Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, T5W2. jfilíus R. MÁSFÉL ÉVSZÁZADOS A KAPOSVÁRI QIMNÁZIUM A faaposvári gimnázium előcsarnokában egy kis fekete márványtábla szerény­kedik a falon. Rajta régimódi betűkkel ez a felirat olvasható: Principis Estoradlis, Maecenatum Oppidi in aram Cessi Musarum, munere, dote, opera. 1812. (Eszterházy herceg bőkezűségé­ből, a jótevők adományából, a város közreműködésével a mú­zsák oltárává lettem. 1812.) Az aranybetűs felirat lako- nikus tömörséggel sorolja fel az iskola alapításának adatait. Már ez a szűkszavú írás is sej­teti, hogy nem ment máról hol­napra a dolog. Bizony sok párt­fogóra, sok adakozásra, és nem utolsó sorban lelkes emberek sok-sok fáradozására volt szük­ség, míg a tanulni vágyó so­mogyi fiúk beülhettek a ven­déglőből átalakított iskola fes­tetten padjaiba. De ha többre vagyunk kíváncsiak, lapozzuk végig azt a vaskos, díszes em­lékkönyvet, amely 1912-ben, a centenáris ünnepségek alkal­mával készült. Megtudjuk be­lőle, hogy egy negyedszázad­nak kellett eltelnie, amíg a ma­gánbeszélgetések közgyűlése­ken való felszólalásokká érle­lődtek, és amíg az alázatos ins­tanciák össze tudták kunye- rálni az anyagi alapot, és meg tudták szerezni az engedélyt. Megtudjuk azt is, hogy 'az is­kola tulajdonképpen már 1806- ban megindult magánjellegű pedagógium formájában, de négyosztályos kisgimnáziummá csak 1812 őszén alakult, amikor a nyilvánossági jogot megkap­ta. Egész röviden menjünk most végig az iskola történetén: ho­gyan fejlődött a 4 osztállyal és 71 tanulóval induló kisgimná- zium a mai 17 osztályos, 660 tanulót befogadó általános gimnáziummá ? Az első fejlődési állomás 1817, amikor megnyílnak a hu­maniórák (Y. és VL osztály), s 6 osztályos nagygimnáziummá bővül. Ebben a formában mű­ködik egészen 1850-ig, amikor 4 osztályos kisgimnáziummá degradálják. A kiegyezés után újra fejlődésnek jndiul, nagy- gimnázium, s 1869-ben állami intézet lesz belőle. 1885-től 8 osztályos főgimnázium. 1885— 86-ban voltak benne az első érettségik. 1891-től 1907-ig az alsó négy osztály párhuzamos­sá duzzad. 1924—25-től reál­gimnázium a régi görög és gö­rögpótló helyett az angol vagy az olasz nyelvvel. Az 1934— 35-ös tanévtől a reálgimná­ziumból fokozatosan gimná­zium, majd napjainkban, mi­után az általános iskoláit meg­születésével az alsó osztályok fokozatosan megszűntek, álta­lános gimnázium. Többől a fejlődésből csak egy szempontot ragad­junk ki a mai iskolapolitika szellemében: az iskola benépe­sülését, vagyis a tanulók lét­számát és szociális összetételét. Á pedagógiumról nem ma­radtak adatok, de 1812-től kezd­ve már pontos névkönyvök vannak a tanulókról. A létszám az első évben, 1812—13-ban 71. Az 1920—21. tanévtől 600 és 700 között mozog, és az ország legnépesebb gimnáziumai közé tartozik. 1961—62-ben 17 osz­tálya volt 660 tanulóval. A tanulóifjúság származási helyére vonatkozólag szintén pontos adatok állanak rendel­kezésre. 1878—79-től 1894— 95-ig 1675 tanuló kaposvári, 1872 Somogy megyei, 292 Tol­na megyei, 473 más megyebeli, 43 Horvát-Szlavonországbeli és 27 külföldi. A tanulók szociális szárma­zására vonatkozólag már bi­zonytalanabbak a források. Bécsy Márton és Prilisauer Adolf volt tanáraink alapos munkájában (A Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium tör­ténete 1806—1895) az 1878—79., 1894—95. tanévekre vonatkozó­lag a szülők polgári állására ilyen adatok találhatók*, őster­melő 477, értelmiségi 1845, ön­álló kereskedő v. iparos 1661, személyes szolgálatot tevő 399. S utána ezeket olvassuk: »A szülők polgári állására nézve tanulóink javarészben a keres­kedő és iparoscsaládból ke­rülnek M, s különös, hogy no­ha megyénk a mezőgazdaság tekintetében első rangú helyet foglal el, és lakói ennélfogva széles e hazában számottevő té­nyezők, intézetünk az önálló őstermelők köréből jóformán legkevesebb növendéket nyer.« A most végződött tanévben miunikás származású 237, dol­gozó paraszt 125, értelmiségi 98, alkalmazott 152, egyéb 48. Érdekes egybevetni az érett­ségi vizsgák tanulólétszámát is. Az 1885—86. tanévben mind­össze 6 tanuló tett értettségi vizsgát, 1938—39-ben 59, az idén 145. /"Ilyan nagy dolog-e, hogy egy iskola 150 éve mű­ködik? Érdemes-e ennél az eseménynél megállni egy ki­csit? Föltétlenül. Különösen Itt, Somogybán, mert ez a tö­rök időkben sokat szenvedett és elnéptelenedett megye csak sokára tért magához, s az or­szág elmaradottabb vidékei kö­zé tartozott. Ezért jajdult föl Csokonai a XVIII. század vé­gén, amikor az ország nagy ré­szét bejárván Csurgóra vető­dött, s tanára lett az akkor még csak néhány éves gimná­ziumnak: »-Hát már, hogy So­mogy ily tudatlan, formálatlaiiJ, kié a hiba?« És egészen a XX. század kö­zepéig mindössze ez a két gimnázium nevelte a nagy me­gye értelmiségét. Ma a megyé­ben 9 általános gimnázium működik, ahova igen szép számmal bekerülnek a so- mogyságí parasztok gyermekei is. Hogyne lenne hát illendő visszatekinteni a múltba, szám- bavenni az előző nemzedékek minden fáradtságát, végigjárni a mához vezető rögös utat? Hogyne lenne haszonnal járó Somogy mai társadalmát fel­figyeltetni erre a jubileumra, a szülők háláját, a tanítványok szeretetét összegyűjteni nagy örömére az Alma Maternek, gy érzi ezt helyénvaló­nak a mai testület, és nagy buzgalommal készül az- 1962. október 20-án tartandó nagy jubeliumi ünnepségre. Pap Antal ig. helyettes p Autósok biztonsági felszerelése A Warner és társa nyugatné­met cég újfajta biztonsági fel­szerelést gyárt autósok részé­re. A felszereléshez tartozik egy tűzoltókészülék, amely magasnyomással dolgozik, és messziről látható hunyorgó, lámpával hívja fel a figyelmet a bajba jutott autósra. Hozzá­tartozik továbbá egy műros­tokból sodort hosszú vontató- kötél és egy teljes orvosi első­segély berendezés. Az egész felszerelést rozsdamentes acél­keretben hozzák forgalomba és körülbelül 30 dollárba kerük Javítják a kisgépeket a vismyei Néphadsereg Tsz ková­csai. Ölem aágy,ant aáraiha... Mindenki az «ti diploma kiosztásra készül. A takarító­nők a székeket rakosgatják, a volt harmadévesek itt is, ott is csoportokban beszélgetnek. Az emeletről zongoraszó hal­latszik. Fölmegyeik. Egy végzős fiú, Bisahitz János játszik, komolyan, elmerültem. Ellőtte a kotta, Rahmaninov; Pmelüd. Beszélgetni kezdünk; — Az esti ünnepélyen zongorázom ezt a darabot — néz a kottára; — Tudja már, hogy hova kerül? — — Topánéira, örülök, hogy oda, mert nagyon megtetszett a falu, az iskola, a környezet. Nem lenne jobb inkább városban tanítani? Manapság annyi fiatal pedagógusnak ez a vágya. „ Hangja határozott, amikor válaszol. — Nem vágyom városba. Toponáron szükség van rám, sok munka vár. Tele vagyok tervekkel. Az iskolái énekkart fogom vezetni, s ha időm engedi, a felnőtt énekkart is. Zon~ gomatanáni képesítést szeretnék szerezni, ez elég nehéz lesz, mert a képző Pécsen van. Majd csak sikerüL — Mi érdekli leginkább? — kérdem, s már sejtem a vá­laszt. • — A zene. Nagyon szeretek zongorázni. Ott voltam leg­utóbb Pécsen a főiskolai zened' seregszemléin, sikerült a má-i sodik díjat elhoznom. Beszélgetünk a nevelési módszerekről, a szülőkkel va­ló kapcsolatról, a fegyelmezésről. — Mindig meg akarom értetni magam a gyerekekkel. Nem kiabálok soha. Inkább a rávezető módszert alkalma­zom. ESfút a méreg, de a kezem nem jár, Veréssel nem le­het nevetni. Ahogy beszél, néha-néha a lépcsőre néz, mintha várna valakit — A fiamat várom — válaszol a kérdésemre. Meghök­kenésemet látva mosolyogva folytatja. — Tavaly nősültem. Van egy héthónapos kisfiam, a nagymamája megígérte, hogy behozza má. A feleségem szintén most végzett, ő is Topo- nárra jön. Amikor elbúcsúzunk, visszaül a zongorához. A lépcsőkön a Preiüd hangjai kísérnek te— S. M. Megjelent a Somogyi írás júliusi száma A napokban kerül forgalomba a Somogyi írás júliusi száma. Az új szám közli Berda József József At- tila-díjas költő négy versét, s Bertók László, Ténagy Sándor és Garai István költeményeiből mu­tat be néhányat. Somogyi Károly ítélet, Bellyei László Melyik áz igazi? című elbeszélésével, Somo­gyi Pál egy regényrészlettel sze­repei. A Megyénk múltja és jelene című rovat Szigetvári György Tör­ténelem a házak között című írá­sát közli Kaposvár építészeti em­lékeiről. Páti Ferenc az Apostol­kísérőrajzok megjelenése alkalmá­ból írt Martyn Ferenc munkássá­gáról. Az új szám ezenkívül Szir­mai Endre, Gyenes Zoltán, Tóth Ferenc és Tural Ferenc írásait tar­talmazza. Hanni börtönbe leérd London egyik régi börtöné* nek komor cellájában huszon­egyéves, feltűnően szép lány raboskodik. Az angolt csak törve beszéli, állampolgársága osztrák, születési helye Becs, neve Hanni Ehrenstrasser. A bűncselekmény, amiért elítél­ték: lopás. A brit főváros elő­kelő üzleti negyedében, a Bond- streeten egy óvatlan pillanat­ban értékes ékszereket tünte­tett el kézitáskájába. A név ismerős. Tálán még a fénykép is, hiszen nem is olyan régen még a magazinok első oldalát díszítette. A bécsi gépírókisasszony volt konti­nensünk szépségkirálynője, Isztambulban nyerte el a Miss Európa címet. A nagy nap fel­forgatta életét. Menedzserek tömege környékezte meg, nyi­latkozatokat adott, jól megfi­zették, ha reklámcélokból meg- dicsérte valamelyik divatsza­lon vagy kozmetikai cég termé­keit. Rábeszélték, hogy sza­kítson vőlegényével, egy de­rék bécsi kéményseprővel, el­végre egy »fiatalkori ballépés« — amint eljegyzéséről be­széltek — nem állíthat gátat karrierje elé. Persze minden csoda három napig tart, nem­sokára új szépségkirálynők tűntek fel, Hanni reklámalany­ként sem volt már érdekes, az ígért filmszerepek is elmarad­tak. Nem akart hazamenni Bécsbe, szégyellte magát a »le- csúszás» miatt — végül is el­szerződött manekenriek egy londoni, divatházhoz. Volt egy tuenvedélye: az édesség. S A szépség-üzlet kulisszái mögött ■ ■ ■ amikor vonalai — legalábbis manchen viszonylatban — túl­ságosan terebélyesedni kezd­tek, olyan mértékben szedte a fogyasztószereket, orvosságo- Icat, hogy elvesztette ellenőrzé­sét cselekedetei fölött, s egyik lopást a másik után követte el. Az első esetben, amikor raj­takapták, még eltussolták, de a következő alkalommal már bilincs kattant csuklóján. A lapok úgy írtak az eset­ről, mint preludintragédiáról, s a fogyasztószer káros hatá­sait kutatták. Pedig a gyógy­szer legfeljebb másodrendű ok volt, még ha közvetlen előidé­zővé is lépett elő. Az igazán hibás az a hazug álomvilág volt, amellyel Hanni Ehren- strassert körülvették, és amely egyszerre összeomlott. Ingeliese, a gyermekrabló Amikor a bécsi lányt meg­koronázták, udvartartásának legszőkébb tagja a koppenhá­gai Ingeliese Boáin volt Isz­tambulban, vagy ahogyan job­ban ismerték: Miss Dánia. És nem sokkal később, hogy Han- nit a Scotland Yard gépkocsi­ján vitte el a Bond-streetről, dán udvarhölgyét párizsi vizs­gálóbíró faggatta. Raymond Rolanddal, az egyik legna­gyobb francia bankház igaz­gatójának fiával, s a párizsi aranyifjúság más kiemelkedő személyiségeivel együtt tartóz­tatták le gyermekrablás gyanú­ja miatt. A tagadás nem hasz­nált, még a kis Fric Peugeot, az autókirály unokája is felis­merte. (A gyermeket négy na­pon át tartották fogva, ezután ötvenmillió frank váltságdíj ellenében szabadon engedték. A rendőrség sokáig hiába nyo­mozott, végül is a divatos üdü­lőhelyen, Negeveben bukkan­tak nyomukra, ahol nagy tétek­ben játszottak ruletten, s a vesztett bankjegyek száma megegyezett a természetesen feljegyzett váltságdíj-franko­kéval.) Szépségkirálynők tündöklé­se és bukása — jegyezték meg a két Miss bírósági ügyével kapcsolatban. De. Ingeliese Po- din esetében is többről van szó, mint egyéni tragédiáról. Ahelyett, hogy visszatért volna városába, családja körébe, el­kápráztatta a hamis csillogás. A lehető legrosszabb társaságba keveredett, s a lejtőn nem tu­dott megállni. Mary Emis nem pályázhat Megkoronázott szépségek álltak a New York-i bíróság előtt is. Mary Emist, vagyis Miss Amerikát perelte a máso­dik helyezett Mary Hill. A perdöntő tény az volt, hogy az előbbinek két édes gyermeke van. Mary Emist ugyanis az Egyesült Államok szépségki­rálynőjévé kiáltották ki, de azután diszkvalifikálták, mert férjes asszony nem pályázhat erre a címre. Ez a hazug vi­pera az oka mindennek — nyi­latkozta dühösen a felperes. Érdemtelenül elütött az első­ségtől, azután nemhogy Holly­wood, de még a másodrendű mulatók sem akartak tudo­mást venni rólam. Harminc­ezer dollár kártérítést követe­lek. Az alperes viszont így védekezett. »Megpróbáltam, mert kellett a pénz. A szépség önmagában nem boldogít, ha nem tudunk kijönni férjem jövedelméből. Miből fizessek j harmincezret ?« Gyűrűznek a botrányok, és d szépség mögül előtűnik a ke\ vésbé szép üzlet. Különöseit szembetűnő ez, amikor közet ledik a Pageant, a világszépéd­nek, a Miss Universe-nek meg\ választása. Egy Eleonork Slaughter nevű vállalkozó — aki ezen szerezte millióit — szervezi a Pageant (magyarra pompának, látványosságnak fordíthatnánk), és hogy kit il­let majd az első hely, rend­szerint az ő irodájában dől el. Slaughter asszony ugyanis elő­re kiárusítja győzteseit, és he­awwsjwaiíswateas lyezetteit különböző vállala­toknak — reklámcélokra. Ezért kizáró feltétel a család, s kü­lönösen a gyermekek, hiszen elvonhatnák a figyelmet más irányba. A nagy kiárusítás Nem túlzás a kiárusítás szó? Nem túlságosan nyers? Hadd mondjunk el néhány példát. A mindenkori Miss Amerika nem fényképeztetheti magát, csak egy bizonyos vállalattal, mert az a cég »megvette« arcát. Nem nyilatkozhat engedély nélkül, még csak egy jóreggelt sem rebeghet el a rádióripor­terek mikrofonjába, mert hangjával az egyik hanglemez­gyár rendelkezik. Szerződése van, milyen ruhát viselhet, me­lyik fodrászhoz járthat; ha szomjas mit ihat, és ha netán megfájdul a feje, melyik gyógy­szergyár piruláját veheti be. (Elvégre nem lebecsülendő reklám, hogy a világ legszebb fejének fájása éppen attól a gyógyszerkészítménytől múlik el.) És nincs kímélet, ha a szép­ségkirálynőt a szőrmekereske­dők »vették meg», akkor rek- kenő hőségben is bundában pompázhat. Világkörüli útja során természetesen sajtókon­ferenciákat is tart, ahol kér­dezik, de ritkán válaszol, mert a feleleteket rendszerint me­nedzsere, vagy reklámfőnöke adja meg, aki csinosságban el­marad mögötte, de hétpróbás üzletember... (Folytatjuk.) W2ESS3 Ne csak a fiatalokra gondoljanak A minap vidékein egy is­meretlen bácsdka állított meg az utcáin. Látszott rajta, hosszasan készülődött tudo­másomra hozni mondanivaló­ját. Mielőtt bármit is stelt volna, kihúzott a zsebéből egy tönkrement cseiéppipát. — Hát ezért szólítottam meg — tartotta az orrom al? a sok dohánytól messzire bagószagot árasztó kiszolgá pipát. — Mit tehetek én ezzel? — Nem azért mondom sok mindenben gondoskod­nak rólunk idősebbekről, de azért egy lényegesről csak elfeledkeztek. A fiataloknak ott van. az a ménkű sok ci­garetta, füstölhetnek ameny- nyi csak tetszik. De nekünk idősebbeknek ez már nem kéül; mi nem ahhoz szok­tunk. Múfca után lepihenve egy pipa dohányt pöfékel­nénk efl, — ha lenne cserép- pipa; Mert ezek a kis fapi­pák semmit sem érnek! Cse­réppipa kéne, de az egész környéken egyetlen falu­ban sem lehet kapni. Intéz­kedjen már, segítsenek a ba- junkonl .. .Közreadtam a párbeszé det, talán eljut az illetéke­sekhez. Orvhalatok és orvnézök Nyugat-Néoietországban Az NSZK rádióállomás g nak erre a célra alkalmazol•; tisztviselői sikeresen végzi) orvhallgatók és orvnézők fel­kutatását. A Szövetségi Köz­társaság területén havonta 16 200 olyan rádióhallgatói és 18 900 olyan televízió né­zőt kutatnak fel, akik »el akarják bliccelni» az ille­tékek megfizetését. ~ * « , Autóvezetés a középiskolai tantervben Miamiban a középiskola felső osztályának tantervébe beletartozik a gépkocsiveze­tés oktatása; A fiatalok, ha 16 éves karukban befejezték a középiskolát, egyúttal meg­kapják a hajtási jogosítványt is. Aez. 1963—64-es tanévben Florida állaim több középis- iskolájában is kötelezően be­vezetik az autóvezetést, mint tantárgyat Az oktatás költ­ségeit a magánautó tulajdo­nosoknak kell fedezaraok. Az épftőművészet múzeuma Milanóban a város által rendelkezésre bocsátott In­gatlanon fogják felépíteni a világ első olyan nemzetközi múzeumát, amely kizárólag ’ a mai építőművészettel fog- lakkozik. Több pannonban modelleken, fényképeken, tervrajzokon, stb. mutatják be a modem építőművészet fejlődését és legszebb alko­tásait. Tervbe vették, hogy a ■múzeumban előadásokat és időszaki cserekiállításokat is rendeznek. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin n. 14. Telefon 15-10, 15-11 Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési dl! egy hónapra 11 Ft Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. a. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom