Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-29 / 176. szám

SOMOGYI NÄPLAP Giccshorgászat Fonyódon az áruház impo­záns épületére néz a Hal ál­datlan elnevezésű mutatvá­nyos bódé. Tőszomszédságá­ban telepedett le a Sporthor­gászat cégtulajdonosa. Sokfé­le vásári, ligeti népszórakoz­tató játékot ismerünk, úgy vélem, ez utóbbit sem szük­séges leírnom. Jön a bámész­kodni kész vendég, és két fo­rintért horgászhat egy tepsi­re hasonló alkalmatosságot. Halat? Dehogy! Valami sár­ga, de halhoz egyáltalán nem hasonlítható figurácskát kell horgára kapnia. Ha sikerül a derék sporthorgász jelöltnek ez a próba (előedzés a vtzpar- ti, igazibb horgászathoz), ak­kor ügyességét bizonyítandó nyer valamit. Egyet elvihet az ízléstelen és idétlen állat­figurákból, amelyek gipsz­ből készültek, és amelyeket igazán nagy képzelőerővel festettek a szivárvány min­den színére. Szóval olyan szavatoltan igazi giccshez jut a két fo­rintjáért, amelyhez hasonlót legföljebb néhány évvel eze­lőtt lehetett kapni a balatoni maszek emléktárgyárusoknál. Azért néhány évvel mert azó­ta mind a BIB, mind pedig Balaton fürdőhelyi fejleszté­sében illetékesek tettek már egyet-mást a giccs forgalom­ból való kivonásáért. Jó ér­zés tölti el az embert a nép- művészeti emléktárgyakat árusító pavilonok előtt szem­lélődve, bár szórványosan még itt is érik — barbárul rikító olcsóságok láttán — kellemetlen meglepetések. De többségben viszonylag ol­csón szép tárgyakat vihet magával haza a Balatonról az az üdülő, aki emléktárgyat akar vásárolni. És mégis itt ez a ponyvával takart üzlet— Tulajdonosa adófizető, ha­vonta 200 forintot fizet, sőt helypénzt is leszurkol az ille­tékes tanács kasszájába. Mert tanácsi engedély kell a lete­lepedéshez. Egyszóval az üzletnyitás jogi, adminisztratív része tisztázott. De azért — úgy gondolom — tovább kellene már lépni ezen is. Megnézni, hogy a népszórakoztató vál­lalkozások mit adnak, ho­gyan. Beleillenek-e ezek a mutatványos bódék, sátrak az üdülőhelyek korszerűsödő képébe? Ha igen, nem feltét­lenül esküdnénk a mutatvá­nyosok Balaton-partról való kizárására. Ám ha adunk ilyet is, az rangos legyen, ne akármilyen. El tudom képzel­ni hogy lehetnének a mutat­ványosok segítői is az ízlés­re való nevelésnek! Ehhez persze az kell, hogy nyere- ménytárgy-kollekciójukat ki­cseréljék. Tessék csak meg­nézni a parasztok otthonait! A rikító és groteszk gipszfi­gurákat lassan innen is ki­szorítják a jóízlést jelző dísztárgyak. Nincs tömeg­igény a giccsre. Különben azért még a két forint is ren­geteg pénz. A Sporthorgászat cégtulaj­donosa panaszolta, hogy rosz- szül megy az üzlet. Nem cso­dálkoztam ezen, mert tudom, hogy egyre rosszabbul fog menni, ha benne az emberek csak silány dolgokat kapnak. Bizony a giccshorgászatnak is befellegzik lassan. Kivált, ha ezt az illetékesek még sür­getnék is! L. I. J Az iskolák helyzetéről tárgyalt a Barcsi Járási Tanács Az iskolai oktatásról, a ta­nács és a népfront együttmű­ködéséről, valamint a járás öt­éves tervéről tárgyalt legutób­bi ülésén a Barcsi Járási Ta­nács. Az elindít tanévben négy és fél ezer gyermek járt általá­nos iskolába a jelentés szerint. Tizenhárom körzeti iskola van a járásban, még öt vár körzetesítésre. Az állandó bi­zottság felhívta a figyelmet a mariettapusztai iskolások ne­hézségeire. Kiinger Sándor ta­nácstag elmondotta, hogy a délszláv községekben a tanulók reggel hattól este hatig vannak távol a szülői háztól; a közle­kedéshez autóbuszjárat áll ren­delkezésre, gondoskodni kell azonban Lakócsán a gyerme­kek étkeztetéséről. Általános a tanteremhiány, különösen Bar­cson. A következő tanévre fel­épülő nyolctantermes gimná­zium részben enyhít majd á helyzeten, azonban az iskola- épületek szétszórtsága miatt feltétlenül szükséges, hogy a járási székhely legalább a kö­vetkező tervidőszakban új köz­ponti általános iskolát kapjon. + 32' ASZFALTOZOK A hőmérő higanyszála 32 fokot mutatott árnyékban. Ügy tetszik, remeg a levegő, és ha mellre szívja az ember a bitumen fel­csapó gőzét, színes karikákat lát. Máskor mindig áll itt az úttesten néhány kíváncsis­kodó, most kihalt az Április 4. utca, csak az útépítők és az aszfaltozok szorgoskodnak. Nézem az aszfaltozókat. Mindhárman mez­telen felsőtesttel dolgoznak. Munka közben térdelő testhelyzetben hajlonganak, és a si- mitóval kenegetik a 280 fokos bitument. Gyurgyevics Ferenc, Kelemen József és Bc- jik András még csak néhány hónapja foglal­kozik Kaposváron »nagyban-"' az aszfalto­zással. — Nehéz? — kérdezem kihasználva a pil­lanatnyi szünetet. Egyszerre válaszolnak: — Jöjjön közelebb, álljon ide mellénk, és nézze, hogyan csináljuk. Odaállok, de egyikük újabb ajánlatot tesz. — Tessék, itt a simító. Ha egy talicskára valót elsimogat, munka után megiszunk egy pohár jéghideg sört. Nem merek rá vállalkozni. Félek a for­tyogó fekete «-tésztától«. Üjabb rakományt csapolnak a kazánból. Megtelnek az acé]ta­licskák, és a szállítók maris az útra öntik az alapanyagot. Valami nem egyezik, mert Kelemen átszól a kazánfűtőnek: — Nyisd ki a tetőajtóikat, mert borzalma­san meleg. — Mi az, hogy borzalmasan? — kérdezem, de Kelemen József válasz helyett a földre mutat. A bitumen pöfög és fröcsköl. — Nem félnek? Elég egy pillanatnyi szé­dülés, és kész a szerencsétlenség. — Nem vagyunk mi olyan szédülések — válaszolnak tréfásan, és tovább sodorják az útburkolatot. — Naponta hányszor ürül ki a kazán? — Négyszer. Az pedig kereken 18 tonna keverék. — És verejtékben mit jelent ez? — Ha ilyen meleg van, mint ma, akkor nagyon sokat.:: A járókelők közül bizonyára kevesen gon­dolnak majd arra, hogy a tükörsima járdá­ban nemcsak aszfalt, hanem verejték is van. Emberi verejték^ ____— N. S.-----n-nnaqr H ÓESÉS AZ „ALAGÚT“ HÁRMAS TERMÉBEN A Hűtőipari Vállalat mélyhűtő termeiben téli bundában járkálunk. Farkas László fő­raktáros mutatja meg azokat a helyiségeket, ahol vagonszámra hűtik a borsót, a zöldba­bot, a málnát és a húst. Ahogy kinyílik a nehéz vasajtó, vékony derxéteg hull alá. Önkéntelenül behúzom fe­jemet a bundagallérba, mert úgy érzem, le­fagy a fülem. A hűtőtesteken, a mennyezeten vastag dórlepel. A levegő olyan csípős, mint a leghidegebb téli napon. Az első emelet, az »alagút« hármas termében vagyunk. A hő­mérséklet mínusz 40 fok. Pufajkába, fülre húzott télisapkába öltözött férfiak dolgoznak. — Nem fáznak? — kérdezem, — Megszoktuk.:: — válaszolnak moso­lyogva. Egy csigarendszer segítségével mázsás disz­nókat húznak át a mélyhűtőbe. Arcomat pi­rosra csípte a hideg. Nézem a munkában el- merülteket. Egyikük így szól: — Ha dolgozik az ember, nem fázik. — Mennyi ideig tartózkodnak ebben a hidegben? — A munkaidó legnagyobb részét itt tölt­jük . ; ; — Négyen vagyunk egy brigádban — mondja Kazi János, az egyik berakodó —, jól megértjük egymást Balogh Jánossal, Ko­vács Andrással és Szilágyi Lászlóval. Na­gyon nehéz a munkánk, össze kell tartani, segíteni a másiknak. — Hogyan bírja a klímaváltozást? — Két éve, hogy itt dolgozom — mondja —, szívesebben vagyok én már a hidegben, mint a melegben. A négy emelet hideg termeiben tízen dol­goznak. Naponta öt-hat vagon árut mozgat­nak meg. A mélyhűtőből a tárolóba szállít­ják a hűsít, a borsót, a gyümölcsöt. Üjabb kocsi árut tolnak be a tárolóba. Nylonzacs­kókba csomagolt csirkét... Ha asztalunkra kerül, vajon eszünkbe jut­nak-e azok, akik a legnagyobb hőség idején is 40 fokos hidegben tartósítják az élelmet? F. A. Újfajta 250 köbcentiméteres motorkerékpár mintapéldánya készült el Csepelen Ipari és kereskedelmi szak­emberekből álló zsűri a na­pokban jóváhagyta egy újfajta 250 köbcentiméteres motorke­rékpár mintapéldányát, amely­nek üzemszerű gyártását rövi­desen megkezdik Csepelen. Al­katrészei nagyrészt azonosak a jelenleg is forgalomban levő motorkerékpárokéval, válto­zatlan a váz, a benzintartály és a sárvédő is. A motor teljesít­ménye azonban nagyobb, egy beépített automatika pedig a sebességváltó kezelését köny- nyebbé és biztonságosabbá te­szi. A motorblokkot úgy szer­kesztették meg, hogy a porlasz­tó teljesen burkolt, így az egész szerkezetet könnyebben tisztán lehet tartani. Üj megol­dással a kerékagyak beázásá­nak is elejét veszik, ez esős időben biztonságosabbá teszi a motor fékezését. A korszerű új megoldások ellenére a motornak sem a sú­lya, sem az önköltsége nem változik. (MTI) (Vili báes i Iwuzá éjszakája ViM bácsi fekszik az ágy- Ekkor a kapu felől újabb bo- zán segíthetnének neki a töb- — Ez, hukk, az igazság! ban. Kényelmesen nyújtózik, torkáló léptek, de csak egy biek. Most már fölismeri őket erősíti Herkules. Nagyon elégedett a helyzettel, személyben. Ez elég hamar el- elázott hangjuk ellenére is. — Lőrinc tette tegnap Átgondolja az egész napot, és éri némi kilengések után a Ezek a lottónyerők. Alaposan ágyadba a lavórt! most már örül, hogy engedte lépcsőt, és keresi az ajtót. Ta- meglocsolták az örömüket. — Vízzel!!! — hördül magát rábeszélni erre a kéthe- pogatja a falat, morog. — Na, várjatok, gyerekek! — Herkules. tes üdülésre. Még táncra is kér- — Áfferte egye meg! Hát hun mondja Bandi —, megyek ér- — Az! — melázik el ezen ték a lányok. Incselkedtek vé- van ez az ajtó? telek. — Es olyan gyorsan ér Bandi. Ö volt az, aki hó­le a huncutok. Hiszen ha a Iá- _______ i Utyf—'----­a z fél ba nem fájna, meg is pörgette volna őket. Mosolyog, alvás­hoz fészkelődik. Az üdülő csen­des. Már a kimaradozók is ha­zatértek. A távoli óraütéseket számolja* Ideje aludni, éjfél van. Addig várja szendergő pilláira az álom igézetét, míg maga sem tudja, mire ébred. Egy bizonytalan hang erösítge- ti, hogy »temetö-ö a Tteza-a-a*. Ketten jönnek, hallja a lépé­sekről, de ezt egymást átölelve csinálhatják, mert egyszerre lépnek cíkben jobbra és cakók­ban balra. — Öregem, te vagy az egyet­len barátom! — és utána egy cuppanós. Ezek már csókolóz- nak, tehát alaposan el lehet­nek ázva, állapítja meg Vili bácsi, és kajánul füleli őket. Amazok eljutnák a lépcsők al­jáig, és belekeverednek a bok­rokba. napokig levelezett a menyasz- szony óddal a nevedben! szer, mert kiszakad a pájslim az eunuch hangodtól. — Az isten nem ver bottal! — vigasztalódik meg Bandi. — Na, Lőrinc, neked, hukk, aztán már beborult az ég! — Ez börtönben van! — vi­lágosodik meg Bandi elméje. — Ott rohadjon meg! — szö­gezi le Herkules. — Mégiscsak a kománk, nem? Herkules a kövér emberek természetéhez híven hamar Temető-ő-ő-ő lépcsőkön, hogy hozzájuk — Hát ezért Idontom a belit megszelídül. Előveszi a jó szí- — horkant egyet Herkules, és ve. csikorgatja a fogát. — Gye- — Egyet se, hukk, búsujj, Ló­riink! ■—■ Föl is érnek baj nél- rmc, kiszabadítunk! léül, és rátalálnák Vili bácsi Nekiesnek a rácsnak, rázzák, ablaka mellett a szekrényre, hogy a lelkűk jön ki. Ez így Megkönnyebbülten kinyitják nem megy. Elhatározzák, hogy az ajtaját, és belegyúródnák kiássák Lőrincet. Már kézben mind a hárman d^abig normák a bicskák, vájják a ritka boldogságban hallgatnak.................. , , , Aztán mégiscsak rájönnek, M tövet, csak úgy harsog a hogy rossz helyen vannak. Az vakolat. Vili bácsi most már ajtó csak a szekrény mögött megelégeli, elvégre aludni is lehet. Világos, az a gaz Lőrinc peitápászkodik az ágy­tölta eléje. Na, megállj, Lonnc! , . , ,,,. Egyetértésben taszítják a szék- bol, es mire megtalálja a pa- rényt, és rátalálnak Vili bácsi pucsát, már dühös is. Csoda, ablakára. A rácsába kopasz- hogy nem ébredt föl eddig az kodnak. egész ház. Kilép az ajtón, oda­feTöket^B^i -, ^rácsot csoszog hozzájuk, és megdor- tett rá Lőrinc. — És ennyi gátja őket. Aki részeg, az buj- megpróbáltatástól zokogni jék minél előbb ágyba, és főleg És a nőkkel mit tett?... Mintegy 400 év telt el az­óta, hogy I. Erzsébet angol királynő megvesszőztette és súlyos esetekben kivégeztet­te azokat a férfiakat, akik megcsalták feleségüket... Híven megtartja a szerződést Egy 1894-ben megjelent berlini újságban olvastuk a következő hirdetést: »Szer­ződéses megállapodás értel­mében ugyanolyan állapot­ban kell átadnom lakáso­mat, mint ahogy két évvel ezelőtt átvettem. Ezért ke­resek megvételre húsz ege­ret, 2000 poloskát és 500 svábbogarat.« „Édes éle!“ az amerikai elnök Robert Kennedy, a fiatal amerikai igazságügy-minisz­ter, az elnök öccse időnként túl vidám estélyeket adott. Vendégei nemritkán szóra­koztak azzal, hogy a késő éj­szakai órákban kölcsönösen ruhástul a fürdőmedencébe lökték egymást — erről a sajtó másnap persze szenzá­ciós jelentéseket közölt. Kennedy elnök, akit bosz- szantott az effajta szórako­zás és aki ebben kormánya tekintélyének veszélyezteté­sét látta, a legerélyesebben közölte fivérével hogy a jö­vőben nem óhajt hasonló újságcikket olvasni. Három, milliárd ember a Földön Az emberiség nemrég a legnagyobb csendben nagy eseményt »ünnepelt«: a vi­lág lakosságának száma túl­haladta a 3 milliárd főt. Senki sem tudná megmon­dani, mikor és hol pillantot­ta meg a napfényt a jubi­leumi kisbaba, és ezért nem tudtuk kellő ünnepélyesség­gel fogadni. Ma már alig tudjuk elképzelni, hogy két­ezer évvel ezelőtt az egész földön mindössze körülbelül 200 millió ember élt, és az első milliárdot az emberi­ség csak a XIX. században, a másodikat pedig 1933-ban érte el. * * * A majomszeretetről Hallotta-e már, hogy a túlzott szülők elvakult gyer­mekszeretetét helytelen »majomszerétetnek« nevez­ni, mert a majomanya is rendre utasítja és fegyelme­zi kicsinyét, ha az engedet­len. k -A i, a-a.' — hangzik válaszképpen, huppan. — öregem, jó helyen jarwm, __ Ti mgyíofc att; Herkules? — Szervusz, Bamttkám! — M ik, mi? «=) Temető-ő-ő-ő a Ticza-ar tt-a! — Nem volt itt, hukk, ennyi bokor! — Temető-ő-ő-ő a Tvsza-a- OrO! — Ezeknek a bokroknak nincs vége! Hukk! Jo lesz meg­várni a reggelt, cimbora, mert, hukk, még eltévedünk. — Temető-ő-ő-ő a Tisza-a- á-a! Vili bácsi ezt már unja. iga­zán még egy sort hozzáénekel­líetne. Azok le is telepednek, ............. , , __ ő s még egy »temető-ő-ő-ő a Ti- véli Vili bocsi, éled meg boldogan az ajtó- és egy csők. kereső. — Hun vagytok, gyere- — Valóban ez Herkules! — ■fok? örvend Bandi a levelek között. — Nem tudjuk, kukk. — Nincs baj, hukk, Bandi — Temető-ő-ő-ő a Tisza-a- gyerek! — dörmögi Herkules, y.a! — Affenét nincs, hogy me­_1 Mért vagytok ott, békás? gyünk be, ha nincs ajtó? — Nem találjuk a, hukk, lép­csőt, Bandikám! — A nemjóját, az ajtó sincs meg. — Temető-ő-ő-ő a Tisza-a- a-a! Úgy látszik, ez szegény vála­■— Te Lőrrincü! — Herkules hörög a dühtől. — Nyiss ajtót, mert bicskával, hukk, hámoz­lak meg, ha kézbe foglak! — Temető-ö-ő a Tisza-a-a-a! Vili bácsi nagyszerűen szó­rakozik. Es amikor megkérde­zik, hogy »itt vagy, Lőrinc?«, — Nincs? — rökönyödik meg nem bírja megállni, hogy visz- Herkules. hallgasson. Herkulest fültövön üti a részeg szó, azonnal felhör­dül. — Ki a, hukk, részeg? — Ne tűrd, Herkules! — tü­zeli Bandi. Herkules nem szól többet. Átnyalábölja Vili bácsit, és benyomja a szekrénybe. Rá­— Sehol! — szögezi le Ban­di. — Temető-ő-ő-ő a Tisza-a- a-a! — Ezt csak Lőrinc csinálhat­televednek mi gátlást kapott az allcóholtól, ta — bárxatoskodik Bandi. tetepeaneK, .......... h -------------tud Ez esinál velünk minden dtsz­! QV W’M5 lIWbV-KJ-V-'J u, J. * ----- - ---- ' .j ._ i stán ^csöndesednek. tovább jutni a nótábam, de ign- nosagot. sza ne szóljon vigasztalásukra, , . . hogy itt! A hangjára döbbenten varja, az ajtót. Vili bácsi két elnémulnák, majd harsogva ököllel ven a deszkákat ők kirobban belőlük a nevetés. hárman szuszogva tolják a — Hahaháhukkhihihi — fűi- szekrényt a folyosón, miközben dókei Herkules a gyönyörűség- gyönyörködtetően hajna­től. — Halljátok, gyerekek! Megmeccették a, hukk, Lőrin­cet. Meg ne szólalj még egy­lodik. Mihályi Margit SmmmiMéahm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-tl* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NBP« LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: * Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj eev hónapra 11 Pl» Készült a Somogy megyei Nyomdán ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom