Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-14 / 189. szám

Kedd, 062. augusztus 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Csépelnek egyeszeríe Ez a hét me­gyénkben a ga- bonacséplés teljes erővel történő megin­dításának hete. A tegnap érke­zett legfrissebb jelentéseik ar­ról adnak szá­mot, hogy a cséplőgépek zö­me már dol­gozik, s a na­pokban vala­mennyi gép munkába áll a szérűkön.' Tel­jes üzemmel kibontakozik hát a gabona­betakarítás utolsó folyama­ta, a cséplés. Milyen méretű ez a munka, s hói tartunk ve­le? Vadaséként a megyei ta­nács mezőgaz­dasági osztá­lyán elöljáró­ban ismertet­ték az aratás adatait; Ezek szerint kereken 170 000 katasztrális hold kalászost termeltek1 me­gyénk közös gazdaságai; A hétfői jeieiífé- sefc szerint a kenyérgabona aratása éppen most ért vé­get. Leghosz- szatofo ideig a siófoki járás­ban, Balatomszabadifoan arat­tak. A megyében mintegy két­ezer holdon fekszenek még le­vágott gabonarendek; Ezeket a fcomlbájnofc néhány nap alatt fölszedhetik; elcsépelhetik. Lábon mindössze néhány száz hoäd zab áffli tegnap; most ennek levágásával foglalkoz­nak a gépek és a kézá kaszá­sok; Az élőbb ismertetett da­lokból ítélve úgy számolha­tunk, hogy az aratást terme-* löszöo etkezeteink gyakorlati­lag befejezték. A hétfői tájékozódás, tehát az előzetesnek számító, a gyors jelentés szerint a kombájnok csaknem teljesítették elő­irányzatukat. Az összes kalá­szost számítva mintegy 130 000 hold az a terület, amelyen a gabonát kévekötő axatógéppel vagy kézi kaszá­val vágtak le. Tegnapig en­nék mintegy 30 százalékát, körülbelül 40 000 holdnak a termését csépelték el; Visszatérve a tudósítás ele­jén említettekre: a csépléssel kapcsolatban úgy tájékoztat­tak bennünket, hogy ma és holnap megyeszerte megindul minden gép. A kaposvári já­rásban már tegnap is dolgo­zott mind a 153, a barcsi já­rásban 55 közöl 50 állt be a szérűre a múlt hét végén; a tabi járásban viszont három nappal ezelőtt még csak min­den második gép csépelt. A szokásosnál későbben érett be az idei termés, az aratás elhúzódott, ezért várha­tóan még szeptember elején is csépelnek majd termélőszö- vetkezeteink egy részében. Mindebből az következik, hogy biztosítom kell a gépek folyamatos üzemelésének föl­tételeit. Ezért minden fogattal és vontatóval hordani kell most a képéket. Száraz a ga­bona, s bemelegedés vagy ön­gyulladás kockázata nélkül asztagba rakható. Ahol gépre hordják a kévéket, ott is ok­vetlenül rakjanak aszta gokat. Futó eső vagy zápor esetén így lesz, amiből az eső eláll­tával azonnal csépelhetnek; A kepék behordása azért is sürgős, mert sok tarlóföld vár­ja az ekét. A gabona betaka­rításával egyidejűleg a kom­bájnszalmát is mielőbb le kell húzni, és kazlakba kell rakni. A komibájnolt területnek ugyanis mintegy egyharmadán ott vannak még a szialmapet- rencék. Minden erő összpon­tosítására, helyes elosztására és az egyszerre sürgős mun­kák gondos megszervezésére van szükség. A termelőszövet­kezetek úgy igyekezzenek, hogy augusztus végére be­hordhassák az összes kepét. A VÁRÓ Korán ébred a külváros. Ut­cái hamar benépesülnek siető emberekkel. Különösen azok igyekeznek, akik belvárosi üzemben, hivatalban dolgoz­nak. Mert a mai város peremén lakóknak már nagyobb utat kell megtenniük a központig, mint elődeiknek, mivel Kapos­vár terebélyesedett. A. város térképén két piros vonal jelzi ezt Az egyiket, a .kisebbiket 1949-ben, a nagy óbbikat 1952- ben húzták meg rajta. Az épít­kezők száma megsokasodott. Újabb és újabb külterületet kellett közművesíteni. Szinte egyik napról a má­sikra változik a külváros képe. Ahol tegnap még pusztaság volt a Cserben — mondta Ma­gyart András pedagógus —, ott ma már államkölcsönön épült házak tömkelegé áll. Mintegy 300 hektárral bővült a város üzletek építése árán is. A leányotthon környékén például nincs egyetlen tejivó vagy zöldségbolt sem.-Főleg az utób­bi nemcsak a leányotthon la­kóinak hiányzik, hanem a kör­nyékbeli háziasszonyoknak is. Messze esik tőlük az Arany utcai zöldségelárusító, ráadásul az iB gyakran szegényes vá­lasztékkal várja őket Két év óta au­tóbuszok gyor­sítják meg Ka­posváron a közlekedést. A reggeli járatok a Domb, a Szi­getvári utca, a Vöröshadsereg útja és a textilművek környé­kén megfelelnek az igények­nek: sűrű időközökben indul­nak. Á Füredi úti lakók azon­ban kifogásolják, hogy a haj­nali ötórai vonathoz nincs belterülete. Azoknak tehát, akik legutóbb építették föl há- zuíkat, ugyancsak korán talpon kell lenniük, hogy idejében bevásárolhassanak, elvihessék gyermekeiket az óvodába, és pontosan munkahelyükre ér­hessenek, A külvárosi boltosok igye­keznek előse­gíteni, hogy a lakosság ko­rán reggel bevásárolhasson. A Cseri úti Schönherz Zoltán ut­cai, a Domb utcai boltos még azt is megteszi, hogy a hátán vagy kerékpáron hoz árut. A Cseri úti üzlet vezetője. első­sorban a kenyeret szerzi be ilyen módon, ha nem akarja, hogy tízkor, vagy tizenegy óra­kor kapja meg, mint a Domb utcai, a Füredi és a Jutái úti üzletek. De ő is csak azért tud­ja előbb beszerezni a kenyeret, mert az egyik pékség közel van a bolthoz. Mivel süteményt nem készítenek a cseri sütödé­ben, ezt tehát ő is későbben kapja meg. A sütőiparnak nem válik dicsőségére, hogy a kül­területek későn jutnak kenyér­hez, péksüteményhez. Bármennyire sokat tesznek is a vásárlókért a kültelki bol­tosok, helyszűke miatt nehezen boldogulnak az élelmiszerek elhelyezésével. A Domb utcai és a Jutái úti boltok kivételé­vel valamennyi külvárosi üz­let kicsi, korszerűtlen. Bővíte­ni többnyire azért nem lehet őket, mert lakással egybeépí­tett szatócsüzletek voltak, s ma is lakások vannak körülöttük. Pedig főleg a Füredi úton, a Cserben és a Vöröshadsereg útján ugyancsak megérett a helyzet arra, hogy korszerűsít­sék a bolthálózatot még újabb megfelelő buszuk. A dortne- riak meg azt helytelenítik, hogy az autóbuszok anélkül vi­szik az utasokat a vasútállo­másra, hogy érintenék a város központját. Így a vasútról a moziba, a Kossuth és a Széche­nyi tér környékére nem sokkal kell kevesebbet talpalniuk, mintha otthonról indulnának el gyalogosan. Ezért legtöbben, hogy elkerüljék az állomást, már a vasúti híd donneri ol­dalán leszállnak. Viszont meg­éri 1,40-ért csupán eddig el­jönni? Az lenne a legcélszerűbb, ha az autóbuszok a Donnerból a Noszlopy Gáspár, a Május 1. és a Dózsa György utca érin­tésével jutnának el a vasútál­lomáshoz. A cserieknek a vasúti átjáró okoz bosszúságot. Általában akkor jönnek ki a vonatok az állomásról, amikor ők munká­ba igyekeznek. Természetesen a sorompó ilyenkor zárva van. A gyalogjárók és a járművek hosszú sorban várják, míg el­haladnak a vonatok, s csak az­után, 10—15 perc múlva indul­hatnak tovább. Bizony nagyon elkelne ide egy felüljáró. 750 millió forint kölcsönnel 15 690 lakás Az állam ebben az évben 1,1 milliárd forint kölcsönt ad azoknak, akik saját erőből épí­tenek maguknak lakást. A köl­csönök iránt már az első fél­évben nagy érdeklődés nyil­vánult meg. Hat hónap alatt Bevásárlás A külváros­ban nem min­denütt van a közelben óvo­da. A Jutái úti lakótelep textilmunkásainak ebből a szempontból szerencsé­jük van, mert gyermekeiket az üzemi óvodában helyezhetik el. A nem textiles anyáknak azonban a Kanizsai utcába kell vinniük kicsinyeiket. Ugyan­csak messze esik az óvoda a Domb utca környéki lakóknak is. A tanács hatékonyan segí­ti a külvárosi gyerekeknek óvo­dában, napköziben való elhe­lyezését. Az idén pl. bővítik a Füredi utcai óvodát és napkö­zit. Üj óvoda épült nemrég a Cserben. A december óta mű­ködő gyönyörű napköziben Gallai Lajosné vezető óvónő és munkatársai minden kényel­met megadnak a kicsinyeknek. A cseri szülők reggelenként azzal a' jóleső érzéssel léphe­tik át az óvoda küszöbét, hogy nekik is nagy részük van ab- baft, hogy a napközi ilyen szép. A nevelőkkel együtt társadal­mi munkával megszépítették az udvart, a környéket. Homoko­zóban hancúrozhatnak a gye­rekek, sátrakat építhetnek az udvaron, s kedvükre lubickol­hatnak a medence vizében. * * * Mire az óra mutatója a nyol­casra ér, a város peremén egy kissé elül a forgalom. Az ott­hon maradék nekilátnak az új ház szépítgetésének, vagy ker­tészkednek, járdákat rendez­getnek. Szeretnék minél barát­ságosabbá tenni az új lakóne­gyedet. A Kandó Kálmán utca lakói pl. társadalmi munkával a város egyik legszebb utcá­ját alakították ki. Sajnos, a Laborfalvy Róza utcai lakók­nak ez sehogy sem megy. Ta­lán mert a megye és a város különböző pontjairól jött em­berek nem értik meg egymást? t.Folytatjuk.) Szegedi Nándor Megjelent a Magyar Színháztörténet A Gondolat Kiadó megjelen­tette a Magyar Színháztörté­net című könyvet, s az a na­pokban került a könyvesbol­tokba. Hét esztendő kollektív munkájával készült a kötet. A 140 oldalnyi mellékleten, Óvoda, napközi égíonísí a — Nos, hölgyeim — fordult feléjük Gazsó gúnyosan —, megkezdik a munkát, vagy ma este még pihennek? — Olyan fáradtak vagyunk — sóhajtotta az egyik lány. — Én meg beteg vagyok — mondta halkan Ti-ti. — Beteg? — nevetett gúnyo­san Gazsó. — Igen, beteg. Nem fogadha­tok vendéget. Az ajtóban zörögtek. Gazsó intett Hargitainak. — Légy szíves, zavard el őket!... A kisasszonyok fárad­tak ... A szekrényből pálinkát ko­tort elő. Mindenkinek töltött egy fél decit, maga is bevágott eggyel, meg az éppen visszaté­rő Hargitainak is adott. — Jó pálinka, ugye... nagy­szerű pálinka ... Búfelejtő — motyogta Gazsó. Ti-ti szomorúan nézett rá, Hargitai zavartan álldogált. Az ajtónál néhány légiós tü­relmetlenkedett. — Menj oda, küld őket a fe­nébe! — ordította Gazsó. A fogtechnikus eltűnt, az egészségügyi pedig újabb pó­tlás; pálinkát öntött a lányok­nak. Azoknak mind jobb ked­vük kerekedett. Hargitai visszatért és ő is felhajtotta italát. —> No, hölgyeim, nem térnek még nyugovóra? — kérdezte Gazsó. Ebben a pillanatban ismét zörögtek az ajtón. — A betyár úristenit! — ro­hant oda Gazsó — ki az?! — Lafarte hadnagy. Gazsó kelletlenül kinyitotta az ajtót. — Igazán sajnálom hadnagy úr — mentegetőzött. — Ez a lány beteg, a másik kettő meg fáradt. Ma este nem óhajtanak vendéget fogadni. — Ö, igazán kár — lépett be Lafarte —, de azért engedje meg, hogy néhány percet itt töltsék... Legalább megnéz­hessem őket. Belépett a fülkébe, sorra szemügyre vette a lányokat. Ti-tinél sokáig időzött, aztán mosolyogva csak annyit mon­dott. — Pedig nagyon szívesen el­szórakoztam volna az este bár­melyikükkel. — Egy kis pálinkával eset­leg megkínálhatom — előzé- kenykedett Gazsó és már szed­te is elő a poharat. Töltött mindegyik pohárba, a lányo­kéba is. A hadnagy egy ideig nézeget­te a lányokat, akiknek egyre jobb kedvük támadt az elfo­gyasztott italtól és hangosan csiviteltek anyanyelvükön, az­tán megkérdezte: — Lányok, nem akarna va­laki mégis vendégem lenni az éjszaka? Mind a két lány leugrott az ágyról, csak Ti-ti maradt a helyén. A lányok egyszerre nyúltak a jóképű tiszt karja után. Lafarte néhány percnyi Vidám habozás után karonfog- ta az egyik lányt és kilibbent vele a betegszobából. Mintegy negyedóra múlva az irodave­zető őrmester kopogtatott be, s néhány perc után elvonult a másik lánnyal. Ti-ti valamit mondani akart, de ott volt még Hargitai. Az egészségügyi egy nagy pohár pálinkát töltött társának, aki azt azonnal be is vágta. Tánto­rogva az ágyához botorkált és csak úgy ruhástul ledűlt és ha­marosan mély álomba merült. Ti-ti félénken közeledett Ga­zsihoz. — Hallgass meg, Mihály! —; kérlelte. ; — Semmi beszélni valón k I egymással! — mondta nyersen; a másik. | — Tudom, amit látsz, az el-; keserít, de — közelebb húzó-; dott a fiúhoz — eddig nem be-l szelhettem.., Semmit se; higgy!... Én nem dobtam oda; magam a haramiáiknak.. .1 Egészségügyi vagy, bármelyik; az Országos Takarékpénztár 750 millió forint hitelt adott, s ebből 15 600 lakás építését kezdték meg. A családiház-építők körében egyre kedveltebb a csoportos építkezés. A KISZ szervezésé­ben például Pécsen hetven la­kás, Kiskunhalason 30 ikerház, Zalaegerszegen 72 lakás épül ily módon. (MTI) a sok-sok képen megelevened­nek a legnagyobbak: Blaha Lujza, Jászai Mari, Márkus Emília, Varsányi Irén, Odry Árpád, Ujházy Ede, Pethes Im­re, Csortos Gyula, Kabos Gyu­la és mások alakjai. A könyvet Hont Ferenc, a Színháztudo­mányi Intézet igazgatója szer­kesztette, s az intézet munka­társai írták. (MTI) meggyőződhetsz i pillanatban róla. | Gazsó a lányra bámult, ami-; kor újra zörögtek az ajtón. Dü-t hősen ugrott oda. | — Nem engedhetek be sen-; kit — mondotta türelmetlenül; —, a lányok fáradtak. | — Fogadjunk, hogy been-; gedsz — hallatszott kívülről —,; Hauswirth vagyok, a pékmes-t ter. | — Mit -akarsz? 1 — Ne félj, nem a lányaid-} dal akarok társalogni — man-; dotta sunyin, miközben futó; pillantást vetett Ti-tire. At megígért két üveg pálinkáért; jöttem... § — Miféle pálinkáért? — Hát azért a két üvegért,; amelyet ígértél... Emlékszel,} nem? ... Azt ígérted, hogy ha} holnap nem megyek a parancs-* nőkhöz jelentést tenni, újabb} két üveg pálinkáit kapok.. .1 Vagy elfelejtetted volna? ... | — Te aljas!..; Te!... } — No azért ne szidj en-| gém!... Ha akarod, el is me-; hetek... ; (FolytaljukJ KERESÜNK azonnali belépésre út- és mélyépítési gyakorlattal rendelkező építésvezetőt, munkavezetőket, normást, előkalkulátort, anyagismerettel rendelkező anyagkiadót. Útiköltségeket csak fölvétel esetén térítünk. Somogy megyei Útépítő Vállalat, Kaposvár, Árok u. 4. Telefon: 20—65. (42628) A Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatósága értesíti a t. közönséget, hogy az 1962/63. évi színházi évadra 13 bemutató előadásra szóló bérletet bocsát ki. Bérletek igényelhetők a színház közönségszervező irodájába, valamint a színház jegyirodájában aug. 16-tól (Május 1. u. 23.). Egyben felhívjuk előző évi bérlőink figyelmét arra, hogy előző bérleti helyeiket 1962. aug. 16-ig a színház fenntartja, 16-a után a nem igényeit helyeket más bérlők rendelkezésére bo­csátja. Felvilágosítás telefonon: 14-01, 11-03. (42626) ___________________________________________ _____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom