Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1983. augusztus t. .91 Tizenhárom bemutató előadás, Őt ősbemutató, yendégrendezések, vendégművészek Beszélgetés a Csiky Gergely Színház igazgatójával az új évad terveiről A BARNEVÄLL-näl 700 000 forintos költséggel irodahá­zat építenek, amely 16 irodából, egy tanácsteremből és mellékhelyiségekből áll. Az építkezést ez év decembe­rében fejezik be. Az fmsz-tagok száma 57-tei, a részjegyalap 26 000 forinttal emelkedett Balatonlellén Mit ígér közönségének a Csi­ky Gergely Színház az új évad­ban? Erről beszélgettünk né­hány nappal az évadzárás után Süllős Gáborral, a színház igaz­gatójával. — Mindenekelőtt korszerűbb színházat akarunk teremteni. Hogy ez mennyiben sikerül, azt jövő évi munkánk dönti el. Mint a műsortervből kiderül, a korszerűség követelményeit vet­tük figyelembe a darabok kivá­lasztásakor. — Amikor új színházi év elé nézünk, a közönséget az érdek­li elsősorban, hogy kik mennek és kik jpnnek, várhatók-e nagy változások, milyen lesz a tár­sulat összetétele a következő évadban. — A társulat összetételében nem történtek nagy változások. Ugyanis ki akarjuk alakítani a színház sajátos játékstí­lusát, rendezői elképzelésein­ket előre akarjuk meghatá­rozni. E feladat valóra váltását nem segítenék a csereberék. Mielőtt az érkezőkről beszél­nék, azt mondom el, kik men­nek, mert ez legalább annyira érdekli a , színházlátogatókat. Meg kell válnunk Csorba Ist­vántól, aki a Fővárosi Operett­színházhoz szerződött; Makkay ,Sándor a Miskolci Nemzeti színházhoz, Farkas Anny a veszprémi színházhoz megy. — Kik jönnek a távozók he­lyére? — A lista nem hosszú. Cseré- nyi Béla és Bállá Olga szubrett a békéscsabai, Konrádi Dénes a pécsi, Virág Ilona a Déryné Színháztól, Kiszely Tibor a Madách Színháztól jön hoz­zánk. Az ugyancsak Veszprém­be távozó Zentay Ferenc gaz­dasági igazgató helyére Német Lili jön át Pécsről. Bízunk az érkezőkben, és reméljük, hogy velük komoly erősítést kap a színház. — Hallottunk vendégrende­zésről, vendégművészek föllé­péséről. — Valóban vannak ilyen ter­veink. S bár még nem állapod- tunk meg velük véglegesen, egy-egy neves fővárosi művész vendégszereplésére számíthat a közönség. Nyitódarabunkat, Gáspár Margit Hamletnek nincs igaza című drámáját dr. Hont Ferenc Kossuth-díjas rendezi'. A próbák már elkez­dődtek Nagykanizsán. — Kik játsszák a Budapes­ten nagy sikerrel bemutatott darab főbb szerepeit? —. Takács Anna, HoTl János, Kalmár Zsóka, Szabó István, Remete Hédi és Sallós Gábor. — Milyen meglepetéseket tar­togat a színház jövő évi mű­sorterve? — A prózai darabokról elő­ször. Színre kerül Csehov Vá- nya bácsi című színműve. Meg­lepetésekről kérdeznek, és úgy érzem, árulkodnom keil. A Vá- nya bácsi címszerepére szeret­nénk néhány előadásra meg­nyerni Bessenyei Ferenc Kos- suth-díjast, a Nemzeti Színház művészét. Bizonyára sikerül. Tervezzük még Peter Karvas csehszlovák író Antigone és a többiek című drámájának, Ro­bert Merlen Corintosban többé nem hal meg senki című szati­rikus darabjának, A. Stein szovjeí író Az óceán című drámájának, G. Schehaade francia szerző zenés, szatirikus komédiájának, az Ibolyáknak az előadását. Bemutatjuk Jókai —Hevesi A kőszívű ember fiai című darabját, Shakespeare Szentivánéji álom című művét. — Ha már a prózai bemuta­tók sorába az imént becsúszott egy zenés, szatirikus komédia, halljuk, milyen zenés darabo­kat láthatunk a jövő évadban? — Bemutatjuk Bertold Brecht zenés szatíráját a Koldusope­rát, Farkas Ferenc Zeng az er­dő című operettjét, Huszka operettjét, a Gül Babát és Ba­ráti—Várkonyi Hétvégig millio­mos című zenés vígjátékát. — Hány ősbemutató lesz? — Műsortervünkben öt olyan színpadi mű szerepel, amit mi mutatunk be Magyarországon először. Ősbemutató lesz a Co­rintosban többé nem hal meg senki, az Antigone és a töb­biekAz óceán, az Ibolyák és a Hétvégi milliomos előadása^-— Hallottunk árról is, hogy felújítják Lehár Mosoly or­szága című nagyoperettjét. — Igen, a Mosoly országának felújítása csakugyan szerepel a műsortervben. Szándékunk a zenés bemutatókat úgy kivá­lasztani, hogy ezek legalább olyan kényes igényeket elégít­senek ki, mint a prózai bemu­tatók, amelyekből hét lesz az új évadban. A Mosoly országa felújításával együtt mindössze három operettet mutatunk be. Persze azért nem leszünk sze­gények zenében. Hiszem, hogy mind a Hétvégi milliomos, mind az Ibolyák, e ragyogóan szelle­mes zenés komédia, valamint a Koldusopera megnyeri majd a közönség tetszését. — Létrejön-e a Nemzeti Színházzal tervezett szerződé­ses viszony, amely biztosítaná az ország első színházának rendszeres segítését a Csiky Gergely Színház számára? — A gondolat valóban föl­vetődött, és nagyon örülnénk a segítségnek, a szorosabb össze­tartozásnak. Egyelőre azonban csak annyit tudok erről monda­ni, hogy a Nemzeti igazgatója, Meruk Vilmos és a színház né­hány vezető művésze korábban úgy nyilatkozott, hogy készek támogatni bennünket. — Hol tart a bérletezés, mik a tapasztalatok? Csökken-e vagy növekedett az érdeklődés a színház iránt? — Egyelőre még nagyon az elején tartunk a bérletezésnek, de tapasztalataink kedvezőek. Eltérően az elmúlt évek gya­korlatától, az idén tájhelyein- ken kezdtük a bérletezést. Négy előadásra kötünk szerző­dést. Persze berieten kívül is vállalunk előadásokat. Határo­zottan megnövekedett az ér­deklődés színházunk iránt. Olyan községekben például, ahol eddig mindössze hetven bérletesünk volt, megkétszere­ződött a bérlettulajdonosok száma, jóllehet objektív akadá­lyok miatt nem tudtuk közölni vidéki közönségünkkel, hogy milyen darabokat mutatunk be. Egy kicsit ugyanis megkésett a benyújtott műsorterv elfoga­dása. S míg nem voltunk bizo­nyosak benne, hogy mi marad a műsortervben, nem akartunk visszakanyarodni a korábbi rossz hagyományokhoz. Az új színházi évadban is azt kíván­juk nyújtani, amit műsorter­vünkben ígérünk. — A múlt évadban sok gon­dot okozott a színháznak az if­júsági előadások közönségszer­vezése. Hogyan kívánnak segí­teni ezen a bajon? — Nagyon egyszerűen. Ifjú­sági bérletsorozatot hirdetünk meg egyetértésben az oktatási intézményekkel. Így nem for­dulhat elő, ami tavaly, az ti., hogy nem is kicsit szemellen­zős módon néhány pedagógus tiltakozott például Brecht Svejk a második világháborúban cí­mű darabjának ifjúsági előadá­sa ellen. » *-* Érdekes, nagyvonalú tervek szerepelnek a következő szín­házi év »napirendjén«. Aligha kívánhatnánk jobbat a szín­háznak — és nemes önzésből a közönségnek —. hogy e terveket valóságként, siker képében lás­suk viszont. László Ibolya (Tudósítónktól.) A balatonlellei földműves­szövetkezet több, mint 150 000 forint tiszta nyereséget ért el az év első felében. Ez önma­gában is bizonyítja, hogy gaz­daságilag szilárdul a szövetke­zet. A szövekezet dolgozói a VIII. pártkongresszus tisztele­tére vállalták, hogy az év vé­géig 400 000 forint nyereséget Vila a tabi járás művelődési tervének végrehajtásáról (Tudósítónktól.) A tabi járási párt- és tanács vb szombaton együttes ülésen tárgyalta meg a járás 1961/62. évi művelődési terve végre­hajtásának tapasztalatait. A vitában tizenheten vettek részt. Megállapították, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva szá­mottevően javult a népműve­lési munka, sokat kezdemé­nyeztek a községi szervek, s több új művelődési forma ho­nosodott meg. A falvakban 245 előadást tartottak, ezeket 17 000 ember hallgatta meg. A vita után az együttes vb- ülésen elfogadták a járás 1962/63. évi művelődési tervét. A községek ennek alapján készítik él saját tervüket érnek el. Költségeiket mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátóiparban 1 százalék­kal csökkentették, s ez egyma­gában 17 600 forint megtaka­rítást eredményezett. Az' első félévben 57 új tag lépett be a földművesszövetkezetbe, a részjegyalap pedig 26 000 fo­rinttal gyarapodott. 380 mezőgazdasági szakember utazik a Szovjetunióba Ä Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségének és a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának szervezé­sében megyénkből 300 mező- gazdasági szakember utazik a közeljövőben a Szovjetunió­ba. A 13 napos tanulmányi úton látogatást tesznek Kijev- ben, Harkovban és Moszkvá­ban. Mezőgazdasági szakembe­reink több kolhozban és szov- hozban tanulmányozhatják a növény- és állattenyésztés jól bevált módszereit. Megyénk termelőszövetkeze­teinek, állami gazdaságainak és gépállomásainak küldöttei 30 tagú csoportokban utaznak el a tanulmányútra. Az első; turnus augusztus 28-án indul; L. PiszmenszJiája: cAtufiL cLulazőtt 'T'egnap, szombaton este, -*■ anyu elutazott látoga­tóba a nagymamihoz falura. Sokáig töprengett, vajon itt hagyjon-e bennünket. De apu azt mondta, hogy teljesen nyugodt lehet, nem lesz sem­mi bajunk. Anyut' o legjob­ban az aggasztotta, hogy apu majd mihez kezd velünk. Apu .pedig csak mosolygott: — Gyerekesen gondolkodói. A gyárban egész műhely van a kezem alatt. Anyu felsóhajtott: — Nem illik kérkedni fő* leg a. gyerekek előtt! Apu méregbe gurult. — Egyáltalán nem kérke­dem, csak az igazat mondom. Hány támadásban vettem részt a háború alatt? Egész sor kitüntetést kaptam! Most meg ne tudnám ellátni a srá­cokat? ... Nagy dolog, mond­hatom. Eredj már! Anyu tehát elutazott. Egye­dül maradtunk apuval. Hogy kik? Hát mi. Először is Bo­rik, aki egyéves. Másodszor Tálocsika, aki sírős-rívós kés gömböc, jóllehet már három­éves. Anyu szeiint valaha ép, is ilyen voltam, de én azt hi­szem, hogy az anyu rosszul emlékszik. Egyszerűen elfe­lejtette már, hisz egyáltalán nem vagyok kövér. Harmadszor: Andrjusa és Szerjózsa, akik nemsokára öt­évesek lesznek, s olyan egy­formák, mint két tojás. Min­denki összetéveszti őket. Ezért Anyu Andrjuskát kék ruhába öltözteti, Szerjózsát pedig barnába, hogy megkü­lönböztesse őket. Negyedszer. i. Nem, ez már tulajdonképpen ötödször: Andrjusa és Szerjózsa volt a harmadik és a negyedik, ötödször tehát én vagyok, Majka. Hétéves múltam, s már elsőbe járok. Anyu mond­ta, hogy minden reménye bennem van, nélkülem apu elveszett ember. z éjszaka rendiben telt el, bár apu nem kel­tette föl Borikot, s reggel moshattuk a pelenkát. Ám később rosszabbodott a helyzet. Tálocskának nem aka- ródzott fölkelni, és elbőgte magát. Andrjusa és Szerjózsa ugyan nem sírt, de szörnyen csintalanok voltak, A paplan alá bújtak, dobogtak, ugrál­tak. Ebben a ricsajban apu el­cserélte ruháikat: a kéket Szerjózsára adta, a barnát pe­dig Andrjusára. Egy haris­nyát nem találtunk sehol, így apu gyapjúharisnyáját húztuk fel Tálocskára. A sarka vala­hol Tálocska térde alatt volt. Reggelire .apu jóllakatott engem, Tálocskát, Andrjusát és Szerjózsát füstölt kolbász- szál, Borikot pedig tejbegríz- zel. Anyu tudta, hogy Borik grízét nem tudjuk majd elkészíteni, inkább maga főz­te meg, és a spájzba tette, hogy meg ne savanyodjon. Reggeli után Andrjusa és Szerjózsa vizeit vett a szájá­ba, és a tüzes sparhetre köp- döste, hogy sisteregjen. Tá­locskára is . jutott a vízből. Sírva is fakadt. Ez már aput is kihozta a béketűrésből: Felnyögött: f--r De kár, hogy vasárnap nincs óvoda! Rám parancsolt, hogy öltöz­tessem fel a srácokat; és ebé­dig kint szánkózzak velük» az udvaron. Az udvarom, GaVvna néni Vovája szánkózott, és Andrju- s a egykettőre hajba kapott vele. Tálocska pedig megint elbőgte magát, mert az apu harisnyája feltörte a lábát. Felszaladtam, hogy meg­nézzem,- kész-e már az ebéd. Aput kócosán, ronggyal a ke­zében találtam. Borik a kony­hában csúszkált a padlón szo­morúan, maszatosan. A spar- heten fortyogott valami, égett szak terjengett a levegőben. — Olyan vizes, mint a ka­csa! _ — panaszkodott apu Bo­rikra. ■— Ilyen szokott lenni, ami­kor anyátok itthon van? Azt feleltem, hogy- bizony nem, — Teljesen kivagyok! “ szakított félbe mérgesen apu.. — Majka, add csak ide a ti­pegőt, a sütőben szárad. Kihúztam Borik tipegőjét a sütőből. Persze jókora dara­bon kiégett — Már csak éppen ez hiányzott! — sóhajtott apu. — No de egye fene, a szobá­ban a kályha mellett találsz még két párat. Majika, légy szives, öltöztesd át Borikat. Etesd meg tejbegrízzel, addig én elkészítem a levest. Borikot átöltöztettem, meg­etettem. Aztán kimentem a srácakér, és behoztam őket. Ebédhez ültünk. Az asztalnál Andrjusa és Szerjózsa egymásnak esett, és Szerjózsa magára rántotta a tányér levest. Apu toporzé- koli. Elfelejtette, hogy Szer­józsa viseli Andrjusa ruháját, és ráripakodott Andrjusára, hogy születésnapjára nem kap majd ajándékot. Andrjusa bőgni kezdett, hisz nem ő, ha­nem Szerjózsa öntötte magá­ra a levest. De sírt Szerjózsa is, mert 'csupa leves volt. Tá­locska is rázendített, mert nem ízlett neki apu levese. Csak Borik volt csöndben. Az asztal alá mászott és elaludt. Apu két kezébe temette ar­cát, és úgy rohangált a szo­bában. Kiabált. Hogy egyálta­lán nem érti, hogyan bírja ki anyu velünk, és nem bolon­dul meg. Aztán megnyugo­dott egy kissé, és megint füs­tölt kolbásszal tömött meg minket, mert hát a levest el- sozta. Ebéd után maga elé kötött egy törülközőt, és mosni kezd­te Szerjózsa levessel leöntött ruháját. Én lé akartam fek-\ tetni Tálocskát, Andrjusát és Szerjózsát. Csakhogy nem fo­gadtak szót nekem. Tálocska az asztal körül futkosott. Vé­gül mindnyájan berohanták, a konyhába, és felborították a teknőt. Ez aztán úgy felbő­szítette aput, hogy majdnem sírva faikadt. Dobbantott a lá­bával és felüvöltött; semmi nem gyötörte úgy meg az életben, mint ez a mai nap, és semmi pénzért sem marad­na velünk még egyszer egye­dül. kkor nyílt az ajtó, és belépett anyu. Ügy megörültünk neki, hogy csaknem táncra perdültünk. 1 Még Borik is fölébredt, de nem sírt, csak kimászott az '• asztal alól, kitárta karocská- j jót anyu felé és mosolygott.; Anyu körülnézett: nyomban \ észrevette, hogy minden a fe-\ je tetején áll. Feltúrté ruhája ujját, fogott egy rongyot, s fel­törölte a padlót. Aztán kimos­ta a ruhát és kiakasztotta. El­ringatta Borikot, megvetette az ágyat Andrjusának és Szerjozsának, engem pedig le­ültetett házi feladatot írni. Este, amikor asztalhoz ül­tünk, a szoba már tiszta volt, Jóízűen megvacsoráztunk,, s örültünk, hogy nem kaptunk harmadszor is füstölt gól- bőszt. Senki nem sírt, nem rosszalkodott, apu is vidám volt, és már nem füstölgőit. Nyugodtan, boldogan sétált a szobában, és ezt hajtogatta: — Most már tudom, micso­da munka ez... Fordította: Sárközi Gyula Almabor Megkérdezték az egyik termelőszövetkezet elnökét: — Miért nem haladnak gyorsabban a csépléssel? — Mert megtartjuk a mun­kavédelmi rendelkezéseket — válaszolta. — ? — Ittas embert ugyanis nem engedhetünk a géphez. Márpedig a cséplöcsapatunk férfi tagjainak zöme tánto­rogva ballag reggelenként a szérűre. Nemigen van más ital, almabort pöharazgat- nak. Az meg úgy beleszáll az ember fejébe, hogy csak szerdára józanodik ki telje­sen, alá vasárnap többet ivott a kelleténél. így igaz ez, vagy csak az elmaradás megmagyarázá­sára találta ki az elnök?- ki ­Váltás A megyei hivatal főnöke rendelkezik: megmondja be- beosztottjának, hogy más­nap utazzon Siófokra, — Ott a megbeszélt helyen várjad pesti főhatóságunk kiküldöttjét — teszi hozzá., — S miért nem te fogadod őt? — érdeklődik szerényen az osztályvezető. — Mert nekem már ele­gem van erre a nyárra köz­pontunk ellenőreiből. Fá­radt vagyok, szine napról napra hajnalonként érek haza a Balaton mellől; meg aztán szó, ami szó: ki bír­ja pénzzel ezt a sok potya- lesőt? __ E gyazon ne pan születtek és menték a halálba Iván és Anica Szedler szlovéniai ikrek motorke­rékpáron teljes sebességgel nekirohantak egy telefon- róznának, és mind a ketten szörnyethaltak. Jóllehet azokban a napokban több halálos közlekedési baleset történt Szlovéniában, az ő szerencsétlenségük különö- nösen megrendítette az em­bereket. *-* * Ciprus szigetének ,Jogos örököse“ Dr. Aris Shevki de Lusig- nap londoni tüdőszakorvos \ kijelentette, hogy ő Ciprus szigetének jogos tulajdono­sa. Bizonyítékokat sorakoz­tatott fel arra, hogy ősei 1192-től 1489-ig a sziget bir­tokosai voltak, és királyként uralkodtak ott. Az orvos 1 millió dollárt követel azért, hogy lemondjon a sziget tu­lajdonjogáról. » »« Ezt is azt is Két barát találkozik. Rég nem láttáik egymást. — Hogy élsz, barátom? Megnősültél, vagy továbbra is magad főzöd az ebédet? — Megnősültem, s tovább­ra is magam főzök. í Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünte meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj eev hónapra 11 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében» Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom