Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-10 / 186. szám
Péntek, 1963. augusztus M. 3 SOMOGYI NÉPI.AP WMMWmMH rok állták el az útját Beért Istvándi tapasztalatok és tanulságok A tanács és a termelőszövetkezet MŰVÉSZETRŐL beszélgetők körében gyakran hallani: — Mi, somogyiak olyan szegények vagyunk műemlékekben, és érdekességeink sincsenek __ H a a somogyi ember »-idegenben-« jár, csodálkozva látja, hogy Pécsen, Veszprémben vagy másut hány ház íalát díszíti tábla: »műemlék.-« Pedig nem vagyunk szegények mi sem. Vannak műemlékeink, és vannak érdekességeink. Most, hogy végre megkezdődött a szakszerű műemlékvédelem, megindult a szervezett régészeti kutatás, most látjuk csak igazán: nincs okunk a szégyenkezésre, ösz- szegyűjtöttünk néhány érdekes adatot megyénk történelméből. *** MIT REJT A FÖLD MÉLYE? Mi rejtőzik a dombok alatt? Milyen kor milyen emberei éltek itt valaha? A régész ásói nyomán napvilágra kerülnek a múltról mesélő kövek, várfalak, emberi csontok. Kevesen tudják* hogy éppen megyénk földje rejti a legtöbb római kori kincset. Az ősszel nagyszabású ásatás indul meg Heténypusztán. Célja egy római kori nagy kiterjedésű település feltárása.' Gyugyon népvándorlás kori, Andocson pedig rézkori temetőt találtak. Szálacskán kelta és római település nyomaira bukkantak. Vagy szóljunk Dennáról, a 700 éves faluról, mely a lipótfai erdőrengetegben rejtőzködött? S itt van a kaposszentjakabi ásatás. Mennyi emlék, mennyi történelem. Kaposváron a Pázmány Péter utca lakói talán nem is sejtik, hogy réz- és bronzkori településen emelték házaikat. ANNYI TÖRTÉNET és annyi szájhagyomány maradt fenn a somogyi betyárokról, hogy nagyon nehéz feladata van annak a kutatónak, aki az igazságot szeretné megtudni. Ki volt a leghíresebb somogyi betyár? A fáma szerint Sobri Jóska. Sobri kedvenc mulatóhelye a szántódi révcsárda volt Hogyan, hogyan nem, egy tény: ha itt mulatott, hiába törték rá az ajtót a pandúrok. Sobri »lakodalmának-« története nemzedékről nemzedékre szálló szájhagyomány volt. A híres betyárt három vármegyében körözték. Tapolca környékén egy egész század pandúr jutott a nyomába. Kitört azonban a gyűrűből, és Tihanyba menekült. Itt viszont állig fölfegyverzett hajdúk és pandú(Tudósítónktól.) A nagyatádi járási úttörőelnökség a Kutasi Állami Gazdaság kiskor pádi üzemegységében, a festői szépségű halastavak mellett rendezte be 55 úttörő részére az őrs- vezetőképző tábort. A pajtások tiz napot töltenek itt, és ez idő alatt a faluba a betyár, s az emberek mindenütt figyelmeztették: Ne tovább, lesnek rád, vigyázz az életedre! A nagy bajuszú Kaszás csendbiztos azzal fenyegetőzött, hogy a bajuszára akasztatja föl Sob- rit. De ő túljárt a csendbiztos eszén. »Hadicselt« alkalmazott. Jókedvű asszonyokat és férfiakat ültetett négy szekérre. Az egyik csinos leányt kinevezte arának, magát pedig vőlegénynek. Így ért a vidám menet a révhez. Sobri illő tisztességgel, bátor kézzel nyújtotta a kulacsot a csendbiztosnak. — Igyék már, tekintetes uram, az egészségünkre. Most van a lakodalmunk... Húzták a cigányok a jó talp- alávalót, táncra perdültek még a hajdúk és a pandúrok is nagy vígságban. Alkonyo- dott már, amikor Sobri újra megszólította a csendbiztost. — Szóljon át, tekintetes uram, hívja a révészt mert nem szeretnénk, ha itt sötétedne ránk. Kaszás csendbiztos fehér zászlóval Intett át a szántódi révhez. Eleget tett az invitálásnak is: néhány emberével együtt átment a lakodalmas menettel a szántódi csárdába. Ott azonban a gutaütés kerülgette. Alighogy beléptek a helyiségbe eltűntek a fehémé- pek, és néhány perccel később odaállt eléje a mosolygó betyár. — Becsaptam, de már megbocsásson. Sobri Jóska eszén nem lehet túljárni. A híres betyár 1837-ben Somogy és Tolna határán tűzharc közben halt meg, « » * »KEURÜSHIG«. Ki gondolna arra, hogy ez a szó Kőröshegyet jelent? Már egy 1082- ben kelt oklevélben is szerepel a kis község neve. Országos hírű büszkesége a falunak — jó bora mellett — a csúcsíves középkori templom, egyik legrégibb műemlékünk. A XV. században készült ferences szerzetesek számára. A mohácsi vész után leégett, és a hagyomány úgy tartja, hogy köveit a kaposvári vár építéséhez használták föl. A templom 1757-ig kiégve, fedetlenül állt, akkor hozatta rendbe szentélyét Széchenyi Antal földesúr. A templom falai, homlokzati ajtónyílása és ablakai eredetiek. A szentély jelenlegi ívboltozata azonban már a XVIII. században kégyakorlatt és elméleti képzést kapnak. Megismerkednek a pröba- barendszerrel, a követelményekkel és sok játékot tanulnak meg. Fölkereste a tábor lakóit Torma István elvtárs, a járási pártbizottság titkára, és válaszolt a pajtásokat érdeklő kérdésekre. Műemlékek, érdekességek __________________________ s zült. Az épületet az egyszerűség és a szabályosság jellemzi. * * • VALAMIKOR CSÁSZÁROK IS gyönyörködtek a somogyi táj szépségében. Légiók meneteltek Tiberius, Les- passianus, Vangio és Sidó vezetésével. Ebből a korból is nagyon sok érdekesség kerül elő. Régészek megállapították, hogy Sopronból Somogy, illetve Pécs érintésével a rómaiak hatalmas hadiutat építettek ki. A történelmi följegyzésék szerint megyénk nem közönséges provincia volt. A nagyobb helyeken cirkuszok, gladiátorok és állatviadalok szórakoztatták a népet. Itt székeltek a tartományi helytartók is. Érdemes még megemlíteni, hogy Augusztus és Gale- rius császároknak hatalmas nyaralója volt a Balaton mentén. • • • A KÖZELMÚLTBAN nagyszabású ásatás kezdődött megyénkben. Keszthelyi régészek hozzáláttak a XIV. századbeli Kereki katonavár feltárásához. Egykor Fejérkővárnak hívták ezt az erősséget. 1474-től nem tudunk a vár sorsáról, s a XVIII. század végére már romként említik. A feltárási munkálatok egészen bizonyosan sojg új adattal szolgálnak a történelmi miúlt Csaknem harminc oldalnyi írásos előterjesztés meg fél napot" betöltő tizennégy felszólalás — ennyit előjáróban a Barcsi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Istvándiban tartott ülésének »méreteiről«. Ez a fórum a helyi tanács tevékenységét értékelte. Az ülés előtt a választott járási vezető testület általános határszemlét tartott. Joggal állapíthatta meg később összefoglalójában Papp Ferenc, a járási tanács elnöke, hogy szép a határ, s a gazdag termést ígérő kukoricaföldeken, burgonyatáblákban benne van a helyi tanács jó munkája is. Az eredményeket nem túlozta el, azokat az egész falu összefogásának, a tsz-tagság dicséretes erőfeszítésének sikereként értékelte a járási vb. Nyomatékossan hangsúlyozta ezt felszólalásában Süveges Sándor, a járási pártbizottság osztályvezetője. Ami az idén Istvánéiban történt, az elsősorban a mezőn fáradozó asszonyok, férfiak keze munkáját dicséri. Hozzáértő vezetők — a szuloki elnök és mezőgazdász — irányítják őket. Ennek a megoldásnak útját minden erejét latba vetve egyengette a helyi tanács. így van összefüggésben az Üj Élet gazdálkodásának javulása az istvándi tanács tevékenységé- veL Valaki fölvetette a vb-ülé- sen: »Bárcsak egy évvel ezelőtt elemeztük volna itt, a helyszínen az istvándi valóságot; akkor korábban adhattunk volna segítséget a tanácsnak is, az Üj Élet Tsz-nek is.« Porrogi István darányi tanácselnök meg hozzátette: »Örülök, hogy részt vehetek ezen az ülésen, sok hasznos , tapasztalatot viszek magammal a tanács tömegkapcsolatának megjavítására.« Péter Mihály és Krisztián Ferenc járási tanácselnök-helyettesek egybehangzóan újabb gondolattal toldták meg a határozati javaslatot: »Az istvándi termelőszövetkezetet — amely soha nem érte el még a közepes színvonalat se, hanem mindig a leggyengébbek közé tartozott — a tagság a szuloki vezetéssel emelte föl a mélypontról, érdemes lenne ezt a kettős vezetési módszert járásunk más gyenge termelőszövetkezeteire is kiterjeszteni.« Lássunk néhány tényt az istvándi tanács gyakorlatából. Tavaly személyi ellentétek voltak a tanács és a tsz vezetői között, most az új tsz-veze- tés harmonikusan együttmű- koa..v a tanáccsal. Akkor hatásköri viták emésztették idejüket, ma azt keresik, hogyan oldhatják meg eredményesebben közös feladataikat. A múlt év őszén mindinkább elnéptelenedtek a tanácsülések, az idei tavasz óta nőtt látogatottságuk. Korábban is foglalkozott a tanács meg a végrehajtó bizottság a szövetkezet dolgaival, de javaslatai, útmutatásai csak papiron maradtak. Most nem így van. Sőt — amint a járási vezető testület figyelmeztetően megjegyezte — ezután kevesebb megbeszélés, értekezlet is elegendő lesz, hiszen alapjában véve egyenesbe jött a szövetkezet gazdálkodása, tehát a tanács és a vb a falut érintő más problémákat is gyakrabban tűzhet ülésének napirendjére. Csoda nem történt ebben a községiben, a tanács nem vitt végbe világraszóló dolgokat. A végrehajtó bizottság függetlenített vezetői — Kása István elnök és Hetzer István titkár — munkájuk homlokterébe a falu legfőbb gondját, a termelőszövetkezet megszilárdítását állították. A pártvezetőséggel egyetértésben februárban a tanácsülésen alakított bizottságot, hogy beszéljen a szuloki vezetőkkel. Szeitz István tsz-elnök és Petres Imre mezőgazdász megválasztásuk után nagy lendülettel láttak munkához. Hasznos javaslataikat, a szövetkezet megszilárdítását szolgáló elgondolásaikat a tanácstagok is népszerűsítették kisgyűléseken, csoportos megbeszéléseken. Hosszú évek óta nem volt ilyen eleven tömegkapcsolata a tanácsnak. Mezőgazdasági állandó bizottsága — amelynek munkájában tevékenyen részt vesz dr. Rönkös Ferenc állatorvos is — nagy ügyszeretettel foglalkozik a szövetkezet gazdálkodásának jövőjével. (Megteszi ezt akkor is, ha a bizottság egyik vezetője helyett a tanácselnöknek kell az előkészített napirendet előadnia.) A tanácstagok nemcsak másokat buzdítanak munkára, hanem többségük példaadóan dolgozik is. Kiss József, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese mindennapos munkás a tsz-ben. (Helytállására jellemző, hogy megüzente a helyszínen tartott járási vb-ülésre: nem tud eljönni, mert nem hagyhatja ott a cséplőgépet.) Gáli Imrő István a tavasz óta jött vissza falujába, sertésgondozóként és tanácstagként egyaránt példát mutat. Balogh József fizetségért a szövetkezet iparosbrigádjában, ingyenesen pedig a járdaépítés előkészítésében, a társadalmi munka szervezésében tevékenykedik. Gáli Imrő Jánosné baromfigondozó is legjobb tudása szerint képviseli választóit, és helytáll a munkában, A termelőszövetkezet állami szakirányításának joga a járási mezőgazdasági osztályra van ruházva. Ám 3 helyi tanácsnak is megvan a szerepe a tsz ügyeinek intézésében. S nemcsak joga, hanem kötelessége is őrködni a törvényes rendelkezések megtartásán. Istvándiban például Kosa elvtársiknak törődniük kell azzal, hogy a tsz-demokrácia követelményeinek megfelelően ne csak a tagságot, hanem a vezetőséget is rendszeresen hívják össze. Arra is figyelmeztetett a járási vb-ülés, hogy minden tanácstag adjon számot munkájáról választóinak. A tanács függetlenített vezetőinek a dolga elsősorban, hogy jobb belátásra bírják a választott testületben azokat, akik a kákán is csomót keresnek, és gyakran akadékoskodnak. Falun a tanács meg a termegismerésóhez. Németh S.—Pole» Gy. "■ .....T - y—w.v ■ V VA- V.. V • ■ .. V.-M ásodszor kapálnak a taranyi Május L Tsz kertészetében. A 80 holdas kertészet — a késői virágzás ellenére is — szép jövedelmet ígér. Őrsvezetőképző tábor Kiskorpádon Guzi Mihály — Becze Károly: egionisf a i ♦ te teljesen elszigetelte a né-j met... A hadnaggyal?...? Nem, íj erről szó sem le-j hét!..: A hadnagy megért- bizonyos dolgokat, harcol ér-? te a kapitánynál, de ezt nem? értené meg- .. Ebben a do-| logban egy fikarcnyit sem tá-s mogatná..: Igaza van Lhan5 Nungnak: a hadnagy hurna-J ndzmusa Európa határán vé-J get ér... A bennszülöttekkel? szemben kíméletlen... És| minden bizonnyal kíméletlent lenne azzal szemben is, aki? kapcsolatban van a bennszü-! lőttekkel... Nem, a hadnagy? nem segítene!... Hát akkor?? Szökni? ... Hauswirth árgus! szeme elől most már nagyon? nehéz..; ? Észre sem vette, hogy vala-t ki megáll az asztal mellett. ? — Hát maga? — nevetett aj hadnagy. — Teljesen el van? merülve gondolataiban. Ilyen? gondterheltnek még nem lát-» tam ... Mi lelte? ... melőszövetkezet munkája elválaszthatatlanul összekapcsolódik, A tanácstagok zöme tsz-gazda is. Más érdeket nem képviselhetnek az államhatalom helyi szervében sem, mint amiért a szövetkezetben dolgoznak: szorgalmas munka árán megteremteni jobb életüket. Istvándi határát az istvándiak az idén mintha újjávarázsolták volna. Épül, szépül falujuk is: díszes buszvárót létesítettek, és járdát csináltak. Nagy utat tettek meg fél esztendő alatt. Ám ne feledjék, hogy az eddiginél semmivel sem kisebb horderej ű feladat vár rájuk: az elért eredmények megszilárdítása és további sikerek kivívása. A termelésben is, a vezetők és vezetettek kölcsönös bizalmának erősítésében is. A tanácsra és a termelőszövetkezetre egy— Eh! Marhaság! Hát van ennek valami jelentősége? Öt fél kenyér a szobájában... Megszáradtak és kész! Ki tud ebből valamit kisilabizálni?!... De nem. Nem szabad ilyen könnyedéin elintézni!... A német ravasz ember, valamit csak kiokoskodik ... Aztán a hadnagy szavai jutottak eszébe, amit a felderítésről visszatérve mondott: »Mintha előre értesítette volna őket valaki«. Nem, nem szabad, hogy a német beszéljen ... Több apró kockát összeillesztenek és ezekből kialakul valami... Szálanként,' fonalanként felgöngyölítenek mindent... Nem szabad, hogy a német beszéljen!... Nem szabad, hogy a német... Agyán végigsuhant egy gondolat... Megborzadt. Nem szabad, hogy a német beszéljen ... Nem szabad, hogy beszéljen! Igen, a német ez esetben sem beszélne... Ez esetben elhallgatna örökre. A székre rogyott, fejét tenyerébe rejtette... Nem ... Nem akart embert ölni!... Úristen! Már csak egy fél óra ..; Mit csináljon? .. Fil- lanatnyilag talán mégis az lesz a leghelyesebb, ha odaadja neki a két üveg pálinkát. Ezzel egy kis időt nyer... De mennyit? Mindegy. Időt. Ez a lényeges! Gyorsain odaugrott a szekrényhez, s előkeresett két üveg pálinkáit. Már majdnem letelt az egy óra, amikor benyitott Haus- wiirth szobájába.;. * * * A tank zúgása egvre erősödött. Néhány perc '’múlva a karaván büszkén, méltóságteljesen befutott az erőd udvarára. Vezényszavak hangzottak, a légiósok leugráltak ' a kocsikról, és tódultak a kantin felé. Percek alatt hatalmas zsivaj és dáridó keletkezett... Az újoncok már tudták, kik azok, akik ittmaradnak és kik mennek tovább, Bán-Kán felé. A régiek az újakkal . barátkoztak ... Amazok kissé fölényesen viselkedtek, elvárták, hogy a most érkezettek fizessenek, ezek viszont tisztelettel vegyes csodálkozással hallgatták amazok távol-keleti élményeit;;. Gazsó egykedvűen nézte a sokadalmat a betegszoba előtti lócáról. Késő délután volt, tulajdonképpen már semmi dolga nem akadt az egészség- ügyi szobában. Elmehet ett volna ő is a kantinba, de semmi kedve nem volt hozzá. Még mindig az előző napon történtek hatása alatt állt. Sőt, némileg talán bonyolultabb is a helyzet... Ezen a reggelen ugyanis már nem ment a pékségbe kenyérért, hiszen tudta, hogy a német készenlétben áll, és minden lépését figyeli. Ha elmegy, esetleg elárulja magát és Lhan Nungot is bajba sodorja. ;. És így? ... Hátha nagyobb hibát követett el azzal, hogy nem ment el? .;; Nem tudta megállapítani, adott helyzetben mit kell tennie? ... Magányt, végtelen egyedüllétet érzett, füle mellett hatástalanul suhantak el a kantinlból kiszabadult dalok ... Olyan jó volna megosztani a gondot valakivel!.. De kivel? Lhan Nungot »sags» Gazsó zavartan kapta fel a? fejét. — Á... semmi, hadnagy? úr..; No, megérkeztek? ... ? Nem volt semmi baj? (Folytatjuk.) ? aránt vonatkozik ez. Hiszen együtt él, közös célért küzd — a maga sajátos módszereivel — a tanács és a termelőszövetkezet. Kutas József
