Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

TTL AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Hr. ARA: 50 FILLÉR A2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 204. SZÁM * SZOMBAT, 1962. SZEPTEMBER 1. Mai számunk tartalmából: Nem elég a jó szándék (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműso (5. o.) Vihar Szőkedencsen (6. o.) A szocialista mezőgazdaság nagy seregszemléje Sok ezer parasztember uta­zott ma Budapestre, hogy ta­núja legyein annak az ünnepé­lyes pillanatnak, amikor meg­nyitja kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár. Nem egyszerű, szürke szombatot jelent ez a szeptem­ber elseje. Felemelő, ünnepé­lyes nap ez, hiszen szocialista mezőgazdaságunk első ízben ezen a kiállításon mutatja be mindazt a hatalmas eredményt, melyet 1961 óta, az átszerve­zés befejezésének évétől elért. Ügy is mondhatnánk, hogy nagyüzemi mezőgazdaságunk seregszemléje kezdődik a mai napon. Éppen ezért minden eddiginél több, jelentősebb a mostani kiállítás. Más a ren­deltetése, célja, mint and volt a felszabadulás előtt, mikor ki­vált az üzletszerzést szolgálta, és más a jelentősége, mint ami vott 1959-ben, a legutolsó lo- áUításkoe. Mert ettől az utóbbi alkalomtól számítva mélyreha­tó, szavakban nehezen kifejez­hető forradalmi változás ment végbe falum termeiőszövetke- aet alakult mrndenütt, s ezzel megújult, megváltozott a haitár, megkezdődött a termelés föl­lendítése nagyüzemi módón. Erről s az azóta elért eredmé­nyekről ad számat a kiállítás. A mezőgazdasági üzemek 13 százaléka ■— 559 termelőszö- vettoezet, 134 állami gazdaság vesz részt a kiállításon, bo­csátja az érdeklődők elé ered­ményeit, termelési módszereit. Nemcsak kiállítás ez, ahol egy csokorba gyűjtve ott van a szocialista mezőgazdaság min­den vívmánya, hanem hatal­mas, országos tapasztalatcsere is, ahonnan minden látogató — függetlenül attól, hogy milyen beosztásban dolgozik a terme­lőszövetkezetben vagy az álla­mi gazdaságban — hasznos, értékes tapasztalatokkal tá­vozhat. Az is a cél, hogy isme­reteket nyújtson, a továbbfej­lődést segítse elő mezőgazda­ságunk seregszemléje. Megyei példával élve ezt az elhatáro­zást szolgálja a Balatonújhe- lyi Állami Gazdaság üzem- szervezési módszerének bemu­tatása és a ráksi Üj Élet Ter­melőszövetkezet fiataljainak életéről szóló képes ismertető. Hogyan a leggazdaságosabb, a legkorszerűbb, a legjobb, mi­lyen nagyi' zerni módszerek hozzák meg leginkább a várt eredményt — ezekre a kérdé­sekre ad feleletet a kiállítás. A tudást, a korszerű eljárások ismeretét soha semmi nem kí­vánta úgy meg hazánkban, mint manapság a szocialista mezőgazdaság. Ezért kötötték egybe a kiállítást kemizálási bemutatókkal, ankétokkal, ezért rendeznek vitákat üzem- szervezési, növénytermesztési kérdésekről, tartanak találko­zót kiváló állattenyésztők ré­szére; ezárt mutatják be a kü­lönböző gépeket működés köz­ben, és ezért szerveznek elő­adásokat neves szakemberek közreműködésével. Teljes és tökéletes legyen az az isme­ret, melyet a kiállítás nyújt — ez a legfőbb cél. Ezt szolgálja az is, hogy hétfőn délelőtt a Mezőgazdasági Múzeumban, a Városligetben megnyitják a Nemzetközi Mezőgazdasági Könyvkiállítást, ahova a Szov­jetunió, Románia, az NDK, Lengyelország, Csehszloválda és a Bolgár Népköztársaság is elküldte mezőgazdasági szak könyveit és szaklapjait A mezőgazdaság mai helyze­tének megfelelően a kiállítás anyaga lényegesen gazdagabb, mint 1959-ben volt. Akkor pél­dául 581, az idén pedig 1182 növényféle szerepel a bemu­tatókon. Értékelni ezt az ada­tot igazán akkor lehet, ha fi­gyelembe vesszük, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben ugrássze­rűen megnőttek az igények. Sokkal magasabb,szintű és több követelménynek kell megfelel­nie annak a terménynek vagy jószágnak, amely a kiállításira kerülhetett, mint korábban. Megyénk gazdaságai szép szám­mal képviseltetik magukat. Ott lesz többek között a barcsi Vö­rös Csillag burgonyája, cu­korrépája, a homokszentgyör- gyi Zöldmező búzája, rozsa, burgonyája, a szuloki Petőfi burgonyája, a csornai Tavaszi Fény rostlene, a memyei Már­cius 15. Tsz cukorrépája, a nagyberki Kaposvölgye Tsz baromfifarm jár cd ad hírt az innen elszállított tojás, gyü- mölcstelepítéseiről a gyümölcs. A somogyi állattenyésztők eredményes munkájáról szá­molnak be a megyéből elszállí­tott jószágok. Az elbírálás már előre megtörtént, így ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy nevet és jó hírt szerez­nek maguknak ezen a k iállí­tásán nagyüzemeink állatte­nyésztői. A nagyberki Kapós- völgye, a patalomi Jobblét Tsz kiállításra küldött jószágai éppúgy dicséretet érdemelnek, mint a csurgói Búzakalászé. A tapsomyi Rákóczi Tsz a négy tenyészkosért nagydíjat ka­pott. A Kaposvári Állami Gaz­daság anyajuhokért harmadik, a ráksi Üj Élet Tsz fehérhús- kanokért első díjban részesült. A Belatonnagybereki Állami Gazdaság 211«. sz. Vilma nevű tehene második, Epres nevű bikája harmadik, Szőke nevű üszője harmadik, a Tengődi Állami Gazdaság Szilaj nevű bikája harmadik díjat érde­melt ki. A nagyüzemi mező- gazdaság, a szocialista terme­lési mód fölényét bizonyítják ezek a díjak, a kiállított ter­mények. Ma nyitja meg kapuit a me­zőgazdasági kiállítás. Már ezen az első napon is bizonyosan ezrek és ezrek járják a pavilo­nokat, nézik a terményeket, a korszerű épületekben levő jó­szágokat, a modem öntözőbe­rendezéseket és a gépeket Már nem a bizottság, hanem sok­ezer gazda mond bírálatot, ala­kot ítéletet a látottakról. S ahogy céljaiban teljesebbet, többet igyekszik adni a kiállí­tás, éppúgy megnőtt az érdek­lődés is. Korábban nemigen beszélhettünk csoportos látoga­tásokról, most már hónapok óta bármerre ment az ember a megyében, Nagybajomtól Pé- terhidáig, Memyétől Kapospu- láig, Siófoktól Barcsig majd minden termelőszövetkezetben a kiállításról beszéltek, ide ké­szültek. A mai falu érdeklődése ez. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár teljesíteni fogja rendeltetését, mert nem­csak szemléltet, bizonyít, ha­nem ad is. Tanít, s ezzel se­gíti, hogy mezőgazdaságunk egyre teljesebben szolgálja leg­főbb közös célunkat: az ötéves terv megvalósítását, a szocia­lizmus fölépítését. Vfcros Márta Tanácskozáson vettek részt a város üzemeinek kulíúrfelelősei Mintegy harminc üzemi kul- túrfelelős gyűlt össze pénte­ken délelőtt a megyei pártbi­zottság tanácstermében a vá­rosi pártbizottság és a városi tanács meghívására, hogy meg­beszéljék az 1962—63-as mű­velődési év feladatait. Nagy­vári Lászlónak, a városi párt­bizottság munkatársának üd­vözlő szavai és bevezetője után Magyar József, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak népművelési előadója is­mertette Kaposvár város mű­velődési tervét; beszélt a kul­turális tervek és az üzemek hasonló célú terveinek kap­csolatáról, az üzemi kuítúrfe- leüősök megnövekedett felada­tairól. Kérte a tanácskozás részvevőit, igyekezzenek mini­den segítséget megadni ahhoz, hogy az üzemek dolgozói be­kapcsolódjanak a szakkörök, zenekarok, kórusok munkájá­ba. Magyar József beszámolója után Galambos Sándor, a Szaikszenvezietek Megyei Taná­csának munkatársa szólalt föl. Az ismeretterjesztésben kiala­kult vagy kialakításra váró új szervezési formákról, majd a munkásakadémiákról beszélt. Felsorolta azokat az üzeme­ket és vállalatokat, ahol az 1962—63-as népművelési év­ben munkásakadémiák alakul­nak. Beszélt a múlt évi isme­retterjesztő munka tapasztala­tairól, és hangsúlyozta, hogy eredményesen működő mun­kásakadémia a városiban egye­dül a 13. sz. AKÖV-nél volt. Galambos Sándor felszólalá­sát élénk vita követte. A TIT képviseletében Hujber László kért elsőként szót, és az isme­retterjesztő előadások fontos­ságéról, szervezéséről beszélt. té­máit közvéleménykutatás alap­ján állítsák össze, s bátran használják fel ezekhez az elő­adásokhoz a rendelkezésre ál­ló szemléltetőeszközöket, min­denekelőtt pedig a megyei filmtár által biztosított filme­ket. Sallós Gábor, a Csiky Ger­gely Színház igazgatója az üzemi színházi propaganda- munka gond jairól, a szervezésről és a ről, valamint a következő ad műsortervéről száraiéit ve» Végül Együd Árpád, a Nép­művelési Tanácsadó vezetője a műkedvelő művészeti csopor­tok munkájáról, a csoportok szervezéséről, a fellépések és a csoportvezetőik díjazásának kérdéseiről adott tájékoztatót. Megkapta iskolatáskáját Merni inger Marika I. osztályos tárni ki. Épükéinek napközit Istvándiban A barcsi járás idei költség- vetéséiből van még bizonyos összeg. Ebből 120 ezer forin­tot adnának annak a község­nek, amelyik haladéktalanul A Kaposvári Textilművek fonó I. üzemrészének C műszakjában dolgozik Zóka Já- nosmé kiválőjelvényes fonónő. Havonta értékelik a mumkaverseny eredményeit, s a legjobbnak vándorzászlót adnak jutalmul. Legutóbb ezt a zászlót és a műszak leg­jobbja címet Zóka Jánosáé nyerte el. hozzáfogna napközi otthon építéséhez. Istvándinak nincs még ilyen létesítménye, pedig nagyon is elkelne. Á községi tanács végrehajtó bizottságá­nak e heti ülésén a járástkép- viselői ismertették a föltéte­leiket, és megígérték az emlí­tett állami támogatást. A tes­Okos gondolat a napközi lé­tesítése. Lebontják a haszná­latlan régi iskola épületét, annak anyagához az állami hitelből vásárolhatnak kéöő mennyiségű téglát, meszet, ce­mentet sitt). A követelmény az, hogy az idén tető alá kerül­jön az új épillet. Befejezni ráérnek a jövő év elején. Van a tanácsnak 9 tagú építőbri­gádja, s a szükség szerint né­hány ezermestert, fúró-faragó embert még közéjük vesznek, hogy mire beköszönt a tél, rajta legyen a tető a napkö­zin. Ötven gyermek második otthonáról van szó — ^jvőrc ennyi kis lakóról gondoskod­nának ebben az új intézmény­ben; Szüleik pedig reggeltől estig nyugodtan dolgozhatná­nak a mezőn. Ezért népszerű­síti a végrehajtó bizottság a napközi létesítésének gondo­latát, s igyekszik megnyerni ehhez a tanács beleegyezését és a falu lakosságának támo­Msk a Sflfflogyszob — Küvölgy fc&zti új Néhány hónapos után elkészült a Somogyszoh—* Küvölgy közötti csaknem két kilométer hosszú áj maka­dámút. Ez az útszakasz azelőtt az év tíz hónapjában szinte járhatatlan- volt, és csak nagy nehézségek árán tudták fel­hordani a kitermelt fát azesp- dőbőL Az erdőgazdaság veze­tői az új úton mintegy 1000 köbméter ipari és tűzifa ki« szállítását tervezik. Az új makadámúdat dr. Ba­lassa Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes, az Erdésze­ti Főigazgatóság vezetője adta át Németh Vilmos erdőgazda­sági igazgatónak. A mámisztep* helyettes megköszönte az út­építők szorgalmas munkáját, s a legjobbaknak pénzjutalmait adott át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom