Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

BESZÉDZAVAR, DADOGÁS Élénken társalgunk, hango­san ízleljük egy verssor szép­ségét, vagy éppen szerelmi vallomást teszünk, és nem is gondolunk arra, hogy milyen bonyolult folyamatok játszód­nak le szervezetünkben beszéd közben. Jobb, ha nem is gondo­lunk rá, mert rögtön belezava­rodunk. A beszédet a gyermek hal­lás útján tanulja meg környe­zetétől (a született süket azért lesz néma is, bár beszédszer­ve hibátlan lehet). A legtöbb ember beszédkészsége élete vé­géig észrevehető zavarok nél­kül működik. Igen sok azon­ban a beszédhibás gyermek és felnőtt — világszerte a lakos­ságnak 3 százaléka! —, ezért az orvostudomány új ágaként kialakult a logopédia (nálunk a Gyógypedagógiai Tanárkép­ző Főiskoláin működik ilyen tanszék). Tekintsünk végig néhány ál­talános, gyakorlatilag is fel­használható tudnivalót a be­szédhibákról. Miért énekelve? Ismert régi anekdota: tűz üt ki a raktárban, s a dadogó tisztviselő csak énekelve képes közölni főnökével a balesetet; a »■Megy a gőzös« dallamára rá­zendít: -Főnök uram, főnök uram, egy kis baj van ...« A tréfa azon a helyes megfigye­lésen alapul, hogy a dadogok folyékonyan tudnák énekelni. Énnek pedig az az oka, hogy az éneklésben csak a magán­hangzók zenei hangok — eze­ken van hangsúly, nyomaték —, a mássalhangzók csupán zö­rejek. A dadogás viszont ép­pen fordítva: a mássalhangzók­ra teszi a nyomatékeit, ezeknél kerül hangképző szerve, gyak­ran egész teste is görcsös álla­potba. Kiderül ebből, mennyire fon­tos, hogy a gyermeket már a szülői házban majd az iskolá­ban megtanítsák a helyes ki­ejtésre, a magánhangzók kel­lő artikulálására (tagolására). Ha a szülő vagy a pedagógus nem törődik azzal, hogy a gyer­mek »elharapja« a magánhang­zókat, és botladozva, ismétel­getve megakad a mássalhang­zóknál, ez önmagában a dado­gás forrásává lehet. (Tegyünk egy kísérletet: ha megpróbál­juk a mássalhangzókat nyoma­tékosan kiejteni, azonnal da­dogni kezdünk.) Ennél súlyosabb eset, ami­kor kisgyermekkori, az első életévekben bekövetkezett és később feledésbe ment lelki megrázkódtatás (félelem a sö­téttől, állatok okozta ijedtség stb.) váltja ki a dadogást. Ilyenkor, mint beszédhibás gyermeknél mindig, legfonto­sabb a türelem. Sem durvaság­gal, sem -szelíd erőszakkal« nem megyünk semmire, sőt ár­tunk vele, hiszen a gyermek­ben éppen a félelmet, a szo­rongást, tehát a -görcsös álla­potot« fokozzuk. Ehelyett hagy­juk, hogy a gyermek lassan be­széljen, s így maga iktassa ki erőfeszítését a szavak formá­lásában. Emlékezve az anek­dotára: egy-egy mondat ének­lés elmondása kialakíthatja a magánhangzók kiemelésének helyes beidegzését. Lámpaláz, fáradtság Gyakran — és olykor jogosan emelünk szót az értekezletek elharapózása ellen. Helyes, ha nem engedjük túltengeni mun­kánkban és életünkben a med­dő szószaporítást. De gondol­junk néha arra is, hogy há­nyán tanultunk meg kisebb- nagyobb nyilvánosság előtt fo­lyékonyan beszélni munkaköri értekezleteken, tanulmányi konferenciákon, felnőtt korban letett vizsgákon! Csak a kez­deti — és természetes — lám­palázat s a vele együtt járó, gyakran a dadogásig, szóismét­lésig, megakadásig fokozódó beszédzavart kellett leküzde- nünk. Legyünk tisztában .az­zal, hogy ez egyáltalán nem -betegség«, hanem egyszerűen a megszokás hiánya. Ha tehát valakinek nem sikerült az a bizonyos -első felszólalása«, ne veszítse el kedvét és bátorsá­gát, orvoshoz se menjen, pe­dig ez utóbbit ritkán tanácsol­juk ... A lámpaláz ugyanis egészen természetes — a leg­nagyobb, leggyakorlottabb szí­nészek is átélik premier előtt — és csakis a gyakorlással szűnik meg. Ennél is egyszerűbb eset a leggyakoribb hétköznapi be­szédzavar, amely sok felnőt­tet ejt aggodalomba. Arról van szó, hogy olykor -megakad a nyelvűink«, nem találjuk a meg­felelő szót, a dadogáshoz ha­sonló artikulátlan hangot hal­latunk. Környezetünk néha de­rül ezen (jobb volna, ha nem venné észre), néha megijed (ez is fölösleges). Oka majdnem mindig a fáradtság. Legjobb, ha könnyedén túltesszük ma­gunkat saját nyelvbotlásain­kon, szóismétlésünkön vagy azon, hogy nem jut eszünkbe a megfelelő szó. Akár gyermekünk, akár a magunk esetében tegyünk kü­lönbséget a múló és a tartós beszédzavar között. Legyünk tisztában azzal, hogy a beszéd az ember természetes és rend­kívül bonyolult életmegnyil­vánulása. Apróbb hibákon ma­gunk is segíthetünk, s ha ko­molyra fordul a dolog, mellet­tünk áll a tudásban napról nap­ra gazdagodó orvostudomány. Gy. I. APftOWftDÍ TFfEtf Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként l,— Ft, vasát- és ünnepnap 3.- Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hirdetés lvl - Ft. Hirdtt lseket (elvesz a Somogyi Néplap lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető telek postán Is (eladhatják és telelonon Is be­mondhatják hirdetéseiket. /Tie szép... — mondta — ' // félhangosan Ko- vácsné, és megállt a kirakat előtt. Iskolatáskák, cipők és ruhák voltak az üveg mögött. A fiatalasszony meg­bűvölve állt, és egy matrózru­hát nézett. S ahogy nézte, úgy elevenedett meg emlékezeté­ben egy régi történet... * * * ötétkék rakott szok­nyáról és fehér mat­rózblúzról álmodo­zott. A jegyző kislányán látott ilyet, és akkor nagyon rajta fe­lejtette csodálkozó tekintetét. Milyen szép! — csak eny- nyit tudott mondani a kocsi- úton iskolásdit játszadozó gye­rekeknek. A maszatos köly­kök egy darabig szótlanul bá­multak a csodálatos matrózru­ha után, aztán tovább ugrándoz­tak féllábon a homokba rajzolt négyszögekbe. Böske, a kondás kislánya nem’ szabadult a ruha varázsa alól. A jegyzőék lánya, Csilla mindig olyan volt szemében, mint egy tündér. Organdin ru­hák, hímzett kötények százfé­le változatába öltöztették. Amolyan gőgös tündér volt, aki nem vette észre az árok­parton vagy a kocsiúton bá­mészkodó kis mezítlábasokat. Józsi bácsi elnyújtott éneke riasztotta fel tűnődéséből Bős- két. A szerencsétlen öregem­ber még az első világháború­ban vesztette el szeme világát. Azóta énekelget, mint egy is­tenfélő. De ha az ég dörög, ak­kor még az Istentől is retteg, s az iskola udvarán levő nagy, kormos kemencébe bújik. S csak akkor jön elő, ha elcsön- desedett a vihar. A gyerekek nem értik a sze­rencsétlenül járt embert, csak azt látják, hogy vak, meg hall­ják, amint óbégat naphosszat. Ez elég arra, hogy utánasza­ladjanak csapatostul. — Erre csörög a dió... — tapsolják körül. A kamaszok Kifogástalan állapotban levő Volkswagen »katonai« személygép­kocsi eladó. Kaposvár, Petőd u. 2. (886) Kerítés, oszlopnak való sarok és csővas eladó. Dr. Papp, Balaton- boglár, Kisfaludy u. 12. _______(894) B alatonkeresztúron Sztálin utca 40. számú kétszobás, komfortos családi ház nagy telekkel, szőlő- gyümölcsössel — vasútállomástól 10 percre — eladó. Esetleg életi á­radékra is. (895) Kaposváron, Nyár u. végén 200 n-öles házhely eladó. Érdeklődni ugyanott, Móring Istvánnál.^^ Komplett sötét háló ágybetétek­kel sürgősen eladó. Megtekinthető 8—10-ig, délután 5—17-ig: Kaposvár, Beloiannisz u. 7/a, ísz. 2., Gelen­esér.__________________________(42733) S zölőpermetező, 15 és 24 keretes Boczonádi-kaptár eladó. Kaposvár, Damjanich u. 32._________ (42)728) G enerálozott 1101-es Skoda el adó. Turóczy, Dombóvár, Kölcsey u. 52. ________(42715) Eladó kertes ház beköltözhetően. Kaposvár, Szigetvári u. 77. (42704) 44. sz. Építőipari Vállalat Buda­pestre fölvesz kubikosokat és se­gédmunkásokat. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Szállást biz­tosítunk. Jelentkezés: Budapest, V„ Kossuth Lajos tér 13-15. (2956) A pusztakovácsi földművesszö- vetkezet az 1. sz. vegyesáru bolt­jába szakképzett boltvezetőt ke­res. A bolt átlagos havi forgalma 150 000 Ft. A bolt kétszemélyes, de besegítővei Is elfoglalható. Erköl­csi bizonyítvány szükséges. Fölvé­tel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet az fmsz lg. elnö­kénél. (2951) Elektrotechnikust keres a Ka­posvári Textilművek energetikus! munkakörbe. Több éves villanysze­relöl gyakorlat szükséges. Jelent­kezni személyesen a Kaposvári Textilműveknél délelőtt 8—12 óráig (42712) Idősebb magános nőt keresünk gyermek mellé családtagként. Cím: Kaposvár, Vak Bottyán u. 49., Dömötörök. (42734) ViUamoslpari, gépipari, és építő­ipari technikust fölvesz az Aram szolgáltató Vállalat kaposvári Igaz gatósága. (42690) Bérszámfejtésben jártas könyve­lőt felveszünk. Sörraktár, Kapos­vár, Katona József u. 1. sz. (2954) Somogyvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága a somogyvámosi 6-os sz. egyszemé­lyes vegyesiparcikk-boltjába bolt­vezetőt keres. Működési bizonyít­vány és erkölcsi bizonyítvány szükséges, fizetés kollektív szerint, lakásnak egy szobát biztosítunk. Útiköltséget fölvétel esetén térí­tünk. Jelentkezés a somögyvári szövetkezeti irodában. (2955) A TRANSZVILL kaposvári gyá­ra gyakorlott esztergályosokat ke­res fölvételre azonnali belépéssel. Jelentkezés a Vasvári Pál utcai I. sz. telepen. (42689) Állatorvos feleségével üres al­bérleti szcbát keres. 8—16 óráig 12-20 telefonon. (42698) Tanítok magyar nyelvet és he­lyesírást, orosz, német nyelvet és társalgást, közép- és általános is­kolások részére vizsgára előkészí­tek. Cím 42708-as számon a hirde­tőben. (42708) Mennyi alumínium van ételeinkben ? Egy időben — nyilvánvaló gaz­dasági érdekből — bizonyos tő­keérdekeltségek azt terjesztet­ték, hogy az alumínium edé- nvekből alumínium kerül az éte- ICTTbe, és az ártalmas. Sok száz vizsgálat alapján — csaknem ne­gyedszázada — vitán felül álló­nak tekinthető J. Wtihrer német tudós megállapítása: »-Az alumí­nium edények tartós használata esetén is az ételekben csak olyan alumínium mennyiség mutatható ki, amely a használatos táplálé­kokban jelenlevő mennyiséggel körülbelül egyező, vagy azt csak csekély mértékben lépi túl. Ká­rosodást vagy különlegesebb utó­hatást nem gyakorol sem az egészségre, sem a táplálkozásra.« Ebben az állításban csak az az egyetlen meglepő, hogy a haszná­latos táplálékokban alumínium amúgy is van. Pedig ez az igaz­ság, és nem is csodálkozhatunk, tí'a tudjuk, hogy az alumínium a szilárd földkéreg harmadik leg­gyakoribb alkotóeleme. Mennyi alumínium van élelmi­szereinkben? Egy kiló marhahús­ban 2,3—8,4 milligramm (egy mil­ligramm a gramm ezredrésze), egy kiló disznóhúsban 4,4 mg, egy kiló disznó- vagy borjúmáj­ban 17,5 mg, 1 kiló lisztben 16,9 mg, 1 kiló burgonyában 10 mg, egy kiló zöldbabban 0,8 mg, 1 ki­ló hagymában 43 mg, egy kiló kávéban 41,2 mg, egy kiló szá­raz teában 465 mg. P. G. Az odaadó hifves hibájából mondták ki a válást... Betty Hahn 37 éves ame­rikai asszony hibájából ki­mondták a válási, mert egy széket vágott férje fejéhez, majd azzal fenyegette, hogy sósavval leönti. Hahn asszonyt két érzőéi ezelőtt az amerikai rádió **Az &WL0-S oag.ij.(%k ? év legjobb édesanyja* cím-­Hiába minden ellenkező híresztelés, a divathölgyek és mel tüntette ki, és díszokle­manakenek erőlködése. A bikini fürdőruha — mint a vélben odaadó hitvesnek ne­mellékelt kép is mutatja —- ezen a nyáron se ment ki vezte. a divatbóL LECSÓ RIZZSEL Hozzávalók: 8 db zöldpaprika, fél kg paradicsom, 10 dkg rizs, 0 dkg zsír, 1 fej hagyma. A hagy­mát karikára vágva 4 dkg zsíron megfonnyasztjuk. A paradicsomot, paprikát megtisztítjuk, karikára vágjuk, és a hagymához adjuk. Megszórjuk 10 dkg rizzsel. (A rizst előbb 2 dkg forró zsíron egypár nercig megfuttatjuk, megsózzuk, és annyi vizet öntünk rá, hogy gyengén ellepje.) A sütőbe tesszük, és addig főzzük, amíg a rizs ki nem pattogzik. Ugyanígy készül tarhonyával is. KONYHA LECSÓ TOJÁSSAL Hozzávalók: 8 db zöldpaprika, fél kg paradicsom, 1 fej hagyma, 6 dkg zsír, 4 tojás, 1 dl tejföl. A hagymát karikára vágva zsírban vüágossárgára pirítjuk. Hozzáad­juk a tisztított, karikára vá­gott zöldpaprikát, megtisztí­tott paradicsomot, megsózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. A to­jásokat elhabarjuk, tejföllel össze­keverjük. Ha a lecsó a levét elfőt­te, ráöntjük, és addig kavargatjuk, amíg a tojás szilárdulni nem kezd. ALMAS BÉLÉS Hozzávalók: 30 dkg liszt, 12 dkg vaj vagy 10 dkg zsír, 2 kanál cu­kör, 1 egész tojás, 1 kanál tejföl, csipetnyi só. Az anyagokat gyor- san összegyúrjuk, két lapba ki­nyújtjuk. A nagyobbik lapot tep­sibe tesszük, s egy marék dióval vagy finom morzsával meghintjük; rákenjük az alma tölteléket, majd ráhelyezzük a másik lapot, tetejét tejjel vagy tojással megkenjük és megsütjük. Sütés után deszkára borítjuk, kockára vágjuk, cukorral meghintjük. Melegén tálaljuk. Töl­telék: 1 kg almát megházától meg­tisztítunk, legyalulunk. 10 dkg cu­korral addig pároljuk, míg a le­vét eä nem főtte. Fahéjjal ízesít­jük, hidegen kenjük a tésztára. MATRÓZRUHA pedig megpróbálják elbuktat­ni a nyomorékot. Az öreg a sarokig ért, ahöl mély árok szeli át az utat. Bot­jával tapogatott. Böske sza­ladt, hogy átsegítse. Az öreg megfogta a gyerek vállát, majd arcocskájának vonásait tapo­gatta ujjaival. Amikor a túloldalra értek, a vak megállt. — Kinek g gyereke vagy? — kérdezte. — Dócséké... — válaszolt a kislány. — Melyik Dócséké? — Hát a Káposztáé. — Ahá, tudom már. Te vagy a legidősebb gyereke. Apád hogy van? — Még beteg. Szekéren vit­ték volna el Ricsére, de meg­döglött Pocokék lova. Az énekes koldus az inge aljában kotorászott. Oda szok­ta rakni az alamizsnát meg amit kukoricamorzsolásért kap. Megtalálta, amit keresett. Egy almát nyomott a gyerek markába. — No, ezt edd meg! — Nem eszem én. Elviszem édesapámnak! — kiáltotta a kislány, és már rohant is az almával. Nem köszönte meg. De ezt egyikük sem vette észre. A gye­reknek azon járt az esze, hogy az egész almát adja-e beteg avjána vagy csak az egyik fe­lét, a másikat meg kettévágja, és két kisebb testvérének osz- sza-e szét. A koldus is ment tovább, botjával kutatta a sötét utat, s gondolata a világosban járt. Látta magát egészségesen, ahogy befogja a Szürkét a sze­kérbe, s azon hajtat Ric.sér- az orvosért. Mert dehogyis Ká­poszta Dócsot vinné oda, a be­teg embernek ártana az utazás. Inkább az orvost hozná hozzá, minél hamarább. De képzeleté­re is sötétség borult. A Szür­két már nem látja, sötét előt­te újra minden. S még kese­rűbb lett szája szögletén az a vonás, amelyet a fájdalom .raj­zolt oddkinn a fronton. Böske álmában is látta a szép matrózruhát. Hogyan tör­tént, nem tudta, de rajta volt. A szoknya még kékebb, a blúz még fehérebb lett, egyetlen folt se volt azon, mint az ö ruháin. Egyszóval olyan, mint az iga­zi. S ő az iskolában szaval ben­ne egy verset. Reggel, amikor fölébredt, csak egyet sajnált az álomból. Nem emlékszik, me­lyik verset szavalta. Gyorsan előkortorta a ládafiából a har­madikos elemista könyvét és lapozgatta. Minden verset tu­dott belőle, de az nincs benne, amit az éjjel álmában szavalt. — Tedd el, gyermekem, azt a könyvet — szólt csöndesen hozzáhajolva édesanyja. — Sza­ladj át Bálint sógorékhoz, kérj tőlük egypár szelet kenyeret. Az Isten is megfizeti nekik, ha adnak beteg apádnak. Főzök egy kis köménylevest, hadd legyen mit beleaprítani neki. A tízéves gyerek jól értette. Beteg az apja, kenyér kell ne­ki. Csak egyet nem értett, és ezt megkérdezte. — Megyek én, édesanyám. Csak azt mondja meg, mikor vesszük meg Dániáktól a tava­lyi könyvet. Holnap már isko­lába kéne menni, nekem meg nincs még negyedikes köny­vem. A csontos parasztasszony szomorúan állt gyermeke előtt. Mit válaszoljon? — Apád beteg. Nem bír do­log után menni. Te meg isko­lába akarsz járni? *■Kapa váló a paraszt kezébe, nem irka-, ezt mondta a kisbíró, is a múlt­kor, amikor kértem, segítsen engem napszámhoz, hogy meg­vegyem neked Dani ócska könyvét. A gyerek elgondolkodott. — Édesanyám! — No, mi az? — Kihajtom én holnap a csordát. — Mit beszélsz? — Akkor lesz pénz édes­apámnak orvosságra, nekem meg könyvre. — Nem bírsz te azzal a sok jószággal. — Hogy nem-e? No, majd fi­gyelje meg! Most meg szala­dok Bálint sógorékhoz a ke­nyérért. Nehéz volt a sárga trombita. erősen tartotta, hogy el ne ejt­se. Teljes erejéből fújta, hogy megszólaljon. Fújta a trombi­tát, és járta baktatva az utcát. A nagygazdák kapui kinyíltak. A béres kihajtotta a jószágot, tekintetével mindenik a kon­dást koreste, de csak leányát, a Böske gyereket találta, aki egyik kezében a trombitát ci­pelte, másik kezében az os­tort c serdítette. A jegyzőék kapuja is kinyílt Csilla lépett ki rajta a szép matrózruhában. Hóna alatt szíjjal átkötött sötétkék papír­ba csomagolt könyvek. Böske csak egy pillanatig látta ... Sze­mét elöntötte a könny, s kézé- ben nagyon nehéz lett egyszer­re a trombita... * * * ovácsné gyors elhatá­rozással bement az üz­letbe. — A matrózruhát... — szólt. — Milyen idős gyereknek? — Tízévesnek. A kislányom­nak — mondta boldogan. Fenyvesvölgyi Aranka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom