Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1902. S. Qüií cl jel&'i és. a. f ö-ijő- közö tt A Nemzeti Színház művészeinek vendégjátékáról A konvenclózusan — és sokszor igazságtalanul — szürke nevet viselő hétköznapokat gyakran emelik az emlékezetesség ünnepi rangjára a váratlan és ritka események. Ez történt városunkban is június utolsó szombatján este. Az ország első színháza, a Nemzeti Színház művészdelegációja látogatott el Kaposvárra. Nem afféle üres kedvtöltő hétvégi kirándulás volt ez, amely legföljebb arra kötelez, hogy művészvendégeink ismerkedjenek meg egy vidéki kisváros kulturális életével. Nem. Ennél jóval többről volt szó. Vendégeink Németh László A két Bolyai című drámájának előadását ajánlották városunit pedagógusainak, kicsit megkésett, de annál szebb szándékú és szebben hangzó pedagó- gusinapi köszöntésül. A lelkendező túlzás gyanújától is mentesen azt kell vallanunk erről a lobogó ünnepiességet sugárzó színházi estről, hogy túl a sanművészet megmegújuló diadalán, a színház és a nép, ha úgy tetszik a közönség élő kapcsolatának bizonyítéka és fokmérője is volt Nem mindennapi esemény már csak azért sem, mert a magyar színházművészet kezdeteit jelentő Nemzeti Színház hagyományokra épülő hivatását ma már meghaladják a vidéki vendégszereplések ... Hogy ennek ellenére igénye hazánk első színházának a kapcsolatteremtés, a színház és közönség új tartalmú összetartozásának ápolása, az csak dicséretére válhat a Nemzeti Színháznak. Kritikát írni a bemutatott drámáról, elkésett igyekezet, fölösleges szócséplés lenne. A két Bolyai előadásainak sikersorozatát nemcsak növelte, igazolta is egyúttal a parázsló ünneplésben részesített kaposvári előadás. Beszéljünk inkább arról, ami hidat jelent a jelen és jövő között ... A színészi mesterség illanó természetéből fakad, hogy a jelen és jövő között nem tud hidat építeni csak az olyan Kánházi élmény, amely a teljesség igényével lép fel, amely a múlandóság világából az emlékezés világába helyezi át a színészi, színházi mű élményét Felejthetetlenként Ez az előadás ilyen volt Felejthetetlen a mű tolmácsolásának hű és mélyen őszinte átélése révén. Zengő nyelvi pompája mellett az előadást erő, lendület, nemes és mégis olyan emberközeli pátosz jellemezte, hogy A két Bolyai közönsége számára minden megfigyelés felfedezéssé nemesült minden közlés soha nem hallottként hatott. A nézőtér csendje idézte emlékezetünkbe azt a hitvallást, amelyet Hevesi Sándor, a magyar színháztörténet egyik vezéralakja a színészetről tett. Ö hirdette azt, hogy a színésznek, aki nemcsak mestere, hanem művésze is a hivatásából művelt »alakoskodásnak«, a színésznek »égnie kell, mint egy lobogó fáklyának, hogy az eleven szikra átcsaphasson a néző leikébe!« TT gy gondolom, azért nem volt helye A két Bolyai előadásának nézőterén sem a jegesen szenvtelen szigorúságnak, sem pedig a nyakló nélküli dicséret megbántó bókjainak, mert Németh László nagyszerű drámáját olyan elsőrangú művészek tolmácsolásában láthattuk, kik égnek lobogó fáklyaként, és ihletettsé- gük tüzéből készségesen adtak nekünk is. Mindannyiunknak, akik emlékezetünkben még hosszú ideig idézzük majd e nagyszerű színházi est élményét L. I. löbb, mint 308 pedagógus a megyei tanács szakmai továbbképzésein A Művelődésügyi Minisztérium rendeleté alapján július 15-től biztosítani kell a pedagógusok szabadságát. Ezért a szokásos nyári értekezleteket, tanfolyamokat és továbbképzéseket az idén július közepéig megtartják. Kaposváron a kollégiumokban tanítók, tanárok, és hivatásos népművelők váltották fel év végén a diákfiatalokat. Az elmúlt héten az általános kultúrpolitikai kérdésekről tartott egyhetes tanfolyamon mintegy 60 népművelési ügyvezető és művelődésiotthon Különvonatok, autóbuszok a Szegedi Ünnepi Játékokra Negyvenötezer jegy kelt már el elővételben A július 21-én nyíló Szegedi Szabadtéri Játékok iránt országszerte fokozódik az érdeklődés. A játékok igazgatósága arra törekszik, hogy elsősorban ne a helyi, hanem a Szegedtől távol fekvő vidékek dolgozóinak jegy igényeit elégítsék ki. Ez főként a szombati és a vasárnapi előadásokra vonatkozik. Negyvenhét vidéki IBUSZ- irodában árusítják a jegyeket. Az elővétel a mindenkori előadás előtti 10 nappal zárul. Eddig a kibocsátott jegyek mintegy 40 százaléka, 45 000 darab kelt eL Különvonatok és külön autóbuszok sokasága ontja majd a nagy művészeti produkciókra érkezőket. A salgótarjáni bányászok félezres csoportja augusztus 18-án érkezik Szegedre. Két napot töltenek a tiszaparti városban, s megnézik az Aidát, valamint az Ember tragédiáját. Szolnok megyéből, a jászberényi és a karcagi termelőszövetkezetből 500 szövetkezeti gazda érkezik a Háry János előadására. Dunaújvárosból hatszázan, Debrecenből ötszázan, Sopronból kétszázötvenen, Nyíregyházáról kétszázhuszan vásároltak elővételben jegyet; A szállás igénylések is sorozatosan futnak be az idegenforgalmi hivatalhoz. Eddig már 30 000 fő részére biztosítottak elhelyezést. (MTI). igazgató vett részt. Ezzel egy- időben a 90 általános iskolai osztályfőnök hatnapos tanfolyamán a nevelőmunkáról és az osztályfőnöki munka módszereiről hallottak. Hasznos tapasztalatokat mondtak el egymásnak saját gyakorlatukból. Visszatérve beszámolnak majd erről a tanfolyamról az osztályfőnöki munkaközösségekben. Július 2-től 7-ig megyénk körzeti és önálló általános iskolai igazgatói részére tartanak háromnapos tanácskozást. Ezen összesen 160 igazgató vesz részt. Az előadásokon és a konzultációkon az általános iskolai oktató-nevelő munka tartalmi továbbfejlesztésének fő kérdéseiről, a tanulókkal való bánásmódról, s az igazgatók irányító munkájáról tanácskoznak a Katinka Sándor Diákotthonban. Tánc, jókedv, nevetés Testvérlapunk, az Északmagyarország írta a BM. Somogy megyei Művészegyüttesének miskolci szerepléséről Az elmúlt hét keddjén a miskolci Kamaraszínházban nagyszámú közönség előtt mutatkozott be a BM. Somogy megyei Művészeti Csoportja. A műsort nem előzte meg nagy propaganda, a csaknem zsúfolt nézőtér azonban azt bizonyította, hogy a miskolciak szeretik a vidámságot, a táncot. Mindebből a Somogy megyeiek sokat adtak. Néhány Szedik a törökszegfűt a Kaposvári Kertészeti és Temetkezési Vállalat új telephelyén. nappal ezelőtt Mezőcsáton szerepelt az együttes, ahol szintén megnyerték a közönség tetszését. Miskolcon, ahol már sok nagyhírű együttes lépett színpadra, a somogyiak természetesen igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani, ennek következtében az előadás végén általában mindenki jóérzéssel, elégedetten távozott Az együttes a Somogyi párostánccal kezdett majd egymás után peregtek színesen, változatosan a műsorszámok. A Szocialista kultúráért címmel kitüntetett öntevékeny színjátszó-, ének-, zene és táncegyüttes műsora gyakran váltott ki vastapsot. Főerősségüket a tánccsoport alkotja, amely igen tehetséges fiatalokat tömörít Az együttes tagjai a táncszámokon kívül rövid jeleneteket, villámtréfákat, népdalokat szavalatokat monológot adtak elő; Különösen a népdaloknak és a szépen szavaló Nógrádi Gizella Kőmíves Kelemen-jenek volt nagy sikere. A jelenetek, villámtréfák is tehetséges szereplőket sejtetnek, kár, hogy megelégedtek a már eléggé ismert műsorszámok előadásával. A gyakran szereplő népizenekar j is kivette részét a sikerből. Az első fallal körűivel! város Jeruzsálemi ásatásokból kiderült hogy a világ első fallal körülvett városa i. e. 1800 körül létezett és a kánaánd- ták lakták. Ebből a városból igen kevés maradt fenn, mert i. e. 1400 körül a szintén ká- naánita törzshöz tartozó, je- buzeusok a meredek hegyoldalba széles terraszokat kezdtek építeni, és ezekkel a tornászokkal megsemmisítették a régebbi város maradványait. Szukarno lánya a római operaházban énekel Rukmivi Szukmavati, Szít- kamo indonéz elnök lánya szerződést kötött a római operaházzal. Strauss Rózsalovagjában fog fellépni. A szép lovag és a nők. Ravenna polgármestere elrendelte, hogy Guidarello lovag XVI. századbeli szarkofágja mellé állandó őrt helyezzenek. A lovag arca ugyanis olyan szép, hogy a fehér márványt naponta kell megtisztogatod a rúzsfoltok- taSL tánc a „Bamba*' A tánctanárok párizsi nem- $ zetközi intézetében most i oktatják a legújabb táncot: a «-bambát«. A »Bamba« két- negyedes ütemű, teljesen új, ritmus, dél-amerikai elemekkel keverve. Az ugráló tánc- lépések közben a partnerek egymás kezét fogják, m • • A bürokrácia még az atombombától sem fát A kanadai hadsereg szolgálati szabályzatában a következőket olvashatjuk: »Ha a katona atomrofoban- tást észlel, köteles azonnal jelenteni felettesének és kitölteni egy különleges kérdőívet, amelyet a vezérkarhoz továbbítanak.« Z"1 agarin történelmi űr^ utazása után a nyugati lapokban szenzációs hír látott napvilágot arról, hogy ez a szovjet fiatalember egyáltalán nem parasztcsaládból származik — amit 1 »Moszkva mond« —, hanem egyenes leszármazottja az orosz történelemből jól ismert arisztokrata Gagarin-családnak, amely őseit egészen Vszevolod hercegig, vagyis a XL századig vezeti tússzá. A nyugati »családfa-kutatóknak« ez a felfedezése annak idején éppen elég vidám percet szerzett a szovjet embereknek. Elsősorban természetesen azoknak, akik az űrhajós szülőföldjén élnek — hiszen ha valahol, hát ott igazán jól ismerik. Ju- rij Gagarin valódi családfáját, jól tudják róla, hogy helybeli asztalos fia, pétervári munkás unokája. Nem is untattam volna az olvasót en^ek a rövid életű nyugat kacsának a felidézésével, ha magában ebben a szétpukkant »szenzációban« nem tükröződnék egy néhol még ma is elterjedt nézet, és pedig az, hogy olyan hőstetteket, amelyekhez nemcsak erő, bátorság, hanem komoly tudás is kell — csakis a kiváltságos osztályok sarjai tudnak végrehajtani. AT os, ami az új világot, a x * szocializmust és a kommunizmust illetti, ebben a világban másfajta szemmel nézik. az egyszerű embereknek, a tömegeknek a tudományban és a technikában játszott szerepét. ’A tudás — kivétel nélkül minA TUDÁS MINDENKIÉ A Szovjetunió közoktatásáról denkié! — ez az élv már a tudományos kommunizmus alapjaiban is megtalálható. A marxizmus—leninizmus ebben a vonatkozásban egyenes örököse és folytatója régmúlt századok nemes, humanista eszméinek. Kézenfekvő, hogy az az új társadalom, amelynek hivatása a kommunizmus felépítése, nem született, de nem is születhetett meg holmi eszményi viszonyok közepette, olyanformán, hogy amint a hatalom a dolgozók kezébe került, máris az ország egész lakossága élvezhette volna a szociális javak valamennyi formáját, így a művelődés lehetőségét is. Az első szocialista állam ugyanis a világ egyik legelmaradottabb országában született meg. Elegendő, ha annyit mondunk, hogy Oroszországban 1917-ben a 160 milliós lakosságból 120 millió ember, vagyis 75 százalék írástudatlan volt. Voltak olyan nagy kiterjedésű földrajzig körzetek (mint például Kö- zép-Ázsia), ahol az ember még az elemi iskolákat is megszámolhatta az öt ujjún. Tlyen körülmények között természetes, hogy• a szovjet hatalom bizonyos fokozatossággal látott hozzá »a tudás mindenkié« elv valóra váltásához. Ennek a munkának első szakasza több, mint tíz évig tartott. A feladat akkor még jórészt az volt, hogy megszüntessék az írástudatlanságot, elegendő elemi iskolát építsenek, s legalább olyan arányokban, amilyenben azt a nemzeti gazdaság és kultúra pillanatnyi szükségletei diktálták, megszervezték a munkások és parasztok közép- és felsőfokú szakember-képzését. A szovjethatalom roppant területen, és történelmi méretekkel mérve rövid idő alatt, teljesen megszüntette az írástudatlanságot, s ezzel — az új társadalom viszonyai közepette — elhárította az utolsó akadályt, amely még a nagy tömegeket a művelődéstől elválasztotta. Azóta még kicsiny réteg sincs az országban, amelynek ne volna lehetősége részt venni a tudás elmélyítéséért folyó nagy versenyben. A következőkben a szovjethatalom egyre bőkezűbben áldozott a közoktatás és a tudomány fejlesztésére. Az országban gyorsan bővült az alsó-, közép- és felsőfokú iskolák hálózata, tökéletesítették az oktatás módszereit, megteremtették a feltételeket a tudomány és a technika valamennyi aktnak rrl'“-----k inevették n véré érteim? kitűnően képzett kádereit. A Szovjetunió a közoktatásügy és a tudomány fejlődésének színvonala tekintetében túlszárnyalta még azokat a kapitalista országokat is, amelyek a legelőbb tartottak. Amikor 1957 októberében a világűrből a földre érkeztek az első mesterséges hold adójának hívójelei, a Nyugat kénytelen volt elismerni, hogy a szovjet közoktatás és tudományos kutatások rendszere legjobb a világon. A Szovjetunió további nagy sikerei a tudomány és a technika vezető ágaiban csak megerősítették ezt a véleményt. A Szovjetunióban jelenleg a munkások negyven százalékának és a parasztok 23 százalékának közép-, illetve főiskolai végzettsége van. Az országban minden negyedik ember tanul. Az általános iskolák száma elérte a 224 ezret, a tanulóké pedig a 36 186 000-et. A Szovjetunióban 3328 technikum és egyéb középfokú szaktanintézet van, amelyekben több, mint kétmillió diák tanul. A régi Oroszországban mindössze 450 ilyen típusú tanintézet volt — amelyekben csupán 54 300 diák tanult. Nagy vívmánya a szovjet r"vr’s~emek a közol-t.ctásban a '■ t~- ’• széles"r:7 ’ -I»/.*?"’■ ' ' öltése. Itt olyan nyilvánvaló a szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben, hogy azt talán senki sem meri kétségbevonni. A Szovjetunióban 739 felsőfokú tanintézet van (ebből 40 egyetem), összesen 2 400 000 hallgatóval. Az utóbbi időben a szovjet egyetemek és főiskolák évente 450 ezer jól képzett szakembert adnak a népgazdaságnak. Ezek közül a mérnökök száma meghaladja a százezret, s háromszor annyi, mint az Egyesült Államokban. A szocializmus egyik humanista elve így hangzik: mindent nemzetiség számára azonos lehetőségeket kell teremteni a művelődéshez. Nos, Kazahsztán és Közép-Ázsia területén a forradalom előtt nem volt egyetlen felsőfokú tanintézet sem, most viszont a Kazah, az Üzbég, a Kirgiz, a Tadzsik és a Turkmen Szövetséges Köztársaságban 76 egyetem és főiskola működik, 225 ezer hallgatóval. A közoktatás ilyen tömegméretekben való kiterjesztése volt egyike azoknak az alapvető feltételeknek, amelyek a Szovjetunió számára lehetővé tették, hogy más országokat megelőzve, egyedülálló, modern követelményeknek megfelelő tudományos kutató apparátust hozzon létre, s biztosítsa számára a szükséges erőket. A Szovjetunióban jelenleg 3828 tudományos kutatóintézet működik, a tudományos munkások száma 354 ezer. A Szovjetunió megkezdte a kommunista társadalom építését. A kommunizmusban már a társadalom minden tagjának módja lesz arra, hogy ne csak középiskolai, hanem ha óhajtja, egyetemi, főiskolai képesítést is szerezzen. A kommunizmus tehát hiánytalanul valóra váltja a régmúlt korok humanistáinak évszázados álmát, hogy minden embernek a lehető legkedvezőbb lehetőségek álljanak rendelkezésére képességeinek kifejlesztésére, szellemi szükségleteinek sokoldalú és maradéktalan kielégítésére, A közoktatási rendszer fejlesztésében a Szovjetunió rövidesen újabb nagy lépést tesz előre. így például már 1965-ben 4 600 000 lesz a középiskolások száma: 2 600 000-rel több, mint ma. A jelenlegi kétszeresére emelkedik a főiskolai hallgatók száma is. jVt inéi közelebb kerül a szovjet társadalom a kommunizmushoz, annál több figyelmet szentel majd az esz* tétikai nevelésnek. Mindenki- pék meglesz a lehetősége a szépirodalom, a zene, a képzőművészetek alapos tanulmányozására. A jövő társadalmában a sók* oldalú és mély műveltség éppoly köznapi dolog lesz majd, mint ma az írni-olvasni tudás. G. Alekszejev
