Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-11 / 187. szám
Szombat, 1962. augusztus 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy kaptafára ... NEVEZZÜK SÉMÁNAK, sablonnak vagy kaptafának, voltaképpen mindegy. A maga helyén mindegyik eszköz betöltheti feladatát, de a munkaversenyről ma már száműzni kellene a sablonokat, mert amellett, hogy semmi eredményt sem hoznak, lejáratják a szocializmus építésének kommunista módszerét, a dolgozók kezdeményezéséin alapuló szocialista munkaversenyt. Papíron versenyeznek az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat kaposvári kirendeltségének gépkocsizó brigádjai. Ezer jó ponttal indulnak negyedévenként a küzdelembe, s á különböző hiányosságokért 2—4—5—10 pontot levonnak tőlük. A legtöbb ponttal rendelkező brigád tagjai jutalmat kapnak .;. A versenykiírás — sokrétűsége ellenére — teljesen hasznavehetetlen. A baj onnan ered, hogy Budapesten, a központban készült. Sokat hadakoztunk a központi versenypontok és vállalások éllen, s akkor, amikor a dolgozók kezdeményezései alapján megszervezett munkaversenyről beszélünk, méltán mondhatjuk: megérett ez a sablonos versenymód az elfelejtésre, s legfőbb ideje, hogy a párt, a kormány és a SZOT irányelvei szerint indítsanak versenyt az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat kirendeltségén is. Ilyen versenypontok szerepelnek a kiírásban: az üzemanyagnorma túllépése 5 rossz pont; fegyelmi eljárások 5 rossz pont; ugyanannyit kap a társadalmi tulajdon ellen vétő is; aki pedig oktatáson nem vesz részit, az 2 rossz pontot kap. Viszont arról tájékoztattak minket a dolgozók, hogy a jutalmazásnál a legfőbb szempont az üzemanyagnorma megtartása. Ha az előírt meny- nyiségnél többet használnak föl, elesnék a jutalomtól. .Ellentét van a verseny elmélete és gyakorlata között. A föltételek szerint a legtöbb jó pont birtokosainak megjár az anyagi ösztönzés, ám hiába éri el valamelyik brigád a legmagasabb pontszámot, ha az anyag- normát túllépte, nem kapnak jutalmat a dolgozók. Maguk a brigádtagok sem érzik ezt a módszert ösztönzőnek, hisz figyelmük csupán a versenynek egy pontjára, az anyagnormára irányulnak, de — mint kiderült — képtelenek ezt megtartani; Az ásó negyedévben például csupán egyetlen gépkocsinál sikerült ez. ORSZÁGOS NORMÁK SZABJAK MEG, hogy kilométerenként mennyi olajat, gázolajat fogyaszthatnak a gépkocsik; Köztudomású, hogy a fogyasztás mértékét sok tényező befolyásolja: a külső hőmérséklet, az útviszonyok, a megállások gyakorisága stb. Megyénk útviszonyai megfe- hetősen változóak. Sokfelé földúton kell járniuk a gépkocsiknak. A városban tejet vagy sört szállító autók majd minden sarkon megállnak, tolatnak, újra indítanak, s egyéb — kevés kilométert jelentő, de sok üzemanyagot igénylő — munkát végeznek. Több üzemanyag fogy el a kátyús makadámúién, mint a sima aszfalton. Éppen ezért az üzemanyagnormát helytelen sablonosán megállapítani, azt a gépkocsik feladata (pL tej- szállítás) és munkaterülete után kellene megszabni. S mert a munkaverseny e pontjának célja az üzemanyaggal való takarékoskodás, nem ártana egy adagolóbemérőt juttatni a kaposvári kirendeltségnek. Feltehető ugyanis, hogy a gépkocsik adagolói nem pontosak, és egy műszer jelentős üzemanyag-megtakarítást eredményezne. A versenyfeltételek egyik pontja szerint a szolgálatból elkéső dolgozó négy rossz pontot kap. A kirendeltség járművei Csurgón, Siófokon, Balatomiboglárom stb. dolgoznak. Vajon ki tudja ellenőrizni ezeken a helyeken, hogy idejében megérkeznek-e a gépkocsivezetők? Munka versenyről beszélünk és arról, hogy az csak akkor lehet eredményes, ha a dolgozók kezdeményezései és vállalásai alapján szervezték meg. Jelenleg a szerelők és a műhelyi dolgozók semmilyen versenyben sem vesznek részt, még csak prémiumfeltételeket sem tűztek ki számukra, pedig tőlük is függ a gépkocsik üzemképessége vagy az állásidő csökkentése. A versenynek a terv teljesítésére, anyagtakarékosságra, biztonságos munkára kell ösztönöznie a dolgozókat, ám erre egyáltalán nem serkent a központi versenykiírás. HA MAR EGY KISSÉ KÉSÖN IS, de a vállalat illetékes vezetőivel és az ÉDOSZ megyei bizottságával közösen új alapokra kellene helyezni a munkaversenyt, mert a mostani forma — mint az eredménytelenség is mutatja — elfojtja a dolgozók versenyszellemét, s a célok elérése helyett csupán az adminisztrációt növeli. Roland Ferenc Mi : i si '*& r * >4- b;y- '■--•TV/y». * Saláta volt a kapolyi Üj Élet Tsz földjén, s most a másodvetést, a zöldbabot kapálják a kertészeti brigád tagjai. A föld ezúttal sem fukarkodott... A legnagyobb segítséget a leggyengébbeknek „Egy hónapig beteg leszek 66 Szórakozottnak látszó, cső- nadrágos fiatalembert szólít meg a szakszervezeti székház kapujában Gróf elvtárs, a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat igazgatója: — Fiam, úgy látom, magával csak levél útján tudunk érintkezni, olyan ritkán jár be az üzembe. A fiatalember inkább vállrándítva, mint nyájasan felel: — Hát pedig most sokáig nem is megyek, mert beteg leszek. Így: »Beteg leszek.« Az igazgató tovább kérdez: — No és a papír a beteg- állományba helyezésről? A fiatalember a zsebében kotorász, orvosi recepteket vesz elő, de kiírásról ezekben egy szó sincs. — Mégis meddig lesz beteg? — Hát egy hónapig biztoS ezt olyan természetességgel mondja, mintha legalábbis arról kérdezték volna, hogy mit csinál vasárnap délután: meccsre avagy moziba megy. Az igazgató elbúcsúzik tőle, de érzem, hogy nagyon bántja a dolog. — Régen rossz lenne, ha sok ember vélekedne így a közösség iránti kötelességről. Itt van ez a fiatalember: olyan könnyedén veszi az egészet, nem érdekli semmi, felőle talán össze is dőlhetne az üzem, talán nem is gondol arra, hogy másoknak kell ellátniuk az ő dolgát, mert a betegség miatt kiesők helyébe nem vehetünk föl munkást. S az ilyen fas létszámú üzem, mint amilyen a mienk is, bizony nagyon megérzi, ha csak kót-három ember hiányzik is. Visszaidézem a fiatalemberrel folytatott beszélgetést. Fáj a feje, nem bír dolgozni — panaszkodik. Nem vitatjuk betegségét, de legalább látnánk rajta, hogy bántja őt, hogy hiányzik neki az üzem, mert már mielőbb szeretne dolgozni, társaival együtt lenni. De bizony ennek halvány jelét sem tudtuk fölfedezni arcán s abban, ahogyan nyilatkozott. S ez a bántó: a közöny, az érdektelenség. Ezért értettem meg, hogy miért gyűrődöitt ráncba az igazgató homloka. V. J. Mennyi műtrágyát kaptak? Államunk tetemes összeget fordított arra, hogy a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodási eredménye mielőbb legalább közepes szintre emelkedjék. Szinte felbecsülhetetlen pénzbeli támogatást kaptak ezek a gazdaságok. A segítség- nyújtás azonban csak akkor lesz igazán teljes értékű, ha más vonatkozásban is megkülönböztetett gonddal foglalkozunk a gyenge szövetkezetekkel. Közismert dolog, hogy a termelési eredmények, a termésátlagok növelésének egyik alapvető feltétele a jó erőben levő termőtalaj biztosítása és a növény műtrágyaigényének kielégítése. Somogy az idei első félévre 2131, a második félévre 2148,5 vagon vegyes műtrágyát kapott. Elosztásakor több szempontot vettek figyelembe: a terület, az egyes intenzív kultúrák nagyságát, az áruértékesítési előirányzatot, a termelési szintet, az állattenyésztés helyzetét és a tájegységet Arra törekedtek, hogy a gyengén működő gazdaságok igényeit minél teljesebben kielégítsék. Előnyben részesüllek A nagyatádi járásban tavaly arányosan osztották el a műtrágyát. Az idén igyekeztek előnyben részesíteni a dotált szövetkezeteket, a csökölyi Hetedik Pártkongresszus, a seges- di Üj Élet, a rinyaszentkirályi Rinyavölgye és a taranyi Május 1. Tsz-t. Valamennyien szembeötlően több műtrágyát használnak fel, mint a múlt évben. Taranyban például Tavaly 118 kiló műtrágya jutott egy holdra, az idén — minthogy teljesítették kérésüket, sőt még a pótkeretből is kaptak 150 mázsa nitrogént — egy hold szántóra 157 kiló műtrágya jut. A segesdí Üj Életben a múlt év őszén 52 kilót terveztek egy holdra, de mivel a pótkeretből is kaptak, így holdanként 66 kiló műtrágyát szórhattak ki. Az idén ez a mennyiség több, mint kétszeresére emelkedett: 152 kiló műtrágya jut egy-egy holdra. Nem sokkal kevesebb ennél az a műtrágya, amelyet a Bala- tonújlaki Üj Élet, a buzsáki Munka Harcosa és a táskái Rákóczi Tsz kapott. Valameny- nyiüknek kiutalta a fonyódi járás az igényelt mennyiséget* sőt Balatonújlakon a pótkeretből is akartak adni, de a tsz — anyagi helyzetére hivatkozva — nem fogadta el. A somogy- aszalói Béke Tsz tavaly 519 mázsa műtrágyát kapott, az idén 1255 mázsát. Minden bizonnyal meglesz a látszata annak, hogy — a kaposvári járási vezetés jóvoltából — kétszer annyi műtrágyát használtak fel, mint tavaly. A siófoki járásban Bálványosnak 1961-ben egy holdra 49 kiló, az idén pedig 108 kiló műtrágyát adtak. Kőröshegyen ez évben 130 kiló műtrágyát hasmáinak fél holdanként. A tabi járásban a gyenge tsz-ek a járási átlag — 49,9 kiló — felett, 51,6 kiló műtrágyát kaptak holdanként az első félévben, a másodikban pedig 53,5 kilót. Az a cél, hogy a gyengék legalább 35—40 kiló műtrágyával többet kapjanak* mint a többi gazdaság. Gondot okozott az elosztás Ha a marcali járás három gonnal, de kérésüket nem te!» 44/B-s szövetkezetét vizsgál- jesítették. így holdanként mindössze 48 kiló nitrogén jujuk, rögtön szembeötlik, hogy a járási átlaghoz viszonyítva milyen alacsony első féléves műtrágyakeretük. A böhönyei Szabadság Tsz-ben 49, a libic- kozmaii Zöldmezőben 29, a mesztegnyői Ladi János Tsz- ben 55 kiló műtrágya jutott holdanként, míg a járási átlag 60 kiló volt. Azzal' magyarázzák ezt a szintkülönbséget, i hogy a műtrágyát elosztották, megállapították ♦ még Guzi Mihály Bscze Károly: égíonísf a — Semmi... De várjon csak, nem hagyom magam olyan könnyein lerázni. Mondja, mi bántja? . -.. — Komolyan mondom, semmi!... Csak egy kicsit elgondolkoztam.-,. Megérkeztek az újoncok ... Bizonyára van közöttük honfitársam is.; s Visszagondoltam az én ideér- kezésemre ... Sőt... Vissza tovább ... gondolataim mesz- sze szálltak, egy távoli országba ... — Á... a honvágy! — Igen, hadnagy úr. Nem szégyellem. Honvágyam volt — És talán van is... — Bűn ez, hadnagy úr? Önnek még nem volt soha? — Elmondtam az élettörténetemet. Honvágy? Nem! Nekem nincs honom. Ha életben maradok, elmegyek messze, ki tudja hová ... Idegen földre ... Egyébként, ha egyáltalán segít ez valamit honvágyán; társat kap. Egy magyar fiút. — Társat? ... Hiszen alig van már beteg ... — Tudom. De colonel Simon mégis úgy intézkedett, hogy ez a fogtechnikus ide kerüljön maga mellé... Semmi másért, csak mert magyar. — Igazán köszönöm ... — No... két magyar dolgozik majd együtt.. Talán csökken majd honvágya is. — Tal án..; És hol van most a segítőtársam? — Benn a kapitánynál. De azonnal itt lesz. Nem kellett sokáig várni. Az új fiú néhány perc múlva kijött a kapitányirodájából és egyenesen Gazsóék felé tartott. Hamarosan megtörtént a bemutatkozás. A fogtechnikust Hargitai Jánosnak hívták, székely földről került közvetlenül a háború után Nyugatra. Sokáig hányódott ide-oda, végül a légióban kötött ki. — Fedig a székelyek híresek csavaros észjárásukról — nevetett Gazsó —, mégsem boldogultál Nyugaton? — Gúnyolódsz? — kérdezte élesen Hargitai. — Nem. Ne haragudj.. A hadnagy hamarosan eltávozott, Gazsó és Hargitai pedig megvacsoráztak, majd a fogtechnikus indítványára beültek a kantinfca. Ha egy »öreg« és egy fiatal légiós beszélget, mindig az öregebb viszi a szót. Beszél, beszél, az újonc meg szájtát- va hallgatja. Gazsó azonban nem így tett. Hagyta beszélni Hargitait. Közben méregette, mérlegelte. Beletette a mérlegnek abba a serpenyőjébe, amelyben az öntudatra ébredt légiósokat kell mérni. Azonban Hargitai nem ütötte meg a kívánt súlyt. Az új fiú beletörődött helyzetébe, szinte megváltoztathatatlannak tartotta azt. Kalandot, élményt várt távol-keleti szolgálatától, öt év után pedig munkát, rendes, gondnélküli életet Franciaországban..; Kétoldalúnak látta a szerződést... A francia állam — szerinte — be fogja tartam, amit ígért, neki is teljesítenie kell tehát kötelezettségét. És ő helyt is akar állni, bárhová ;s ocztiák! Különösebben nem örül, hogy egészségügyi lett, de ha úgy mielőtt látják helyesnek, hát ott tel-» volna, hogy melyik gazdaság jesít szolgálatot..: t kap majd állami dotációt. PeGazsó újabb liter bort ren-j dig a járási mezőgazdasági delt; I osztály tisztában volt azzal, — No, de pajtás — tiltako-í hogy ezekben a tsz-ekben zott a fogtechnikus. — Ilyen-} gyengék a gazdálkodási ered- kor az újoncnak dukál fi-| eredmények, tehát hatékony ab- zetmie!;:. ? ban kell segíteni őket. Az év — Hagyd csak — mondta? második felében némileg ja- csemdesen Gazsó. — Majd leszjvult a helyzet, de az elosztás még alkalom, hogy fizethess.? igy is nagy gondot okozott, Mondd, mióta vagy te távol? . ., , . Magyarországtól? [ mert a járás száz vagonnal ke— Három és fél éve. ?vesebb műtrágyát kapott, mint — És nem volt még honvé-? amennyit igenyeltek így Bogyad soha? ? hönyének 74, Libickozmanak — Ritkán.;, nagyon rit-j 45, Mesztegnyőnek 56 kiló műkán. Különben is, az a rész? trágya jutott a közös szántó már nem Magyarország... Én; minden holdjára. Tehát több, a bocskoros oláhokkal nem t az első félévben, annak vagyok hajlandó egyuttmu-? ............... KQ k ödni. S ellenére, hogy a járási atlag 59 _ Ab£ ... | kilóra csökkent. A szövetkezeG azsó töltött mindkettőjük; teknek az a véleményük, hogj poharába. ? az igényeket így is ki tudják — No. egészségünkre! .elégíteni. Hamarosan otthagyták a? Különösnek hangzik, ha azt , ,, „ , »mondjuk, hogy Zákányban az mulatozokat.; Gazsó meg- | segített az idén, hogy 1961-ben mutatta Hargitai fekhelyét és |mUlasztást követtek el. Pedig nyugalomra tértek; fígy volt. A múlt évben ugyan• * * | is csak egy részét használták , - tfel a kapott műtrágyának, s Másnap reggel mar a lócán |mintegy 250 mázsa raktáron ült a két egészségügyi és nezte »maradt. Az idén 721 mázsát a karaván készülődését, ami-?biztosítottak nekik. így a szánkor három csinos anßmita lány J tóterület minden holdjára kel?lő mennyiséget, 1 mázsát ad- kozeledett féléjük. ihatnak. Örtilos, ha a műtrágya Gazsó majdnem felugrót t ? mennyiségét vesszük figyelemmeglepetésében. ?be, elegendőt kapott. Viszont Az egyik lány Ti-ti volt. fkevesebb nitrogént szállítottak ? nekik, mint amennyit kértek. (Folytatjuk.) »Utólagosan igényeltek egy vatott, holott — tekintettel az intenzív búza termelésére — jóval többre lett volna szükségük. A barcsi járásban a közös szántóterületen 113 kiló vegyes műtrágya jut holdanként. Ezzel szemben mi a helyzet a gyenge tsz-eknél? A lakócsai Március 15. Tsz-ben 84, a po- tonyi Petőfiben 91, a bélavári Hetedik Pártkongresszus Tsz- ben 141 kiló műtrágyát használnak fel egy-egy holdon. Az első két szövetkezetben tehát kevesebbet, mint amennyi a járási átlag. Pedig például Po- tonyban is elkelt volna még nitrogén, káliumból is a tervezett 9,8 helyett csak 8 kilót kaptak holdanként. * * * összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy általában mindenütt nagy gondot fordítottak a külön is támogatott szövetkezetekre. Az igényelt műtrágya biztosításával azt a célt szolgálták, hogy minél több termést takaríthassanak be ezek a gazdaságok, hogy a pénzbeli segítség még teljesebb, hathatósabb legyen. Vörös Márta fl sztá'ingrádi csata 20. évfordulója A Szovjetunióban augusztus 25-én széleskörűen megemlékeznek a hitleri fasizmus sírját megásó sztálingrádi csata 20. évfordulójáról. A. le<felkeseredettebb összecsapások helyén az elesett szovjet hősöknek hatalmas emlékművet állítanak A volgográdi tanulók 240 különleges osztagot szerveztek, ezek fölkeresik a történelmi ütközet színhelyét, találkoznak a veteránokkal, föl- jegyzik visszaemlékezéseik■>*. dolrumentumokat, naplókat ps fényképeket gyűjtenek a csata krónikájának megírásához,
