Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. szeptember fL Gyarmatosítók elleni hangulat az ENSZ ügyrendi bizottságának ülésén New York (MTI). Az MTI New York-i tudó­sítója jelenti: Szerda délután izgalmas epizód színhelye volt az ENSZ ügyrendi bizottságának ülésterme. Ez az epizód már világosan megmutatta, hogy az ENSZ most kezdődött ülés­szakán a gyarmatosítás téljes felszámolásának kérdése rend­kívüli erővel fog felvetődni. Amikor a 25. napirendi pont­ra került a sor, amely a gyar­matosítás kérdésével foglalkozó 17 tagú ENSZ-bizottság jelen­tését tartalmazza, Mohamed Zafmllah Khan, a közgyűlés pakisztáni elnöke, aki egyben az ügyrendi bizottság elnöke is, bejelentette ugyanis, hogy Portugália képviselője részt kíván venni a vitában. Alig hangzott el az elnök bejelentése, az ENSZ egyik tisztviselője elhelyezte Portu­gália névtábláját az ügyrendi bizottság asztalán, a portugál delegátus leült az asztalhoz, és már hozzá akart kezdeni fel­szólalásához. Ekkor azonban kitört a vi­har. Az ügyrendi szabályzat értelmében ugyanis egyetlen államnak sincs joga részt ven­ni az ügyrendi bizottság ülé­sén a bizottság engedélye nél­kül. Az elnök azonban a bi­zottság megkérdezése nélkül hívta meg a portugál delegá­tust Először Szudán, majd Guinea delegátusa kérdezte meg, va­jon milyen jogon ült Portugá­lia delegátusa az asztalhoz. Morozov, a Szovjetunió dele­gátusa pedig kijelentette, hogy Portugália képviselője as ügyrendi szabályzat meg­sértésével foglalt helyet és nincs joga részt venni a vitában, amíg a bizottság engedélyt nem ad neki, i az a valószínű, ho^ a bi­zottság nem fog erre engedélyt adni. Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok dele­gátusa igyekezett védéLmóbé venni Portugália küldöttét és kérte, a bizottság »a méltá­nyosság nevében engedje meg, hogy részt vehessen a vitá­ban«. Mindez azonban nem használt. Az ázsiai és afrikai országok, valamint a szocia­lista országok képviselői egy­más után szólaltak fel és a hangulat egyre élesebben Por­tugália ellen fordult - A hangulat láttára a pakisz­táni elnök kénytelen volt sza­vazásra feltenni a kérdést, megengedjék-e Portugáliának a vitában való részvételt. Nyolc ország, Ausztrália, Bel­gium, Kolumbia, Franciaor­szág, Hollandia, Nagy-Britan­nia, az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek-klikk képvise­lője Portugália mellett szava­zott, másik nyolc ország, a Szovjetunió, Románia, Len­gyelország, Guinea, India, Jor­dánia, Madagaszkár és Szudán delegátusai Portugália részvé­tele ellen foglaltak állást. Ecuador, Görögország, Guate­mala és Haiti képviselője tar­tózkodott a szavazástól. Moha­med Zafrullah Khan így rend­kívül nehéz helyzetbe került, mert az ó szavazatával kellett eldöntenie a kérdést. Pakisztán tagja a SEÁTO katonai tömb­nek, Zafrullah Khan szeretett volna a nyugati országok se­gítségére sietni. Jól tudta azonban, hogy ha a nyugatiak mellett foglal állást, akkor az 53 tagú ázsiai és afrikai cso­port többségének haragját vonja fejére. Némi habozás után tehát úgy döntött, hogy ő is tartóz­kodik a szavazástól. Ezáltal Portugália nem kapta meg a többséget és az elnök kényte­len volt felszólítani Portugália küldöttét, hogy hagyja el a tanácskozó asztalt. Az ügy ezzel azonban még nem ért véget. Portugália de­legátusa ugyanis még két má­sik napirendi pontnál is ker­té, hogy részt vehessen a vi­tában. Az egyik az angolai kér­dés, a másik pedig az a je­lentés, amely arról szól, hogy Portugália nem teljesíti az ENSZ alapokmányának köve­teléseit az általa kormányzott területeken. Az ügyrendi bizottság, aúaíc hogy ebben a két kérdésben Portugália közvetlenül érde­kelt, megengedte a küldöttnek, hogy részt vegyen a vitában. Garin el is mondta szokásos mondókáját, amely szerint a portugál gyarmatok tulajdon­képpen Portugália területéhez tartoznak és az ENSZ-nek nincs jO'ga ezeket a kérdéseket tár­gyalni. A végén azonban maga is belátta, hogy jobb lett vol­na, ha nem szólal meg. Felszó­lalásai ugyanis rendkívül éles támadásokat zúdítottak a fejé­re. Szemjonov, aki ebben a kérdésben a Szovjetunió nevé­ben szólalt fel, kijelentette pél­dául, az ENSZ nem fogja szó nélkül eltűrni, hogy Por­tugália egy egész ország lakosságát kardélre hányja. Diallo Telli guineai delegátus pedig közölte, hogy a tizenkét afrikai ország képviselője nem­régiben összeült és elhatároz­ta, kérni fogja Portugália ki­zárását az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. A gyarmatosítás elleni hangulat más napirendi pontok tárgyalására is rá­nyomta bélyegét. Nagy-Britannia képviselője például megpróbálta elérni, hogy az ománi és a dél-rhodé- siai kérdést ne tűzzék napi­rendre. Miután azonban az ázsiai és afrikai, valamint a szo­cialista országok képviselőd egy­más után emelkedtek szólás­New York (MTI). Csütörtökön délelőtt — ma­gyar idő szerint 15.42 órakor — összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy megkezdje az általános politikai vitát Az ülés megnyitása után a küldöttek egyperces néma csenddel adóztak a szerdán el­hunyt jemeni uralkodó emlé­kének, majd Zafrullah Khan, a közgyűlés elnöke bejelentet­te, az általános ügyrendi bi­zottság javasolja, hogy pénte­ken, délután szakítsák meg az általános politikai vitát és fog­lalkozzanak a Nyugat-Irián kérdésében augusztus 15-én létrejött indonéz:—holland meg­állapodással. A bejelentést a küldöttek ellenvetés nélkül tu­domásul vették és az elnök megállapította, hogy a köz­gyűlés jóváhagyta aZ általános ügyrendi bizottság javaslatát Az általános vitában a ha­gyományoknak megfelelően el­sőnek Brazília képviselője szó­lalt fel. Ezután Adtai Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ-küldötte mondott beszé­det Stevenson hosszasan foglal­kozott az ENSZ helyzetével és úgy próbálta feltüntetni, mint­ha kormányának egyik legfőbb törekvése a világszervezet te­kintélyének növelése lenne. A nyugat-iriáni kérdés megoldá­sára utalva hangoztatta, min­den bizonnyal több ízben is alkalom kínálkozik majd az ENSZ számára, hogy »mint harmadik fél« járjon el nem­zetközi kérdésekben. Szerinte a közgyűlés feladata az, hogy »a forrófejű politikát nyugodt, de határozott diplomáciával, a fegyverkezési hajszát békehaj­szával cserélje fel«. Megismé­telte kormányának azt a már több ízben hangoztatott köve­telését, hogy sürgősen meg kell oldani az ENSZ pénzügyi problémáit, majd állást foglalt amellett, hogy »minden felté­teltől mentesen válasszanak öt évre főtitkárt, mihelyt U Thant ügyvezető főtitkár mandátuma lejár«. A leszerelés kérdéséről szól- I va Stevenson »a megegyezés el- * engedhetetlen feltételének« ne­ra, Nagy-Britannia képviselője sürgősen visszavonta ellenke­zését és mindkét kérdést vita nélkül tűzték a közgyűlés na­pirendjére. Az ügyrendi bizottság egyéb­ként a napirenden szereplő ösz- szes kérdés napirendre tűzését javasolta — közöttük a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága kérdését. Minthogy a koreai problémával és a világkeres­kedelem kérdéseivel két napi­rendi javaslat is foglalkozik, az ügyrendi bizottság úgy ha­tározott, hogy ezeknek a kér­déseknek összevont tárgyalását javasolja. A nyugati és latin-amerikai országok szavazataival szó­többséggel javasolta az ügyren­di bizottság az úgynevezett magyar kérdés napirendre tű­zését is. Ennek a problémának a vitájában az ügyrendi bi­zottság egyhangú engedélyével részt vett Csatorday Károly nagykövet a magyar küldött­ség nevében. Csatorday Károly rövid felszólalásában leszögez­te, hogy ez a hidegháborús kérdés a békés együttélés el­veinek megsértését jelenti, és beavatkozás egy szuverén ál­lam belügyedbe. Az érdeklődés egyébként egyre inkább a jövő héten va­lószínűleg somra kerülő Gromi. ko—Rusk tárgyalások felé for­dul. vezte a hatékony ellen őrzést és azt állította, hogy »egyetlen nagyhatalom sem vállalhatja az egyoldalú leszerelés kockáza­tát«. Hasonlóképpen kitartott az ésszerűtlen amerikai állás­pont mellett a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésé­nek kérdésében. Azzal érvelt, hogy a jelenlegi észlelési esz­közök mellett kormánya csak nemzetközi ellenőrzés létesíté­se esetén járulhat hozzá a fold alatti nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetéséhez. Az előző közgyűlési ülésszak óta eltelt eseményekkel foglal­kozva az amerikai delegátus megelégedéssel nyilatkozott az algériai háború befejezéséről, Kongóval kapcsolatban pedig hangoztatta az »ENSZ döntő szerepét«. Szerinte »mindin­kább remény van arra, hogy Katanga békés úton visszatér az új kongód állam keretei kö­zé«. Stevenson — abban az igyekezetében, hogy elterelje a figyelmet a hidegháborús amerikai politika újabb mes­terkedéseiről — »baljóslatú fe­nyegetésekéről beszélt a világ különböző részedben, s ide so­rolta Berlint, Kubát, Vietna­mot, Kínát, Kelet-Európét és Közép-Keletet. Jóllehet napnál világosabb, hogy éppen az Egyesült Államok készít elő újabb fegyveres agressziót Kuba ellen, Stevenson mégis 7 /í* 1 vádolta a Kubai Köz­társaságot, hogy »felforgató kampányt és rágalomhadjára- tot folytat szomszédai ellen«. Amint Stevenson befejezte beszédét, Mario Garcia-lnch- austegui kubai küldött emel­kedett szólásra a válasz jo­gán, és rámutatott, hogy Washington nagyarányú ag­ressziót készít elő a Kubai Köztársaság ellen. Hatmillió kubai kész megvédeni az ENSZ alapokmányát, ezt az agresszió« terveket kovácsoló amerikai tábornokoknak em­lékezetébe kell idézni — han­goztatta a kubai küldött. A kubai küldött felszólalá­sát naw- tapssal fogadták. A délelőtti ülés ezzel végét­éi* Az ENSZ-közgyűlés megkezdte az általános politikai vitát Amerikai mesterkedések Kongóban Moszkva (TASZSZ). A Trud csütörtöki száma »Folytatódik Kongó tragédiá­ja« című cikkében megálla­pítja: Kongóban a különböző monopolista csoportok között harc főijük a kulisszák mö­gött a döntő befolyásért. Kü­lönösen fellángolt ez a harc az utóbbi időkben az ameri­kai és az angol—belga pénz­ügyi hatalmasságok között. Washington Kongóban leptte- zottebb, s emiatt sokkal ve­szélyesebb politikát folytat, mint az angolok és belgák. Washington különböző ma­nőverekhez folyamodik, hogy korlátlan amerikai ellenőrzés alá kerüljön Katanga, sőt egész Kongó. Meggyőzően bi­zonyítja ezt többek között a konigód ENSZ-csapatok pa­rancsnokságának magatartása. Ez a parancsnokság tulajdon­képpen az Egyesült Államok érdekében tevéikenykedlk. A cikkíró felhívja a figyel­met arra, hogy néhány hete a nyugati hatalmak között titkos alku folyik. Az ameri­kai, az angol, a belga és a francia imperialisták új ösz- szeesiküvést szőnek Kongó né­pe ellen, hogy megakadályoz­zák a Kongói Köztársaság te­Hogyan lesz a nagybőgőből rakéta? Moszkva (MTI). Az Izvesztyija szerdai száma érdekes riportot közöl az amerikai propagandagépezet egyik újabb kacsájáról. A Time című amerikai hetilap szeptember 14-i számá­ban fénykép jelent meg, amely egy kubai és egy szovjet egyenruhás katonát mutat be. A katonák mosolyogva áll­nak egymás mellett. Az amerikai lap a következő felirat­tal látta el a képet: »Castro katonája és egy szovjet szak­értő. A radar északra, az aknamunka délre irányul«. A Time ezzel a fényképpel azt a cikkét kívánta alátá­masztani, amelyben- a szovjet szakértők kubai tevékenysé­gét »leplezte le« és azt állította, hogy a szovjet szakértők csak úgy nyüzsögnek Kubában és támadást készítenek elő az Egyesült Államok ellen. Az APN szovjet hírügynökség riportere, Alekszejev fel­kereste ezt a szovjet »katonai szakértőt«, akit a fénykép ábrázol. A rejtélyes »szovjet szakértő« neve Albert Gegin és valóban járt Kubában. Csakhogy ennek a »katonai szakér­tőnek« igazi foglalkozása: muzsikus, nagybőgős. Albert Gegin a szovjet állami szimfonikus zenekar tagja és 1961. őszén az Alékszandrov-együttes tagjaként járt Kubában, innen az egyenruha. Az ő képét közölte a Time. Gegin nagy derültséggel fogadta az amerikai lap leg­újabb kacsáját. Kijelentette: Ha az Egyesült Államokban egy közönséges nagybőgőt rakétának néznek, akkor engem természetesein neves raké­taszakértőnek lehetne tartani. Csak azt szeretném megtud­ni, milyen ranggal ruházott fel engem a Time. Százados­sá, ezredessé, vagy tábornokká nevezett ki? Az sem fog meglepni, ha a Time szerkesztői holnap a moszkvai zene- akadémiát a nagyvezérkar székhelyévé fogják kikiáltani... Nehru sajtóértekezlete rülíeti egységének helyreállítá­sát. Gazdaságilag, politikailag és katonailag meg akarják kötni a központi kormány ke­zét, rá akarják kényszeríteni, hogy tegyen engedményeket Csombénak, a gyarmatosítók engedelmes bábjának az or­szág leendő alkotmányos be­rendezése szempontjából. Erre mutat a nemrég előterjesztett »megbékítési terv« is, amely lényegében véve a gyarmato­sítóknak a fenti célokat szol­gáló közös megállapodását tükrözi. (MTI) hondon (TASZSZ). Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön Londonban sajtó­értekezletet tartott. Kívána­tosnak mondta, hogy mielőbb reális alapon rendezzék a né­met kérdést. Hangsúlyozta, hogy két német állam létezik: Nyugat-Németország és Ke- let-Németarszág. Kijelentette, hogy egészé­ben egyetért a Brit Nemzet- közösség miniszterelnökeinek értekezletén elfogadott záró­közleménnyel, de úgy véli, hogy Anglia belépése a Kö­zös Piacba kedvezőtlenül fog hatni Indiának Angliával és más országokkal fennálló ke­reskedelmére. Nehru lehetsé­gesnek látja, hogy a jövőben meglazulnak a nemzetközösség kötelékei i Megjegyezte, hogy India támogatja egy világke­reskedelmi értekezlet összehí­vását Egyéb nemzetközi kér­désekről szólva Nehru kije­lentette, hogy véleménye sze­rint a laoszi egyezményt ki­elégítően hajtják végre. PÁRIZS Nehru Indiai miniszterel­nök csütörtökön Párizsba ér­kezett. A Reuter jelentése sze­rint a Közös Piac kérdéseiről fog tárgyalni De Gaulle el­nökkel. (MTI) Kuba-ellenes támaszpontok f \ mponm$\ 'S \ netcu\ honour^ WíCOBJlN rffiú[mps\ \DtCmN •MUMM BP H 'ifi!Honduras* M ex Utói - öböl Havanna Puerto Pico Giutnianamoi• öböl HAITI JAMAICA vuauiz­snget 3) f‘art biq! □) ÄlSh » WHTÁ MAtJ\ V v- o soo son nr Az amerikai imperialisták hadianyaggal és tetemes pénz­összeggel támogatják a forra­dalmi Kuba megtámadására készülő reakciós kubai erőket. Az ellenforradalmór bandák politikai főhadiszállása a flo­ridai Miamiban székel. A katonai kiképzőtáborok egy része az Egyesült Álla­moknak a Mexikói-öböl partján fekvő körzeteiben, zömük pe­dig Guatemaláiban és Nicara­gua területén épült fel. Gua­temalában 8. Nicaraguában S helyen létesültek (nevük tér­képünkön bekeretezve) ee ideig katonai kikéozőhelyek a kubai ellemíorradalmárok szá­mára. A táborok nagyrészt az amerikai gyümölcsmonopó­lium, az United Fruit Com­pany közén-amerikai birtokain vagy azok közelében helyez­kednek el. Ugyancsak katonai támaszpont épült fel Panamá­ban Punta Maláriái, a Puerto Ricóhoz tartozó Viequez-szige- ten, valamint az amerikai megszállás alatt álló Corn- szigeteken is, mely Nicaragua tartozéka. A kiképzőtáborokon kívül operatív katonai tá­maszpontokat létesítettek a Kuba partjaihoz legközelebb fekvő Floridában, valamint Haitin és a Dominikai Köz­társaságba* flg A Kuba testébe ékelődő Guantanamo-öböli amerikai haditengerészeti bázisról fel­szálló repülőgépek rendszere­sen megsértik a forradalmi Kuba légiterét. Jelmagyarázat: 1. Az Amerikai Egyesült Államok és azok a latin-ame­rikai államok, amelyeknek te­rületén Kuba- ellenes támasz­pontok találhatok. 2. Egyéb latin-amerikai or­szágok és területek. 3. A forradalmi Kuba. 4. Ellenforradalmi operatív katonai bázisok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom