Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ARA: 50 FIM,fii MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 153. SZÁM EDD, 1962. JÚLIUS 3. Mai számunk tartalmából? Képezzünk több szakmunkást a mezőgazdaságnak! (3. o.) Egy brigádoi újra megszervezlek (5, o) Érettségi találkozó (6. o.) Vasárnapi aratás Toponáron gépével hárman dolgoznak: a főgépész a harmadik. így dolgoztak vasárnap is. Reggel korán Taraszankó elv. társ kicserélte a gépein a drót­tal összetákolt alkatrészt: a kardán irányváltó házát. A Kaposvári Gépátomástól kapta a jót. Ügy bevált, hogy egy forduló után már nagyobb kévék kötésére állíthatta be a kévekötő szerkezetet. Néztem a főgépészt' ott állt a vasárnapi napsütésben az árpatarlón, a világért sem vet. te volna le szemét a kévekötő gépről. Tudta és tudja, hogy nélküle nem arathatnának. Motorkerékpárját is azért ámí­totta ide a dűlőútra, hogy fel­pattanhasson rá, ha gyorsan be kell mennie a műhelybe valami pótalkatrészért vagy szerszámért. Tanítványát, Viszti István gépésztanulót is magával hozta, hadd lássa a gyerek, hogyan kell, hogyan lehet életet önteni öreg masi­nába. Öt gép egy táblában A múlt hét végére a Kapos­vári Gépállomás körzetében csak Osztopánban és Toponá­ron érett be az őszi árpa. Ez a helyzeti előny adta a toponá- riaknak az ötletet: kémek több gépet néhány napra. A gépál­lomás teljesítette kérésüket: szombaton öt kévekötőt kül­dött nekik. Jelen voltam az induláskor, megfigyelhettem, mennyi a vesződség, míg a dű- lőútról eljuthat a tábla köze­péig az aratógép. Kovács Ist­ván szerelő — akit a gépállo­máson mindenki csak Kovács szakinak szólít — nagy szakér­telemmel és végtelen türelem­mel állította munkába egymás után valamennyit. Szombaton sikerült mindegyiket megcsi­nálnia, de azért vasárnap haj­nalban is eljött, és bizony akadt is dolga egész délelőtt. A traktorosok is idejében megérkeztek: Takács György meg Oppelmann Lajos Kapos­várról, Balt Dezső Kaposmérő- ből, Klein Károly Gálosfáról és ifj. Szabó János Somogyjódról. Kopházi Ferenc, a gépállomás famezőgazdásza megelőzte őket. Varga Kálmán, a szövet­kezet brigádvezetője öt gépke­zelőt verbuvált. Vállalták ők is a vasárnapi munkát, hisz el­sősorban a toponáriaknak ér­dekük, hogy minél többet le­vágjon a gép a 300 holdnyi őszi árpából. Ezért dolgozott hát vasárnap gépkezelőként Sab- ján Péter, Hőgye János, ifj. Balogh Sándor, Bajzik Gyula és ifj. Cziráki István. A rendre vágóval meg Déri Ernő trak­toros és Bajna Ferenc idős szö­vetkezeti gazda aratott egy másik 50 holdas táblában. * * * E napokban mindenütt vá­gásra érik az őszi árpa. Topo- nárból kipróbált kévekötőket irányíthat a gépállomás a kör­zet más termelőszövetkezetei­be. A gabonabetakarító gépek csoportos üzemeltetése a kéz det kezdetén nagyon hasznos dolog. Minden géphez nem jut szerelő, Kovács szaki, az ara­tógépek specialistája viszont a toponári határban öt kévekö­tőt beszabályozhatott. Helye­sen tenné a gépállomás, ha a kombájnokat is hasonlóan ki­próbálná abban az egy-két szövetkezetben, ahol erre elő­ször nyílik lehetőség. Kutas József Xantus Jánosról nevezték el az új balatonboglári kilátót Bejártuk szombat délután a toponári határt. A nagyüzemi kapástáblák tiszták, gondozot­tak. A cukorrépa párját ritkít­ja a megyében, a kukorica erőteljes fejlődésnek indult a második kapálás után. A szö­vetkezeti gazdák a szénát hordják, s a napokban rend­be teszik háztáji kukoricáju­kat. Mert itt az aratás, sok munkás kéz kell hozzá. — Nem kaptunk annyi gépet, amennyi okvetlenül kellene, ezért szerveztük meg vasár­napra is a gépi aratást — mondta Kodó Kálmán, a Pető­fi Tsz elnöke. Másnap délelőtt ismét To­ponáron jártunk, s láthattuk: sikerült a szombati szervezés. E kétnapi aratásnak — kivált a vasárnapinak — néhány főbb tapasztalatáról adunk most számot. A főgépésx ax árpaföldön Vett a szövetkezet néhány évvel ezelőtt egy viharvert kévekötő aratógépet. Tavaly Keszthelyi Lajos traktoros dolgozgatott, illetve kínlódott vele. Most nem váltakozott rá. — Kerestem is, nem is az ara­tásban-; ha mindent összeszá­molunk, egyhavi munkámért alig 6—700 forintot kaptam — panaszolja. Az aratógép, ha rozzant is, nem állhat aratás idején. Ta- raszenkó János, a szövetkezet fögépésze azt mondta: »össze- eszkábálom én úgy, hogy me­hessen.-« Először a műhely ud­varán javítgatta, 'aztán sfm- baton így szólt az elnöknek: »Próbáljuk ki munka közben az árpában.« Sipos Dénes aetoros vállalta, hogy vontatja, Kis György meg a gabonabetakarítás idejére leszállt öreg körmös traktorá­ról, s ráült az aratógépre. Szombaton valóban megpró­bálkoztak vele. Ment egy ki­csit, aztán megállt. Megint el­indult, majd újra igazgatni kellett rajta. Estig azért le­vágott hatholdnyit. Taraszen- kó elvtárs ugyanis egy tapod­tat sem mozdult el mellőle. Jó aratógóphez elég két em­ber: egy traktoros meg egy gépkezelő — a toponáriak öreg Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen felavatták Balatonbog- lároe a Várhegyen felállított kilátót. A Balaton déli part­jának ezt az új érdekességét a Somogy megyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hivatala készí­tette mintegy húszezer forin­tos költséggel. Az ünnepségen a Magyar Természetbarátok Országos Szövetsége, a mfegyei és a he­lyi tanács képviselődnek, mint­egy 300 érdeklődőnek jelenlé­tében Fodor János, az Idegen­forgalmi Hivatal vezetője adta át az új létesítményt Szőnyi Bélának, a Magyar Természet- barátok Somogy megyei Szö­vetsége elnökének. Ezután Papp László tanár a kilátó névadójáról, Xantus Jánosról, a somogyi születésű földrajz­tudósról mondott emlékbeszé- dfet. Majd Beró Tamás siófoki gimnáziumi tanuló a termé­szetjáró fiatalok nevében ígé­retet tett az új kilátó megóvá­sára. Az ünnepség programiban a balatonboglári MÁV szimfo­nikus zenekar és a siófoki gimnázium diákjai működtek közre. Húszezer naposcsirkét nevelnek föl az idén a babócsai Üj Világ Term lőszövetke- ■tóben. Háromezret már eb zállítottak, jelenles hatezer csibe népesíti be as ólat. Hruscsov elvtárs rádió- és televízióbeszéde romániai látogatásáról Moszkva (TASZSZ). Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet miniszterta­nács elnöke hétfőn rádió- és televízióbeszédben számolt be az általa vezetett párt- és kor­mányküldöttség június 18-tól 25-ig Romániában tett látoga­tásáról. Kijelentette, hogy »a béke és a szocializmus erőinek növekedése következtében napról napra több akadály há­rul az elé, hogy az imperialis­ták háborút robbantsanak ki«. Megjegyezte azt is, hogy »a reakciós erők minden áron fenn akarják tartani a hideg- háborús állapotokat, feszült­ségben akarják tartani a né­peket. A nyugati agresszív erők új világháborút készíte­nek elő, lázas igyekezettél hal­mozzák fel a nukleáris fegyve­reket«. Hruscsov elvtárs kijelentet­te, hogy a laoszi koalíciós kormány megalakítása »meg­erősítette azt az igazságot, hogy ha megvan az óhaj vala­mely vitás kérdés meg­oldására, akkor végered­ményben le lehet küzdeni minden nehézséget és el lehet jutni a kölcsönösen elfogadható megegyezés­re.« A laoszi kérdés békés ren­dezése ellenére Délkelet-Ázsiá- ban és a Távol-Keleten »az utóbbi napokban világosan megmutatkozik az agresszív erők azon törekvése, hogy új háborús provokációs tűzfészke­ket hozzanak létre«. A szovjet kormányfő utalt Csang Kaj-seknek arra a pöf- feszkedő kijelentésére, hogy »tigrisugrást szándékozik vég­rehajtani az anyaországba«. Rámutatott arra, hogy Tajvan szigetén a kalandor tervvel kapcsolatban már széleskörű előkészületek figyelhetők meg. »A tajvani kardesörtetők nyilvánvalóan az amerikai ag­resszív körök támogatásában bízva ábrándoznak hadjára­tokról, s úgy látszik, az ame­rikai imperialisták érdeküknek tartják új háborús góc megte­remtését, a nemzetközi fe­szültség fokozását a Távol-Ke­leten.« »Ha valóban végre me­rik hajtani ezt a kalandos vál­lalkozást, teljes kudarc vár rá« — jelentette ki Hruscsov, majd hozzátette: »Aki támadást mer végre­hajtani a Kínai Népköz- társaság ellen, megsemmi­sítő visszautasításra talál a nagy kinal nép, a Szov­jetunió, az egész szocialis­ta tábor népei részéről. Ebben a vonatkozásban ne legyen senkinek semmifé­le kétsége.« »Nem először fordul elő, hogy az imperialisták próbára szeretnék tenni a szovjet—kí­nai barátság erejét és szilárd­ságát, a szocialista közösség népeinek egységét és összefor- rottságát. Minden alkalom­mal meggyőződhettek arról, hogy ez a barátság megingat­hatatlan erő, amelyen meghiú­sul ellenségeink minden szán­déka.« A továbbiakban megjegyez­te, hogy az amerikai katonai klikk akadályozza Korea bé­kés egyesítését. »Az amerikai csapatok semmivel sem igazol­ható koreai jelenléte komolyan akadályozza az egységes, bé­keszerető, demokratikus ko­reai állam megteremtését.« Hruscsov elvtárs hangsú­lyozta, hogy a szovjet kormány teljes mértékben támogatja a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság legfelső nemzetgyűlésének azt a békés ajánlatát, hogy haj­landó tárgyalni a dél-ko­reai hatóságok képviselői­vel az amerikai csapatok kivonásáról és egyezményt aláírni, amelynek értelmé­ben Dél- és Észak-Korea nem használ fegyveres erőt egymás ellen, — Ez az ajánlat — mondot­ta a szovjet kormányfő — egyaránt szolgálja a koreai nép, az ázsiai népek és az egész világ érdekeit. Bizonyítja a szocialista államok békés tö­rekvéseit. s azt, hogy a szo­cialista államok még csaknem is gondolnak háborúra, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközére. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára hangsúlyoz­ta, hogy Romániai látogatása »ered­ményes, érdekes és hasz­nos volt, előmozdította a szovjet és a román nép barátságának és együtt­működésének további erő­södését, hasznos volt a szocialista vi­lágrendszer egységének és ösz- szeforrottságának fokozása szempontjából«. »A Román Munkáspárt vezetőségével és a Román Népköztársaság kor­mányával nincs semmiféle né­zeteltérésünk sem az általános, sem a részletkérdésekben.« Hruscsov elvtárs kiemelte: a román nép »olyan sikereket ért el, amelyeknek alapján Ro­mánia a nem is távoli jövőben a gazdasági fejlődésben élen járó európai országok sorába kerül«. összehasonlítva a szocialista Románia fejlődését Törökor­szág és Görögország fejlődésé­vel, Hruscsov kijelentette, hogy a népi Románia »lénye­gesen gyorsabb ütemben ha­lad« és »körülbelül négy lé­pést tesz ugyanakkor, amikor az említett országok csak egyet«. A szovjet kormányfő szólt a gyengén fejlett országoknak, köztük Törökországnak nyúj­tott úgynevezett nyugati segít­ségről, amellyel »az amerikai imperialisták annyira szeret­nek dicsekedni«. Hangsúlyozta: »Törökország mezőgazdasági ország volt, és az is marad, amelynek nincs valamennyire fejlett ipara sem. Törökország gazdasági zsákutcába került.« — Az ilyen — engedelemmcl szólva — segítségtől csak meg­gebedni lehet — jelentette ki Hruscsov. A nemzeti jövedelem nö­vekedésének ütemét te­kintve Románia sok fej­lett kapitalista országot is megelőzött — hangsúlyozta a továbbiak­ban Hruscsov, majd úgy jel­lemezte a mezőgazdaság kol­lektivizálásának befejezését, mint »a román nép és munkás­pártja nagy győzelmét«. — Romániában tett látoga­tásunkról azzal a szilárd meg­győződéssel tértünk vissza — mondotta —, hogy a dolgok ott ugyanúgy, mint a többi szocia­lista országban, jól mennek. Kiemelte a KGST-ben részt vevő országok testvérpártjai között nemrég lezajlott tanács­kozás fontos szerepét. »A Jú­niusi tanácskozás határozatai nagy jelentőségűek lesznek a szocialista világgazdaságnak, mint egységes összefüggő komplexumnak a fejlődése szempontjából. E határozatok végrehajtá­sa új, magasabb fokra emeli a szocialista orszá­gok népeinek kapcsolatait. A tanácskozás határozatai le­fektették az alapokat ahhoz, hogy a szocialista országok si­keresen haladjanak azon az úton, amely elvezet a Lenin ál­tal is említett egységes, szo­cialista világgazdasági komp­lexumhoz.« (MTI) Már 117 országban folynak a moszkvai kongresszus előkészületei Moszkva (MTI). A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus bizott­sága közölte a Magyar Táv­irati Iroda moszkvai tudósító­jával, hogy a világ minden ré­széiből érkező hírek szerint 117 országban folynak az egy hét múlva megnyíló kongresszus előkészületei; a legtöbb or­szágban máris megalakultak a küldöttségek, s számos ország­ól már úton vannak Moszkva lé. A legfrissebb hírek szerint a következő országokban alakul­tak meg a küldöttségek: Fran­ciaország; a francia küldöttség körülbelül 100 tagból áll. Kö­zöttük vannak: Pierre Cot volt miniszter, Eugenie Cotton asz- szony, Jean-Paul Sartre író, Germaine Guille és Jean Schaefer, a CGT (általános munkásszövetség) titkárai, Langevin-Jőliot asszony és Ca- salis lelkész. A brazil küldöttség ugyan­csak száz tagból áll. Tagjai kö­zött van Lucio Costa építész, Brasilia főváros tervezője, Di Cavalcanti festőművész, Hen- rique Oest tábornok és több parlamenti képviselő. A japán küldöttség 110 tag ja között szerepel a szocialista pártot képviselő több megfi­gyelő, az atom- és hidrogén- bomba ellen küzdő japán ta­nács 30 küldötte Kaoru Jászul nemzetközi Lenin-békedíjassal az élen. A román küldöttség vezető­je Mihail Ralea akadémikus, a román békebizottság elnöke lesz. Hasonló közismert államfér­fiak, tudósok képviselik a töb­bi országot is. * * * A bizottsághoz naponta ér­keznek a legkülönbözőbb szer­vezetek' és közéleti személyisé­gek levelei, üdvözlő táviratai

Next

/
Oldalképek
Tartalom