Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-07 / 183. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. augusztus T Szélen a Ojalaton nize... Szombaton este a Latinka Sándor kulturális szemle keretében rendezte, meg »Béke és barátság, 1962« címmel hagyományos művészeti találkozóját a Szövetkezetek Somogy megyei Központja. A találkozón — akár a korábbiakon — a legjobb földművesszövetkezeti művészeti csoportok, kórusok, népi együttesek és tánccsoportok vettek részt. De közreműködött vendégként a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének »Szocialista kulturáért«-jelvény- nyel kitüntetett Bihari János Népi Együttese, a fonyódi gimnázium tánccsoportja, valamint a Nagykanizsai Honvéd Fúvószenekar is. A fellépési sorrendet félretéve nemcsak azért szólunk elsőként a vendégek kitűnő szerepléséről, mert mi voltunk a vendéglátók, és tiszteljük az íratlan vendégjogot. Nem! A három együttes, különösen a Bihari János Népi Együttes produkciója jelentősen emelte a földművesszövetkezeti kulturális találkozó műsorának érdekességét, nem utolsósorban pedig művészi színvonalát. A vendéglátók is igyekeztek kitenni Somogy műkedvelő művészeti életének, munkájának becsületéért. De azt tapasztalhattuk — a nyári időszakban is talán jobban összefogható kórusok kivételével —, hogy a népi együttesek, tánccsoportok műsora veszített korábbi frissességéből. A kulturális szemle megyei bemutatóján jobb előadásban láttuk Balatonlel- lén is bemutatott műsoraikat. Kivált a buzsáki népi együttes teljesítményén érezhettük a gyengülést. Örömmel láttuk viszont a fiatal szennai népi együttest, amely a »Szennai dalok és táncok« előadásával megérdemelt sikert aratott Balatonlellén ugyanúgy, akárcsak a kulturális szemle megyei bemutatóján. Ki keE A Körút felöl száguldott a mentőautó, szirénája félelmetesen rémült be az utcasorokba. Csontig vájó érzés valahányszor halljuk. Kit visznek? Mi történt? Vajon menthető még vagy már csak a pislákoló élet fekszik bent a csontszínű kocsi belsejében? A forgalom az útkereszteződésnél a jelzőlámpa sárga, semleges színébe fulladt bele, aztán hirtelen átfordult a tárosba tiltakozóan. Állj, ember, jármű, iramodjék el a titokzatosság! Fiatalasszony kislányt fogott kézen. A kislánykán fehér prémmel szeget piros bunda volt, ugyanolyan prémes sapka az álla alatt átkötött sállal. A sapka alól piros szája, szeme és rózsavirágszí- nű arca világított csak ki, melyet az északi szél csókolgatott rózsaszínűvé. Három, három és fél éves. Húzta az anyját, biztatta, menjenek. Anyja állt izgalommal, sírt a vészduda hangja egyfolytában, és elzúgott előttük a mentőautó. A kislány megkérdezte: —i Milyen autó vök ez, anyú? — Mentőautó, kislányom. — Mi az a mentőautó? — Ezekben viszik azokat, akik szerencsétlenül járnak, vagy hirtelen rosszul lesznek. — Miért lesznek rosszul? Itt az anyának eltévedt a te* lautete, aztán megállt, s a Az elragadó elevenségű »Szennai dalok és táncok« előadóinak egy csoportja a fináléban. Egy perc, és feldördül a taps; megszolgálta ez a fiatal együttes, amelytől még sokat Várhatónk, íme egy elkapott jelenet a mély líraiságú, kitűnő előadásban látott »Széki emlékek« című tánckölteményböl, amit a Bihari János Népi Együttes mutatott be, Bárdos »Napfényes utakon« című kórusművét adta elő a bő- hönyei és a fonyódi földművesszövetkezeti kórus Zákányt Zsolt vezényletével. vételi azonban nem hallgathatunk el: nem szerencsés dolog egymástól távol élő kórusokat alkalmanként »összeházasítani«; Ugyanúgy nem szerencsés mint népi együtteseket közös produkcióra kényszeríteni a változatosság kedvéért. Tartalmatlan változatosság az SLveni; Hiszen az együttesek nem azonos képességűek, nincsenek közös próbalehetőségeik; Néhány óra alatt nem lehet egy szintre hozni a felkészültséget. Mindent összevetve: színes, változatos volt a .földművesszövetkezeti művészeti csoportok idei találkozója. L. I. aneM Szabó iózsefné és Zote D. Sándor népi énekeseket. Szívesen hallottunk volna még többet is az eddig alig ismert szennai népdalokból az ő előadásukban. Mint már mondottuk, a kórusok szerezhettek a ba- latonlellei földművesszö vetkezeti kulturális találkozón osztatlanabb elismerést. Megérdemelten. Együttesen és külön- külön dicséret illeti a göllei, a böhönyei, a balatonlellei és a fonyódi kórusokat. Kivált ez utóbbit, mert ennek sikerült talán legjobban azt bebizonyítani, hogy kóruskultúránk jó utakon ha- tod. Egy észreMár a nézőtéren ülnek a szennai együttes táncosai. Arcukon érdeklőüő figyelem. Alig titkolt őhaj: valamikor ők is szeretnének úgy táncolni, mint a Bihari János Népi Együttes táncosai, akiit éppen az »Olténiai körtánc«-ot táncolják • színpadon, Mi lesz Zsuzsával? Az ÜVÉRT ipari tanulói — Várhegyi Zsuzsa és két társa — az idén szerezték meg szakmai képesítésüket. Mindhárman szép eredménnyel végezték a kereskedőtanuló-isikolát. Zsuzsa osztályvizsgája jelesre sikerült. A vizsgák előtt két héttel Vájná elvtárs, az ÜVÉRT kaposvári lerakatá- nak vezetője megígérte Vár- hegyinének, hogy továbbra is alkalmazzák leányát. Zsuzsa boldogan készült a szakmai vizsgára. A szóbeli vizsgák előtt két nappal azonban közölték vele, hogy bizonytalan ideig nem tartanak számot munkájára... »Üjabb szerződést kötni egyelőre létszám- hiány miatt nem tudunk. Amennyiben a közeljövőben alkalmaztatásra lehetőség nyílik, értesíteni fogjuk« — ez volt a felmondólevélben. — Nem, ez nem lehet igaz — gondolta Zsuzsa. — Hiába tanultam volna? — A szülők, a tanárok elképedtek, alig tudtak valami vigasztaló szót mondani a kétségbeesett kislánynak, aki egyre azt hajtogatta sírva: — Ügy tanultam, úgy igyekeztem, s mégis hiába.., , Nem akart elmenni a szóbeli vizsgára, fölöslegesnek tartotta. Osztályfőnöke és igazgatója azonban rábeszélte. Négyes eredménnyel vizsgázott. Vájná elvtárstól ígéretet kapott, hogy talán szeptemberben adnak neki mun'kát. Talán... Bárdos Kálmán, az iskola igazgatója szívén viseli mindegyik növendék sorsát. Ha módjában van, segít a tanulóknak. Sokat fáradozott Zsuzsa ügyében is. írt Pécsre az ÜVÉRT igazgatóságához, azonban válaszra sem méltatták. Nemrégen küldte el második levelét. Talán válaszolnak; Beszélgettem Zsuzsával és édesanyjával. Találgatnak. — Tálán azért, mert az apja maszek? — tétovázik Várhegyiné. 1 — Nagyon rosszul esett —! mondja Zsuzsa. — Elvette minden kedvemet. Egyszerűen képtelen vagyak felfogni, hogy szakmai bizonyítvánnyal a kezemben esetleg hónapokig itthon kell ülnöm. Nincs kedvem nyaralni sem. Mehettem vetaa Balatonberénybe — két hétre elküldött a KISZ —, de mivel nem dolgozom a vállalatnál, így ez is kútba esett. — Nincs béralap. Munkaerő-fölöslegünk van. Egyelőre nem alkalmazhatjuk Várhegyi Zsuzsát. Talán szeptemberben. A három tanuló elbírálásakor a szociális körülményeket' vettük figyelembe. Zsuzsa apja az átlagosnál jobban keres, így könnyebben meglesz a család Zsuzsa fizetése nélkül. Én megpróbáltam mindent. Semmi kifogásunk nincs a kislány ellen, intelligens, szorgalmas. Sajnos azonban, nem rajtam áll a döntést — mondta Vájná elvtárs. Megtudtam, hogy dolgoznak a vállalatnál szakmai képesítés nélküliek is. A rendelkezések értelmében már meg kellett volna szerezniük a szakmunkás-bizonyítványt. Alkalmuk lett volna esti tanfolyamot végezni. Most az a furcsa helyzet adódott, hogy a szakmunkás otthon ül, a képesítésnélküliek viszont dolgosnak. Zsuzsa nemigen mehet más boltba dolgozni, mivel mint nagykereskedelmi tanulónak nincs elég kiskereskedelmi gyakorlata. így nem tehet mást, mint vár. De ki tudja, meddig? Szülei nyakán azonban sokáig nem élhet. Az ÜVÉRT-nek számolnia kellett volna ezzel a gonddal már akkor, amikor tanulónak vette föl Várhegyi Zsuzsát. Ezek után vajon ki mer jelentkezni az ÜVÉRT-nél tanulónak? Hiszen senki sem tudhatja, hogy érdemes lesz-e három évig tanulnia. .. Ajánlatos lenne ezt figyelembe venniük az illetékeseknek. S. M. Öngyilkosság vagy tragikus véletlen? A filmvilág Marilyn Momroe-t gyászolja Los Angeles (MTI). Los Angeles egyik külvárosában levő villájában vasárnap hajnalban holtan találták Marilyn Monroe-t, a világhírű amerikai filmsztárt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a filmszínésznő sok altatót vett be, és gyógyszermérgezés áldozata lett. Bár a jelek öngyilkosságra mutatnak, ez távolról sem bizonyos. Marilyn Monroe halála előtt néhány órával felhívta orvosát, és álmatlanságról panaszkodott. A | doktor azt javasolta, hogy Marilyn tegyen sétát a tengerparton, és a| filmszínésznő a házvezetőnőjén' tényleg kijelentette, ha nem tűi aludni, sétálni megy. A házvezetőnő hajnalban arra ébredt, hogy úrnője szobájában még ég a villany. Hívta az orvosokat, de azok már nem tudtak jjegfteni. Marilyn Monroe 1950 óta 23 játékfilm főszerepét játszotta oL A filmsztárnak örömtelen gyermekkora volt: apját nem ismerte, anyja megőrült, ő maga egyik árvaházból a másikba került. Karrierjét inkább ragyogó szépségének, mint színésznői képességeinek köszönhette, s ez a tény mindig bántotta. Három házassága — a legutolsó Arthur Millerrel, a világhírű drámaíróval — válással végződött. semmibe révedt, elakadt. Hogy öntse szavakba kislá- kájának, miért lesznek rosszul az emberek. Hogyan értesse meg vele a mentőautó rejtelmeit, az életmentés eme modem, nagy vívmányát? Kislánya halmozná a kérdéseket, pattana benne az értheteUen- ség izgalma, nem tudna neki kielégítő feleleteket adni. De miért is kellene feltárni előtte, még ha eltalálná is a megértés nyelvét, a csontszínű autó titkait, az élet torz arculatát? — Miért lesznek rosszul? — rángatta a kislány. — Dehogy lesznek rosszul. Nem jól mondtam. Ez nem is mentőautó volt. Másfajta autó volt, a szépséges királyleány ült benne Árgírius királyfival. Jöttek Franciaországból, mennek Bergengóciába. Ott tartják esküvőjüket a tündérkertben, tündérpalotában. — Milyen tündérpalotában? —■ A palota színaranyból van. Száz tündérlány tartja a királyleány menyasszonyi ruháját. Szólnak a kürtök, tün- dérapródok fújják. Egész Tündérország táncra kerekedik. — Miért táncolnak? örülnek a szépséges királyleány boldogságának. Talán éppen most nyitották ki nekik Tündérország aranykapuját. A kapuban várja őket a király és a királynő. Aztán hegyenvölgyön lakodalom. — Milyen lakodalom? f’ If áradt a szó, az anyai szív, mellyel meg akarta szépíteni eszmélő leánykája előtt az utca sikoltozó robaját, el akarta előtte takarni az élet jajveszékelését. De úgy látszik, tündérmesével sem tudja a ránehezedő ösztönös megérzésekből kiváltani. Lánykája kérdései idegesek, hitetlenek, követelők Rángatja a kezét, szoknyáját, szeme sugarai sejtelmesen szúrnak fel az ö mesét mondó szemébe. Aztán csak tovább mesélt. Festette a :!in- déri tájat. Gyermekláncfüvek hajladoznak az Arany-folyó partján, déli szél fúj, és köd soha s nincs. És mikor már úgy hitte, hogy kislánya az aranyfüzesek leomló árnyában sétál tündérkisasszanyoK,- kal karonfogva, befejezésül feladta a kérdést: — Ugye, Évikém, most már te is beleülnél abba a nagy, csontszínű autóba? A kislány megállt, tétovázott, s ijedten rebbent piros szájáról a szó: — Nem, nem ülnék bele... — szólt durcásan, pityergésre görbült szájjal. Csurka Péter Eiffel-torony épül Kuwaitban Mivel Kuwait legmagasabb hegye a 100 méteres magasságot sem éri el, a kormány elhatározta, hogy Eiffel-tomyot építenek a fővárosban. így a lakosok és az emírség látogatói magasból gyönyörködhetnek majd a főváros ég a Perzsa-öböl látványában. A toronyban klimatisált killátóhelyiség, modem étterem és arai) kávéház lesz. Rendkívül gyors felvonók viszik fel a látogatókat. A torony a kuwaiti televízió céljait is fogja szolgálni. Magassága meghaladja majd az Eiffel-to- ronyét, mivel 400 méter magasra tervezik. * * * Orvosi vigasz Amikor Winston Churchill nemrégiben eltörte a lábát, az orvos az egyik vizsgálat után így ■vigasztalta. — Nos, nem vagyok éppen elragadtatva a lábától, de nem is vagyok kétségbeesve! — Én sem volnék, ha maga törte volna el a lábát! • * * A pórul járt zsebtolvaj Egy angol turista Nápoly utcácskáin sétálgatott, és annyira belemerült a délolasz város forgatagának szemlélésébe, hogy nem is vette észre, mikor húzták ki pénztárcáját a zsebéből. Szállodájába visszatérve a zsebébe nyúlt, és azonnal észrevette, hogy meglopták, de az elveszett pénztárca helyett aranygyűrűt talált. A tolvajnak nem volt sze-» rencséje: miközben elemel- te a pénztárcát, aranygyűrűje belecsúszott áldozata zsebébe. A lopás mérlege: az ellopott pénztárcában néhány száz líra volt, az aranygyűrű értéke pedig elérte a 80 000 lírát. * 1 Kennedy barátai Az elnök, aki sohasem hord magával aprópénzt, politikai ellenfelével, Nelson Rockefellerrel, New York kormányzójával sétált. Egy telefonfülke előtt így szól hozzá: — Légy szíves, adj kölcsön tíz centet, fel akarom- hívni egyik barátomat. Rockefeller így felel: — Itt van ötven cent, hívd fel mindjárt összes barátaidat. * *•* Képszerű magyarázat Mi az az opera — kérdi papáját a kis John. — Amikor az egyik ember tőrt döf a másik mellébe, s ez ahelyett, hogy holtan rogyna össze, hosszú, hangos áriába kezd — ez az opera. Somom néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11^ Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP* LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: » Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj esv hőnanra ti Fii Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6,
