva

révvel kelt át a Balatonon. Ez valószínűtlen, mert hogy kerülhetett Sobri még aznap Nagyszakácsiba? De vegyük számításba azt is, hogy történetünk időpontja február 13—14-e, amikor a Balatonon lehetetlen kompot járatni azért, mert ilyenkor a Balaton be van fagyva vastagon- S ha már Somogyon át akart menekülni az űzött csapat, Tapolcáról miért Tihanyba ment volna, amikor Balatongyörök környékén előbb elérhették a Balatont?

S bármennyire hangulatos is a lakodalmas menet meséje, Sobri hat társával a Balaton jegén jött át valahol Ba~ latcmberény környékén léptek. Somogy földjére. így vallja ezt Sobri betyártársa, Fűmag, akit a lápafői tűzharc után fogtak el, mert sebesülése miatt nem bírt menekülő társaival tartani.

Sobri Jóska tehát nem somogyi betyár volt, de hírhedt haramiái között akadtak somogyiak is.

A legtöbb népdal Juhász Andrásról szól; nagy a hírük a betyártestvéreknek: Patkó

Jancsinak, Patkó Pistának; borzongva emlegetik a vérengző Mészáros Pálit és másokat, akár egv századnyit. S ha a cikkírók úgy 30 év előtt barangolhattak volna Kaposváron a mai Béke utcában, ott és a Papsám dombjának szederföja alatt gyerekként a lapulevetek tövébe hasalva a leghitelesebb történeteket hallhattak volna Séta Pista be- tyáirvezérről az idős Mustos Jánostól, aki FáSbián Pista álnéven maga is a banda tagja volt ,

S HA VALAKI FIGYELEMMEL BARANGOL Somogybán, több érdekes nyomát Mi a betyároknak. Gönczi több tucat betyáxcsórdát említ, a ma meglevők némelyikének fényképét is közli. S ha a barangoló nem fél, letérni a műútról, egy kis gyaloglással megleli a tihanyi apátság alapítólevelében is említett Márcadópuszta közelében a Palitemetőt, amit a zseldc- ségi nép, ki tudja miéit, »-Pali temetés«-mek nevez. Betyársír ez, több, mint százéves, de gondozott fakenesztjén ma is olvasható! a felirat; »-A vármegye katonája lábam nyomát sokat járta. Nagy Pali.-« A nép gondozta, cserélte újjal a korhadt fejfát, már akkor, amikor ilyent tenni büntetendő cselekmény volt. Ez már azonban újabb téma volna, ha a betyárok tetteit, emlékük megőrzését méltóképpen és helyesen értékeljük.

E helyütt csak annyit: Sobri nem somogyi betyár volt. S hogy mégis így emlegetik, talán annak tulajdonítható, hogy népszerűsítésére sokat tett Eötvös Károlyi, a nagy anekdotázö, Tóth Béla, sőt még Jókai is írt SobriróL Divatos lett Sobri Jóska, már minden megtörtént és meg nem történt gaztettei az ő számláját terhelték. 1899-ben Lipcsében második kiadástért meg Hauptmann »Sobri története-« a pomyvapiacon; Párizsban vígjáték hőse lett, sl858- bam a »Sobri-« című balettet magyar színpadon is előadták;

SZÁLLT, TERJEDT A HÍRE, mesélők képzeletén szí- rtesült élettörténete. S melyik somogyi pásztor ne lett vótaa büszke, ha egy ilyen embert, ilyen férfit földijévé üthetett mesélő kedvében? Pedig Gönczi is határozatlan leszögezi: Sobri csak a halála előtti napokban járt Somogybám, azelőtt sáha. S a halála előtti napokban — tehát somogyi útján —, híre sincs már a hetyke vezérnek, Balázs álnéven menekül, fut üldöz® élői.

Ifj. Kordován Gyula

240 holdon termel köztesként babot a tótújfalui Határőr Tsz. holdanként 1 mázsa termésre számítanak. Képünkön: Jankovics Györgymé, Bunyevác Lukácsné és Bunyevác Pálné szedik a babot.

A legnagyobb segítséget a leggyengébbeknek

Mindnyájunk érdeke,

hogy rend legyen a berzencei Jobb Éleiben

Többször írtunk már a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezetről. Ismertettük, milyen súlyos gondjaik _ voltak, és hírt adtunk arról is, hogy fél éve Czmerk István és Radg. Ernő személyében két kitűnő

Siófokon ülésezett

a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság

(Tudósítónktól.)

A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Siófokon tartotta legutóbbi ülését. Az érdekeltek bevonásával megtárgyalták a közforgalmi utak építésének, korszerűsítésének és fenntartásnak vizsgálatáról készült megyei összefoglaló jelentést.

Ezután a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság 1961. évi és 1962. első félévi munkáját értékelték. Megállapították, hogy a bizottság az utóbbi másfél évben eredményes munkát végzett Tevékenységében érvényesül a kollektív együttműködés, következetesek a hibák, szabálytalanságok feltárásában, s ezzel számottevően segítik a járási vezetést.

A lakossággal való jó kapcsolatot bizonyítja, hogy a beszámolási időszakban 72 bejelentést kaptak, s ebből 68 közérdekű volt A bejelentések zömét a bizottság saját hatáskörében vizsgálta ki és rendezte.

A feladatokról is szó esett. Arra hívták fel a NEB figyelmét, hogy fordítsanak még nagyobb gondot a vizsgálatokra, legyenek még pontosabbak, megalapozottabbak a jegyzőkönyvek, emeljék a népi ellenőrök szakképzettségét. A jövőben több termelőszövetkezeti tagot vonnak be a népi ellenőrzésbe, s a vizsgálatok eredményét az érdekelt dolgozókkal és ankétokon is megbeszélik.

szakembert küldött ide a megye. Mi történt' azóta, és mik a jelenlegi gondok?

Elsőként csépeltek el a járásban

SzoUár Józsefnével beszéltem. Csöndes, egy kicsit tartózkodó volt, de felcsillant a szeme, amikor az* mondta, hogy augusztus 17-én befejezték a cséplést. Tavaly? _ Még szeptember közepén is kínlódtak vele. Most elsők lettek a járásban! Ráhördással csépelt a három csapat, s munkájukon meglátszott, hogy alaposan felkészültek. Árpából 10 mára törekedtek, hogy ne legyen részes művelés a gazdaságban, hogy a premizálás a terven felül megtermelteken alapuljon. Rendszeresen és pontosan fizetik az előleget; ilyen elgondolásból osztottak terményt rögtön a cséplés utón. Gépi aratásra rendezkedtek be — csupán az 56 hold zsúpszalma volt részes — azért, hogy ne csökkenjen a munkaegység értéke. 600 holdat vágott le a három aratógép. Ha ezt a munkát kézzel végzik, mintegy 6 vagon terményt oszthattak volna ki. így viszont szilárdítják a munkaegységet, mert a javakból az egész évi munka

zsás átlagot értek éL Rozsból' alapján részesülnek a tagok.

kevesebb termett, mint aneny- nyire számítottak, de pótolta a kiesést a tervezettnél nagyobb hozammal fizető búza. így átlag 10 mázsa kenyérgabonát takarítottak be holdanként. Az asszonyok vállalták magukra a munka oroszlánrészét. Graba- rics Istvánná, Salekovics Györgyné, özv. Kovács János- né, Maronics Vincévé nappal csépeltek, éjszaka meg téglát raktak, mert látták, hogy érdemes.

Bizalmat önteni az emberekbe

i Mihály — Becse Károlyi

X— ez a legfontosabb tennivaló.

— Jóska;.. drága bará-I Berzencén csupán szavakkal tóm..; gyere beszélgessünk.?mar nem sokra mennek a ve- — A szomorú, de mégis vi-| zetők, az embereknek eppen szontíótás örömére igyunk egy» elegük van az ígérgetésből, pohár bort a kantinbam. ? Cselekedetekkel kell Dizonyi7 tani! Jellemző példa Kovács

egíonisf a

S a kis asztal mellett el-? Jó ‘ f Két évig oda

dolgozod, s mivel nem nonapoK történetet, emvaiasutK-x látszata munkai anak, nem tol egészen aznapig. 1VT— —

íznapig.;. Nem|hitte hogy a két új vezető te- tulozva, nem kiszínezve, ahogy ? v£kenysége nyomán másként általában szokás.:. A mezte-|jesz Ma xaéx azonban mind len ÍL kíméletlen valóságot is-| többször hangoztatja, hogy elmertettek egymással, azt, | hibázta a számítást, rosszul tét- nagyobb baj az, hogy még amely annyi ember _ eletebe* te hogy csak 85 egységet gyűj- mindig nagy az elvándorlás.

iTrimi lT omciWl nnntn •fiiior.olr: ..... . . r i ___ ..i. A , - , ...

A

zokon kívül; akik elhúzódtak a faluból, az aratás ideAmimt az erődben észrevet- indúftafe SWl-bel Abbes

megfogadták: nem

Helyes ez? Igen.

A vezetők idejük nagy részét a földeken töltik. Az emberek bizalommal elmondják nekik véleményüket, javaslataikat, mert tudják, hogy megvitatják és értékelik‘kezdeményezéseiket. Igaz, hogy javaslataik egy része még az egyéni érdek szemszögéből születik, d e innen már csak egy lépés, hogy a közösségi szellem kerekedjék felül.

Nagy az elvándorlás

Sokat fejlődött a Jobb Élet Tsz ez alatt a lél érj alatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek problémák. Czmerk elvtárs, a szövetkezet elnöke így mondta: »Nem a 3000 hold okoz gondot, hanem az emberek. Mert gépesítéssel sok mindent meg tudunk oldani, de az embereket formálni, nevelni, alakítani kell. Ez a munka nehezebbik része.-«

Az őszi betakarítás semmivel sem kisebb feladat, mint az aratás, cséplés volt. A leg_____ felé. Akkor -------D--------- -----t

ék zubbonyának karján a fel- Az újoncokat a CP 3, a be- hagyják el egymást, barátok ff,, ,amely annyl fiafcait:tött, hisz — úgymond — most iratot, amely távolkeleti szol- tegeket pedig a CP 2 várta, maradnak, így talán könnyeb- I®*1 tanikre;.: Jmár érdemes fáradozni,

gáláiról tanúskodik, tisztelet- Jobbfelé elvonultak az élet- ben viselik el sorsukat.;. Fér- Késő este voít, mire nyugo-t Pél év alatt számottevően

tel, csodálattal néztek rá, ő erős fiatalok, akik még előtte sze már a kiképzésnél szétvál- vára tértek..: | erősödött a gazdaság. 1 millió

azonban nem nézett senkire, voltak a kiképzésnek, az ese- tak útjaik;.. Másnap ébresztőkor a CP2j®2^ ezer forint dotációt kaptak,

nem érdekelte semmi. Az iro- menyeknek, balra pedig meg- Végignézte Vöröst;.. A haj- lakói nem keltek fel, hiszen a!s ebből mindössze 130 000 fodá ha azt ám a szálláshelvére' törten, beteeen azok. akik dami erős legény meggörnyedt, betegeknek nem kellett a* so-? rintot használtak föl. Az öszbőr. Tes- rakozón részt venniük. Későbbi s?es üzemviteli hitelt, a 10 fo- azonfoan, úgy 8 óra tájban* rlnlos munkaegyseg-elolege. ___t---í-ía-ci- : T7-Si í saiat

m

ái' megjárták Távol-Kele- arca csupa csont fe- let.;. Valamikor ők is olyan te megsárgult.

délzetén négyszáz újonccal — bizakodók, frissek, életerősek Meghatottan lépett melléje, mégis sorakoztatták őket. Ku-isaiát erejükből fedezik. Eddig

a most érkezett - Jóska - szólította meg Jön állították azokat, akik or-?lokent alatok értékesítéséből

_n_____ . ' a +cvr*znr-rifck+-f/P:V /ni rwrvn vf- HF' TTín<»T.

sietett.;

Másnap az Alger gőzös

akiket Európa különböző váró- voltak, mint _ ------ ----------- ------- ------------ - «***.* «*;,«*«. . .

s

aiban szerveztek be — és újoncok... Azonban Vietnam halkan. voshoz mennek, külön, akik-? teremtettek elő pénz., dei most

mintegy hatvan beteggel —, és Madagaszkár ugyancsak el- Vörös feléje fordította tekin- nek az irodában van elintézni! ™ar a termények ara is nozza- akik már megjárták Afrika és vette frissességüket, életked- tétét, pillanatig emlékezetében valójuk, a többieket pedig va_! J°n ehhez. ...

Távol-Kelet poklait — elin- vüket.;: kutatott, azután örömmel fel- lamilyen munkára osztották?, 150000 -oriHtot rudult Afrika felé. Gazsó - miután elhelyez kiáltott: be. "Tíz embert a konyháraI

Húsz óra múlva a hajó kedett szálláshelyén — azud- — Miska!... Gazsó Mis- vittek, másik tizet az udvar! íS! „*° Iwl

megérkezett Oranba. Az Alger varra sietett, ahol már sokan ka!..: — Azán elkomorodott. rendbehozáséhoz. Ezután har-J a rsóní's után

utasait egy éjszakára a Depó- voltak, hiszen az ő csoport------Lám, itt kell .találkoznunk mine embert választottak ki?“i. »

b

a szállásolták be. Gazsó jufc érkezése előtt is laktak a a CP 2-lben... Látom... meg- az ottmaradottak közül, ezeklíj^“^ árnát

azonnal asztalhoz ült és hosz- CP 2-ben. Ismerősöket kére- jártad a Távol-Keletet... között volt Gazsó és Vörös ahf ® 8 ihnr

szú levelet írt Lisettenek... sett. Még sok magyar volt a — Igen — mondotta halkan a ,_________________t e^ysegenKent, d znaK

M

egnyugtatta mindkettőjüket, betegek között, de egyiket sem a másik — megjártam

biztatta, bátorította őket..; A ismerte. Végül, az udvar vé- mennyországot és a po^iu.;, Induiáskor egy Iépéssel iema-i borítékot természetesen a Ho- gében egy magános, szomorú is... Most mint idegbeteget radt mert nem hallotta iól a? spial Micke Levybe címezte, tekintetű, ismerős fiúra lett tartanak nyilván. És te?. ’ 1

nehogv Rosette véletlenül is figyelmes, megtudja az igazat... De hiszen

Kissé megkönnyebbült, ami- Vörös Jóska, kor a levelet bedobta az iroda Együtt szervezték be

A harminc légiós sorba állt.ji^gy. megj,esz a tervezett , “ Gazso az egyseg vegere került.? n . . poklot Tr,anlAQ,W\r pffv lfm:.ÍOlTTlt.

— Egy förtelmes betegséget Ez ... Igen . .. szedtem össze... Azt. h’szem, míg élek, nem tudok holő’e őket kilábolni... Hamarosan a le- előtti postaládába. Becsben, együtt töltötték az szerelési bizottság elé kerüMásnap mind a 460-an el- első napokat a légióban,.. lök,.«

jen igen sokan elmentek a környező tsz-ekbe — Szentára. Zákányba, Örtilosba — kézi aratást vállalni, mert azért gabona jár. A Jobb Élet volt vezetői, akik a környező tsz- ekíben dolgoznak, adtak nekik munkát, talán még hívták is őket. Pedig ha valakinek, nekik igazán kell ismerniük a berzencei helyzetet, s tudhatják, hogy akik elmentek így aratni, azok ezután sem fognak otthon, a közösben do1 - gezni mondván: most mr'.:- megszereztem a kenyerem, a többi nem érdekel. Sokat érne, ha a környező gazdaságok nem hívnának és nem fogad- nának be berzencei mun.ka- erőt. Mert nagy szükség van és lesz most az ősszel mitiden dolgo9 kézre! •

Nemcsak az idevalósi emÉirí©Ii'®i|(lc

vezényszót. Erre a közelb-nj^ {agoU kezdeményezéseit t^rek, a megyei, a járási ve- levo őrmester megfogta hatan* 3 ■ zetők gondja, h-nem a közsáaz inget és egy nagyot lódított? Következetes nevelőmunká- 0et övező szövő1 -'-.v érderajta. | val szeretné biztosítani a ve-! ke is. hogy rend legyen a

♦ zetőség, hogy becsüljék a ta- Jobb Elet Termelőszövetke- tüolytatjukj * gok * munkaegységet. Efert ar-1 zetben. Vörös Mái»