Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-07 / 183. szám
Kedd, 1962. augusztus 7. 3 SOMOGYI NÉPhAF ESY PARniTKÜR FÖUEGYZÉSEIBOL /Tizenhárom esztendeje léptem be a mi kis termelőszövetkezetünkbe. A tizenhárom évből tíznél többet itt töltöttem. Közben háromezer holdas gazdasággá növekedtünk. Isirherek minden embert, minden dűlőt, úgy érzem, tudásban is gyarapodtam valamit e tizenhárom esztendő alatt, mégis furcsa érzés fogott el tavaly, egy nyári napon, amikor a küldöttgyűlés megszavazta függetlenítésemet. Többen is felszólaltak, s azt mondták: sokat várnak tőlem és a pártszervezettől. Én meg rettenetesen izgultam, s azt kérdeztem magamtól: Meg tudsz-e felelni a bizalomnak és a várakozásnak, Las kai János nem keli-e majd csalatkozniuk az embereknek? * * * Mivel kezdjük, mit tegyünk, hogyan segíthetünk? — ezek a kérdések motoszkáltak fejünkben. Sok tekintetben nyugtalanító volt szövetkezetünk helyzete. Júniust írtunk, de még vetegettük a tavasziakat. Láttuk, ha ez így megy, a kapálást sem tudjuk elvégezni. Siralmas kép fogadta a látogatókat az istállókban. A tehenek ápolatlanok voltak. Az istállókat nem takarították rendesen. A 7—9 malacot szoptató anyakocák még az életfenntartó takarmányt sem kapták meg. Némelyek elméletet is kitaláltak annak igazolására, hogy ez igy jó. Azt mondogatták, hogy a másfél mázsás fehér hússer tés-anyakoca fel tud nevelni hat malacot, de többet nem, s így nem is kell a malacokat etetni. A szopós malacok még héthetes korukban sem kaptak ennivalót, így mentek választásra — tizenhárom kilós átlagsúllyal. Nem volt jobb a helyzet a borjaknál sem, nem csoda, hogy 15—20 százalékuk elhullott. A betakarítás tövén voltunk már, de még senki sem gondolt arra, hogy a magtárakat fertőtleníteni kellene. Csehül álltunk a munkafegyelemmel is. Az aratás kellős közepén még kilenc órakor is arról vitatkoztak a brigádban, hogy arassanak-e. Elkeserített bennünket ez a helyzet, hiszen a pusztakovácsi Dimitrov ekkor már tizenkét esztendős szövetkezet volt. ***» / Sokait töprengtünk a »ho- gyam'-on, míg megtaláltuk bajainkra a gyógyírt. Itt más nem segíthet — mondtuk a pártszervezetben —, mint hogy beszélnünk kell az emberekkel Föl kell keltenünk bennük a felelősségérzetet szövetkezetünkért. Sorra vettük az iparosokat, a traktorosokat, az állattenyésztőket, a növénytermesztőket és a vezetőket is. Tájékoztattuk őket a nehéz helyzetről, s megkérdeztük őket, hogyan lábolhat- nánk ki a bajokból. S jöttek a panaszok, a jogos és kevés- tó jogos kifakadások. A fiatalok egymás után fordultak a vezetőséghez, hogy engedjék el őket a szövetkezetből. A KISZ-szervezeteknek nem volt semmilyen tervük, elképzelésük sem. Nem volt sokkal jobb a helyzet a többi tömegszervezetben, illetve mozgalomban sem. Bár ennyi idő alatt nem járhattunk mindennek a végére, de az eddig hallottakból, látottakból is tudtuk: cselekednünk kell, de gyorsan! Mit csináltunk, hogyan oldottuk meg a problémáikat? * * * Sorba vettük a tennivalókat. Ügy láttuk, hogy mindenek előtt az emberek panaszait kell elintézni. A sérelmeket a pártvezetőség, a tsz-vezető- ség, a párttag-, illetve a tsz- küldöttgyűlés elé vittük. Igen sok életbe vágó panaszt rendeztünk. Gyakran nem kellett más, mint emberséges szó. Sikerült rendet teremteni az irodai adminisztrációban. Sok embernek törölték el kisebb- nagyobb tartozását, kielégítették a jogos követeléseket. Sok ember megnyugodott. Szabó József éjjeliőr szolgálata alatt pl. rúgdalózás közben felakasztotta magát az egyik ló. Lelkiismeretesen megvizsgáltuk az esetet, és kiderítettük hogy a -kár nem az éjjeliőr gondatlanságából következett s anyagilag sem engedtük őt felelősségre vonni. Az emberek észrevették, hogy van igazság, s fokozatosan visszanyerték bizakodó kedvüket Közben minden erővel arra törekedtünk, hogy rendezzük a gazdasági ügyeket, s emljük a vezetés színvonalát. Ügy láttuk, hogy nagyobb beruhá zás nélkül is sokat haladba tunk a belterjesség irányában. Az őszi vetések előtt rendezni kellett a táblákat, ugyanis addig hat-hét fajta növény is volt egy táblában Ezután egy táblára összpontosítottuk a gépeket, és meg szerveztük a két műszakot. (Ez igen nagy harcba került, mert még a vezetésben is voltak ellenzői.) S az eredmény? Tavaly ősszel a járásban másodiknak fejeztük be a vetést Nagy változásoknak vagyunk tanúi az állattenyésztésben is. A jó szónak, a helyes intézkedéseknek foganatjuk lett A szakszerű takarmányozás eredményeképpen az idén már 650 malacot választottunk le 17—15 kg átlagsúly- lyal. Legyőztük a maradi gondolkodást, a »hatmalacos« elméletet is. Jó szakgárdát hoztunk létre Buzsáki Feri bácsival az élen, Tavaly 460 hízósertést kapott tőlünk az állam, az idén 1100—1200-at adtunk el. Megjavult a tenyésztői munka más területen is. A szopós borjak elhullása megszűnt, a brigádokat átszerveztük, megerősítettük az egyszemélyi vezetést. Brigádvezetőink közül hárman tanulnak középiskolai szinten. A brigádokban nyolc-tíz tagú munkacsapatokat alakítottunk ki. r A sok-sok beszélgetés és határozott intézkedés nyomán a tagság munkafegyelme megváltozott. Üzemszervezésünk jobb, áttekinthetőbb, éltünk a premizálási lehetőségekkel is. Mindez érezteti hatását a jövedelem emelkedésében is. Azelőtt a családtagok nemigen vettek részt a közös munkában, most a premizálás itt is változást idézett elő. Az érdekeltség fokozása végett versenyt indítottunk a brigádok között. A két győztes brigádot 5000—3000 forinttal jutalmazzuk. Az első fölmérést már elvégezte a három brigádvezetőből alakított »zsűri«. A bizottság fölmért minden kukorica- és cukorrépa-parcellát. Az értékelés fő szempontjai: a tőszám, a kapálás minősége és a termés. Ennek igen nagy visszhangja támadt, mert eddig még soha nem fordult elő, hogy bizottság vizsgálja felül minden ember munkáját. Nagy gondot fordítottunk a kultúr- és sportgárda kialakítására, rendezvények szervezésére. Hogy segítséget kapjunk a tömegszervezetektől előbb adnunk is kellett valamit, elsősorban a fiataloknak Segítettük a szervezeti élet megjavításában, televíziót, fut- t>aH- és röplabda-fölszerelést pinpongasztalt vásároltunk a tsz és a tanács költségvetéséből, a kulturális alapból. Ügy látjuk, hogy a Ijefektetett tőke máris visszatérülőben van. A fiatalok nemhogy nem mennek el tőlünk, hanem már mintegy 15-en jöttek vissza állami gazdaságból és ipari vállalattóL Két KlSZ-szerve- zetünk tagsága két brigádban dolgozik, beneveztek a megyei ifjúsági versenybe is. Egyre j obiján foglalkoztatja a községet a sport-és kulturális élet, amelynek a fiatalok az élesztői. Reméljük, hamarosan lesz női röplaEdacsapatunk is^ Az eredmények közé soroljuk pártszervezetünk erősödését is. Egy év alatt 17 tagjelöltet —többségét>en fiatalokat — vettünk fel. Az egy év alatt megtett út feljogosít bennün- két arra a reményre, hogy rövidesen leküzdjük a még meglévő nehézségeinket is. Följegyezte: Varga József. Ősz hajú, szemüveges, törékeny termetű nénike takarít Zalán, az egykori Zichy kastély emlékmúzeumában. Házvezetőnőnek nézzük és megkérdezzük: 1— Rónai Istvánná itt lakik? — Igen, miért keresik? —- Beszélgetni szeretnénk vele. Róla, az életéről és nagyapjáról, Zichy Mihályról, a nagy festőről. — Fáradjanak beljebb. Én vagyok Rónainé. És nyílik az ajtó. Megille- tődve lépünk át a küszöbön. Ez a múzeum, az egykori műterem. Zichy Mihály... Ezt a nevet lassan 150 éve, hogy bejegyezték a zalai községházán. A magyar festészet egyik legnagyobb alakja 1827-ben látta meg a napvilágot. A magyar művész-lángelmék egyike zsenijével olyan fényt árasztott maga körül, amely elhomályosulni soha nem fog. A nagy festő életútja rendkívül gazdag és színes. Ősi, go műveit illusztrálta, ő volt Lermontov első illusztrátora is. »Azóta, hogy megismertem az orosz életet — írta egyik levelében —, Lermontov művészete iránt nagy szeretet ébredt bennem.« Szép rajzsorozatokat készít az Igor-ének népi hőseiről, Rusztaveli »■Tigrisbőrös« eposzának alakjairól, s kiváló érzékkel eleveníti föl Shakespeare hőseit. A mi számunkra a legértékesebbek Petőfi, Arany és .Madách műveihez készült illusztrációi. 1871-ben egy évtizedre elhagyja Oroszországot azzal a vággyal, hogy végre szabadon, függetlenül alkothasson. Franciaországba utazik. 1875-ben elnöke lesz a párizsi Magyar Munkások és Mesterlegények Egyletének. Az araeykötéses emléknapló több, mint száz, Franciaországba emigrált magyar kézjegyét őrzi. Aztán újra visszatér Oroszországija. 1881-ben önkéntes száműzetést vállal, Grúziába utazik. Ott bolyong a fiatalon elhunyt nagy költő, LermonA Zichy emlékmúzeumban Műteremsarok Zichy Mihály műhelyében. puritán nemesi családból származik. Életének nagy részét hazájától távol, külföldön töltötte. Oroszországiján élt a cárok udvari festője volt. Amint egyszer írta: »Nagy urak rabszolgája voltam.« De a lélekölő rabszolgamunka mellett igazi alkotóerejét a haladás szolgálatába állította. Grafikai alkotásainak, színpompás vízfestményeinek szépségével és gondolatgazdagságával, illusztrációinak realista kifejező erejével világhírnevet szerzett. Századának lángelméi ihlették: Gogol, Lermontov, Byron, Goethe, Puskin és Viktor Huc«zt Mihály — Becse Károly: 1 ÁZ 57081-ES égionísf a A hadnagy újra töltött. R- “ No igen, de a kapitány még türelmetlenebbül, hibát találhat az igénylésben... másnap visszajöjjön. — Most már ne féljen.:. Amikor kifogyott tov útjain. »Mióta meggyőződésem, lelki sugallatom után választom képeim tárgyát, mintha valami ellenséges, gyűlölő párt övezne« — írja egyszer. Az udvari reakciónak nem tetszik a szabadgondolkozású festő, pedig , Zichy Mihály szerette Oroszországot. A cári udvart börtönnek érezte ugyan, de az orosz népért rajongott. Bulyba Taraszt a nagy ukrán népi hőst éppoly szeretettel örökítette meg az utókornak, mint a törökverő Kinizsi alakját. Az ő ösztönzésére fordították le magyarra Ruszta- I véli eposzát is. , Nemcsak a festőt becsüljük Zichybem. Emléke előtt meghajolunk azért is, mert az elsők között volt, akik az orosz nép kultúráját népszerűsítették hazánkban. Harmincévi távoliét után tért vissza a hatalmas fenyőkkel övezett zalai kastélyba. Magával hozta a szentpéterolyan hatalmas terjedelmű volt, mint az első. Gazsó mintegy huszadma- gával szaladt az erdő alá, ahol hamarosan meg is találták mind a két csomagot. Becipeiték a betegszobába, ahol Gazsó a hadnagy jelen-fvári, Számocki utca 21. szám létében azonnal megkezdte* alatti otthonának és kedvelt azok felbontásét. Először isi pihen6helyének berendezési azt állapította meg, hogy aj, “l, , . , , csomagolás igen szakszerű.* i-ársy3-1*- Félesége, a szépséges Aztán arról győződött meg,! Alekszandra Jersova is vele hogy hogy egyik-másik gyógyszer-! érkezett, bői többet is küldtek, mint amennyit igényelt. Legtöbbet .. .Tbilisziben, Grúzia fővárosában pedig a sétáló külföl» di Zichy Mihály ulicába bot« lik. Járjuk a kastély termeit. A’ szalonban meg a szomszédos szobában azokat az indiai és kaukázusi bútorokat, szőnyegeket és vázáikat látjuk, amelyekkel a művész cári festő korában díszítette otthonát. A műterem egyik sarkában a nagyméretű, modern szirén képe. Milyen jól lehetett itt festeni! A képen a szépasszony tetszelgéssel mutatja gyöngysorát hódoló áldozatainak. Odébb A rombolás géniuszának diadala. Ez a kép Zichy háborúellenes állásfoglalását tanúsítja. A műterem föleleveniö Zichy művészi világát. Az egyik sarokban férfi csontváza áll. Másutt apró páncél ragyog. A falakon képek és reprodukciók. Zichy ifjúkori önarcképei. A másik szobában hatalmas könyvtár. Az ember csak áruul és csodálkozik. Elfelejtkezünk a vezetőről is. Ott áíl az egyik polc előtt és takarít. Aztán újra eltűnik, és egy tálcával tér vissza. — Megkínálom magukat egy teával. — Orosz hagyomány a tea szeretete? — Igen. Vigyázzanak, mert nagyon erős... A kedves kis öregasszony sziporkázóan szellemes. — A mi családunkban nemcsak Mihály nagyapám volt művészegyéniség. Jenő nagybátyám utazó, Géza nagybátyám zongoraművész volt. — És ön? — Nekem ez a szerep jutott} hogy vigyázzam ezt a múzeumot. ■ Milyen érzés a világhírű festő unokájának lenni? — Mit válaszolhatok erre? 71 éves vagyok, eljárt fölöttem is az idő. Amióta a férjem meghalt, itt élek. Itt szeretném lehunyni a szemem, a suttogó nagy fenyők alatt. De fölnevet gyöngyöző kacajjal. Mert ő még élni akar. — Sok mindent kell csinálnom. Látták a belső szobát? Több ezer könyv van még ott Levelek, dokumentumok, ezeket rendezni kell. Hosszú, hosszú évekre van szükség, amíg végzek. Elköszönünk, kilépünk a hűvös szobából. Kint süt a nap. A törékeny öregasszony a kapuig kísér bennünket. Ott nekitámaszkodik az egykor címerrel díszített oszlopnak, és néz, sokáig néz utánunk. .. .S ha most Lenin grádhan — Hadnagy úr. — kezdte lvlosl lna,r " , J •*" Amikor kifogyott az ital, kötszerből kapott a kötsze ♦ jár az ember, gyönyörködik Pikala meggyogyrtasaval egy Lafarte dűlőneve száiláshelve Kapón, a Koxsze-x , , Gazsó. kicsit megpuhította szívét... fSéMult »"•«—»* — Nos? No, meg ha akadékoskodna, Az rek közepében pedig húsz | az Ermitázs képeiben, az ide- üveg pálinka szerenyked ett ♦ genvezető a magyaroknak egészségügyi mót keresne maid én leheszé- izgatottan vaxva a reszxes ceauiavai volt eiiatva,í ----. ’ hadnagy érkezését. Az végre fellette pedig felirat: Kizáró-* — Jo»enek. — Sok szép ké— Ha módomban áll miért ........... , feltűnt a betegszoba előtt és iag kórházi betegek részére, jpünk van egy nagyszerű mane? < — Köszönöm, hadnagy ur. - már messziről sugárzott az ar- Gazsó minden különösebb el-» gyártói. Zichy Mihálytól — Elkészítettem a gyógy- . — Nincs nüt. v No, ca. lenőrzés, vagy számlálás néí-| Ismerik? szerigénylést. Szeretném, ha igyunk!..: _ Nos? — sietett elé Ga- kül elrakta a gyógyszereket aj Amint Lafarte felhajtotta ?JSÓ szekrénybe, a ládába és aho-! Ctózsó fel?en ege °ZVe ° U — Rendben van, aláírta: vá fért. Felbontott egy üveg — Tudja::. Mégis csak Már továbbította is a köz- pálinkát is, amelyből először jobb, hogy nem jött el felde- Pontba--* az öt beteget kínálta meg, azrítésre. Még csak egy ron- Néhány nap múlva pedig tán a hadnagyot, végül maga gyos vietnamit sem talál- kétmotoros repülőgép jelen? js ivofl. belőle. én le- tunk:.: Ezzel az úttal bi- meg az erőd fölött, leírta a ..„h™ ___ r end- zony nem nagyon szaporodott tiszteletkórt és kidobott egy A hadnágy csendesen megvolna élménykészlete..: hatalmas, vöröskeresztes bá- szólalt. __ Nem baj, hadnagy úr. . . lát, amely ejtőernyő segítségé- — A többi üveg pálinkát: . .. Majd lesz még alkalom... ve^ hamarosan földet ért. ]e hell vinni a kapitány úr: De néhány jo szót is... Es akkor önökkel tartok... Közben a gép újabb kört szobájába. — Jó szót? Minek? Ami Gazsó türelmetlenül vár,a, írt le, majd ledobott egy máját, az jár. hogy a hadnagy elmenjen, s sík bálát is, amely ugyan- (Folytatjuk) vességet aláíratná a kapitány úrral.:. — Én? Hát miért nem íratja Ön alá?.:. — Tudja.;. nem szível engem túlságosan a parancsnok úr. Á végén még kidobna. — Értem..: Szóval gyek az előőrs ... No, ben van .;. Adja ide azt a papírt! Aláíratom. Németh S.—Polesz Gy. Vizsgázott hűtő kompresszorkezelőt fölveszünk azonnal. Jelentkezés: Somogy megyei Húsipari Víllalal, Vöröshadsereg útja 67—69. (42424) rl Az ÉM Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári telepe nehéz fizikai munkára keres férfi munkaerőt. Egésznapi étkezést, munkásszállást biztosítunk. Kereseti lehetőség: kb. 1600 Ft-tól fölfelé teljesítmény szerint. Fölvételhez szükséges: munkakönyv, miilap, személyazonossági igazolvány, katonakönyv, 1 hónapnál nem régebbi keletű tanácsi igazolás, munkaközvetítő lap. (2896)
