Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

kapósé tilAg PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI AHA: 50 FILLER Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Mai számunk tartalmából? XIX. ÉVFOLYAM 174. SZÁM ★ PÉNTEK, 1962. JüüttS 27. Értsenek szót egymással, erezzenek felelősséget szövetkezetükért a (aranyiak (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Pisztolyt akartak, bilincset kaptak (6. o.) Tiszta gabonát vetőmagnak Az aratás dandárjában va­gyunk. Parasztemberek tízez­rei, aratógépek százai vágják le és kötözik kévébe az érett kalászokat. A kombájnoktól hetek óta szállítják magtárba a szemet. Mind több szérűn felzúgnak e napokban a csép­lőgépek is. Kepébe, asztagba, zsákba, magtárba kerül szép sorjában_az idei gabona. S az­tán majd ismét vetünk, meg­alapozzuk a jövő esztendei ter­mést Az 1963. évi aratás sorsát sok tényező dönti el: ezek kö­zül egyik legfontosabb az, hogy milyen magot teszünk az ősszel a fölbe. A jó vetőmagról most, a betakarítás idején kell gon­doskodnunk. Ki konkoly* -wert, gazt arat — régtől ismert igazság ez. A pa­rasztemberek sosem sajnálták a fáradtságot, hogy a búza kö­zé került rozsot tavasszal sar­lóval levágják, nehogy magot hozzon. A vetőbúzát most még gondosabban kell megválasz­tani. Hogy miért? Ezt a szöl- lőskiöteldiak idei tapasztalata hitelesen bizonyítja. Mint is­meretes, az őszí árpa után a búzafajták közül elsőként a San Pástom érik kasza alá. Le­hetőleg kombájnnal keH beta­karítani, nehogy sok szem pe­regjen ki. A kislakiak is kap­tak az ősszel San Pastore ve­tőmagot Most mégsem kom- bájnolhatták ez* a gabonát, mert a búza egy része még életlen volt, amikor a zöme már beérett. Egyazon fajtának az érési ideje ennyire eltér egy­azon tábláin,? Dehogy! Az tör­tént, hogy a San Pastore közé Autonómiát is kevertek. Igen, mert ebből a fajtából is szerez­tek magot S úgy vélték, hogy nem számit, melyiknek mi a neve, a lényeg az, hogy mind­egyik külföldi, sőt éppen olasz fajta. Ezért egy néhány zsák­kal beleöntöttek a vetőgépbe a San Pastoreból, aztán meg az Autonómiából — ahogy jött. S a következmény? Azt már ismerjük: kézzel kellett levág­ni az egész táblát, úgyhogy a későbben érő Autonómia bi­zony még a viaszérés előtt ké­vébe, kepébe került a már csak­nem túlérett San Pastore faj­tával együtt Nézegettük a toponári ha­tárban június utolsó napjai­ban az őszi árpát. Kodó Kál­mán tsz-elnök és Fekecs Ist­ván mezőgazdász azt akarta eldönteni, hogy melyik dűlő­be küldhetik a kévekötő arató­gépet. Az egyik táblát keve­réknek nézték, búza és árpa keverékének. Méltatlankodtak, hogy elődeik — akik tavaly ősszel a vetést irányították — olasz helyett miért magyar bú­zát kevertek az árpa közé. Az árpa már megérett, lehetne és kellene is vágni, közte a búza viszont még zöld. Egy arra ha­ladó tsz-gazda adott magyará­zatot a dologra. Bánkúti búza volt tavaly abban a földben, nagy szemveszteséggel aratták, s a kipergett mag kikelt a ve­tett árpával együtt. Rendre kelfett. most vágni, nem lehe­tett azonnal kévébe kötni. Lám, a vegyes, kevert gabona — még ha szempergés játszott is közre — milyen gondot okoz a betakarításnál. Felboríthatja a legjobban összeállított ara­tási ütemtervet is, a késleke­dés, a még zöld idegen gabona beérésének megvárása pedig a már beérett fővetésu kalászos szemveszteségének kockázatá­val járj Az őszi árpának meg a ma7 gyár búzának az érési ideje kö­zött van nyolc-tíz nap eltérés, vagy még több is. Nem is ter­melik ennek a kettőnek a ke­verékét még takarmányozási célra sem. Betakarítási idősza­kuk egybeesése miatt az árpát inkább vagy kizárólag San Pas- toneval vetnek. Ám látjuk, Rogy jövő évi aratásunkat körmyít- jük meg, há az ősszel vetendő árpa előveteményeként ter­mesztett magyar búzát idejé­ben, a lehető legkisebb szem­veszteséggel betakarítjuk. S az is a jövő érdekében való, hogy kevert gabonát — az előbb em­lített abrakkeverék kivételével ne vessünk el. A fonyódi járásban elejét ve­szik annak, hogy a kislaki eset egy év múlva bárhol megis­métlődjék. Még nem tudják ugyan, hogy mennyi vetőbúzát kapnak csenetermény ellené­ben, de már intézkedtek saját hatáskörükben. Elintézték a járás vezetői — és ezt az érde­kelt termelőszövetkezeti elnö­kökkel meg a vállalati raktá­rosokkal megbeszélték —, hogy a somogyvári, a somogyvámosi és a hácsi San Pastorét külön tárolják vetési célra. Előrelát­hatólag elegendő lesz a járás minden szövetkezetének. Ha már a különféle búza­fajtáknál tartunk, említsünk meg még valamit az arányok helyes megválasztásával kap­csolatban. Abban egyetértenek ma már a gyakorlati szakem­berek, hogy a kenyérgabona- problémát csakis a nagy ho­zamú fajták szélesebb körű termesztésével oldhatjuk meg. Ordacsehiben például az ősz­szel kizárólag intenzív búzát vetnek. A korai olasz fajták betakarításához okvetlenül kombájn kell. Kellő számú arató-cséplő azonban még nincs, és nem bizonyos, hogy jövőre lesz. Ezért csak San Pastorét nem termeszthetnek — ebből csak annyit, ameny- nyinek a termése keH majd az árpás keverékhez vetőmag­nak. Igen ám, de így is azo­nos időben — csaknem egy­szerre — várja a kombájnt az őszi árpa is, az árpás olasz búza is meg a tisztán ter­mesztett San Pastore is. Ért­hető, hogy ezért a valamivel később beérő két szovjet bú­zafajtát választják a vetéste­rület nagyobb hányadára. Ez a tervezés már arra való, hogy széthúzza a jövő évi ara­tási munkacsúcsot, megelörae a munkatorlódást és szemper- gést. Az egész fonyódi járásra jellemző ez a körültekintés és előrelátás az előzetes vetéster­vek összeállítását és a vető­mag biztosítását illetően. Másutt, a siófoki járásbelli Adandón is azt tették — mint Lakatos János népfrontelnök írja szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében —, hogy első­ként a vetőmagnak való Au­tonómiát takarították be. Re­méljük, hogy a tabi járásban Nagyberényben és Somogyeg- resen megtanulták az idén azt is, hogy vetőbúzából nemcsak kiváló minőségűt, hanem ele­gendő mennyiségűt is kell a földbe tenni. Igen, a gabona- termesztésben szerzett gya­korlati tapasztalatokiról nem szabad megfeledkeznünk most, amikor az idei termést taka­rítjuk be és a jövő évi gazda­gabb aratást tervezgetjük és készítjük elő. Kutas József flz MSZMP Csurgói Járási Bizottságának ülése Csütörtökön délelőtt ülést tartott az MSZMP Csurgói Já­rási Bizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt Nagy Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára is. Az ülés részvevői meghall­gatták Hortobágyi István elv- társnak, a járási pártbizott­ság titkárának beszámolóját a tsz-ek és a pártszervezetek helyzetéről, az aratási mun­kák menetéről, ezután a me­gyei párt-vb javaslatára Hor­tobágyi István elvtársat tiszt­sége alól fölmentették, Berta­lan József elvtársat pedig a járási pártbizottság titkárának megválasztották. A kormány Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a kormánynak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának moszkvai üléséről. A földmű­velésügyi miniszter tájékoztat­ta a kormányt a mezőgazda­sági munkák menetéről. Az élelmezésügyi miniszter beszá­molt a felvásárlás helyzetéről. jésztése alapján a kormány ha­tározatot hozott a múlt évi or­szágos termelési versenyben legjobb eredményeket elért mezőgazdasági termelőszövet­kezetek kitüntetéséről ás jutal­mazásáról. A Minisztertanács a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökének előterjesztése alap­ján határozatot hozott a test- nevelési és sportmozgalom ve­zetése egyes időszerű kérdései­nek rendezésére. A művelődésügyi miniszter A Minisztertanács ülése Tájékoztatási A* olasz ifjúság is készül a VIT-re A Minisztertanács a beszámo­lókat megvitatta, majd jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke és a földművelés- ügyi miniszter együttes előter­A képen: Firenzei fiatalok fesztiválmenete plakáttal vo­nul a város utcáin: »VIII. Világifjúsági és Diáktalálko­zó. Helsinki 1962.« !! f (MTI Külföldi Képszolgálat.) előterjesztésére a kormány egyetemi tanári kinevezésekről hozott határozatot. Ä Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A tavalyi termelési versenyben legjobban kiint termeiösziivetkezetek A kormány a tavalyi orszá­gos termelési versenyben elért eredményeikért vándorzászló­val és »Kiváló termelőszövet­kezeti gazdaság« címmel tün­tette ki az L területi kategóriában (a 2500 kh-nál nagyobb területe­ken gazdálkodó termelőszövet­kezetek közül) L a barcsi Vörös Csillag Tsz-t, 2. a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-t, 3. a tisza- földvári Lenin Tsz-t; a H. területi kategóriában (az 1200—2500 kh közötti te­rületen gazdálkodó termelőszö­vetkezetek közül).'­1. a zalavári Űj Idők Tsz-t, 2. a jászboldogházai Aranyka­lász Tsz-t, 3. a ráksi Üj Elet Tsz-i; a III. területi kategóriában (az 1200 kh-nál kisebb terüle­ten gazdálkodó termelőszövet­kezetek közül) 1. a pósfai Szabadság Tsz-t, 2. a kisbéri Virágzó Tsz-t, 3. a nyíregyházai Ságvári Tsz-t. (MTI) 21 mázsás átlagtermést adott egy 60 holdas búzatábla a somogyvári Szabadság Tsz-ben (Tudósítónktól.) Ezer hold gabona várt ara­tásra a somogyvári Szabadság Művelt, a technikát kitűnően ismerő fiatalokra van szüksége néphadseregünknek A kiképzés színvonalának emeléséről tanácskozott az MHS megyei elnöksége Kibővített megyei elnökségi ülést tartott az MHS tegnap délelőtt Kaposváron. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei, járási, községi vezetői és a meghívott tanácsok, párt- bizottságok, tömegszervezetek képviselői a kiképzés színvona­lának emeléséről tanácskoztak. Márton János, az MHS me­gyei elnöke megnyitó beszédé­ben először az 1961—62-es ki­képzési terv végrehajtásáról számolt be. Elmondotta, hogy az alapszervezetek egy része még nem gazdája a kiképzés­nek. A KISZ-csoportok nem segítik eléggé az MHS-alap- szervezeteket és a technikai kö­röket. Legalább 20—25 olyan ezer lakoson felüli község van a megyében, ahol még mindig 28 községében. Ezekben a köz­pontokban egy-egy szakágat honosítunk meg. Létrehozásu­kat az egész társadalomnak, tanácsainknak, párt- és tö­megszervezeteinknek is támo­gatniuk kell — mondotta. A vitában felszólalók meg­állapították, hogy a kiképzés színvonalának emelését az élet követeli meg. Többen hangsú­lyozták, hogy a megyei elnök­ségnek sokkal nagyobb segítsé­get kell nyújtania az alapszer­vezeteknek. Frankberger Mi­hály, a Fonyódi Járási Pártbi­zottság osztályvezetője arra hívta fel a részvevők figyel­mét, hogy a párt- és tömeg­szervezeteknek nemcsak szó­ban, hanem a gyakorlatban is nincs alapszervezet. A jövőben támogatniuk kell az MHS-szer­vezeteket. Bíró Gyula, a me­gyei KISZ-bizottság titkára az ifjúsági szervezetekre háruló feladatokról szólott. Megálla­pította, hogy a KlSZ-szerveze- tek többsége megértette a hon­védelmi munka fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a honvédelmi nevelő­munkára, segíteni kell a tech­nikai központok megteremté­sét. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára arról beszélt, hogy a községi és járási taná­csoknak politikai és anyagi tá­mogatást kell adniuk a létesí­tendő központoknak. A kibővített elnökségi ülés elfogadta a technikai közpon­tok létrehozásáról, a jövő évi kiképzésről hozott határozatot. Tsz-ben. Amint az idő enged­te, két kombájn, két kévekötő aratógép és 53 kaszapár látott munkához, hogy mielőbb biz­tos fedél alá juttassák a ter­mést. Eddig 750 holdon arat­tak le, s hozzákezdtek a csép- léshez is. A termelőszövetkezet néhány tábláján kiváló termésered­ményt értek el. Egy 23 holdas ősziárpa-tábla 29 mázsás átlag­terméssel fizetett. Egy olasz búzával bevetett 60 holdas táb­la pedig 21,18 mázsa termést adott holdanként. Természete­sen voltak rosszabb táblái is a tsz-nek, de az átlagtermés — Márton József elnökhelyettes szerint — búzából 16—17 má­zsás, árpából pedig 14—15 má­zsás lesz. Szuloki burgonya Helsinkibe A VIII. Világifjúsági Talál­kozó városába, Helsinkibe szállítottak burgonyát Saulok­ból. Mintaként előbb egy zsák­kal küldtek repülőgéppel. Ügy látszik, ízlett a somogyi kifli burgonya a finn főváros­ban. Ezért csakhamar meg­rendeltek ötvagonnyit A szu­loki Petőfi Tsz már e hónap közepén útnak indította az egész szállítmányt. ÉLTETŐ BALATONI VÍZ sokkal nagyobb gondot kell for­dítani a szervező munkára. Márton elvtárs ezután az MHS Országos Elnökségének április 14-i határozatát ismertette. — Államunk egyre korsze­rűbb haditechnikával szereli föl hadseregünket. Ez megkö­veteli a kiképzés színvonalának emelését. Művelt, a mai tech­nikát kitűnően ismerő fiatalok­ra van szüksége néphadsere­günknek. A sorköteleseknek már a behívás előtt fel keli készülniük állampolgári köte­lességük teljesítésére, megfe­lelő technikai képzettségre kell szert tenniük. Enélkül nem tudják megállni helyüket a hadseregben. A kiképzés szín­vonalának emelésére technikai központot létesítünk megyénk Perzselően tűz a jiap. Lá­nyok és asszonyok kapálják a paprikát a zamárdi kertészet­ben. Az út túlsó oldalán elte­rülő réten ' nekigyürkőzött, ugyancsak izzadó férfiak nagy munkában vannak: szerelik össze az öntözőberendezést. — Nemrég még fogatokkal hordtuk a vizet a palántákra. Most végre »házhoz« jön a víz — mondja Manha.lt János, a szövetkezet kertésze. — Dolgozott már öntözőbe­rendezéssel? — Nem, még nem. — Pedig János bácsi úgy­szólván a káposzta között született — fűzi hozzá az egyik tsz-tag nevetve. Arra céloz, hogy Manhalt bácsi már régóta kertészkedik. A csövek lassacskán össze­találkoznak, és a fekete vo­nal messzire nyúlik a réten. Olasz Ferenc, a Magyar Ten­ger Tsz elnöke túlharsogja az agregátor dübörgését: — 380 ezer forintunkba került, de megérte... Cseh József, a siófoki járás mezőgazdasági osztályvezetője magyarázóan hozzáteszi: 3900 köbméter földet kellett meg­mozgatni, hogy a Balaton vi­ze eljusson idáig. Szorgalom­ban nem volt hiány, bár so­káig kételkedtek a tagok, hogy lesz-e valami a gépi ön­tözés tervéből. Márciusban még árok sem volt, most meg már kipróbálhatják az ömtöző- borendezést. — Kezdhetjük — adja meg a jelt a tsz-elnök, és az ag­regátor kezelője óvatosan be­kapcsolja a szivattyút. A csö­veken enyhe remegés fut vé­gig, mintha valami belülről megcsiklandozná a nap hevé­től fölmelegedett vasat. És a következő percekben vastag sugárban ömlik a víz, jó da­rabon elárasztja a rétet. A próba sikerült. Az em­berek hozzálátnak a többi cső összekapcsolásához, hogy még aznap elérjék a kertészetet: Szemközt, a lanikás dombolda­lon pirosió paradicsomok, sár­guló paprikák, ökölnyi diny- nyék várják, hogy fürdőt ve­hessenek az éltető balatoni vízből. H. E,

Next

/
Oldalképek
Tartalom