Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1962. szeptember 3d, Az algériai nemzetgyűlés döntő többséggel beiktatta a Ben Bella-kormányt Algír (MTI). Az algériai alkotenáinyozó nemzetgyűlés péntek esti ülé­sét Ben Bella programibeszéde töltötte ki. Az ország bel- és külpolitikai irányvonalát rész­letesen meghatározó beszédet a koímánynyilatkozat megvita­tása követte. A vitában fölvetett kérdé­sekre a hírügynökségi jelenté­sek nem térnek ki, de Ben Bella válasza utal rájuk. Hang­súlyozta, hogy Algéria nem fogja tűmi, hogy a földreform­programba bármiféle beavat­kozás történjék az eviani egyezmény ürügyén. Nyomaté­kosan rámutatott ezután, hogy Algéria a jövőben nem elég­szik meg azzal, hogy a gyarma­tosítás elleni harcot szolidard­—, önkénteseket küldünk a függetlenségükért harcoló af­rikai országokba, például An­golába. A nemzetgyűlés ezután dön­tő többséggel bizalmat szava­zott a kormánynak és beiktat­ta. Az ülésen megjelent 179 képviselői közül 159 hagyta jóvá Ben Bella programját és beterjesztett kormánylistáját. 19 képviselő tartózkodott a szavazástól, s egy szavazat volt ellene. A kormánynak a miniszter- elnökön és helyettesén kívül 19 tagja van. Az alkotmányozó nemzetgyűlés a szavazás után felfüggesztette ülését, és szüne­tet tart mindaddig, míg Ben Bella és külügyminisztere New Yorkban tartózkodik, ahol so­ron van Algéria felvétele az tási nyilatkozatokkal támogas­sa. Ha szükséges — mondotta' ENSZ-be. Hruscsov üdvözlő üzenetet intézett Ben Bellához Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő üdvözlő táviratot intézett Ahmed Ben Bellához, az Algériai Demokratikus Nép- köztársaság kormányának el­nökéhez. A táviratban leszöge­zi, hogy a szovjet kormány to­vábbra is őszinte barátságon és gyümölcsöző együttműködésen alapuló jó viszonyt akar az Algériai Demokratikus Nép­bármilyen nehézséget és aka­dályt állama szuverenitásának megszilárdítása, valamint az előtte álló fontos szociális és gazdasági feladatok megoldása útján.« Hruscsov kifejezi azt a meg­győződését, hogy Algéria ‘-mél­tómódon kiveszi részét az egyetemes béke megőrzésének és megszilárdításának munká­jából és a szégyenletes gyar­mati rendszer végérvényes 13 éves a Kínai Népköztársaság Vidám fiatalok teáznak Délnyugat-Kína egyik népi kommunájában. (MTI Külföldi Népszóig.) köztársasággal szem előtt tart­va a teljes egyenlőséget, a szu­verenitás tiszteletben tartását és a belügyekbe való be nem avatkozást. A szovjet kormányfő táv­iratában ezt írja: "A szovjet nép bizonyos abban, hogyha az algériai nép egységes és éber lesz, sikeresen leküzdhet megszüntetéséből.« »Örömmel állapítjuk meg — mondja az üdvözlő távirat —, hogy országainkat a szilárd barátság szálai fűzik össze, amely barátság az algériai nép nemzeti felszabadító harcának időszakában született és erő­södött meg.« (MTI) A Washington Post , Castrc-eiienes felkelésre bujtogat Washington (MTI). A Washington Post szomba­ti számában azt javasolja, hogy az Egyesült Államok se­gítse elő egy Castro-ellenes felkelés kirobbantását Kuba­Hz ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülésén folytatták a vitát. Az első felszólaló Sa- gadarszuren mongol külügy­miniszter kijelentette: kormá­nyának külpolitikája a békés együttélés elvén, a világbéke megőrzésére irányuló törekvé­sen alapszik. A leszerelési tárgyalásokról szólva Saga- darszuren sajnálkozását fejez­te ki amiatt, hogy a Genfben működő 18 hatalmi bizottság munkája ez ideiig nem hozott érezhető eredményeket. Kijelentette: kormánya lel­kesen támogatja azt a javas­latot, hogy teremtsenek atom­fegyvermentes övezeteket a Távol-Keleten és a Csendes- óceán térségében. Guimin Cholsena laoszi külügyminiszter kijelntette, hogy hazája lakosai nagy megelégedéssel fogadták a független, egységes és semle­ges Laosz megteremtéséről szóló megállapodást. Rámuta­tott, hogy kormánya hozzájá­rul /minden olyan intézkedés­hez, amely szavatolja a szom­szédos Kambodzsa semlegessé­gét és területi sérthetetlensé­gét. Az utolsó felszólaló, Jósé Fellman Valverde bolíviai külügyminiszter a nagy mo­nopóliumok tulajdonának bo­líviai államosításéról „ és a végrehajtott föMreforrnról be­szélt. Foglalkozott továbbá az­zal a nézeteltéréssel, amely Bolívia és Chile között támadt a tengeri kikötők használata kapcsán. Ezzel az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni vitája véget ért. (MTI) Kennedy nyilatkozata a kísérleti robbantások kérdésében Jelentések a jemeni helyzetről Szanaa (MTl/. Jemenben pénteken kivégezték a hadsereg által megdöntött kormány tíz magas rangú hivatalnokát. Mint a szanaai rádió jelentette, a kivégzettek között van Ibrahim volt külügyminiszter és Kader munkaügyi miniszter. Az AP hoz­záfűzi, nem érkezett hír arról, hogy a kivégzéseket megelőzte-e bírósági tárgyalás. Az új kormány biztosította a Je­ban, amelyet azután kívülről támogatnának fegyverek kül­désével. A lap feltétlenül szük­ségesnek tartja Castro rend­szerének felszámolását, mert az »végzetes következmények­kel fenyeget Latin-Amerikára nézve«. A lap veszélyesnek tartja, hogy Kuba ellen bloká­dot alkalmazzanak, vagy invá­ziót indítsanak, meri; a Szov­jetunió megtorlással élhet Berlinben és más, könnyen se­bezhető területeken, A lap elismeri, hogy Ku­ba megszállása nagy vér- veszteségeket jelentene az amerikai hadseregnek, és a latin-amerikai államok­ban is zavargások törné­nek ki. A Washington Post szerint a: amerikai kormány eddig in­kább a kubai emjgránspoliti- kusokait támogatta, és ez »lé­lektanilag lefegyverezte mind­azokat, akik Kubában megkí­sérelhetnék a felkélést. E ku­baiak azt hiszik, hogy a bizton­ságban élő emigránsok számá­ra érik csak a gyümölcs, azok viszont, akik Kubában marad­tak, és nem szakítottak nyíltan a Castro-rendszerrel, »kommu­nistákként« bűnhődnek majd. 'Ezek a kubaiak nincsenek tu­Washington (MTI). A Fehér Ház nyilatkozatot tett közzé, amely ismerteti Kennedy öklöknek a nukleá­ris kísérleti robbantások ' be­szüntetésével kapcsolatos ál­láspontját Kennedy a nyilat­kozatban h; 'goztatja, hogy az Egyesült Államok hajlandó azonnal aláírni a légkörben és a víz alatt végzett atomrob- bantások betiltásáról szóló egyezményt. Azt is kijelentet­te, hogy Amerika megszavaz­na egy olyan ENSZ-határoza- tot, amely felszólítja az orszá­gokat. hogy szüneteltessék a , légköri nukleáris kísérleteket.- A nyilatkozatból kitűnik, hogy az Egyesült Államok a föld alatti atomrobbantások­kal kapcsolatban továbbra is ragaszkodik ahhoz az ellen- ; őrzési rendszerhez, amely egyenértékű a kémkedéssel. Kennedy elnökinek az atomkí­sérletek beszüntetésével kap­csolatos álláspontja ily mó­don — mivel szabad teret en­ged a föld alatti robbantások ; folytatásának — semmikép­pen sem járul hozzá a fegy­verkezési hajsza korlátozásá­hoz. A nyilatkozat válasz- a Gandhi nevet viselő indiai bé­kemozgalomnak arra a felhí­vására, amely az atomrobban­tások betiltását követeli. menben levő külföldi diplomáciai testületeket, hogy közülük senki­nek sem esik bántődása. Az or­szágban jelenleg több, mint két­száz külföldi követ és száz ameri­kai »szakértő« tartózkodik. datában annak, hogy más le­hetőség is nyitva áll számunk­ra« — fejezi be felkelésre bujtogató cikkét a Washington Post. Anglia közös piaci tagsága veszélyezteti a szocialista országokkal folytatott kereskedelmet London (MTI). lan Mikardo volt munkás­párti képviselő, a párt orszá­gos végrehajtó bizottságának tagja írja a Tribune-ben: — A kelet-európai népeket aggasztja az a hatás, amelyet Angliával folytatott kereske­delmükre a Közös Piacba va­ló belépésünk gyakorolna. Ez a kereskedelem állandóan nö­vekszik, és most sokkal egész­ségesebb alapon nyugszik, mint néhány évvel 'ezelőtt. Gazdaságilag mindkét oldalra nézve nagyon előnyös, és elő­mozdítja a megértést és a feszültség enyhítését. Ezt a kereskedelmet összezúzná Anglia belépése a Közös Piacba. A kommunista orszá­gok érthető okokból igyekez­nek Nyugat-Németországra utaltságukat: csökkenteni, ezért mindinkább tmgliába terelik át vásárlásaikat, ez az oka annak, hogy kereskedel­münk gyorsan növekszik Ke- let-Európával. De amely perc­ben aláírjuk a római szerző­dést, ez a folyamat megfor­dul, Nyugat-Németország és a nyugatnémet exportőrök dú­san fognak aratni az angolok rovására. Nyugatnémet. cégek már buzgón készülnek erre a fejleményre. Erre alkalmas eszköz a római szerződés, amely nagy ravaszul úgy in­tézkedik, hogy a Kelet-NémeJ­ország s a Nyugiat-Németország közötti kereskedelem teljesen mentes a római szerződés el­lenőrzési határozni anyai tói. Ha tehát belépünk a Közös Piacba, Kelet-Németországgal folytatott kereskedelmünket Brüsszelből fogják ellenőriz­ni, többek között1 nyugatnéme­tek’ is. Ezzel szemben legheve­sebb versenytársaink kereske­delme Kelet-Németországgal teljesen szabad lesz. Ez egy­magában elég baj, de a Szov­jetunióval és Lengyelország­gal folytatott kereskedelmün­ket is Keleit-Németországon át igyekeznek irányítani, ennek folytán ez a kereskedelmünk is hátrányos helyzetbe kerül. js t Akutra 4 m s* km le A MÜLT HÉT NEM TEREMTETT ÜJABB PROBLÉ­MÁKAT a világpolitikában. Megmaradtak a régiek, azok foglalták el a fő helyet a sajtóban és a nemzetközi fórumokon. Sőt egy egészen ősrégi »probléma« is előkerült... Az úgyneve­zett magyar ügy, amelyet már hetedik éve vetnek föl az ame­rikaiak az ENSZ-ben, noha bét év óta semmi érdemlegeset sem tudtak kezdeni ezzel a hidegháborús kísérlettel. Legföl­jebb csak időhúzásra, propagandsszcnoklásra volt jó nekik. Igaz, tavaly már ilyen szemszögből sem tekinthették ered ményesnek a »magyar kérdés« napirendre erőszakolását, az idén pedig csaknem teljes csődbe jutott az amerikai delegá­tus. Amikor ugyanis javasolta az ügy szerepeltetését, a sza­bályok értelmében még ketten szólalhattak volna 'cl mel­lette s hárman ellene, A három tiltakozás éltengzott, de utá­na a közgyűlés elnöke hiába ismételgette, ki kér még szót, senki sem jelentkezet. Még a NATO-államok küldöttei is némán kísérték a fejleményeket. A szavazás alig hozott vigaszt sz USA-nak. A 108 ország közül mindössze 43 helyeselte a kérdés napirendre tűzését, 35 küldöttség ellenezte, 19 tartózkodott, 11 pedig nem vett részt a szavazáson. Ilyen gyengé rét zvét még egyszer sem fo­gadta az amerikai javaslatot. És noha az igent nyolccal töb­ben mondták ki, mint a nemet, az Egyesült Államok »győzel­me« nagyon drága volt: a múlt évhez viszonyítva kereken húsz támogatót vesztett el. És még inkább romlik az arány az USA számára, ha az ENSZ-fölvátel előtt álló új tagálla­mok — köztük a napokban ünnepélyesen kikiáltott Algériai Demokratikus Köztársaság — bekerülnek a világszervezetbe. Miért erőszakolták hát az ügyet? Ez is az Egyesült Álla­moknak abból a törekvéséből fakad, hogy igyekszik állandóan szítani a hidegháború, az ellenségeskedés légkörét, ahol csak lehet. Ez a politika, nélkülözi a reális mérlegelést, hiszen év­ről évre nyilvánvalóbb, hogy a hazánk elleni mesterkedés hiábavaló. Ma már a nyugati országokban is józanabbul ítél­nek meg bennünket. Kevés sikerre számíthatnak azok az. át­látszó rágalmak, amelyekkel időnként igyekeznek befeketí­teni szocialista rendszerünket. A tisztábban látó nyugati lapok — mint például az angol Observer — már az ENSZ-közgyűlés megnyitása előtt arra figyelmeztettek, hogy a »magyar kérdés« nemcsak elcsépelt szólam, hanem egyszerűen »halott ügy«, s feltámasztása csak az USA-nak lehet karos. A magyar ügy olyan téma — írta az Observer —, »amelytől szinte észrevehetőéi! a hideg borsódzik végig az afrikaiak, ázsiaiak hátán, akiket mindenekelőtt há­rom kérdés érdekel: először a kolonializmus megszüntetése, másodszor a gazdasági fejlődés és harmadszor a faji megkü­lönböztetés problémája«. AZ ENSZ ELŐTT CSAKNEM SZÁZ IGEN FONTOS, megvitatni való kérdés áll. Ezen a héten már el is hangzott néhány életbe vágó javaslat a közgyűlésen. Különösen nagy visszhangja' volt a Szovjetunió indítványának, amely a pre­ventív nukleáris háború propagandájának elítélésre vonatko­zik. Az emberiséget ugyanis erősen veszélyezteti az az elsősor­ban amerikai »elv«, amely azt hirdeti, hogy az USA kezdjen megelőző háborút, ha úgy véli, hogy a Szovjetunió részéről agresszió fenyegeti. Igaz, amikor ez a veszedelmes elmélet először elhangzott, olyan felháborodást váltott ki világszerte, hogy az amerikai vezetők jobbnak látták, ha azontúl keveseb­bet beszélnek róla. De a kulisszák mögött ma is ezzel igye­keznek előkészíteni a konfliktust, és éppen ezért szükséges, hogy az ENSZ ítélje el a preventív háború gondolatát. Ugyan­csak nagyon jelentős az a szovjet programtervezet, amely az általános leszerelést szorgalmazza, és az így felszabaduló anyagi eszközök — évente mintegy 120 milliárd dollár fel- használásáról tartalmaz figyelemre méltó elgondolásokat. A jövő héten meginduló érdemi munka során tehát sok tennivalójuk lesz a delegációknak, hiszen a közgyűlésnek a most fölvetett problémák megvitatása mellett olyan erőfeszí­téseket is kell tennie, amelyek az égető nemzetközi kérdések megoldását hivatottak elősegíteni. ✓ Különösen fontos, hogy véget érjen a Kuba ellen folyta­tott agresszív fenyegetőzés, féktelen uszítás. A napokban az USA befolyásos köreiben és sajtójában újabb hullámokat vert föl az a hír, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt Kubának egy halászkikötő építésében. A Washington Post című lap például dühödt hangú cikkben követeli, hogy a Kubában lé­tesítendő szovjet halászkikötőt az USA helyezze szigorú ellen­őrzés alá. Ez a lárma egy kicsit furcsának tetszik. Éppen azok a la­pok veszik rossz néven egy egyszerű kubai halászkikötő épí­tését, amelyek dicsekvően és minden szégyenérzet nélkül szoktak beszámolni arról, hogy hány rakétakilövő helyet és más katonai támaszpontot tart az Egyesült Államok a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal szomszédos NATO-, SEATO- és CENTO-tagállamokban. Ezek után ki hiszi el ne­kik azt, hogy ezek a tömegével létesített, nyíltan bevallott hadiobjektumok nem veszélyeztetik a világbékét, a kubai ha­lászikikötő viszont »súlyos fenyegetés« az Egyesült Államok ellen? Valójában az egész sajtókanípány arra irányul, hogy el­terelje a figyelmet az USA agresszív lépéseiről, amelyekből ezen a héten is éppen elég került napvilágra. Zár alá vették az egyik angol hajó rakományát, a Szovjetunióba irányuló cukorszallítmányt; szovjet kereskedelmi hajókat zavartak Kuba felé vezető útjuk során; újabb kubai ellenforradalmá- rokat toboroztak az amerikai hadseregbe; provokáló " :ire­pülőgépeket küldtek Kuba fölé... Szinte oldalakon át '.ehetne sorolni azokat az akciókat és nyíltan bejelentett agresszív lépéseket, amelyek Kuba békéjét és önállóságát fenyegeti, KUBA AZONBAN KORÁNTSEM IJEDT MEG az ellene indított lármás kampánytól. Tudja, hogy erős szövet­ségese a szocialista világ, és mellette áll a nemzetközi köz­vélemény java része. Még a NATO-szövetségesek sem támo­gatják egyértelműen az USA-nak azt a politikáját, amely Ku­ba kereskedelmét akarja lehetetlenné tenni. Éppen ezért itt az ideje, hogy az USA józanabb belátásra térjen, és hagyjon fel a Kuba-ellenes fenyegetésekkel, ame­lyek felbolygatják az egész világ nyugalmát. Reméljük, az ENSZ is hozzájárul ahhoz, hogy ez a feszült légkör mielőbb feloldódj«» Eck Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom