Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. szeptember ML A TA8ZSZ közleménye a Kozmosz—9 felbocsátásáról Moszkva (TASZSZ). 1962. szeptember 27-én a Szovjetunióban újabb mester­séges holdat. bocsátottak fel, amely a Kozmosz—9 elneve­zést kapta. A mesterséges holdon tudo­mányos műszereket helyeztek el annak az űrkutatási prog­ramnak a folytatására, amelyet a TASZSZ ez év március 16-i közleménye ismertetett. Az új szovjet mesterséges hold kezdeti keringési ideje 90.9 perc, a Föld felszínétől való legnagyobb távolsága 353 kilométer, legkisebb távolsága 301 kilométer, pályasíkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A mesterséges hold rádió­adója 19,994 megaherz frek­vencián dolgozik. A mestersé­ges holdban elhelyeztek egy rádiórendszert a pályaelemek pontos mérésére, valamint egy rádiótávmérő rendszert, amely a műszerek és a tudományos berendezés munkájára vonat­kozó adatokat továbbít a Föld­re. A mérési eredmények elem­zése azt mutatja, hogy a mes­terséges hold műszerei kifo­gástalanul működnek. A koor­dinációs számítóközpont folya­matosan feldolgozza a kapott értesüléseket. (MTI) A kubai nép örömmel fogadja az újabb szovjet segítséget Havanna (TASZSZ). A kubai nép nagy örömmel értesült arról, hogy a Szovjet­unió és a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya között aláírt egyezmény értelmében a Szovjetunió segítséget nyßjt egy halászkikötő fölépítéséhez. A kubai rádióállomások hír­adásaikban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az egyez­ménynek. A csütörtöki kubai lapok nagy terjedelemben számolnak be az egyezmény aláírásáról. A Noticias de Hoy rámutat ve­zércikkében, hogy a kubai nép örömmel üdvözli az egyez­ményt. A lap összehasonlítja a szerződést azokkal, amelyeket az Egyesült Államok köt a la­Megállapítja, hogy ott, ahol fennáll az imperializmustól va­ló függőség, lehetetlen volna olyan egyezmény, amelyben egy hatalmas ország a teljes egyenjogúság alapján baráti kezet nyújtson egy kis állam­nak. Megkezdődtek a szovjet— jugoszláv árucsere forgalmi tárgyalások Katonai zendülés Jemenben Aden (MTI). Nyugati hírügynökségeik je­lentése szerint Jemenben csü­törtökön katonai lázadás tört ki. A magukat »felkelő szabad forradalmi hadseregének ne­vező katonai alakulatok elfog­lalták a szanaai rádiót, és be­jelentették, hogy az országban »megdöntötték a zsarnoksá­got«, és Jemenben kikiáltják a köztársaságot. Hírek terjedtek el arról is, hogy Mohamed uralkodót meg­gyilkolták. Belgrad (Tanjug). A Szovjetunió és Jugoszlá­via kormányküldöttsége között Belgrádban megkezdődtek az 1963. évi árucsere-forgalmi egyezmény megkötésére irá­nyuló tárgyalások. (MTI) tin-amerikai országokkal. Az amerikai képviselőház újabb Kuba-ellenes határozatot fogadott el Washington (MTI). Az amerikai képviselőház — a szenátushoz hasonlóan —el­fogadta azt a határozatot, mely »az Egyesült Államok, illetve RÉGIBŐL ÚJAT — Egy kis változtatással átalakítjuk magunkat! a latin-amerikai államok biz­tonságának védelmében« kije­lenti, hogy az Egyesült Álla­mok »szembeszáll Kuba bár­milyen katonai jellegű agresz- sziójával«. A képviselőház döntését egyébként négyórás vita előzte meg. Ennek során a demokra­ták Eisenhower volt elnököt, a republikánusok pedig Ken- nedyt hibáztatták a Kubában kialakult helyzetért. Egyes felszólalók Kuba tel­jes blokádját vagy más közvet­len akciót követeltek. Lesza­vazták azonban azt az indít­ványt, hogy a határozat szöve­gét a »keményebb vonalnak« megfelelően módosítsák. Földreformot követel az olasz parasztság JÓSLAT Róma (TASZSZ). A parasztmozgaloan az utób­bi időben igen éles formákat öltött Olaszországban. A legnagyobb harc a Pó fo­lyó mentén elterülő Ferrara tartományban észlelhető, ahol hatvanezer szegényparaszt most már több hét óta egyik sztrájkot a másik után hirdeti meg. Fő jelszavukká a földre­form követelése vált. Az országos parasztszövet­ség főtanácsa szerdán határo­zatot hozott, amely újabb pa­raszttüntetések programját tartalmazza. A főtanács hatá­rozatában hangsúlyozza, hogy fokozni kell a harcot egy olyan agrárreformért, amely teljesen megszünteti a földesúri birto­kokat, és azoknak adja a föl­det, akik megművelik. (MTI) Az ember nagyon vigyáz­zon arra, hogy mit mond. Ha nem elég óvatos, éppen az ellenkezőjét érheti el annak, amit akar; olyan következte­tést vonnak le szavaiból, ami egyáltalán nem felel meg óhajának. Így járt a napok­ban Thurmond, az Egyesült Államok szenátusának tagja. Azok közé tartozik, akik rend­kívül hevesen szónokolnak Castro ellen, s készek lenné­nek az utolsó kubai katonáig harcolni, hogy a szigetország­ban »igazi demokrácia« le­gyen. Thurmond is sürgeti a Kuba elleni akciókat, a »blo­kádot«, a »sürgős tetteket«. Miért? Maga válaszol rá: »Minél tovább vár az Egye­sült Államok azzal, hogy Ku­bából kiűzze a kommuniz­must, annál nehezebb felada­ta lesz.« Maga Thurmond szenátor is csodálkoznék, ha valaki kö­zölné vele, hogy kijelentésével tulajdonképpen megdicsérte Kubát. Elismerően nyilatko­zott róla, fölfelé lendülő, szé­pen alakuló jövőt jósolt Cast­ro rendszerének. Nem, a vi­lágért sem tréfa s nem is be- lemagyarázás. Thurmond ki­jelentette, hogy minél hosz- szabb idő telik el, annál in­kább megerősödik a népi Ku­ba, annál inkább túljut ez a fiatal, a nagyvonalú forradal­mi átalakulás gondjaival küz­dő ország a dolgok nehezén. Az idő — olvasható ki a sze­nátor szavaiból — Kubának dolgozik. Két út lehetséges tehát: vagy háborút kezd az Egyesült Államok Kuba ellen, vagy nem. S miután a nemzetközi erőviszonyokat ismerve Ken­nedy maga is leintette a forró­fejűeket, marad a másik út: be fog teljesedni Thurmond szenátor akaratlan jóslata. T. I. merikai provokációk szovjet kereskedelmi hajók ellen Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió tengeri flot­tad gyi minisztériumának rá­dióállomása szerdán hat újabb provokációról kapott jelentést. A provokációkat amerikai re­pülőgépek követték el nyílt tengeri hajózási útvonalakon. (MTI) Az ENSZ ügyrendi bizottsága szovjet javaslatra két újabb kérdést tűzött a közgyűlés napirendjére New York (MTI). Az ENSZ ügyrendi bizottsá­ga szerdán este szovjet javas­A Népszövetség kísérlete az East River fölött Moszkva (TASZSZ). »Az utóbbi idők eseményei azt mutatják, hogy Washing­tonban nem hajlandók beletö­rődni a világon végbemenő mélyreható változásokba, ame­lyek az Egyesült Nemzetek Szervezetében is tükröződnek« — írja N. Poljanov az Izvesz­tyija szerda esti számában. A szemleíró emlékeztet Ken­nedy elnök és az amerikai kongresszus Kuba elleni fe­nyegetéseire, és fölteszi a kér­dést, hová süllyed az ENSZ ha egyik tagja, az Egyesült Ál­lamok hajlandó lábbal tiporni az alapokmányt, és nagy han­gon azt hirdeti, hogy joga van megtámadni a szervezet egy másik tagját, jelen esetben Ku­bát csak azért, mert nem tet­szik neki az említett ország belső rendszere. — Egy kapitalista állam — folytatja a szemleíró — lehet­ségesnek tartja, hogy rendsze­rének világuralma érdekében fegyverrel rontson egy olyan országra, amelynek más a tár­sadalmi rendszere. Ez aláássa azt az egyetlen alapot, amely­re az ENSZ épülhet: a kölcsö­nös be nem avatkozást tagjai­nak belügyeibe, a kölcsönös tiszteletet tagjainak rendszere és életformája iránt. A Népszövetséget annak idején pusztulásra ítélte, hogy csúfot űztek ezek­ből az alapelvekből. Ha ez S7 esztelenség megis­métlődik. akkor elkerül­hetetlenül pusztulás vár az ENSZ-re is. \ — Ha az amerikai elnök és kongresszus által Kubával Kernben hirdetett elvek diadal­maskodnak — hangsúlyozza a szemleíró —, ez romba dönti és elpusztítja az Egyesült Nem­zetek Szervezetét. Az amerikai diplomaták már nem számít­hatnak szilárdan »mechanikus többségre« az ENSZ-ben, éppen ez az oka annak, hogy az Egyesült Államokban egyre gyakrabban hallat­szanak olyan hangok, hogy minden rendelkezés­re álló eszközzel megkell állítani az események menetét. Ennek az álláspontnak a hir­detői azt mondják, hogy a vi­lágszervezetre rá kell kény­szeríteni annak az elvnek az elfogadását, hogy egy ország durván beavatkozhat egy olyan másik állam belügyejbe, mely­nek társadalmi rendszere az övétől eltér. Mások szerint meg kell szüntetni az ENSZ nem­zetközi jellegét oly módon, hogy csak olyan országok le­gyenek tagjai, amelyeknek kép­viselőit az amerikaiak szíve­sen látják a közgyűlésben, a bizottságokban és a Biztonsá­gi Tanácsban. — Mind a két álláspont pusztulásra ítélné az ENSZ-t állapítja meg Poljanov, majd a továbbiakban rámutat arra, hogy ma más a helyzet, mint a harmincas években volt. Ha egy ENSZ-tagállam olyan po­litikát próbál hirdetni és meg­valósítani, amely szomszédai függetlenségét és biztonságát fenyegeti, akkor más ENSZ- tagállamok, minthogy már nem támaszkodhatnak az ENSZ-re, kénytelenek lesznek más esz­közöket keresni, hogy vissza­verjék azoknak arcátlan is- perialista merényleteit, akik a fegyverek erejével akarnak uralkodni a földön. Ennélfog­va esztelen próbálkozás len­ne feltámasztani a Nép- szövetség bomlasztó szel­lemét az ENSZ-ben, és a világszervezet kék zászla­jával leplezni ezt a vál­lalkozást. — Ebben az esetben — mu­tat rá a szemleíró — az ENSZ elkerülhetetlenül tanúja lenne saját pusztulásának, viszont azok, akik ebben vétkesek, nem nyernének, hanem veszí­tenének ezen. — Mindezt el lehet és el is kell kerülni. Azoknak a kor­mányoknak a bölcsességétől és érettségétől, amelyeknek fon­tos az ENSZ sorsa, sokban függ, hogy élni fog-e, a béke fenntartásának és megszilárdí­tásának hatékony eszköze lesz-e az ENSZ. A kubai kérdésben való állásfoglalás igein fontos próbakő ebből a szem­pontból. Minél határozottabban pellen- gérezik ki a hős sziget ellen irányuló katonai kalandok amerikai politikáját, annál jo­gosabb a feltevés, hogy az Elast River fölött a múltból fölidé­zett sötét kísértet eltűnik. Sto­ben az értelemben az ENSZ erőpróba előtt áll, amely igen lényeges a világszervezet jövő­je szempontjából. A Szovjet­unió a maga részéről mindent megtesz, hogy az ENSZ a há­borúnak olyan hatalmas gátja legyen, amilyennek a népek látni szeretnék — írja befeje­zésül Poljanov. (MTI) latira felvett még két kérdést a közgyűlés napirendjére. A két szovjet javaslat közül az egyik a preventív nukleáris háború propagandájának el­ítélésére vonatkozik, a másik gazdasági program kidolgozá­sát indítványozza, amelynek alapján a leszerelés következ­tében felszabaduló anyagi eszközöket a gazdaságilag el­maradt országok megsegíté­sére fordítanák. A két kérdés megvitatásának napirendre tűzését a bizottság egyhangú­lag megszavazta, de annyit módosított rajta, hogy — az eredeti javaslattól eltérően — a kérdések nem kerülnek azonnal a közgyűlés plénuma elé, hanem előbb az illetékes bizottságokban vitatják meg őket. • • • Ajub Khan pakisztáni ál­lamelnök a közgyűlés szerda | délutáni ülésén beszédet mon­dott. Felszólította az ENSZ-t, hogy minél előbb vitassa meg a nukleáris fegyverek elterje­dését betiltó szerződés meg­kötését. Kijelentette, meg kell akadályozni, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny a világ többi részeire is kiterjedjen. Követelte továbbá a nukleáris kísérletek megszüntetését. Ajub Khan részletesen ki­fejtette: a gazdaságilag elma­radt országiknak szükségük van arra, hogy hozzáférhes­senek az összes világpiacok­hoz.. — A nyugati világnak el kell döntenie — mondotta —, hogy ad-e helyet a gazdasági­lag elmaradt országoknak, vagy hatalmas nemzetközi kartellba akar-e tömörülni, amely elzárja piacait a mi árucikkeink elől, és arra kényszerít bennünket, hogy továbbra is nyersanyagokat szállítson gyárai ellátására. Ha ez az utóbbi történik meg, ez a leggonoszabb imperializ­mus visszaállítását jelentené, s végzetes következményei le­hetnek — mondotta beszédé­ben a pakisztáni elnök. „Ügyet I eia próbállto#á§,.,ií A Pravda az amerikai kémrepülőgépekről Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki számá­ban M. Domogackih leleplezi egyes washingtoni politikusok­nak azt az ügyetlen próbálko­zását, hogy elhárítsák maguk­ról a felelősséget az amerikai gyártmányú U—2-es repülőgé­pek Kína fölött végzett kémre- püleseiért. Mint Ismeretes, az Egyesült Államok varsói nagy­követe beismerte, hogy két U—2-es gépet eladtak a csang- kajsekisfáknak, és pilótáikat az Egyesült Államokban ké­pezték ki, viszont elutasította a Kínai Népköztársaság nagy­követének tiltakozását azon az alapon, hogy a Kína légiteré- bén lelőtt repülőgépnek »nem amerikai személyzete volt, te­hát az Egyesült Államoknak semmi köze az ügyhöz«. Domogackih ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy sem­mivel sem indokolható a wa­shingtoni politikusok magatar­tása. A cikk írója itt emlékeztet arra, hogy 1960. május 1-én egy U—2 típusú amerikai felderítő gép hatolt a Szovjetunió lég­terébe. Washington e bűnös akciója akkor a nemzetközi helyzet súlyos kiéleződéséhez vezetett. Most az Egyesült Ál­lamok harcias körei ugyanezt a célt tűzték maguk elé, de már a kuomintsngisták segítségével igyekszenek megvalósítani. »Ha az Egyesült Államok kormánya a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a távol- keleti béke megszilárdítására törekednék — hangsúlyozza a Pravda cikkírója —, akkor megtenné a megfelelő intézke­déseket, hogy amint annak ide­jén megígérte, megakadályoz­za az ilyen repüléseket.« (MTI) A KGST szénipari állandó bizottságának ülése Varsó (TASZSZ). Szeptember 24-e és 26-a kö­zött Varsóban rendkívüli ülést tartott a KGST szénipari ál­landó bizottsága. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Magyarország képviselői vettek részt. A bizottság megtárgyalta a KGST első ülésszakának és a KGST végrehajtó bizottsága első ülésének határozataiból következő feladatokat. Elhatá­rozta, hogy tudományos mű­szaki tanácsokat alakít üzem- gazdasági, technológiai, gépe­sítési és automatizálási kérdé­sek tanulmányozására, továb­bá a szénipari munkafeltételek megjavítására. A bizottság munkája szívé­lyes és baráti légkörben folyt. (MTI) ötszázra emelkedett a spanyolországi árvízkatasztrófa áldozatainak száma Barcelona (MTI). A spanyolországi árvízka­tasztrófa a távirati irodák legfrissebb jelentései szerint megközelítőéin 500 halálos ál­dozatot követelt. A hírszer­zést rendkívül megnehezíti, hogy az árvíz sújtotta terü­lettel megszakadt a telefon­összeköttetés. Eddigi nem hivatalos ada­tok szerint a medrükből kilé­pett folyók 1500 házat és 25 gyárat romba döntöttek, öt­ven gyárat pedig súlyosan megrongáltak. A kárt több, mint ötmilMárd pesetára be­csülik. Az áldozatok hozzá­tartozóinak megsegítésére or­szágos pénzügyi alapot létesí­tettek. Nemzeti gyászt ren­deltek el. A gazdasági nehézségekkel küzdő Spanyolország számára annál is inkább súlyos a ka­tasztrófa, mivel az elöntött terület az ország textilipará­nak központja. Egyes becslé­sek szerint nem kevesebb, mint tízezren váltak munka- nélkülivé. A hatóságok csü­törtökön megkezdték az árte­rület falvainak és városainak kiürítésO* A textiliparáról híres Tar- rasában a szomszédos domb­ról lezúduló víz több, mint 100 házat, 5 textilüzemet, két téglagyárat és 450 autót so­dort el. A lakosság döbbenten és iszonyattal szemléli a ter­mészeti csapást. Az egyik me­nekült azt mondta: »Nem tu­dom, milyen a pokol, de nem lehet rosszabb, mint ez az áradat.« Ugyancsak Tarrasá- nál az egyetlen hatalmas fo­lyammá duzzadt folyócskák leromboltak egy 600 méter hosszú acélhidak Megrázó részleteket közöl­nek a hírügynökségek az ele­mi csapásról. Az egyik üzem­ben 75, a másikban pedig 25 munkást szinte pillanatok alá beszá­kataszt­különös alatt temetett maga összeroskadó épület. A hírügynökségek mólnak róla, hogy7 a rófa bővelkedik egyéni tragédiákban is. Tar- rasában például egy hétéves fiúnak és szüleinek már-már sikerült tutajon partra jut­niuk, amikor a fiú egy arra úszó kutyát akart magához beemelni. A tutaj felborul s mindannyian odavesztek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom