Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. an gusztus ft FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag Carmen Jones Mintegy 10 000 kg illő olajat termel az idén a" X '' Állami Gazdaság ■ . > * «. „ . 'W: ■ Bizet operájának modem változata szí­nes, szélesvásznú amerikai filmen. Fő­szereplői: a Taman- gó című nagy sike­rű filmből ismert Do­rothy Dandridge né­ger színésznő és Har­ry Belafonte énekes színész. Carmen ejtő­ernyőgyári munkás­nő, hevesvérű, lobba­nékony lány, aki ját­szik csak a fér­fiakkal. Joe, katona — tizedes —, vőlegé­nye Carmen egyik munkatársnőjének. Carmen szemet vet a a fiúra, sikerül is meghódítania, ám — akárcsak az opera forgatókönyvében — hűtlen. A féltékeny Joe gyilkol, s Car- mennel együtt Chica­góba utazik. A nő hűtlenségét Joe ott sem tudja elviselni, s elkeseredésében meg­fojtja a lányt. (Tudósítónktól.) A Daránypusztai Állami Gaz­daság 3000 holdnyi területé­iből 870 holdon termesztenek ^illóolaj- és gyógynövényeket. 5Az illóolajosok közül a fő nö- svény a francia és az angol le- 5 vend ula, valamint a musko- stályzsálya. De tekintélyes te- jrületet foglalnak el más illó- 5olaj-növények is, mint pl. a «tárkony, az izsóp, az angelika, ja lestyán, a menta, a korian- ?der, a fűszerkömény, a római jés székfűkamillda, az inisz stb. A gyógynövények közül <anyarozsot, fekete ribizlit, ka- Jkukfüvet, macskagyökért és ^digitálist termelnek nagyobb 3területen. A gyógynövényeket <a Herbária Gyógynövényfor- Jgalmi Vállalatnak, a lepárlóit «illóolajakat pedig — amelyek­ének nagyobb része exportra ikerül — az Illatszer és Koz- Smetikad Vállalatnak szállítják. 5 A múlt évi lepárlás eredmé­nye mintegy 10 000 kg illó­olaj volt. Az idén is hasonló eredményre számítanak. A kö­zelmúltban kezdték meg éjjel­nappali műszakban az illóolaj­növények lepárlását. Nemrég helyeztek üzembe egy új lepárlókazánt, így be­vezethették a paprikaolaj ext- rahálását, a közeljövőben pe­dig Gulyás András vegyész- mérnök irányításával megkez­dik a különféle extraktumok előállítását is. A fejlesztéssel párhuzamosan nagyobb ará­nyú telepítéseket kezdenek. Másfél ezer holdra növelik az illóolaj- és gyógynövényül- tetvények területét. 1440 négyzetméter alapterü­letű üvegházaikat — melyek­ben ez ideig főként paradicso­mot, paprikát és virágféléket termeltek — ez év őszén tel­jesen gombatermesztésre állít­ják be. Szabad Ifjúság Viharok bolygója Milyen fába nem csap a villám ? Szovjet színes film. Képünkön: Jelenet fantasztikus történetből. film­Dr. Flórián Endre, a Meteo- {rológiai Intézet tudományos ^munkatársa hasznos tájékoz- 5 tatást adott a villám termé- jszetraj zárói s néhány jó ta- ínácsot a villámcsapási ve- jszély csökkentésére. Mivel a villámcsapás rend­szerint néhány milliomod má­sodpercig tart, csak megelőző ^védekezésre gondolhatunk: a «nagyobb zivatarok idején 5olyan helyre húzódjunk, aho- 5va »nem szívesen-« csap le a ) villám. Régi pusztai pászto- ?rok évszázados tapasztalatok «alapján ismerték már a vil- 5 lám járta helyeket, fákat. A «növényzet kialakulását befo­lyásoló talajminőség lehet az joka annak, hogy például a ^fenyőfák, továbbá a nyár-, a «kőris-, az akác- és a tölgyfák 5igen sok esetben kapnak vil- jlámütést, míg a vadgeszte- 3 nyék, a bükkök és az égerfák OOOOOOOOOOC)O<X)OCXXXXXXX3OOOOC0OOOOOOOCOOCOOOOCXXXXXXXXXX: XXXXXXXXXXXKsokkal ritkábban. A patakok, vízerek közelé­ben — mivel itt nagyobb a talaj áramvezető képessége zivatarok idején ne tartóz­kodjunk. Ugyancsak kerüljük a vasútvonalakat, különösen, ha telefon- és távíróvezetékek kísérik. Sík vidéken ne ma­radjunk állva közeli zivatar­ban, ne képezzünk »kiemel- , - „ .... kedő tereptárgyat.« Viszont is reszt vesz a vadkacsaloves- vasúti személykocsiban ­Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet Cape Canaveral (MTI). Kedden első ízben végezte^ kí­sérletet egy új típusú Polaris-ra- kétával, amelynek hatósugara — a tervek szerint — 4500 kilométer lesz. Az első kísérletnél a rakétá­nak 3000 kilométeres távolságot kellett volna megtennie, de a má­sodik lépcső működésbe lépése után három másodperccel techni­kai hiba keletkezett, így a rakéta' nem érte el a kitűzött távolságot. A tengeralattjárókon jelenleg al­kalmazott Polaris-rakáték hatósu­gara 2700 kilométer. Az új típusú rakéta a Polaris—A—3 nevet vise­li. Megkezdődött a vadászati idény a több mint 80 000 holdas hor­tobágyi vadrezervátumban. Augusztus 1-én megjelentek az első vadkacsázók. A hazai vadászokon kívül sok külföldi ben. amelynek fémburkolata van — nyugodtan ülhetünk: az esetleges becsapó villám a fe­lületen leszalad a sínekbe, illetve a földbe. Mozgó gép­kocsiban sincs különösebb villámveszéiy; éppen a gyors mozgás miatt nem tud körü­lötte kialakulni az úgyneve­zett erővonal-rendszer vagy ionköd. Zivatarok idején nem aján­latos szabadban a fürdés, mert vízre gyakran csap le a vil­lám, s a szerteszóródó villa- mosáram-fonalak útja kiszá­míthatatlan. További jó tanács, hogy zi­vatarok idején ne telefonál­junk, az antennás rádiókat feltétlenül kapcsoljuk ki, az antennát földeljük. Akis, úgy­nevezett megosztásos áram­ütés is tönkreteheti a készülé­ket. Villámhárító közelében ne álljunk villámveszély ese­tén: a 10 000—20 000 amper erősségű áram könnyen kiá­gazik, s már néhány száz am­per is halálos ütést okozhat. Épületben legnagyobb a biztonság, ha magunk nem nyitunk utat a villámnak. A házak belsejébe látogató úgy­nevezett gömbvillámok útját rendszerint a légáramlások szabják meg: ajtón, ablakon, kéményen átfutó légáramlás, »-huzat« is elég a mozgatásuk­hoz. A TITOKZATOS A közelmúltban ismét a nemzetközi érdeklődés közép­pontjába került Tajvan, ez a Kuomintang-kalózok által bi­torolt terület, mely hosszú^ évek óta a népi Kína ellen megújuló csangkaisekista pro­vokációk központja. Tajva­non, Kimoj és Macu szigetén ismét fenyegető csapatössze­vonásokat hajtottak végre az Egyesült Államok Kuornin- tang-bábjai, s mint már ilyen­kor történni szokott, az ame­rikai 7. flotta is megjelent a láthatáron. Ezek az időnként megismétlődő esztelen provo­kációk tették immár egy év­tized óta izzó földdé, a fSld- ikerekség egyik viharsarkává, veszélyzónájává az álomszi­getnek nevezett Formozát. King elválaszthatatlan része Tajvan ősi kínaiak által la­kott terület. Kolumbusz még nem fedezte föl Amerikát, amikor a szigeten már kí­naiak éltek. 130 kilométerre Van a kínai szárazföldtől, hosszúsága 394, szélessége 122 km, területe 36 000 négyzetki­lométer, lakosainak száma több, mint nyolcmillió. Ennek kilenctized része kínai, a töb­bi japán, maláj, vietnami. A szigetről, melynek neve »te­raszos öböl«-t jelent, már a Han- és Szan-dinasztiák ko­rából származó krónikák is megemlékeznek. Tajvan népe mindig együtt harcolt a töb- , , kínaival a nemzeti ügye- ' ÍQU az úgynevezett ópiumháború idején (1839— 42) önkéntes osztagokkal vett részt az angol imperialisták elleni harcban. De menjünk most egy kissé vissza a történelemben a XVI. század végére. Európai hajósok, portugál tengerészek első ízben 1590-ben pillantot­ták meg ezt a gyöngyszínű ködpárába, mint csodálatos fátyolba burkolt szigétet, ég felé ágaskodó szikiéit, záto­nyokkal csipkézett partjait. A portugálok nevezték el Taj­vant Formozának, ez az á nyelvükön gyönyörűt jelen­tett. A költők által sokszor meg­énekelt álomszigetért gyak­ran folyt a vér a századok fo­lyamán, hiszen a gyarmatosí­tók egymás után igyekeztek rátenni kezüket. 1624-ben a hollandok megkísérelték meg­vetni itt lábukat, majd a spa­nyolok szállták meg. 1641-ben a spanyolokat kiűzték, és visszatértek a hollandok. Hu­szonegy évvel később azon­ban felszabadították a szige­tet a kínai seregek. A japánok után a gyűlölt Kuomintang-uralom A múlt század utolsó ne­gyedében Japán intézett meg­újuló támadásokat Tajvan birtokéért. 1874-ben kudarc­cal végződött kísérletük. Húsz évvel később azonban megis­mételték támadásukat, és az 1895-ös békeszerződéssel a sziget is japán kézre került. Mikor a szerződést nyilvános­ságra hozták, hatalmas fölke­lés tört ki, és a sziget lakói 1895. május 23-án kikiáltották a tajvani köztársaságot. Ez azonban csak 19 napig állt fenn, a japánok a fölkelést véribe fojtották. A nép ellen­állása a kíméletlen megtorlás ellenéire állandósult a gyű­lölt japán megszállás kegyet­lenül kizsákmányoló rend­szere ellen. A tajvani lakos­ság több, mint negyven alka­lommal lázadt föl fegyveresen elnyomói ellen. De fölléptek a tajvaniak a második világháború után új leigázójuhkai, az amerikai imperializmus bábja, a Kuo- mintang-uralommal szemben is. Csang Kai-sek a fölkelést nem kisebb kegyetlenséggel törte le, mint annak idején a japánok. A japán támadók örökébe Csang Kai-sek és gazdái, az amerikaiak ültek. Az Egyesült Államok kormá­nya 1950 júniusában a 7. amerikai hajóhad »oltalma« alá helyezte a szigetet, majd 1954. december 2-án szerző­dést kötött Csang Kai-sekkel, hogy a törvényesség leplébe burkolja Tajvan amerikai megszállását. Ez a »szerződés« azóta is legfőbb akadálya a távol-keleti helyzet rendezé­sének, a nemzetközi feszült­ség tartós enyhítésének a vi­lág eme részében. Hiszen át­látszóan nevetséges az Egye­sült Államok kormányának ar­ra való hivatkozása, hogy a Tajvan körül cirkáló hadiha­jók az USA-pairtok védelmét szolgálják. Tajvan a dél-kínai partoktól csupán 200 kilomé­terre, az Egyesült Államok partjaitól pedig 11000 kilo­méterre fekszik. Mit szólna az Egyesült Államok ahhoz, ha Kína szállta volna meg az USA-tól pár száz kilométer­re feikvő szigetet »partjai biz­tosítására«? Rémuralom a szigeten Tajvan gazdag és;.; éhe­zik. A sziget több millió ton­na cukrot, rizst termel. Kü­lön kincse a kámfor. A világ kámfortermelésének 70 száza­lékát ez az ásványkincsekben is dús sziget adja. De mint a kámfor, úgy illan él mind ennek, mind az évi kétmillió tonna kőszéntermelésnek, az aranybányáknak, a kőolajior- rásoknak, az alumíniumgyá- raknak bevétele az amerikai monopóliumok kezén. A sziget lakossága, kivéve a nagyszá­mú katonaságot és a hadiivar foglalkoztatottjait, ínséges kö­rülmények között él. A föld­hözragadt nincstelenséghez járul az a rémuralom, amit a Kuomintang-terror teremtett a szigeten. Az 1947-es népi forradalom után a hazafiak tízezreit ölték meg, és hurcol­ták koncentrációs táborokba. Alsop amerikai publicista ír­ta meg, hogy Csen Ji kor­mányzó 300 tajvani tisztvise­lőt, akiket álnokul magához hívatott panaszaik meghallga­tására, brutálisan lemészárol- tatott. Amerikai hírügynökség számolt be annak idején az élve eltemetettek balladájá­ról, arról a százötven ember­ről, akik Csang Kai-sek el­lenzékét képezték, s akiket él­ve földeltek el a sziget csú­csánál levő öböl, Csoiing fen gerészeti támaszpontján egy hatalmas árokban, mélyet a kormány biztonsági szervei ástak. Ä közép-tajvani NantU megye hatóságai hatszázezer parasztot hajtottak él kon­centrációs táborokba, kény­szermunkára. Ilyen körülmé­nyek között nem csodálható, hogy életük kockáztatáséval is állandóan menekülnek ala­kosok az anyaországba a hó­hérok szigetéről. Oltalom, amiből nem kérnek Az Egyesült Államok vezető körei azt hangoztatják, hogy »oltalmukba vették« Tajvan lakosságát Hogy ebből az ol­talomból a szigetlakok nem kémek, azt bizonyítja az az izzó gyűlölet, melyet az ame­rikai monopóliumokkal, a »megszállókkal<< szemben érez­nek. Néhány éve az egész vi­lágon nagy feltűnést keltett a tajvani incidens, amikor a sziget lakói szétrombolták az amerikai követséget. A köz­vetlen előzmény az volt, hogy az amerikai bíróság fölmen­tett egy amerikai őrmestert, aki meggyilkolt egy tajvani kínait. Maga az izzó tüntetés azonban a csordultig telt ke­serűség lángoló kitörése volt a betolakodott amerikaiak el­len. Az »álomsziget« lakói ma az amerikai monopóliumok profitéhségének és a gyűlölt idegen és csangkaisekista el­nyomásnak kiszolgáltatottjai. De a sziget minden lakosá­ban ég a meggyőződés, hogy egy napon ez a történelmi jo­gú, elidegeníthetetlen része Kínának minden imperialista mesterkedés ellenére vissza­tér a hatalmas birodalomban élő testvéreihez. Kiss István Ha előre nem, hátra Rozzant autó vánszorog az úton. Egyszer csak meg­áll, nincs ereje feljutni a meredek tetőre. Vezetője nem adja föl a reményt: megfordítja az öreg jószá­got. Az pedig megtáltosod­va rohanna lefelé a lejtőn, de nem mehet: a leleményes vezető kapcsol, s máris in­dul az autó — fölfelé, az előbbi útirányban. Hátrafe­lé, rákmenetben. Fahíd A tsz-elnök büszkén mu­togatja a határt a minisz­tériumi látogatónak. Gondol­ja, kapóra jött a vendég, most legalább megnyerheti elakadt ügye segítésére. — Nézze csak — mutat a rétet átszelő patakba vesző dűlőútra —, nem tudunk vontatóval átjárni. Híd kel­lene. S nem is értem, miért nem utal ki hozzá anyagot a minisztérium. Pedig már jó- egy hónapja felküldtem a ké­relmet. — Nem kell ahhoz minisz­tériumi segítség. Még csak megyei vagy járási keret sem szükséges. Van maguknak fájuk, ácsoljanak abból egy egyszerű fahidat. Az is meg­felel a célnak... — kj — Dühöngőszoba a motelben A chicagói Imperial Inn mo­telben nemcsak színes televí­zió és úszómedence van, hanem kívánságra házi ideggyógyász foglalkozik a vendégekkel. Még »dühöngőszobát« is tartanak fenn, ahol a vendégek darabok­ra törhetik a bútorzatot. II modern technika eszközei házasságtörés bizonyítására Egy strassburgi mérnök nem rég házassági bontó­pert indítót felesége ellen, és a férj által előterjesztett bi­zonyítékok alapján ki is mondták a válást. A találé­kony férfi felesége hűtlen­ségének bizonyítására a technika legmodernebb esz­közeit vette igénybe. Kibé­relte a negyedik emeleten levő lakása fölött üresen ál­ló padlásszobát, és annak padlójába titokban perisz­kópot épített. Technikai föl­szerelését mikrofonnal egé­szítette ki. E segédeszközök révén érte el, hogy a bíró­ság azonnal kimondta a vá­lást. A hűtlen feleséget még kártérítés fizetésre is köte­lezték, mert .amikor fölfe­dezte a mikrofont, első dü­hében összetörte. A helyes megszólítás Egy nagy amerikai ügy­véd levelet diktál, amely egy másik ügyvédnek szól. — Mi lesz a megszólítás? — kérdezi a gépírónő. — Mélyen tisztelt uram? — Mélyen tisztelt? De hi­szen az egy szélhámos, meg­vesztegethető csaló! Írja csak egyszerűen: »-Kedves kolléga/« „Politikus' halárus Egy párizsi halárus újszerű »vevőszolgálatot« vezetett be. Minden vevőjétől burkolt for­mában megérdeklődi politikai felfogását, majd olyan újságpa­pírba csomagolja a vásárolt halat, amely lapnak az irány­zata megfelel a vevő politikai beállítottságának. Semmi'Mißfaß Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somog\ megyei Tanács lap.ja. Főszerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10. 15-1U Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP- LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi postahiva* átoknál és postáskézbesítőkné’ Előfizetési dii e«?v liónf*r'ro n ri Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6, 02030711

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom