Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-19 / 141. szám
Kedd, 1962. június 19. 3 SOMOGYI NÉPfc?W HENCSEI ASSZONYOK Akár a tagok nyilvántartását lapozom át, akár a családi szerződéseket nézem a hen- csei Győzelem Tsz-£en, mindenképpen megállapítható, hogy az asszonyok alaposan kiveszik részüket a közös munkából. A szövetkezet 126 tagjának többsége nő. Mind a négy irodai dolgozó közülük került ki, s egy ideig az elnöki teendőket is asszony látta el. Az öttagú vezetőségben most mégis csak Győrfi Sándorné képviseli a nőket. A családi szerződések arról tanúskodnak, hogy még az egyedülállók és idősebbek is jókora kapásterületet vállaltak, sőt még többet is kértek, mint amennyi kapásnövénye van a tsz-nek. Szabó Imrénének például két iskolás gyermeke van, mégis csaknem három hold, Kistóth Jenőné pedig több, mint négy hold kapálást vállalt. A mezőn, a dűlőutak mentén cövekek jelzik a kimért parcellákat. A burgonyatáblán az asszonyok egymásnak is segítenek. Özvegy Tocsi Antalné már megkapálta a maga 13 sorát, s most Rostás Imrénével. dolgozik annak parcelláján. — Porhanyó a föld, könnyen kapálunk — mondja Tocsiné. — Fél hold krumplit vállaltam, de többet szerettem volna kapni. Mivel csak ennyi jutott, hát segítek a többieknek. Amíg beszél is, keze fürgén jár, s a kapa vágja, forgatja a haszontalan gazt. Szinte hihetetlen, hogy már 58 éves. De hasonló szorgalommal dolgozik a Tóth-brigád többi nőtagja is. Szabó Imréné és Szabó Pálné egymás mellett kapál, távolabb tőlük Szabó István bácsi segít a feleségének. A két öreg biztatja, nógatja egymást, hogy előbb végezzenek. — Mióta termelőszövetkezetben dolgozunk, még soha ilyen jól előkészített földön nem kapáltunk — mondja Rostás- né. — Ilyen talajon öröm munka. Meg az is sokat számít, hogy tízforintos előleget kapunk havonta. Ezért igyekszünk minél több munkaegységet teljesíteni.— Hencsén 10 forintos előleget az idén fizetnek először. Tavaly csak 5 forintot kaptak a tagok, de azt is mindössze néhány hónapig. A tábla szélén mérőléccel és füzettel a kezében tanakodik Tóth József brigádvezető meg Szlavicsek Andor csapatvezető. A további tennivalókról beszélgetnek. — Ha itt végeztek az asz- szonyok, akkor átmehetnek a másik dűlőbe. Addigra elkészülnek ott is a lókapálással... — Ügyelni kell majd arra, hogy mindenki a parcellájába álljon. Helyénvaló az intelem, az asszonyok ugyanis nagy igyekezetükben saját területükön felül is szeretnének kapálni. A burgonyánál és a többi kapásnövénynél a munkaegységszerzés ösztönzi őket, no meg a prémium. A kukorica termésének 20 százaléka az övék, s kapnák rá munkaegységet is. Minden kapásriövénynél a családi szerződés az irányadó. Ezért figyelembe veszik azokat a tagokat is, akik valami miatt ezen a napon nem kapálhattak, s visszahagyják parcellájukat. Az óra delet mutat, a falu felől harangszó hallatszik. Az asszonyok többsége a burgonyatábla végén telepszik le ebédelni. Nincs messzebb egy kilométernél a falu szélső háza, haza is mehetnének. Csakhogy az oda-visszaút időt rabol el. Gyakran a sötétedés is kint találja őket a határban.« A kertek alatt, ott, ahol a háztáji földek húzódnak, ketten kapálják a kukoricát: Kolorites István meg a felesége Ök mór végeztek a közös burgonyával. — Maradt egy kis időnk, ezárt láttunk neki a háztájinak. Ma megkapáljuk, aztán megint a közösben dolgozunk — magyarázza Kolonicsné. Horeczki József tsz-elnök elégedett az asszonyok munkájával, s így summázza véleményét: — Nagyon szorgalmasak, jól elvégzik tennivalójukat. H. F, Nagy részvét mellett temették el Herczegh Lajos elvtársat A barátok, elvtársak és tisztelők százai gyűlitek össze tegnap délután a Kilián György Ifjúsági Házban és környékén, hogy végső búcsút vegyenek Hercegh Lajos élvtárstól, a városi pártbizottság fiatalon • elhunyt tagjától. A teremben felravatalozott koporsó előtt a barátok és munkatársak, a párt képviselői álltak felvátva díszőrséget, s a fegyvertársak, akikkel jóban, rosszban együtt volt. Az arcokon ott ül letörölhefetle- nül a kínzó kérdés: miért kellett Hercegh Lajosnak ilyen fiatalon meghalnia. A megtört arcú fiatalasszony és az árván maradt gyermek is ezt kérdezi. S van-e fájdalmasabb csapás apának és anyának, mint eltemetni gyermeküket. Hercegh Lajos fiatalon távozott közülünk, de amit csaknem kétévtizedes munkásságával itt hagyott maga után: a kommunista példa- adás és helytállás, az a nagy érték, amit nem feledtet sem idő, sem távolság. Fiatal létére nagy utat tett meg Hercegh Lajos. Mint a párt tagja becsülettel vívott meg minden harcot, amit reá bíztak. SzíwelJélekkel végezte a pártmunkát, s közben szakadatlanul gyarapította tudósát, számára a közösség érdeke mindig megelőzte az egyénit. Nem ijedt, s nem hátrált meg a nehézségek előtt, a kór azon. ban, amely oly hirtelen és orvul támadt reá, erősebb volt nála is. Hercegh Lajos elv- társat a ravatalnál Csizmadia János, elvtárs, a városi párt- bizottság tagja, a sírnál pedig Szabó András elvtárs, a városi párt-vb tagja, Köhler Sándor élvtárs, a Latinka Tsz főagronómusa búcsúztatta. A frissen hantolt sírt elborították a szeretet és a tisztelet virágai, koszorúi; a Megyenézőben kalinyini vendégek Öten jöttek él a távoli Ka- linyiniból, hogy viszonozzák a kaposvári küldöttség baráti látogatását, öt vidám, örökké érdeklődő és mosolygó ember: Anatolij Nyikitomcs Kosziakon, a megyei pártbizottság titkára, Viktor Bori- szovics Szolovjov, a városi tanács elnöke, Nyikoiaj Grigor- jevics Ignatyev, a kerületi pártbizottság titkára, Borisz A lekszandrovics Sasanov, a vaganigyár párttitkáxa és a szőke kontyos Antonyina Ivanovna I szájévá, a kalinyini textilkombinát egyik kommunista ‘brigádjának vezetője. A kedves vendégek a megye és a város vezetőinek társaságában szombaton Kaposvárral ismerkedtek. Délután 3 órakor kezdődött a városnéző séta. A színház és a park megtekintése után a városi tanácsra érkezett a küldöttség. Viktor Boríszovics Szolovjov elvtárs megkérdezte a városi tanács elnökétől: — Milyen ügyekkel fordul a lakosság leggyakrabban a tanácshoz? «— A lakásügyek, a járdaépítés és a vízhálózat-bővítés végett jönnék legtöbben — válaszolt Mükecz János vb- élnök. — És a tanácstagok bírálják^ a városi vezetők munkáját? — folytatta az érdeklődést tréfásan Szolovjov elv- társ. — Érdemes lenne részt venni egy tanácsülésen; Abból leszűrhetnénk a tanulságot. Nálunk bizony van mit hallgatnia a tanács vezetőiindulás a városnéző sétára. sokat, nak fosztva; De önök nagyon sokat, talán a legtöbbet adják nékik. Megtanítják őket a betűvilág rejtelmeire, és embert, egész embert nevelnek belőlük; A mi városunkban is működik hasonló intézmény. Teremtsenek véle kapcsolatot, és cseréljék ki tapasztalataikat. Ügy gondolom, hogy hasznos tanácsokat tudnának adni egyGwzt Mihály — Becse Károlyi 1-ES églonisíeu A Berzsenyi Dániel Általános Iskola úttörői köszöntik a küldöttség tagjait. — Itt Ká-Bón. „ Itt Ká- Bán... Saigonban a csapatsem jelentkezik.— pa-j Néma csend. Sem a közikatonák, sem az altisztek nem szól- száliitó gépek a kifutópályán tak egy szót sem. állnak... Ha szükséges, indul- A parancsnok dühbe gurult. nak Ezer ejtőernyős áll ké- — Gyáva kutyák! — orditot- elvágott bennünket a külvi- szeniétben . f. Ezenkívül kétezer ta. — A bátorságáért kétszer lágtóL • ejtőernyős vár további parancs- kitüntetett harmadik légiós ez- A radios felugrott. A ra... Készenlétben áll a Bán- red hitvány férgei! Én, hisze- rancsnok visszanyomta. Kán'-i öt csapatszállító gép és kény lélek! Tiveletek akartam _ Egy hangot sem..J A le-a 400 ejtőernyős is. Később je- megvédeni a futingrad erődöt! génységnek nem szabad meg-| lentést kérek Tiveletek, akik már az első lö- tudnia... Rajta!—. Próbál-: * V « vés előtt lógó orral, sugdolóz- jón összeköttetést keresni ...| A vihar erősödött va jártok körülöttem! Takarod- Mindenképpen! Kilenc óra felé Kép'jelent meg jutok a szemem előli Nincs több A magyarok szobájában a | « £5 £ “ ÄSSiÄyi- valto veletek! «4 ból. A könnyű repülőgépet erő- Valamennyien igyekeztek el- váltotta a bizakodás. I sen dobálta a távol-keleti szél. tűnni a haragos parancsnok _ Hogy zuhog! i A pilóta megpróbált földerítést elől, csak Somogyi ballagott végezni az erőd környékén, de melyen elgondolkozva, tevékenységét a hatalmas orkán _ A főhadnagy vallon ragadta szinte lehetetlenné tette. A pi- és ráorditott. HaBö Saigon —- HaRói És ez a helyes. A tanács- másnak Saigon... Hallo Saigon.- Ez\ tegok & nyfltan el_ mondják észrevételeiket. A —- Akkor vége. — A vihar j hasznos bírálatok nagy segítséget jelentenek; Az együttérzés és a meghatottság hangján beszélték a küldöttség tagjai a Süketaéma Intézetben látottakról. — Az intézet kis növendéked sok mindentől meg vanmondotta búcsúzóul Kosztakov elvtárs. A Szabadság park sétányain kicsinyek játszottak. Néhány perc alatt valóságos gyermekgyűrű vette körül a vendégeket. Az apróságok kedves ajándékot, jelvényeket kaptak tőlük. A küldöttség nevében ezután Szolovjov és Sasanov elvtársak koszorút helyeztek el a szovjet hősök emlékművének talapzatán. Az emlékezés percei után vörös nyak- kendős úttörők köszöntötték őket. A Berzsenyi Dániel Általános Iskola tanulói tolmács nélkül is megértették áss elismerő szavakat; Másnap, vasárnap délelőtt a fonyódi járásba látogatott el a küldöttség. Gajdos László, a járási pártibizottság titkára ismertette a járás gazdasági és politikai helyzetét A küldöttséget minden érdekelte. Egymás után tették tol a kérdéseket — Talán meglepi önöket ez az érdeklődés — mondta tréfásan Ignatyev elvtárs —, majd így folytatta:, — Ml ugyanis nemcsak tanítani, hanem tanulni is szeretünk; Hasznos tapasztalatokat akarunk haza vinni. A Balatomtoogiári Állami Gazdaság gyümölcs- és szőlő- telepén órákon át hallgatták a vendégek Lakatos András főkertész ismertetését Megnézték az őszibarackost, a szőlőoltvány telepet, az öntözéses szőlőtelepet. Elmondták, hogy évek óta figyelemmel kísérik a főkertész munkáját A szovjet szaklapok gyakran foglalkoznak a Balaton boglázi Állami Gazdaság szőlészetének eredményeivel. — Közös a célunk — mondta a megyei pártbizottság tátikára. — Az, hogy kiváló szakembereket képezzünk ki a gazdaságok élére. Ahol jó szakember van, ott meg lehet nézni az eredményeket is. A délutáni órákban a Tátika motoroson sétahajózáson vett részt a küldöttség. Alkonyaikor kötött ki a hajó a bogiári kikötőben. A partra lépő vendégek anyanyelvűkén szólaltak meg; de mindenki megértette ezt a mondatot: — Szép, csodálatos a magyar tenger; S. & — Ilyen időben talán mégsem támadnak!.— — No, meg ha támadnak is!... Több ezer ejtőernyős áll lóta belátta, hogy minden to- — Ugye, te is gyava kutya készenlétben. — vábbi, levegőben töltött percért vagy!? _ az életével fizethet, és elindult — Főhadnagy ur, «1 nem visszafelé azon az úton, ame- gyök gyava, ezt barmikor bebi- lven érkezett... zony íthatom... Az erődbeliek némán néztek H^t akkor miért vagy a gép után. Érdekes... A fu- olyan szomorú. ... tingrai erődöt ítélték halálra és - Mind«! okom ^gvan ra Saigon, Na-Fac, Ká-Bán van — lehajtotta fejet Megh készenlétben... Itt viszont jó- az édesanyám... formán semmi nem történik. A • főhadnagy egany ■ A parancsnokra néztek, aki Megveregette Somogyi t, e pillanatban került elő a rá- s továbbment... — Fiúk, dél van. Én szere-- tem a gyomromat. Lemegyek | ebédelni, ha bőrig ázok is..— És Szalai Karcsi, az örökké! éhes fiú, az ítéletidő ellenére,- az ebédlőbe sietett Volt ételi bőven, hiszen alig voltak né-| hányán, akik ezen a napon a| gyomrukra gondoltak. Szalai; négy ebédet is bevágott.— A parancsnok egyre öntötte j és j diósfülkéből. A főhadnagy sorakozó! rendelt el, nem kürtjellel, csak úgy szóbelileg, aztán az egység élé állt. — Légiósok! Közkatonák, altisztek! — kezdte emelt hangon. — Mielőtt közölném veletek ezredparancsnokunk, colonel Simon üzenetét, nekem is volna néhány szavam hozzátok. Először is szeretném, ha megmondanátok, tulajdonképpen miért Hagytok, ilyen lehangoltak. magába a tömény szeszt . Tizenegy óra fele egyre szidta a rádióst, valakitört a viha^ az eső szaka t mint annak apját, anyját és mintha diezsabol öntöttek vol- összes rokonságát na. A légiósok besiettek szál- , láshelyeikre, csak az őrség állt Má lesz mar?!.— Még kint az erőd falán és próbálta most sincs összeköttetés?!... áttörni tekintetével az esőfá- a rádiós megtörölte izzadt! ■tyotó . homlokát és tovább csavargat-! Benn, a radíosszobaban teto- , _ . , \ fokon állt az izgalom. ^ a gombokat. Egyszerre fel-! — Halló Ká-Bán ... Halló ordított. Ká-Bán... Mi az úristen van, _ Parancsnok ör! Saigont nem jelentkezik... Halló Ká- jelentkezik' Bán... ^ ' . — . . \ «•* Ecűháld fífüiannt..^ íFotgíoíjnfca i A Balatonboglári Állami Gazdaságban órákon át hallgatták András főkertész ismertetését, a vendégek Lakatos
