Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

(Isütörtők, 1962. augusztus 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP miwodsmmi Érdekes adatokra bukkan­hat majd egykor a kutató a levéltári anyagokat böngész­ve: »1962-ben vezették be Babócsára a földgázt. Ez volt az első község Somogybán, ahol kiépítették a gázvezeté­ket.« A város története A jelen kutatóját a ma mel­lett a tegnap is érdekli, az el­múlt századok. Kevesen gon­dolnák, hogy Babócsa a kö­zépkorban megyénk egyik leg­jelentősebb városa volt. Első birtokosa a Tibold nemzetség, később pedig a Babócsai csa­lád. Már 1369-ben megemlíti őket egy oklevél. Várát 1398- ban. építették. Amikor a tö­rökök elfoglalták Szigetvárt, Szulimán portyázó janicsár­jai állandóan visszatértek Babócsa alá. Mégis csak Szi­getvár eleste után harminc­négy évvel kerül a török fél­hold a babócsai vár tornyára. A hősi küzdelmekből, a vár védőiről sajnos, nem maradt fenn írásos emlék. Mindössze annyit tudunk, hogy a török megtizedelte a város lakóit. 1664-ig a bégek birodalma volt ez a vadregényes vidék. Ebben az időben telepítették a törökök azt a jáczintot is, amiből ma négyholdnyi pom­pázik a nyarat nyitó tavaszi hónapokban. 1664-ben indított ostromot a törökök bitorolta vár ellen Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. A küzde­lemre csak abból lehet követ­keztetni, hogy az ekék még ma is csontvázakat fordítanak Id a földből, és a játszadozó gyermekek koponyákkal »le­pik meg« iskolaigazgatójukat. A török kiűzése után keve­sen laktak itt, s horvátokat telepítettek az épen maradt házakba. Babócsa városi jelle­gét 1870 körül vesztette el. Az egykori apátság, a vár romjai és a római katolikus templom műemlék. és lánctalpas gépóriások leta­possák a vetést. 1957-ben egy nyári napon kitört a gáz. A babonás öre­gek világ végéről beszéltek. Va­lóban, félelmetes látvány volt, hiszen a lángnyelvek a felhőket nyaldosták. A mennydörgéssze­rű robaj kilométerekre elhallat­szott. Napokig tartott a küz­delem, de győztek az olajbá­nyászok. Ma Babócsa határában több, mint húsz kút hirdeti az em­berek diadalát. A kutatás terv­szerűen és állandóan tovább folyik. Óriási lehetőségek áll­nak ezen a vidéken az olajbá­nyászat előtt. Vajon a környéket iparosí­tó olajbányászat milyen hatás­sal van a falura? Bárkit kér­dezünk is meg, a válasz ha­sonló: — Nagyon jó dolog, de... — Mi rejtőzhet a »de« mö­gött? Babócsa utat keres .J ran szóbakerül az őszinteség is. Mert az őszinteség hiánya okozta itt a legtöbb bajt. A járás vezetőinek mindig di­csekedtek, s azt hitték, hogy így könnyein lehet érdemeket szerezni. Ma már tisztán látja ezt a szövetkezet tagsága. Oj veze­tőket választottak, de a múlt még kísért Sok mindent el­rontottak. Most közös erővel kell hozzálátni a holnap épí­téséhez. Merre tart Babócsa? — Hány fiatalt szippantott fel az ipar a mezőgazdaság­tól? — faggatjuk a tanácsel­nököt. — Több, mint kétszázat. És ez nagyon sok, mert a tsz-ben az átlag életkor 55 év... Amikor a falu gazdái 1959- ben az Űj Világ Tsz tagjai let­tek, gondolni sem mertek ar­ra, hogy csak 18 forintot ér majd náluk egy munkaegy­ség. És most, három év után úgy látszik, hogy Bábócsán megállt az idő. Mert a 18 fo­rint nem vonz senkit. Vajon csak ennyire képes ez a gaz­dag határ? Ez aligha hihető. Az a véleménye sok ember­nek, hogy meglenne itt az 50 forint is. Az az egyedüli baj, hogy el­Olajos emberek A fejlődés útja Nehéz lenne elsorolni, mi mindent kapott Babócsa a felszabadulás óta. Ók voltak az elsők, akik elkezdték a be­tonjárda-építést, óvodát, is­kolát és sportpályát létesítet­tek. Van egy szép ifjúsági há­zuk is. Gyógyfürdőjüket már évek óta használják. Nemrég készült el a fedett fürdő terve. Tavaly megkezdték a gázveze­ték építését, és ma már több, mint száz család fűt és a főz az olcsó és tiszta gázzal. Egy emberként álltak ki a falu lakói a tervek végrehajtása mellett. Ásót és lapátot fogott a pedagógus, a tanácselnök, a tsz-tag. Mit kap a falu a jövőben? Elkészült a 15 éves távlati fejlesztési terv. Ez idő alatt 186 új házat, körzeti orvosi rendelőt, bölcsődét, filmszín­házat és körzeti tűzoltószertá- rat építenék. A fejlődést látják a falu la­kói is. Ahhoz azonban, hogy »Munkás-paraszt találkozó a határban.« Ilyen gondolatot ébresztett fotóriporterünk­ben ez a kép a Tab felé vezető országút mentén. Megörökítette a látványt, s biz­ton mondhatja a jelen nem levő munkacsapat-vezetőknek, hogy a kapolyi asszo­nyok és az útépítő munkások baráti találkozója mindössze néhány percig tartott..« Ne adjanak minden szavára! mennek a fiatalok? Nem hin­nénk. A többség szívesen j Babócsa valóban nagyott _lép- visszajönne, ha látná, hogy ér- i®n, és rátaláljon az igazi útra, demes. Ezekben a napokban,! az embereknek is sokkal töb- a nagy nyári munkák közben bet kell adniuk. Szókimondó is arról folyik a szó mindé- 1 * 't ~~ 1 nütt, hogyan lehetne jobban és ésszerűbben dolgozni. Gyak­bátorságot és becsületes mun­ikáit Németh S.—Polesz Gy, Egy jelenkori dátumot már följegyeztek a község monog­ráfiájába. 1940 körül jelentek meg Babócsa határában a MAORT mérnökei. Olajat ke­restek. 1953-ban magyar ku­tatók láttak munkához. Rob­bantásokkal kísérleteztek, fi­gyelték a rezgéshullámok ter­jedését. Aztán hatalmas mun­ka kezdődött. Mert a föld mé­lye felbecsülhetetlen kincset rejtegetett: olajat és földgázt. A falu lakói abban az idő­ben mindössze annyit láttak, hogy a hatalmas fúrókocsik Titkári értekezlet a HYDSZ megyei bizottságán A HVDSZ megyei bizottsá­gához tartozó vállalatok szb- tátkárai kedden értekezletet tartottak. A jövőben a helyi­ipari vállalatok szakszervezeti munkája egyre jobban a bi­zalmiakra hárul majd, s az értekezleten a bizalmihálózat erősítéséről beszéltek. Szó esett az egyeztető bizottságok­nak, mint a vállalatokon be­lüli igazságszogáltatás szervei­nek feladatáról, valamint a munkaverseny problémáiról is. Mivel a vállalatok egy ré­sze gyenge termelési eredmé­nyeket ért ed, úgy határoztak az szb-titkárok, hogy a szoci­alista brigádok vezetőivel, művezetőkkel, a kiváló és élenjáró dolgozókkal közösen beszélik meg a vállalat és szakszervezet vezetői a ter­melés fokozásának lehetősé­geit. Kaponya Ferenc magyareg­resi tsz-tag újságolvasó ember, rendszeresen hallgatja a rádi­ót, így ismeri a legfrissebb rendelkezéseket is. Éber szem­mel figyeli, hogy náluk ho­gyan szereznek érvényt a tör­vényeknek. Észrevételeit nyíl­tan megmondja, és a hibákra vo­natkozóan magyarázatot kér a szövetkezet vezetőitől. — Őszintén beszélek, szere­tem az igazságot — mondja, majd hozzáteszi: — Tudom, hogy Szeitz István tanácsel­nöknek nem jár háztáji föld, mégis adtak neki. Amikor ezt a közgyűlésen szóvá tettem, a tagság megvonta tőle a jogta­lan területet, ám még mindig ő dolgozik rajta. Ez az, amivel nem értek egyet, s amiről a le­vélben is szó van. Igen, a Somogyi Néplap szerkesztőségének küldött le­vele részben ezzel a dologgal is foglalkozik. Az után a köz­gyűlés után rövidesen intéz­kedett a vezetőség: a tanács­elnök nevét nem írták föl a háztáji földet használók listá­jára. Igaz ugyan, hogy ezt a területet továbbra is a tanács­elnök munkálta, ő kapálta meg a kukoricát, de nem a termésért, hanem munkaegy­ségért. Erről viszont csak na­gyon kevesen tudtak, s joggal merült fel a tagokban a gya­nú, hogy a vezetőség megszeg­te a közgyűlés határozatát. Mulasztást követtek el a szö­vetkezet vezetői azzal, hogy nem tájékoztatták a tagságot a tanácselnökkel kötött utóla­gos megállapodásról. — Nem tudtam, hogy a ter­mény a közösé lesz, s ha így van, akkor egy szót sem szó­lok, mert így tényleg nincs a tanácselnöknek háztáji földje — mondja Kaponya bácsi meg­nyugodva. Igazságos ember — gondol­hatnánk róla —, hiszen előbbi megnyilatkozása emellett bi­zonyít. Am mindjárt más vé­lemény alakul ki róla, ha egyéb cselekedeteit is szem­ügyre vesszük. A magyaregresi függetlení­tett vezetők és az irodai dol­gozók nemrég bejelentették: lemondanak tisztségükről, be­osztásukról. Kaponya Ferenc javaslatára ugyanis a tagság egy része a vezetők javadal­mazásának csökkentését kö­vetelte. — Nekik se legyen több egységük, mint nekünk. Mi többet dolgozunk, mint ők, helytelen tehát, hogy több egységet kapjanak. Le kell vonni tőlük — mondja. Ez viszont — az előbbi hasznos javaslat mellett is — nem más, mint hallatlan szűklátó­körűség. Próbálom jobb be­látásra bírni, de hasztalan. A vezetők a munkaegységkönyv­ben megállapított javadalma­zást kapják, ezt az alakuló közgyűlés jóváhagyta, tehát jogosan tartanák rá igényt De Kaponya bácsi nem enged, kitart vélt igaza mellett. Ez a nyakasság nem válik dicsére­tére, s ez a mérleg serpenyőjét inkább lehúzza, mint a háztá­ji földdel kapcsolatos észre­vétele. Elsősorban az ő érde­ke volna, hogy félretegye ön­fejűségét. A szövetkezetnek is javára válna, ha ezután még több javaslattal állna a vezetőség elé, de csak okos, építő szándékú elgondolással. S ha nem ilyen indítvánnyal hozakodik elő, akkor cáfolják meg téves nézetét. Vannak Magyaregresen is józan gon­dolkodású, szókimondó embe­rek, akik helyes közhangula­tot tudnak kialakítani. A szö­vetkezetben, a közgyűlésen ugyanis nemcsak Kaponya Ferencnek van szólási és sza­vazati joga, hanem minden tsz-gazdának. Ne hallgassanak rá mindig, hanem csak akkor, ha okosan beszél, ha haszno­sat, érdemeset mond. Hermész Fereme Kilencmillió forint kártérítést fizetett ki az első félévben az Állami Biztosító Sok volt a viharkár — Újabb biztosítások Gyorsabb ügyintézés Az óv első felében tovább emelkedett megyénkben a biz­tosítások száma. Növekedett a ! ■“*“------—— .......*............*.............. kifizetett kártérítések össze­g e is. Megkértük Petre Lász­lót, az Állami Biztosító megyei nem vagy itt, esetleg más! igazgatosaganak helyettes ve- fogja tőled megkérdezni, mi-{zetojét hogy ismertesse az ért voltál ma kétszer is ke-| ^ ^vi ^adatokat « az^uj nyárért?... égíonlsía biztosítási lehetőségeket. Petre | elvtárs a következő tájékoz- I tatást adta: Az első félévben mintegy tízmillió forintot fizettünk ki ,a károsultaknak. Ebből az _ Mondom. Egy órán be-. összegből a termelőszövetke­— Szóval zsarolni akarsz sziszegte Gazsó —, hát nem, barátom! Az én lelkiismere­tem tiszta... pálinka. , , , T,. __, A német lassan bement a. G azsó kissé fellélegzett, annyira ízlett, hogy utólagos sok volt a munkám. Jóformán sütödébe, Gazsó pedig szó-* Lhan Nung éles szemét nem engedelmeddel még egyszer enni sem értem rá... * kerülte el ez az alig észreve- viszek..,. — Ügy? — húzta el gúnyo­hető mozdulat. A német körülnézett, meg- san száját a német. — Sok lül . nálam legyen a két üveg 5 millió 250000 forintot ♦ kaptak. A magánvagyonban *■ keletkezett károkért 2 millió 253 000 forintot számoltunk el rongva sietett vissza a beteg-* A januári szeszélyes időjárás, szobába. Most mit tegyen?» a szélviharok okozták a leg­------------- ... Hagyja figyelmen kívül Haus-i több kárt. A fonyódi, a siófo­— örülsz, hogy a hadnagy- fogta Gazsó karját es kihúzta volt a munkád. Hiszen nap- ajánlatát? Akkor egy*ki és a tahi járásból csaknem nak nem esik baja? az udvarra. rol-napra kevesebb a betegek mülva jelentést tesz... Azt600 viharkárt jelentettek. A — Hát... mitagadás... — Ide figyelj! —_ mondta szama. Egy hettel ezelőtt biztos... És akkor mi lesz?.. .1 kart szenvedett termelőszövet­Ugyanis ő kotyogja el nekem halkan, de nyomatokkal. — nyolc beteged volt, most mar Nem, nem, odáig nem sza-f kezeteknek és magánosoknak híreit... No meg, ha van a Engem ne nézz bolondnak, csak három jan- Hogy volt bad eljutni__Az M. P. mód-» 1 millió 127 000 forintot fizet­l égióban egyáltalán valaki, aki Tegnap véletlenül jártam az sok a munkád. szerei hírhedtek... Vallatást tünk ki. nem vetkőzött ki emberi mi- egészségügyi szobában... Ke- Gazsónak kezdett melege Pinzas! Nem!... Hát akkor?; vKhp-n m évhpn kísérietkén­voltából, akkor talán 6 az. restelek, de nem voltál ott... lenni Adja oda a pálinkát a né-! Ebben az evoen Kisenexsep — Jól mondod: talán. Ugya- Benéztem a fülkédbe és égé- Ügy, hogy ezzel a három- metnek?... Ezzel azonnal el-í msítást^Me^téríriük^a kétré- . .. * ;; o,„r, mpBioníMtem. A kenve- mai több bai van. mint a a _a___ • tositast Megtérítjük a Ketrc­v an, mint a — válaszolta árulja bűnösségét... A német,jszeS; géppel aratott, renden amíg a pálinka tart, hallgat, |fekvő kalászosokban az utó- h“ de aztán minden bizonnyal jérlelés tartama alatt bekövet- tovább követelődzik... És aí.................................. • --- --­n is az ö embersége, az ő hu- szén meglepődtem. A kényé- mai több baj manizmusa Európa határánál rek ott száradnak rakásra... nyolccal volt! végetér. A bennszülöttekkel Hozzá se nyúltál egyikhez dühösen. — Dehát te ezt nem szemben kíméletlen ... No, de sem... érted! Mit konyítsz te a most már no lesz, hu&J. pärt'elő, s rágyújtott. Hogyan A' német elmosolyodott. hagyhatta a szobában azokat — Ide figyelj Még annyi ideje volt, hogy a kenyereket?! Ilyen könnyel- ^ gúnyosan ~ Me^ké£ _ ............-....... ----- tűzetett kaoentes e gv fél kenyeret a légiós ke- museget!... dezhetnem azt is toleo mi a Nunghoz sem mehet ezek utan*L h tő ég t nyújtunk • ---------úristennek voltai ma kétszer teTláosnt . A n övendékmarha és az anya­koca mellett a hathónaposnál idősebb süldőre is. E biztosí­tás évi dija 180 forint. Azok, akik korábban kötötték meg háztáji biztosításukat, azt évi 50 forintos pótdíj fizetésével kiterjeszthetik erre a biztosí­tásra is. Fejlődnek a biztosítási és önsegélyező csoportok. A ta­goknak évi 120 forint tagsági díjért üdülési, társasutazási és rendkívüli segélyezési lehető­séget nyújtunk. A múlt évben több, mint félezer tsz-tag üdült Hévízen és Harkányfür- dőn. A biztositottak joggal elvár­ják, hogy kárukat gyorsan és kielégítően megtérítsük. En­nek első feltétele, hogy azon­nal jelentsék a kórt. Elodáz­hatja a kártérítés összegének kifizetését, ha nem töltik ki pontosan a kárbejelentőt. Min­denki megértheti, hogy a ká­rok kifizetésekor a legszigo­rúbban meg kell tartanunk az előírásokat, hiszen a biztosí­tottak pénzéből gazdálkodunk — fejezte be tájékoztatóját Petre László. vagy... met. ti Kinfieietien... iNo, u.c bein... * *7_ , TOVciDD Követei oozik. .. n/s a♦ +- voltat A Drimő­íár menj!... Még feltű- Gazsó úgy érezte elsápadt, tegápolasához.. Te pékmester mókában tartja őt... Nem,Jrö^en esett jégkárt primőr ;, hogy ilyen sokáig itt Zsebébe nyúlt, oigerettát ka- vagy! ez sem jó megoldás!... De*áron térítjük meg Számotte­„ .áoW.itntt Hnmran A német elmosolvodott. __o __járón tomjuK. uies. — mondta hát akkor mi a helyes? Meg-Jvő a 2—6 hónapos korú serté- szökni már nem tud... Egyig^ elhullása következtében óra alatt lehetetlen... Ehan^kifizetett kártérítés összege. tetszet . , , -___..____ ________ „ ter­k énüp- takácsot kérni... A nemet ott♦ melőszövetkezeti tagoknak ar­Nem kérdezem pedig zébe nyomjon. Hauswirth fü- — Mondd — folytatta kimé- ^ tvörészve belépett. letlenül Hauswirth —, minek is kenyérért. De nem _ Hát te9 — nézett csodál- neked egyáltalán a friss ke- zem... Nem kerdezem tegyen?. “ : nvér9 akkor ha a voroskeresztes kenyeremért jöttem. - Hidd el - válaszolt hal- bálákban érkező húsz üveg Idegesen járkált fel, alá — De hiszen ma már voltál kan, de határozottan az egéz- pálinkából két üveggel egy kis szobában. ségügyi —, csak az utóbbi na- egy órán belül átadsz nekem. _ No igen r-«k tudod, pókban maradt meg. Nagyon De vigyázz! Pontosan merd *e van és figyel... Úristen! MitJ,.^ hogy háztáji gazdaságukat Öntözőcsatornák műanyagból Igen, most már egész öntözőcsa­torna-rendszert építenek müányag felhasználásával. A csatornát kiás­sák, majd fenekét és rézsútos ol­dalait egymáshoz ragasztott mű­anyag lemezekkel borítják, és ér­re földréteget hánynak. Az eljá- ,jrás gyakorlatilag nagyszerűen be- állataifcat es egyeb ertéKeiKet vált, mert ebből az aránylag olcsó (Folytatjuk.) a;a sokféle kockázatra k:terie- |dő általános biztosítással véd- ♦jék. Kívánságukra a biztosí­tást kiterjesztettük A tehén, a csatornából nem szivárog el a víz. Az egyik dél-kazahsztáni gaz­daságban most ily módon harminc kilométer hosszú öntözőcsatom»» rendszert építenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom