Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-22 / 144. szám
SOMOGYI üSPLAP 6 Péntek, 1962. Június ft. „Bwzas&tá" lakodalom Nem szokásom nem visz jóra, el- nak. Most már fe- kihallgatni mások vész a világ! szülten figyeltem, beszélgetését, teg- Nem tudtam el- Szerencsém volt. nap azonban a bu- képzelni, mi tör- Éppen közös erő- szon két mellettem téphetett. Vége vei magyarázták álló idősebb asz- volt lelki nyugat- egy harmadiknak szony párbeszédét mámnak, veres, és az esetet, kénytelen voltam riasztó képek vil- — A tanácstit- végighallgatni. lantak föl lelki kár adta őket ösz- Mikor felszálltam, szemeim előtt, sze, aztán slussz már javában folyt Az újdonsült vő — magyarázta az a diskurzus. megfojtotta szere- egyik. — Szóval bor- tett anyósát! A — Ez még hagy- zasztó lakodalom menyasszony kút- ján! De képzelje, volt — mondta az ba ugrott az eskü- majdnem kilát- egyik. — Az egész vő előtt! Vagy szott a menyasz- falu erről beszél, megérkezett a »ré- szony térde a ru- képzelheti. Vége a gi szerető«, és le- hából — vágta ki falu becsületének, gyilkolta az ifjú a végső tromfot a — Elhiszem — házasokat! Vagy másik, hagyta jóvá a má- ami még ennél is Megnyugodva sík. — Hogy nem rosszabb, nem volt szálltam le, kíván- szégyellik magú- elég ennivaló, éhe- csiságom kielé- kat! Hej, hiába — sen maradt a nász- gült, megtudtam a sóhajtotta fáj dal- nép? Nem tudtam szörnyű valót. Ez másán —, figyelje megnyugtató vá- tényleg tragédia... meg, ez a sok bűi laszt adni magam- S. M. A népfront fórumának napirendjén: a második ötéves tei*v és a társadalmi tartalékok V Egy úttörő jelentőségű kiadványról Sz utóbbi években bővebben esorrant falvainkban a pénz új könyvek beszerzésére, szekrények, asztalkák vásárlására vagy csináltatására S noha még sok könyvtár dolgozik igen mostoha körülmények között, több új helyiségbe költözött, avagy társbérlőként a klubszobában talált helyet. A legtöbb község nincs híján a jó szándéknak, akarásnak, vezetői közös erővel megfelelő feltételeket kívánnak teremteni a könyvtárnak, tapasztalatlanságuk miatt azonban akaratlanul is melléfognak egyben s másban. Mert ki tudja azt pontosan a községben, milyen helyiség a legalkalmasabb könyvtár céljára, s hogyan kell azt berendezni? S ha voltak efféle gondok azelőtt, a könyvtárak tanácsi kezelésbe kerülése óta megsokszorozódtak. Költségvetésből, községfejlesztésből egyik község, a másik is vásárol vagy készíttet könyvtári bútorokat. S hogy nem mindig Sikerül a legmegfelelőbb típust beszerezni? Hát mindenki a saját elképzelése szerint igyekszik berendezni a könyvtárt. Aztán többfelé épül művelődési otthon. Egyik helyiségét jő előre a könyvtárnak szánják. Máshol átalakítottak valamit, s oda költöztették be a könyvtárt Az esetek többségében csak utólag derül ki, hogy nem éppen korszerű, nem az igényeknek megfelelő otthonra talált a könyvtár. A Megyei Könyvtár jól ismeri ezeket a gondokat, tudja, hogy segítséget kell nyújtani a községi tanácsoknak, a falusi könyvtárosoknak Űjabb szakaszába lépett ez a felvilágosító tanácsadás: a közelmúltban a Megyei Könyvtár megjelentette Szita Ferenc »Falusi könyvtárak elhelyezése és berendezése« című munkáját. Ez a hasznos kiadvány segítője lehet a tanácsoknak és a könyvtárosoknak. Ebben a harminckilenc oldalas könyvecskében minden szükséges tudnivaló megtalálható. A szerző reális elképzeléseket, megvalósítható terveket ír le. Mondanivalóját három fő gondolat köré csoportosítja: a könyvtár elhelyezése, berendezése, díszítése. Egy-egy fejezetben a lehető legbőségesebb útmutatást adja. Az ízléses könyvecske a Könyvtártudományi és Módszertani Központ házi sokszorosítójában készült. A címlapot és a rajzokat Szita Ferenc készítette. A mű legnagyobb erénye, hogy tervrajzokat és műszaki leírásokat is közöl. Ezeknek voltak eddig leginkább híján a községek. A leírt berendezési tárgyakat a Barcsi Vegyesipari Ktsz asztalosipari részlege központi tervek alapján készíti majd. Ezt az útmutatót minden községiben eredményesen forgathatják majd a könyvtárüggyel foglalkozók. Minden eddigi gondjukra, kérdésükre kielégítő megoldást találnak. Hagyomány, hogy a Hazafias Népfront megyéi, városi, járási és falusi bizottságainak fóruma rendre megvitatják azokat a témákat, kérdéseket, amelyek az egész ország lakosságát érintik. A Hazafias Népfront Országos Tanácsénál a jelenlegi napirendről adtak tájékoztatót. — A második ötéves tervvel foglallkozunk, s most arról számolhatunk be, hogy a munka új szakaszába léptünk. Voltaképpen lezárult az általános jellegű ismertetés, amely az elmúlt hónapokban sok százezer embert mozgatott meg. Bizottságaink az esetek legnagyobb részében jól megoldották feladatukat. Széles körben magyarázták, »tani-- tották-« az országos előirányzatokat, tervszámokat, számos községiben, városban pedig arra is jutott erejük, hogy az átfogó adatokat kiegészítsék a megyei, járási és — alkalmanként — falusi tervszá- mokkal. Volt olyan vidék is, ahol arról is beszéltek, hogy egy-egy szakterületre vagy szakmára milyen tennivalók vámnak; — Jelenleg a népfront fórumának cselekvésre késztető jellegét kamatoztatjuk. A napokban országos ankétsorozatot rendezünk, amelyen egy- egy szakterület, tudományág legkiválóbb művelői, a Hazafias Népfront megyei társadalmi vezetői, valamint az érintett területekkel foglalkozó kutatóintézetek és főhatóságok képviselői részleten kén t megvitatják a második ötéves terv legfontosabb céljait, s figyelembe veszik a terv megvalósításánál felhasználható társadalmi tartalékokat is. Elsőként a kenyérgabona-termesztés kérdéséről tartunk nagyszabásúnak ígérkező véleménycserét, majd a mezőgazdasági árutermelés kérdéskomplexumát vitatjuk meg. Ezenkívül sorra kerül még a gyümölcs- és szőlőtermesztés, telepítés, az öntözéses gazdálkodás, valamint a termelőszövetkezetek üzemszervezése. — Az ankétsorozat anyagát közreadjuk, és a városi, falusi népfrontbizottságok rendelkezésére bocsátjuk. Az országos- hírű szakemberek útmutatásai alapján pedig a kisebb településék népfrontbizottságainak fórumán is megvitatják, hogy a község lakói hogyan segíthetnék a legjobban, a leghatásosabban az országos célok elérését. Az ankétokkal egyidejűleg az ország lakossága jelentős értékű társadalmi munkával is segíti a második ötéves terv megvalósítását. A társadalmi j munkák szervezésének és le- J bonyolításának feladatát ma már mindinkább tanácsok látják el. Népfrontbizottságaink — aktivistáinkkal együtt — pedig azért fáradoznak, hogy minél nagyobb segítséget adjanak a mozgósításhoz. (MTI) Érettségizett lányok jelentkezhetnek a védőnőképző iskolára CTudósítónktól.) Ez év őszén Budapesten védőnőképző iskola nyílik. Ez egyike lesz; a legmagasabb egészségügyi középkáder-képe- sítést adó intézményünknek. A kétéves bentlakásos iskolában a tanítás ingyenes. A védőnőképző elvégzése után a hallgaTalajjelölő növények Befejeződött az ország erdőtipológiai fölmérése A különböző tájakon, talajokon és éghajlati viszonyok között kialakult erdőtípusokat két évtizeddel ezelőtt kezdték tanulmányozni a tudományos kutatók. Ennek a világszerte művelt tudománynak általános, gyakorlati felhasználását hazánkban valósítják meg először. Csaknem 200 erdészeti kutató és kiváló erdőmémök részvételével fölmérték a magyarországi erdőket, talajszelvényeket készítettek, megállapították, mi volt az ősnövényzet, s hogy milyen fafajták számára a legkedvezőbbek a biológiai feltételek az adott területen. A fölmérés alapján erdőtipológiai szempontból 50 tájegységet állapítottak meg. A jövőben már mindenütt az adottságoknak legmegfelelőbb fafajtákat telepíthetik. A munka jelentőségét mutatja, hogy a régi telepítésekben, ahol a lehetőségeket nem vették kellő mértékben figyelembe, mintegy 40 százalék volt a sarjerdő, illetve rontott erdő, így a fák növekedése nem érte el a kívánatos mértéket. A továbbiakban az erdőtipológiai tapasztalatok felhasználásával mintegy 15—20 százalékkal nagyobb fatömeget nyerhetnek, mint eddig. Az erdészek tájékozódását a jövőben részben az ősnö- vényzetbpl megmaradt, részben a fölmérés után ültetett talajjelölő növények segítik elő. A szakemberek által készített fölmérést »-Magyar táji erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvek és eljárások-« címmel jelentetik meg. (MTI) tók másfél éves szakmai gyakorlatra mennek. A Somogy megyei hallgatók, ha elvégez-; ték az iskolát, visszajöhetnek,: a megyei tanács egészségügyi: osztálya alkalmazza őket. Az iskola előtt hat hétig szakkép-; zett védőnő mellett előgyakor-; latot kell folytatniuk az iskolára jelentkezőknek. Az iskolára csak érettségi bizonyítvány-; nyal lehet jelentkezni A fel-; vételi vizsgákra augusztus végén kerül sor. Azok a leányok, aádk a védőnőképző iskolára szeretnének menni, kérvényüket július 10-ig juttassák el a megyei tanács egészségügyi osztályára. A kérvény mellé csatolni kell önéletrajzukat, iskolai bizonyítványuk másolatát, egy fényképet és a szülők keresetéről szóló igazolást. Az ablakon innen — és túl A kaposvári főposta 2. számú ablaka délután 6 órakor könyörtelenül bezáródik azok előtt, akik munka után a bevásárlást előnyben részesítve háromnegyed hat körül érkeznek oda. Kezdhetik újból a sorállást az első ablaknál. Pedig ez idő tájt igencsak Összegyűlnek húszan-harmincan, ha nem többen. Nem beszélve az üzemi, vállalati hivatalsegédek Párizsban csak olyan helyre vagy éppen a kis vendéglő megkapó ötletekkel beszél geérdemes ebédelni menni, ahol egyik sarkából Willibald, és tett vele. Főképpen színházról t ^u^ajdoaos jCLÍíaz ember asz- láncolni kezdett. Először zene szeretett beszélgetni, ehhez na- talahoz kis favmavai a kezeben és belekóstol a salátába: nelkül táncolt, még csak nem gyón értett. Csak akkor adott élég-e benne a mustár? Nem is dúdolt hozzá, szélesre tárt kitérő választ, ha a vendég ér- sok-e az ecet? Nem kellene-e karokkal lengett, lejtett és le- deklődött, vajon valamelyik ne a kérdésre lobogtak föl idegen lángok. Azért, mondta, mert ceruzával, ecsettel és tussal nem tudja magát kifejezni. Most egész testével rajzol díszleteket. Megettem a hagymalevest, begett az asztalok között. Az- színháznak dolgozik^. Nemmel ^^efiniJSE vaolajjal? Ezek az igazi he- , ,, .................................. l yek Párizsban Nemcsak azért, után dudoraszni kezdett, tanca válaszolt, és kisvártatva fölmért egy hónapig lehet enni meggyorsult, arcán mosoly de- keit az asztaltóL egy előkelő éttermi ebéd árából, hanem azért is, mert az ember itt megleli még a mai zordonabb francia légkörben is azt a közvetlen, szabad, köny- nyed és megértő hangot és hangulatot, amelynek kedvéért Párizst úgy szeretjük. Egy ilyen kis vendéglőbe szaladtam mindjárt az első délrengett föl. A vendégek nem Willibald titkát nem illett HOiUibaUL táneöl ben, amikor Angliából hazafelé sokat törődtek vele, hozzátar- megkérdezni, de mindenki tud- Hamlethoz. sült borjúbordát. Körülnéztem. — Hol van Willibald? — kérdeztem. — Hát nem látja? Körülnéztem, sehol sem láttam. Madame Felin nevetett: — Itt! A feje fölött. Ä fejem fölött egy képeslap egy oldala volt berámázva. Felálltam, hogy jobban lássam. Lengyel lap volt, a szöveget nem értettem, de nem is kellett: láttám, hogy egy szép, modem, szánházi díszlet a jövet megálltam Párizsban. Jártam ide boldogult úrfi'ko- romban is, a Szent Jakab utcába, és azóta csak az változott, hívtozott az ebédhez, mindenki is- Nem is Willibaldnak merte, tegezte. Félórai tánco- ... . , . ... __.. ,.__ , . ., , , .ták, nehezen kreitheto száav nelas után a mosoly mar rafa- ’ J gyott ajkára, ekkor Madame ve helyett ragadt rajta. A háFelin odalépett melléje, karját ború előtt egy nagy lengyel nő fiatalabb lett, én pedig megszültem. Legutóbb két évvel 4 pelőtt jártam nála. Akkor is Willibald küldte — magyarázta Madame Felin. — Az történt, hogy még két éve, nem sokkal a maga legutóbbi ittléte után lengyel diákok tértek be ide. Azt hiszem, színészek is hány tánclépést, majd Willibald je. a német betöréskor elme- voltak köztük. Megismerkedtek hogy a patronne, a tulajdonos- nyújtotta, együtt lejtettek né- színháznak volt díszlettervezőbékésen engedte, hogy a ma- nekült, kallódott a világban, el- darne leültesse egy asztalhoz, jutott Párizsba, fölfigyeltek rá, Willitoalddal. Attól kezdve két hétig minden délben itt volVyérdezés nélkül hozta előétel- és tálaljon neki. Ha olykor vad- kezdett keresni, de a németek tak és minden éjszaka is^Williként az olajbogyókat, utána a hegy mai evest, s csak azután telepedett oda az asztalhoz akart adni Willibaldnak, megbeszélni a menüt és a világhelyzetet. Akkor egy hétig minden nap idejártam. Minden ebéd után felbukkant valahonnan ä Szent Jakab utca sűrűjéből Madame Felin kor idegen vetődött a vendéglőbe, ;s jászimatolták, kicsoda Willi- és a mutatvány végén pénzt elfogták, megkínozták. A 32 háború után még rajzolt egy- megköszönte, és közölte vele, kíyt díszletet, de nem találta a hogy saját szórakozására tán- he]yét Egy „apón elkezdett col, nincs szüksége támogatásra. Ha a vendég rokonszenves volt neki, engedelmet kért, ny csak odaült asztalához, és elmélyül- iából ten, nagyon művelten, tele táncolni Madame Felin kis vendéglőjében. Megőszült, de fiús maradt az alakja. Azt magya rázta, hogy a táncnak kő«»" heti. Hogy miért tánco’ ? n mély tüzű szemében csak erbald először csak nevetett. Nem tud ő már Párizs nélkül élni, mondogatta. Aztán elment velük. Tőlem el sem búcsúzott. Most sem irt, csak ezt a képet küldte. De ha most kinevet, ' -hm, nem kap »levest nálam, Boldizsár Ivá* többnyire toronymagas ajánlott küldeménykötegeiről. ök ugyanis — megfigyelésem szerint — ugyancsak a délután 4—6 óra közötti időben tisztelik meg látogatásukkal a felvétel ablakait, nem nagy örömére a várakozók tömegeinek. De hát mit tehet az ember? »Kilép«, »átszalad« vagy »kiugrik« a postára napközben, > ha közel van a munkahelye.} (Főleg, ha nem látja a főnöke.); Vagy pedig elmegy reggel munka előtt. Talán nézzünk erre is egy példát. 1962. június 20., 7 óra 52 perc. Az 1. sz. ablakon innen nyolcan-tízen várakoznak; túl: pediglen egy szőke kislány' lassan, de biztosan végzi műn-2 káját. Beállók a sorba, türel-i mesen várakozom társaimmal. A kislány biztosan tanuló, nem várhatjuk, hogy összecsapja az egészet. Esengő pillantások a! 2. sz. ablakra, de ott semmi, csak a csúnya, zöld függöny — összehúzva. Többen sóhajt-! va eltávoznak. 7 óra 58 perc. Egyre többen leszünk. — El keíl intéznem valamit — halljuk most az ablakon túlróL S a kislány egy nagy köteg nyomtatványt felmarkolva eltűnik. 8 óra 4 perc. Visszajött?” Nem folytatom. Negyed kilenc után öt perccel feladhattam expresszlevelemet, miután közben még egyszer elhangzott a »mindjárt jövök!«. Ez azonban már valamivel rövidebb ideig tartott. Szép és emberséges dolog, hogy az élelmiszerüzletek esti nyitvatartással, gyors kiszolgálással és egyéb figyelmességgel sietnek a bevásárló dolgozók segítségére. Annál érthetetlenebb a megye legforgalmasabb postahivatalának szolgáltatása a levél- és egyéb felvételi részlegnél. S minden kérés. óhaj, bírálat — envhén szólva — nagyothalló fülekre talál. W. E. Csodálatos hatású gáz Egyetlen mikroba, a mezőgazdasági növények egyetlen kórokozója sem tud ellenállni a nitrogéndioxid- nak, a szamarkandi vegyészek által gyakorlati alkalmazásra ajánlott új fertőtlenítőszernek. A vetőmag vetés előtti sterizilására alkalmazott vegyszerek közül egyik sem pusztítja dl teljesen a növények legszívósabb kórokozóit. A nemrég végrehajtott kísérletsorozat folyamán bebizonyosodott, hogy a búza, a kukorica, a gyapot és más növények vetőmagvak a nitrogéndioxid- dal történt preparálás után még a legszívósabb mikrobáktól és gombás kórokozóktól is teljesen, megtisztulnak; * * • Óvakodjunk a nyers zöldbabtól Vannak egyes élelmiszerek, amelyek nyers állapotban mérgező anyagokat tartalmaznak, de ezek az anyagok a főzéssel teljesen eltávoznak. Így például a zöldbab hüvelye nyers állapotban igen ártalmas lehet, mivel tartalmaz egy fazin nevű mérgező anyagot, amely a főzéssel szétbemúik. A fazin mérgező fehérjeféle, s akut gyomor- nagy bélgyuüadásokat okozhat. Fokozódik az emberek feledékenysége Az Egészségügyi Világ- szervezet megállapította, hogy világszerte aggasztó mértékben növekszik a feledékeny emberek száma. Az Egészségügyi Világ- szevezet ezzel kapcsolatban még egy megállapítást tett: régebben elsősorban a férfiaknál volt tapasztalható a nagyfokú feledékenység, újabban azonban a feledékeny nők száma is óriási mértékben növekedett, úgyhogy napjainkban majdnem ugyanannyi a feledékeny nő, mint a feledékeny férfi. A világszervezet a feledékenység fő okának a mai gyors ütemű életformánkat nevezi meg, amely túlzott idegkövetelményeket támaszt az egyénekkel szemben. Jellemző, hogy elsősorban újságírók, jogászok és mérnökök feledékenyek. Japán képtelenség Vagy harminc japán közegészségügyi tisztviselő vallásos szertartáson vett részt azoknak az elpusztult mosz- kitóknak, legyeknek, patkányoknak stb. »emlékére«, amelyeket óik irtottak ki a közép-japárú Nagoja városban. A szertartáson az oltár előtt egy sintoista pap imát mondott, s azért fohászkodott, hogy »e rovarok és állatok lelke nyugodjék békében, s ha újból megszületnek, öVtsenek olyan alakot, amelyben javára válhatnak az embereknek.« Samyuif/épíim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe) Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. V.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft.