Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

SOMOGYI üSPLAP 6 Péntek, 1962. Június ft. „Bwzas&tá" lakodalom Nem szokásom nem visz jóra, el- nak. Most már fe- kihallgatni mások vész a világ! szülten figyeltem, beszélgetését, teg- Nem tudtam el- Szerencsém volt. nap azonban a bu- képzelni, mi tör- Éppen közös erő- szon két mellettem téphetett. Vége vei magyarázták álló idősebb asz- volt lelki nyugat- egy harmadiknak szony párbeszédét mámnak, veres, és az esetet, kénytelen voltam riasztó képek vil- — A tanácstit- végighallgatni. lantak föl lelki kár adta őket ösz- Mikor felszálltam, szemeim előtt, sze, aztán slussz már javában folyt Az újdonsült vő — magyarázta az a diskurzus. megfojtotta szere- egyik. — Szóval bor- tett anyósát! A — Ez még hagy- zasztó lakodalom menyasszony kút- ján! De képzelje, volt — mondta az ba ugrott az eskü- majdnem kilát- egyik. — Az egész vő előtt! Vagy szott a menyasz- falu erről beszél, megérkezett a »ré- szony térde a ru- képzelheti. Vége a gi szerető«, és le- hából — vágta ki falu becsületének, gyilkolta az ifjú a végső tromfot a — Elhiszem — házasokat! Vagy másik, hagyta jóvá a má- ami még ennél is Megnyugodva sík. — Hogy nem rosszabb, nem volt szálltam le, kíván- szégyellik magú- elég ennivaló, éhe- csiságom kielé- kat! Hej, hiába — sen maradt a nász- gült, megtudtam a sóhajtotta fáj dal- nép? Nem tudtam szörnyű valót. Ez másán —, figyelje megnyugtató vá- tényleg tragédia... meg, ez a sok bűi laszt adni magam- S. M. A népfront fórumának napirendjén: a második ötéves tei*v és a társadalmi tartalékok V Egy úttörő jelentőségű kiadványról Sz utóbbi években bővebben esorrant falvainkban a pénz új könyvek beszerzésére, szekré­nyek, asztalkák vásárlására vagy csináltatására S noha még sok könyvtár dolgozik igen mostoha körülmények kö­zött, több új helyiségbe költö­zött, avagy társbérlőként a klubszobában talált helyet. A legtöbb község nincs híján a jó szándéknak, akarásnak, veze­tői közös erővel megfelelő fel­tételeket kívánnak teremteni a könyvtárnak, tapasztalatlansá­guk miatt azonban akaratlanul is melléfognak egyben s más­ban. Mert ki tudja azt ponto­san a községben, milyen helyi­ség a legalkalmasabb könyvtár céljára, s hogyan kell azt be­rendezni? S ha voltak efféle gondok azelőtt, a könyvtárak tanácsi kezelésbe kerülése óta megsokszorozódtak. Költségve­tésből, községfejlesztésből egyik község, a másik is vásá­rol vagy készíttet könyvtári bútorokat. S hogy nem mindig Sikerül a legmegfelelőbb tí­pust beszerezni? Hát mindenki a saját elképzelése szerint igyekszik berendezni a könyv­tárt. Aztán többfelé épül mű­velődési otthon. Egyik helyi­ségét jő előre a könyvtárnak szánják. Máshol átalakítottak valamit, s oda költöztették be a könyvtárt Az esetek többsé­gében csak utólag derül ki, hogy nem éppen korszerű, nem az igényeknek megfelelő ott­honra talált a könyvtár. A Megyei Könyvtár jól isme­ri ezeket a gondokat, tudja, hogy segítséget kell nyújtani a községi tanácsoknak, a falusi könyvtárosoknak Űjabb sza­kaszába lépett ez a felvilágosí­tó tanácsadás: a közelmúltban a Megyei Könyvtár megjelen­tette Szita Ferenc »Falusi könyvtárak elhelyezése és be­rendezése« című munkáját. Ez a hasznos kiadvány segítője le­het a tanácsoknak és a könyv­tárosoknak. Ebben a harminc­kilenc oldalas könyvecskében minden szükséges tudnivaló megtalálható. A szerző reális elképzeléseket, megvalósítható terveket ír le. Mondanivalóját három fő gondolat köré cso­portosítja: a könyvtár elhelye­zése, berendezése, díszítése. Egy-egy fejezetben a lehető legbőségesebb útmutatást adja. Az ízléses könyvecske a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ házi sokszo­rosítójában készült. A címla­pot és a rajzokat Szita Ferenc készítette. A mű legnagyobb erénye, hogy tervrajzokat és műszaki leírásokat is közöl. Ezeknek voltak eddig legin­kább híján a községek. A le­írt berendezési tárgyakat a Barcsi Vegyesipari Ktsz aszta­losipari részlege központi ter­vek alapján készíti majd. Ezt az útmutatót minden községiben eredményesen for­gathatják majd a könyvtár­üggyel foglalkozók. Minden ed­digi gondjukra, kérdésükre ki­elégítő megoldást találnak. Hagyomány, hogy a Haza­fias Népfront megyéi, városi, járási és falusi bizottságainak fóruma rendre megvitatják azokat a témákat, kérdéseket, amelyek az egész ország la­kosságát érintik. A Hazafias Népfront Országos Tanácsé­nál a jelenlegi napirendről adtak tájékoztatót. — A második ötéves tervvel foglallkozunk, s most arról számolhatunk be, hogy a munka új szakaszába léptünk. Voltaképpen lezárult az álta­lános jellegű ismertetés, amely az elmúlt hónapokban sok százezer embert mozgatott meg. Bizottságaink az esetek legnagyobb részében jól meg­oldották feladatukat. Széles körben magyarázták, »tani-- tották-« az országos előirány­zatokat, tervszámokat, számos községiben, városban pedig ar­ra is jutott erejük, hogy az átfogó adatokat kiegészítsék a megyei, járási és — alkal­manként — falusi tervszá- mokkal. Volt olyan vidék is, ahol arról is beszéltek, hogy egy-egy szakterületre vagy szakmára milyen tennivalók vámnak; — Jelenleg a népfront fó­rumának cselekvésre késztető jellegét kamatoztatjuk. A na­pokban országos ankétsoroza­tot rendezünk, amelyen egy- egy szakterület, tudományág legkiválóbb művelői, a Haza­fias Népfront megyei társa­dalmi vezetői, valamint az érintett területekkel foglalko­zó kutatóintézetek és főható­ságok képviselői részleten kén t megvitatják a második öt­éves terv legfontosabb céljait, s figyelembe veszik a terv megvalósításánál felhasználha­tó társadalmi tartalékokat is. Elsőként a kenyérgabona-ter­mesztés kérdéséről tartunk nagyszabásúnak ígérkező vé­leménycserét, majd a mező­gazdasági árutermelés kérdés­komplexumát vitatjuk meg. Ezenkívül sorra kerül még a gyümölcs- és szőlőtermesztés, telepítés, az öntözéses gazdál­kodás, valamint a termelőszö­vetkezetek üzemszervezése. — Az ankétsorozat anyagát közreadjuk, és a városi, falu­si népfrontbizottságok rendel­kezésére bocsátjuk. Az orszá­gos- hírű szakemberek útmuta­tásai alapján pedig a kisebb településék népfrontbizottsá­gainak fórumán is megvitat­ják, hogy a község lakói ho­gyan segíthetnék a legjobban, a leghatásosabban az orszá­gos célok elérését. Az ankétokkal egyidejűleg az ország lakossága jelentős ér­tékű társadalmi munkával is segíti a második ötéves terv megvalósítását. A társadalmi j munkák szervezésének és le- J bonyolításának feladatát ma már mindinkább tanácsok lát­ják el. Népfrontbizottságaink — aktivistáinkkal együtt — pedig azért fáradoznak, hogy minél nagyobb segítséget ad­janak a mozgósításhoz. (MTI) Érettségizett lányok jelentkezhetnek a védőnőképző iskolára CTudósítónktól.) Ez év őszén Budapesten vé­dőnőképző iskola nyílik. Ez egyike lesz; a legmagasabb egészségügyi középkáder-képe- sítést adó intézményünknek. A kétéves bentlakásos iskolában a tanítás ingyenes. A védőnő­képző elvégzése után a hallga­Talajjelölő növények Befejeződött az ország erdőtipológiai fölmérése A különböző tájakon, talajokon és éghajlati viszonyok között ki­alakult erdőtípusokat két évtized­del ezelőtt kezdték tanulmányozni a tudományos kutatók. Ennek a világszerte művelt tudománynak általános, gyakorlati felhasználását hazánkban valósítják meg először. Csaknem 200 erdészeti kutató és kiváló erdőmémök részvételével fölmérték a magyarországi erdő­ket, talajszelvényeket készítettek, megállapították, mi volt az ősnö­vényzet, s hogy milyen fafajták számára a legkedvezőbbek a bio­lógiai feltételek az adott terüle­ten. A fölmérés alapján erdőtipoló­giai szempontból 50 tájegységet ál­lapítottak meg. A jövőben már mindenütt az adottságoknak leg­megfelelőbb fafajtákat telepíthe­tik. A munka jelentőségét mutat­ja, hogy a régi telepítésekben, ahol a lehetőségeket nem vették kellő mértékben figyelembe, mint­egy 40 százalék volt a sarjerdő, il­letve rontott erdő, így a fák nö­vekedése nem érte el a kívánatos mértéket. A továbbiakban az er­dőtipológiai tapasztalatok felhasz­nálásával mintegy 15—20 százalék­kal nagyobb fatömeget nyerhetnek, mint eddig. Az erdészek tájékozó­dását a jövőben részben az ősnö- vényzetbpl megmaradt, részben a fölmérés után ültetett talajjelölő növények segítik elő. A szakemberek által készített fölmérést »-Magyar táji erdőfelújí­tási, erdőtelepítési irányelvek és eljárások-« címmel jelentetik meg. (MTI) tók másfél éves szakmai gya­korlatra mennek. A Somogy megyei hallgatók, ha elvégez-; ték az iskolát, visszajöhetnek,: a megyei tanács egészségügyi: osztálya alkalmazza őket. Az iskola előtt hat hétig szakkép-; zett védőnő mellett előgyakor-; latot kell folytatniuk az isko­lára jelentkezőknek. Az iskolá­ra csak érettségi bizonyítvány-; nyal lehet jelentkezni A fel-; vételi vizsgákra augusztus vé­gén kerül sor. Azok a leányok, aádk a vé­dőnőképző iskolára szeretné­nek menni, kérvényüket július 10-ig juttassák el a megyei ta­nács egészségügyi osztályára. A kérvény mellé csatolni kell önéletrajzukat, iskolai bizo­nyítványuk másolatát, egy fényképet és a szülők kereseté­ről szóló igazolást. Az ablakon innen — és túl A kaposvári főposta 2. szá­mú ablaka délután 6 órakor könyörtelenül bezáródik azok előtt, akik munka után a be­vásárlást előnyben részesítve háromnegyed hat körül ér­keznek oda. Kezdhetik újból a sorállást az első ablaknál. Pe­dig ez idő tájt igencsak Össze­gyűlnek húszan-harmincan, ha nem többen. Nem beszélve az üzemi, vállalati hivatalsegédek Párizsban csak olyan helyre vagy éppen a kis vendéglő megkapó ötletekkel beszél ge­érdemes ebédelni menni, ahol egyik sarkából Willibald, és tett vele. Főképpen színházról t ^u^ajdoaos jCLÍíaz ember asz- láncolni kezdett. Először zene szeretett beszélgetni, ehhez na- talahoz kis favmavai a keze­ben és belekóstol a salátába: nelkül táncolt, még csak nem gyón értett. Csak akkor adott élég-e benne a mustár? Nem is dúdolt hozzá, szélesre tárt kitérő választ, ha a vendég ér- sok-e az ecet? Nem kellene-e karokkal lengett, lejtett és le- deklődött, vajon valamelyik ne a kérdésre lobogtak föl idegen lángok. Azért, mondta, mert ceruzával, ecsettel és tussal nem tudja magát kife­jezni. Most egész testével rajzol díszleteket. Megettem a hagymalevest, begett az asztalok között. Az- színháznak dolgozik^. Nemmel ^^efiniJSE vaolajjal? Ezek az igazi he- , ,, .................................. l yek Párizsban Nemcsak azért, után dudoraszni kezdett, tanca válaszolt, és kisvártatva föl­mért egy hónapig lehet enni meggyorsult, arcán mosoly de- keit az asztaltóL egy előkelő éttermi ebéd árá­ból, hanem azért is, mert az ember itt megleli még a mai zordonabb francia légkörben is azt a közvetlen, szabad, köny- nyed és megértő hangot és hangulatot, amelynek kedvéért Párizst úgy szeretjük. Egy ilyen kis vendéglőbe szaladtam mindjárt az első dél­rengett föl. A vendégek nem Willibald titkát nem illett HOiUibaUL táneöl ben, amikor Angliából hazafelé sokat törődtek vele, hozzátar- megkérdezni, de mindenki tud- Hamlethoz. sült borjúbordát. Körülnéz­tem. — Hol van Willibald? — kérdeztem. — Hát nem látja? Körülnéztem, sehol sem lát­tam. Madame Felin nevetett: — Itt! A feje fölött. Ä fejem fölött egy képeslap egy oldala volt berámázva. Felálltam, hogy jobban lás­sam. Lengyel lap volt, a szö­veget nem értettem, de nem is kellett: láttám, hogy egy szép, modem, szánházi díszlet a jövet megálltam Párizsban. Jártam ide boldogult úrfi'ko- romban is, a Szent Jakab ut­cába, és azóta csak az változott, hív­tozott az ebédhez, mindenki is- Nem is Willibaldnak merte, tegezte. Félórai tánco- ... . , . ... __.. ,.__ , . ., , , .ták, nehezen kreitheto száav ne­las után a mosoly mar rafa- ’ J gyott ajkára, ekkor Madame ve helyett ragadt rajta. A há­Felin odalépett melléje, karját ború előtt egy nagy lengyel nő fiatalabb lett, én pedig meg­szültem. Legutóbb két évvel 4 pelőtt jártam nála. Akkor is Willibald küldte — ma­gyarázta Madame Felin. — Az történt, hogy még két éve, nem sokkal a maga legutóbbi ittléte után lengyel diákok tértek be ide. Azt hiszem, színészek is hány tánclépést, majd Willibald je. a német betöréskor elme- voltak köztük. Megismerkedtek hogy a patronne, a tulajdonos- nyújtotta, együtt lejtettek né- színháznak volt díszlettervező­békésen engedte, hogy a ma- nekült, kallódott a világban, el- darne leültesse egy asztalhoz, jutott Párizsba, fölfigyeltek rá, Willitoalddal. Attól kezdve két hétig minden délben itt vol­Vyérdezés nélkül hozta előétel- és tálaljon neki. Ha olykor vad- kezdett keresni, de a németek tak és minden éjszaka is^Willi­ként az olajbogyókat, utána a hegy mai evest, s csak azután telepedett oda az asztalhoz akart adni Willibaldnak, megbeszélni a menüt és a vi­lághelyzetet. Akkor egy hétig minden nap idejártam. Minden ebéd után felbukkant valahonnan ä Szent Jakab utca sűrűjéből Madame Felin kor idegen vetődött a vendéglőbe, ;s jászimatolták, kicsoda Willi- és a mutatvány végén pénzt elfogták, megkínozták. A 32 háború után még rajzolt egy- megköszönte, és közölte vele, kíyt díszletet, de nem találta a hogy saját szórakozására tán- he]yét Egy „apón elkezdett col, nincs szüksége támogatás­ra. Ha a vendég rokonszenves volt neki, engedelmet kért, ny csak odaült asztalához, és elmélyül- iából ten, nagyon művelten, tele táncolni Madame Felin kis ven­déglőjében. Megőszült, de fiús maradt az alakja. Azt magya rázta, hogy a táncnak kő«»" heti. Hogy miért tánco’ ? n mély tüzű szemében csak er­bald először csak nevetett. Nem tud ő már Párizs nélkül élni, mondogatta. Aztán elment ve­lük. Tőlem el sem búcsúzott. Most sem irt, csak ezt a képet küldte. De ha most kinevet, ' -hm, nem kap »levest nálam, Boldizsár Ivá* többnyire toronymagas aján­lott küldeménykötegeiről. ök ugyanis — megfigyelésem sze­rint — ugyancsak a délután 4—6 óra közötti időben tiszte­lik meg látogatásukkal a fel­vétel ablakait, nem nagy örö­mére a várakozók tömegeinek. De hát mit tehet az ember? »Kilép«, »átszalad« vagy »ki­ugrik« a postára napközben, > ha közel van a munkahelye.} (Főleg, ha nem látja a főnöke.); Vagy pedig elmegy reggel munka előtt. Talán nézzünk erre is egy példát. 1962. június 20., 7 óra 52 perc. Az 1. sz. ablakon innen nyolcan-tízen várakoznak; túl: pediglen egy szőke kislány' lassan, de biztosan végzi műn-2 káját. Beállók a sorba, türel-i mesen várakozom társaimmal. A kislány biztosan tanuló, nem várhatjuk, hogy összecsapja az egészet. Esengő pillantások a! 2. sz. ablakra, de ott semmi, csak a csúnya, zöld függöny — összehúzva. Többen sóhajt-! va eltávoznak. 7 óra 58 perc. Egyre többen leszünk. — El keíl intéznem valamit — halljuk most az ablakon túlróL S a kislány egy nagy köteg nyomtatványt felmar­kolva eltűnik. 8 óra 4 perc. Visszajött?” Nem folytatom. Negyed ki­lenc után öt perccel feladhat­tam expresszlevelemet, miután közben még egyszer elhangzott a »mindjárt jövök!«. Ez azon­ban már valamivel rövidebb ideig tartott. Szép és emberséges dolog, hogy az élelmiszerüzletek esti nyitvatartással, gyors kiszol­gálással és egyéb figyelmesség­gel sietnek a bevásárló dolgo­zók segítségére. Annál érthe­tetlenebb a megye legforgalma­sabb postahivatalának szolgál­tatása a levél- és egyéb felvé­teli részlegnél. S minden ké­rés. óhaj, bírálat — envhén szólva — nagyothalló fülekre talál. W. E. Csodálatos hatású gáz Egyetlen mikroba, a me­zőgazdasági növények egyet­len kórokozója sem tud el­lenállni a nitrogéndioxid- nak, a szamarkandi vegyé­szek által gyakorlati alkal­mazásra ajánlott új fertőtle­nítőszernek. A vetőmag ve­tés előtti sterizilására alkal­mazott vegyszerek közül egyik sem pusztítja dl tel­jesen a növények legszívó­sabb kórokozóit. A nemrég végrehajtott kísérletsorozat folyamán bebizonyosodott, hogy a búza, a kukorica, a gyapot és más növények ve­tőmagvak a nitrogéndioxid- dal történt preparálás után még a legszívósabb mikro­báktól és gombás kóroko­zóktól is teljesen, megtisz­tulnak; * * • Óvakodjunk a nyers zöldbabtól Vannak egyes élelmisze­rek, amelyek nyers állapot­ban mérgező anyagokat tar­talmaznak, de ezek az anya­gok a főzéssel teljesen eltá­voznak. Így például a zöld­bab hüvelye nyers állapot­ban igen ártalmas lehet, mivel tartalmaz egy fazin nevű mérgező anyagot, amely a főzéssel szétbemúik. A fazin mérgező fehérjefé­le, s akut gyomor- nagy bélgyuüadásokat okozhat. Fokozódik az emberek feledékenysége Az Egészségügyi Világ- szervezet megállapította, hogy világszerte aggasztó mértékben növekszik a fe­ledékeny emberek száma. Az Egészségügyi Világ- szevezet ezzel kapcsolatban még egy megállapítást tett: régebben elsősorban a fér­fiaknál volt tapasztalható a nagyfokú feledékenység, újabban azonban a feledé­keny nők száma is óriási mértékben növekedett, úgy­hogy napjainkban majdnem ugyanannyi a feledékeny nő, mint a feledékeny férfi. A világszervezet a feledé­kenység fő okának a mai gyors ütemű életformánkat nevezi meg, amely túlzott idegkövetelményeket tá­maszt az egyénekkel szem­ben. Jellemző, hogy elsősorban újságírók, jogászok és mér­nökök feledékenyek. Japán képtelenség Vagy harminc japán köz­egészségügyi tisztviselő val­lásos szertartáson vett részt azoknak az elpusztult mosz- kitóknak, legyeknek, patká­nyoknak stb. »emlékére«, amelyeket óik irtottak ki a közép-japárú Nagoja város­ban. A szertartáson az oltár előtt egy sintoista pap imát mondott, s azért fohászko­dott, hogy »e rovarok és ál­latok lelke nyugodjék béké­ben, s ha újból megszület­nek, öVtsenek olyan alakot, amelyben javára válhatnak az embereknek.« Samyuif/épíim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe) Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. V.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom