Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. július n Újabb tüntetések Peruban A katonai junta rendeletéi Lima Az AP tudósítása szerint szerdán este újabb tüntetések voltak Peru fővárosában, til­takozásul a katonai junta ha talomátvétele ellen. A rend­őrség többször a levegőbe lőtt és könnyfakasztó gránátokat dobott a felvonulók közé. A tüntetők szétszóródtak, s a mellékutcán kerestek menedé­ket. A Reuter csütörtök regge­li helyzetjelentésében arról ad hírt, hogy a rend helyreállt. Az uralomra került katona­kormány elnöke, Ricardo Pe­rez Godoy tábornok szerda es­ti tízperces rádióbeszédében ismertette a junta rendeletéit. Ezek értelmében megsemmisí­tik a június 10-i elnökválasztá­sok eredményét, feloszlatják az országos választási bizottságot. Godoy közölte, hogy 1063 jú­niusának második vasárnapján általános választásokat tarta­nak, július 28-án pedig beik­tatják az új elnököt. A tábor­nok szerint kormánya nem tar­tóztatott le senkit, és Peru tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit. Kijelentette: »a kommuniz­mus terjedésének megakadá­lyozására végre kell hajtani a szövetség a haladásért nevű amerikai program célkitűzé­seit.« Hírügynökségi jelentések szerint nem ismeretes Ödna tábornok és De la Torre elnök­jelöltek tartózkodási helye. Belaunde Terry, a népi akciópártnak a baloldal ál­tal is támogatott jelöltje vi­szont Arequipéban tartózkodik, s nyilatkozott az eseményekről. Kijelentette, hogy a katonaság akciójával semmi kapcsolata nincs, s egyelőre ebben, az Áll­mától 700 kilométerre dél­keletre fekvő városban szán­dékozik maradni. Mint mon­dotta, az előállott helyzetért a kormány és a választási bi-| zottság a felelős, mert elutasí­totta a hadseregnek a válasz­tási csalásokról szóló bizonyí­tékait. Az AP Havannából kelte­zett tájékoztatása szerint a havannai rádió kommentárja a katonai puccsot »a Penta­gonnak a külügyminisztérium felett aratott győzelmeként« 1 értékeli. A külügyminisztérium! Haya de la Torret támogatta. I Afonso Arlnos brazil külügy*’ miniszter szerdai sajtónyilat­kozatában kijelentette, hogy Brazília tiszteletben tartja a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Ez azonban nem akadályozza meg őt abban, hogy kijelentse: ha­zája a képviseleti demokrácia mellett tesz hitet. Ugyancsak AFP-tudósítások közük, hogy az Egyesült Álla­mok és Columbia után Vene­zuela is »felfüggesztette« Pe­ruval fennálló diplomáciai kap­csolatait. Costa Rica pedig »megszakította« diplomáciai kapcsolatait Peruval. A domi­nikai államtanács úgy döntött, hogy nem ismeri el a katonai juntát. Az AFP jelenti Washington­ból, hogy az Amerikai Álla­mok Szervezetének küldöttei között puhatolózó megbeszélé­sek indultak ónnak megállapí­tására, van-e lehetőség az ame­rikai külügyminiszterek érte­kezletének Összehívására. A kezdeményező lépést eb­ben az ügyben a venezuelai kormány tette, amely nyilatko­zatot juttatott el a kontinens többi országának külügymi­nisztereihez. (MTI) Mikoján Indonéziába utazott Kétféle |iai*aneniolat Moszkva (TASZSZ), Anasztasz Mikojan, a Szov-f jetunió Minisztertanácsánakí első elnökhelyettese csütörtö-j kön Sukarno indonéz elnöki meghívására jószolgálati kül-| detéssel Djakartába repült.! (MTI) ! A nyugatnémet külügyminiszter Genfbe utazik Bonn (Reuter). Dr. Gerhard Schröder nyu­gatnémet külügyminiszter pénteken Genfbe utazik, s ott szombaton a három nyugati ha? talom külügyminiszterével együttes ülésen vesz részt — jelentette be a bonni külügy­minisztérium. A külügyminisztérium szó­vivője hozzáfűzte, hogy Schrö­der valószínűleg Rusk ameri­kai külügyminiszterrel és a többi miniszterrel külön-külön is tanácskozik. (MTI) Szédítő távlatokat nyitnak az emberek az emberiségnek,.. Nehéz belelátni a határtalan lehetőségek rejtelmeibe. Amerikában egy intézmény, a CBR (Chemical Biological Radiological) feladata, hogy olyan módszereket dolgozzon ki, melyekkel az ellenséget könnyen és olcsón meg lehet semmisíteni. Baktériumok, gázok, mér­gek főnek az itt tevékenyke­dők fejében... Rengeteg radioaktív hulla­dékanyag keletkezik az atom­bombák gyártásakor. Vasbe­ton tartályokba zárva tenger­be eregetik, vagy elássák ezt Amerikában. Sok az atombomba, még a hulladékanyagot se győzik el­takarítani. 65 millió gallon (az USA-ban egy gallon por- szerű anyag 4,405 liter) radio­aktív hulladékot tartanak tar­tályokban. Ötlet született a CBR-ben: ha radioaktív port szállítaná­nak az ellenséges országok fö­léé és szétszórnák, megsem­misíthetnének ott mindent. Még atombomba se kellene! Hatásos módszer — mond­ták ... Egy szovjet tudós a Bulletin of the Atomic Scientists egyik számában a Tudományok jö­vője címmel cikkel irt, s eb­ben megemlíti, hogy a radio­aktív hulladékokat raliétákkal a világűrbe kellene juttatni. Az örökké bolygó hulladékok nem veszélyeztetnék az em­beriséget. »Az Isten dicsőségét hir­detni hivatott mennyország megszentségtelenítése« lenne, ha e tervet végrehajtanák — jelentette ki felháborodva dr. Joseph Sizoo, a George Wa­shington egyetem professzora. Samuel Kelsey, a Church óf God püspöke pedig arrSl szólt, hogy semmi keresnivalónk nekünk, embereknek a világ­űrben. Pedig van ott dolgunk ele­gendő. Az Isteni tízparancsolaton nevelkedett két egyházi sze­mélyiség megfeledkezett az egyik parancsolatról: Ne ölj! Nem zúgolódtak a CBR né­pek kiirtását tervező elgondo­lása ellen, ám a szovjet tudó­sok javaslatán menten fölhá­borodtak. A Szovjetunióban a »Ne ölj/« nem az istenek, hanem az emberek parancsa ... r. r. A Magyar Jogász Szövetség elnökségének nyilatkozata a Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi genfi egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából Július 21-én van nyolcadik évfordulója annak, hogy Géni­ben aláírták a Vietnamra, La' oszra és Kambodzsára vonat­kozó fegyverszüneti egyez­ményt. Ebből az alkalomból Magyar Jogász Szövetség el­nöksége baráti üdvözletét kül­di a Vietnami Demokratikus Jogászok Szövetségének és a flz iráni sah fisszadollali Alamot nevezte ki miniszterelnökké Teherán (MTI). Az iráni sah csütörtökön Asszadollah Alamot nevezte ki miniszterelnökké a lemon­dott Ali Amini helyébe. Az új miniszterelnök kinevezőjé­vel is, elődjével is baráti vi­szonyban áll. Álam a dúsgaz­dag iráni földbirtokosok egyi­ke. Az új miniszterelnök előre­láthatólag még a sah július 26-án kezdődő afganisztáni út­ja előtt megalakítja kormá­nyát. Vietnami Demokratikus Köz­társaság népének. Az 1954. évi genfi egyezmény évfordulója alkalmából a Ma­gyar Jogász Szövetség elnöksé­ge sikereket kíván mindazok­nak, akik síkraszállnak a gen­fi egyezmény maradéktalan érvényesítéséért, Délkelet- Ázslában az Egyesült Államok beavatkozása következtében kialakult háborús feszültség felszámolásáért, Dél-Vietnam- ban a demokratikus emberi szabadságjogok érvényesülé­séért, Vietnam békés egyesíté­séért, és ezzel Délkelet-Ázsiá- ban a béke és a biztonság meg­teremtéséért. (MTI) Szokolorszkij marsall cikke a Krasznaja Zrezdában Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda csütör­töki száma »öngyilkosok stra­tégiája« címmel közölte Szoko- lóvszkij marsall cikkét. A cikk írója McNamara amerikai had­ügyminiszter legutóbbi beszé­dével foglalkozik, amelyben ki­fejtette az Egyesült Államok úgynevezett új »stratégiájának« elveit. Szokolovszkij marsall meg­cáfolja McNamara-nek azt az állítását, hogy atomháború ese­tén »nem a polgári lakosság, hanem az ellenfél katonai erői­nek megsemmisítése« lenne a fő katonai feladat. Bármilyen célpontokra tüzeljenek is atomfegyverrel — írja —, az Angol konzervatív képviselők a Közös Piac ellen London (MTI). A Közös Piacba váló belé­pés elleni tory-zendtílés nyíít hadüzenetét intézte a kormány­hoz egy 27 tagló konzervatív képviselő-küldöttség, amely Túrt on volt konzervatív egész­ségügyi miniszter vezetésével felkereste Heath főpecsétőrt, akivel közölték a párt jelen­Fasizálódik a görög kormányzat Athén (TASZSZ). A görög parlament törvény­hozó bizottsága kedd este a kormánypárti többség szava­zataival keresztül erőszakolta az úgynevezett biztonsági in­tézkedések törvénytervezet leg­fontosabb 7. cikkelyét. Bár a tiltakozások hatására a kor­mány néhány változtatást esz­közölt a cikkely szövegében, ezek nem érintették az elfoga­dott tervezet lényegét. Az új törvény rendőri el­lenőrzés alá helyezi nemcsak a politikai tevékenységet, hanem a görög állampolgárok gondol­kodását is. Megtilt minden megmozdulást az 1947-ben tör­vényen kívül helyezett kom­munista párt legalizálása érde­kében, s megtiltja a párt jel­szavainak és határozatainak propagálását. Ellenzéki képviselők meg­állapították, a cikkelyt oly mó­don szerkesztették meg. hogy a kormány a »kommunista ve­szély« elleni védekezés ürügyár szabadon üldözhesse minden politikai ellenfelét. (MTI) francia kisparasztit újabb ....................fenyegetőznek P árizs (MTI). A francia nemzetgyűlés szer­dán kezdte meg a kormány »mezőgazdaségirónyító« törvé­nyének tárgyalását. A kormány által tervezett intézkedések a De Gaulle-ista agrárpolitika szellemében elsősorban a tő­kés vállalatok és a nagybirto­kok kezében levő nagy gazda­ságoknak kedveznek és meg­gyorsítják a kisparasztok el­szegényedését. Erre mutatott rá felszólalásában Waldeck Ro­chet képviselő, a Francia Kom­munista Párt főtitkárhelyette­se. Hangoztatta: Franciaor­szágban 700—800 ezer kispa­raszti gazdaság léte forog ve? esélyben. A kormány terveze- zák meg. tével szemben a Francia Kom­munista Párt mezőgazdasági programját ismertette, amely Mutat mutat a francia kispa- rasztság jelenlegi súlyos hely­zetéből Ä különböző paraszti szerve­zetek 400 módosító indítványt nyújtottak be a kormány által javasolt törvényekhez. A pa­rasztok valóságos ultimátumot intéztek a kormányhoz és a nemzetgyűléshez. Azzal fenye­getőznek, hogy traktoraikkal eltorlaszolják az utakat, nem visznek húst és tejet a piacra, amennyiben a tervezett tör­vényeket nem az 6 kívánsá­gaiknak megfelelően szavaz­tékeny részének súlyos elége­detlenségét a kormány politi­kájával szemben. Sérelmezték, hogy a miniszterek beszédei egyoldalúan a belépés előnyös oldalait emelik ki, s elhallgat­ják a nehézségeket, a hátrá­nyokat és veszélyeket, s hogy ez az egyoldalú beállítás súlyo­san árt a párt érdekelnek, és rohamosan erősödik a belépést ellenző irányzat. A küldöttség tagjai hangoz­tatták, hogy legalább 90 vagy 100 tory-képviselő ejlenzi ha­tározottan a belépést. Követel­ték, hogy a kormány vigye a kérdést a párt őszi értekezlete elé, és ott engedjen teljes sza­bad vitát. Egybehangzó értesü­lések szerint Heath nem adta meg a követelt ígéreteket. feltétlenül a békés lakosságot is érintené. McNamara nyilatkozatának — folytatja a szovjet marsall —más értelme is van. »A kato­nai dolgokban jártas ember előtt világos, hogy ha arról fo­lyik a szóbeszéd, hogy a stra téglái nukleáris fegyvereket a szocialista országok legfontO' sabb katonai objektumaira kell összpontosítani, ez arról ta­núskodik, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya hivatalosan Is irányt vesz a megelőző atomháború előkészítésére.« Megemlítve, hogy a felelőt­len amerikai stratégák a leg­kockázatosabb provokációkat folytatják az atomfegyverrel, és máris igen messze mentek a megelőző atomháború előké­szítésében,Szokolovszkij mar­sall ezt írja: »Ám ne reménykedjenek abban, hogy a bűnös játékot könnyen megússzák. A Szov­jetunió minden szükséges esz­közzel rendelkezik ahhoz, hogy megsemmisítőén visszaverje az agressziót, egyebek között van globális rakétánk, amely nem semmisíthető meg semmiféle rakétaelhárító eszközzel.« (MTI) Moszkva után A béke-világmozgalom hírei Moszkva. A szovjet újságírók házában szerdán sajtóértekezletet tar­tottak a »Nők harcoljatok a békéért« amerikai szervezet 12 tagjának, kérésére. Az ameri­kai békeharcos asszonyok a szovjet nőbizottság meghívá­sára érkeztek a Szovjetunióba. Dagmar Wilson asszony, a szervezet alapítója kérdésekre válaszolva beszámolt az ame­rikai békeharcos asszonyok mozgalmának céljáról, jellegé­ről és tevékenységéről. Kije­lentette: boldogok vagyunk, hogy a szovjet nőkkel közösen vehettünk részt az általános és teljes leszerelésért folytatott harcban. Az amerikai nők szá­mára teljesen magától értető­dő, hogy azok az emberek,'akik oly sokat munkálkodnak j evő­jükön, és akik annyi ered­ményt értek el a háború óta, nem akarhatnak háborút — mondotta. Megígérte, hogy a küldöttség tagjai hazatérve széles körben fogják terjeszte­ni a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalataikat. Kije v A leszerelési és bétee-világ­kongresszuson részt vett me­xikói, kubai és egyéb amerikai küldöttségek tagjai közül né­hányon szerdán találkoztak az ukrajnai főváros lakosságával. Volgograd Volgograd lakossága szerda este találkozott a moszkvai kongresszuson részt vett afri­kai, angol, argentin, amerikai, íraki és japán küldöttségek tagjaival. A japán küldöttség egyik tagja, a Hirosimából származó Jeko Macubara ja­vasolta, hogy Hirosima és Vol­gograd legyenek testvérváro­sok. Baku Mintegy kétezer bakul lakos találkozott szerdán a moszk­vai kongresszus afrikai küldöt­teinek tiszteletére rendezett barátsági esten. Négy kelet-af­rikai ország küldötteinek ne­vében Bilder Kopie kenyai bé­keharcos szólt a kongresszus jelentőségéről. A Szovjetunió őszinte barátja a függetlensé­gükért harcoló afrikai népek­nek — mondotta, és kifejezte azt a reményét, hogy ez a ba­rátság a jövőben tovább erő­södik. „Megértettem, hogy a szovjet emberek békét akarnak, és barátságban akarnak élni más népekkel“ mondotta Pantius professzor Moszkva (MTI). D. Pantius, az egyesült álla­mokbeli Roosevelt egyetem professzora a moszkvai béke- világkongresszuson elhangzott beszédében azt fejtegette, hogy »nem lehet az egyik kormény­Tájákoztofó és közvetítő tanácskozások Algírban és Tlemcenben Közzétették az alkotmányozó nemzetgyűlés feladatát megszabó törvényjavaslatot Algír (MTI). A vllaják tanácsának titkos tárgyalásait — mint már je­lentettük — átmenetileg fél­beszakították. Időközben Al­gírban és Tlemcenben a tár­gyaláson részvevő személyisé­gek tájékoztatnak a tanácsko­zások menetéről. Algírban Ben Khedda ideig­lenes kormányfő több órán ét tartó megbeszélést folytatott a 3. vilaja parancsnokával. A kormány átmeneti székhelyén összegyűlt újságírók — tekin­tettel a megbeszélések titkos­ságára — nem kaptak vélaazi kérdéseikre sem Ben Kheddá- tói, sem Jazid tájékoztatási minisztertől. Guinea és Mali külügymi­nisztere szerda este érkezett meg Tlemeen repülőterére. A tlemceni prefektúrán nyom­ban ezután hosszabb tanácsko­zás folyt a közvetítő missziót teljesítő két külügyminiszter és az algériai politikusok között. Az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv szerda este is­mertette az augusztus 12-1 nép­szavazásra kerülő törvényja­vaslat szövegét, amely meg­szabja a megválasztandó nem­zetgyűlés feladatát. A feladat három pontban foglalható ösz- sze: az ideiglenes kormány ki­jelölése; törvényhozás az algé­riai nép nevében; az algériai alkotmány kidolgozása és meg­szavazása. • Az alkotmányozó nemzetgyű­lés. mandátuma 1063. augusz­tus 12-én lejár. Ha a jelzett időpontig nem szavazzák meg az alkotmányt, az algériai ideiglenes kormány egy hóna­pon belül új nemzetgyűlési vá­lasztást szervez. ra (értsd az amerikait) min­dent ráfogni, a másikat pedig (vagyis a szovjetet.) csupa ne­mes fényben feltüntetni«. A jelenlegi feszült helyzetért — mondotta — mindkettő felelős. Beszéde végén, pedig, a kong­resszusi küldöttekhez fordulva így szólt: »Önöktől függ, hogy az amerikai küldöttség lelke­sen, vagy pedig szárnyaszeget- ten tér-e haza Moszkvából.« Nos, valóban érdekes és ér­demes megtudni: vajon Pan­tius professzor -íélkesen«. avagy' »számyaszegetten« hagy­ja-e el a. Szovjetuniót, íme. így vélekedik a kongresszusról ő maga: — Teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy a leszerelési és béke-világkongresszus nagy sikerrel végződött — hangzik az APN tudósítójának adott nyilatkozat, aztán így folytató­dik: — A kongresszus eredmé­nyei reményekre jogosítanak,' hiszen a küldöttek — tekintet nélkül az egyéni szemléletük­ben megmutatkozó különbsé­gekre — megtalálták a közös nyelvet, közös határozatokat fogadtak el. Pantius a szovjet népről és a kormányáról most, miután módjában volt első forrásból megismerni a szovjet külpoli­tikai célkitűzéseket, a követke­zőket mondotta; — Először vagyok a Szovjet­unióban, természetes, hogy ez alatt a néhány nap alatt nem sokat láthattam — mégis sok mindent megértettem. Megér­tettem, hogy a szovjet embe­rek békét akarnak, és barát­ságban akarnak együtt élni más népekkel. És hiszek Hrus­csov miniszterei nők szavainak is: igen, önök, oroszok békét akarnak. Magam győződtem meg erről. — Meg kell azonban monda­ni, hogy nálunk, az Egyesült Államokban még nem minden­ki látja ezt. A sajtó meglehe­tősen sokat fáradozik azon. hogy hazug fényben tüntesse fel a »kommunista atheizmust«. amely állítólag meg akarja semmisíteni a »keresztény vi­lágot«. Pedig ahhoz, hogy va­laki békét akarjon, egyáltalán nem kötelező hivő keresztény­nek lennie. Thomas Jefferson és Abraham Lincoln, az Egye­sült Államok egykori elnökei nem sorolták magukat semmi­lyen valláshoz, mégis hatalmas és haladó szerepet Játszottak hazánk történelmében. ■— Ha most visszatérek az Egyesült Államokba, minden tőlem telhetőt megteszek majd- azért, heg; kialakuljon a kölcsönös megértés orszá­gaink között.,. 02810774

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom