Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

k VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI «• 1*' ARA: fifj PH LER Somogyi Népim AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Meri számunk tartafmábok A rioyabesenyői figyelmeztetés (3. o.) Filopnak háza lesz (5. o.) jj Rejtvény, humor (7. o.) 7 Portások (8. o.) mijjjijiujiiiijjjjjjjjjjiijüjiijijuiiiijüijjiiiijiii IW. ÉVfOtYIM 134. SZÁM ♦ VASÁRNAP, 1962. JÚNIUS 10. Jól halad a növényápolás — Gondosan takarítsuk be a szénát — Késsüljünk as aratásra A járási mezőgazdasági osztályvezetők értekezletéről Értekezleten vettek neszt tegnap a megyei tanácson a járási mezőgazdasági osztály­vezetők. A megbeszélésnek az volt a célja, hogy a megyei vezetők értékeljék a mezőgaz­dasági munkák tapasztalatait, és ráirányítsák a figyelmet a soron következő legfontosabb tennivalókra. Molnár Imre megyei főmezőgazdász beveze­tője után, a járási osztályveze­tők elemezték a növényápolás helyzetét számot adtak a ta­karmánybetakarítás megszer­r ÉPlTÓK KÖSZÖNTÉSE Azokat ünnepeljük ma, akiknek keze munkájával falak nőnek, lakások, gyá­rak, iskolák, utak, művelő­dési otthonok épülnek. Szin­te természetesnek vesszük, hogy egyik évről a másikra új utcasorok emelkednek ki a földből, új városrészek születnek, ám arra ritkáin gondolunk, hogy egy épület elkészültéig hány munkás­nak kell a téglák ezreit egymásra raknia, hány em­bernek keli dolgoznia a tég­lagyárak agyagbányájában, az égetőkemencékben; hány asztalos, tervező és kivitele­ző adja tudása legjavát, hogy épület legyein ott. ahol azelőtt fű nőtt. Százmilliók­ra rúg csak Somogybán az építkezések értéke. Nagy­atádon 108 lakás, Kaposvá­ron leánygimnázium, ke­nyérgyár, a Balaton men­tén szállodák, éttermek épülnek. Megyénk 6750 építőipari, építőanyag- és faipari dol­gozóját ünnepeljük ma. Ilyenkor egy pillanatra visszatekintünk az elmúlt évtizedek harcaira. Az 1897-es budapesti nagy épí­tőmunkássztrájk után in­dult meg a szervezkedés Somogybán. 1898 őszén ön­képzőkört alakítottak, majd 1903 decemberében létrejött az építőmunkások szerveze­tének helyi csoportja egy kaposvári kisvendéglőben. A következő év május 1-én felharsant az építők hangja Kaposvár utcáin. Sztrájkol­tak 1906-ban, 1997-ben s az azutáni esztendőkben. A Tanácsköztársaságot vé­dő katonák között rengeteg somogyi építőmunkás har­colt. Az ellenforradalom őket is mélységesen sújtot­ta. Hol az elnyomás ellen, hol a magasabb fizetésért, hol pedig a munkáért száll­tak síkra építőink. 1945—46-ban. az újjáépí­tés kezdetén 1800 építőipari dolgozója volt megyénknek, ám mintegy 40 százalékuk másutt, főleg a fővárosban dolgozott derekasan kivéve részét az országot építő munkából. Ma erre is emlékezünk, miközben arra gondolunk, hogy mennyivel könnyebb már a munka, mint régen volt. Gépek vonultak a fa­lak tövébe, betont, maltert kevernek, mázsás gerendá­kat. fél falakat emelnek he­lyükre a daruk, az anyagot pedig szállítószalagok to­vábbítják a magas emele­tekre. De gondolunk a fel­adatokra is. s bizalommal tekintünk az ünneplő, egy­ben ünnepelt dolgozókra re­mélve, hogy a soha meg nem szűnő építőmunkából reájuk háruló feladatokat egyre sikeresebben látják el. R. F. vezéséről, és ismertették az aratási felkészülés tervét. A vita tanulságéit Deák János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályvezetője összegezte. A növényápoiás — mint az értekezlet megállapította — megyeszerte megfelelő ütem­ben halad. Örvendetes jelen­ség, hogy a gyenge termelőszövet­kezetek tagjai is nagy igyekezettel dolgoznak. A tahi járásiban például nem maradtak el a kapálással azok a közös gazdaságok sem, amelyek tavaly is, azelőtt is éppen munkaerő vagy szorga­lom hiányában nem boldogul­tak a tennivalókat. A fonyódi járásbeli SzöUőskislakon. és úgyszólván a megye minden községében érezteti kedvező hatását a premizálás. Elbiza­kodottságra, önelégültségre azonban sehol sincs ok, A szövetkezetekben már nem az aratás idején, ha­nem június közepétől szá­mított két-három hétben torlódnak össze legjobban a nyári munkák. A kapásnövények termés­mennyiségének alakulása dön­tően az első gyomtalanítástól függ. Az első kapálást a tsz- ek rövidesen befejezik, ügyel­niük kell azonban arra, hogy a gaz ezután se verhesse föd a kukoricát, a burgonyát, a répát, a mákot és a naprafor­gót. Járassák folyamatosan a lókapákat és kultivátorokat. A hűvös időjárás megsamyar- gatta, fejlődésükben visszave­tette a kapásnövényeket. Ajánlatos, hogy legalább a kukorica növekedésének elősegítésére adjunk nit­rogéntartalmú műtrágyát. A szélsőséges időjárás miatt nem hoznak megfelelő ter­mést a szálas takarmányok. A múlt őszi egérkár, a téli ki­fagyás, majd a kései kitava­szodás következtében kereken 6000 hold pillangóst kelleti fel­szántani. A lucerna első ka­szálásából a vártnál kisebb szénatermést takaríthatunk be. A vöröshere nem ígér so­kat. Mindez előreveti az át- teleltetés nehézségeinek ár­nyékát. Am most még az év közepén járunk, van számos lehetőség ar­ra, hogy gyarapítsuk téli takarmánykészletünket. A legsürgetőbb feladat nap­jainkban a füvek lekaszá­lása, a széna gondos beta­karítása. Ahol a részes megoldásit vá­lasztották, ott haladéktalanul mérjék ki a réteket, hadd: ka­száljanak a tsz-tagok vasár­nap is. A siófoki és a marcali járásban jól megy ez a mun­ka. Kaszálják már a sásos ré­teket is; ezek termését máskor almozásra használták, most ta­karmányozásra tartalékolják. Lengyeltótiban például siüóta- karmányt készítenek a sásból. Más módon is nyerhetünk több tömegtakarmányt; célszerű a tervezettnél na­gyobb területen vetni si­lókukoricát és csatornádét. Őszi árpa vagy intenzív búza ntán másodnövény­ként termeljünk naprafor­gós, borsós, kukoricás ke­veréket vagy tarlórépáit. Itt az aratási felkészülés ideje. Az AGROKER-nél van még 28 aratógép. a tsz-ek megvásárolhatják. Űjabb kombájnokra a gépállomások nem szá­míthatnak. Mindem szövetkezet idejében szervezzen kaszapárokat azok­nak a területeknek a learatá- sára is, amelyekről a gépállo­másnak le kell mondani, mi­vel nem kapta meg a beruhá­zási tervében szereplő összes kombájnt. A gépállomások to­vábbra is tartsák kötelessé­güknek, hogy a leggyengébb tsz-ekmek adják a legnagyobb gépi segítséget. Reggel a mezon Hajnalodik. Somogy simányi apró házai között elindult az első tsz-gazda a mezőre. Meg­áll a földeken, szemlélgeti a gabonatáblát. Mire újra neki­indul a kapásnövényekhez ve­zető útnak, már a többiek is utolérik. Tízre, húszra, öt- venre növekszik számuk. Any- nyian vannak, hogy szinte el­lepik a földet, mint tegnap Naigyszakácsibam, ahol min­den sorra jutott egy-egy asz- szony. Az apró, üde növények,haj­ladoznak a szélben, mintha biztatnák kapálóikat: Csak előre, asszonyok, levegő és frissen megforgatott föld kell nekünk. Gazdagon fizetünk munkátokért... Valaké feláll a kapások kö­zül, s számolni kezdi az asz- szonyokat. Újra meg újra el­kezdi. Valaki mintha hiányoz­na... Hol van Matakovicsné? ...Miért nem jött el, ki tudja? Matakovicsné most tejeskan­nával siet a falu utcáján. Senki se érti, miért nyargal el... akkor meg igazán ráér­ne lassan, is járni __ B elép a tejcsarnokba, máris sarkon fordul, hogy a kannát De azt itt mondja, hagyja. — De miért nem viszi el? — Azért — feleli —, mert sietni kell a többiek után a mezőre. — Neki sürgős dolga támadt otthon, s nem tartha­tott velük. Kapát ragad, és nekivág a mezei útnak. Már jól előrehaladtak a ka­pálok. Messze bent porhanyit- ják a földet... A falu felöl valaki közele- diK Vállán kapa. Mintha Ma­takovicsné volna. De azt már nem is igen veszik észre, ami kor az asszony eléri az első sort, és dolgozni kezd. Egyik asszony feláll meg­pihenni. Körültekint: — Hiány­zik valaki? — kérdi. — Nem, azt hiszem, senki — feleli a szomszédja, es újra nekilendül a munkának. Együtt hullámzik előre a kapássereg.., SC. N. KÖZLEMÉNY a Kilcsönis Gazdasági Segítség Tanácsának 16. ülésszakáról Moszkva (TASZSZ). 1962. június 7-én Moszkvában tartotta 16., rendkívüli ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában részit vettek a ta­nács tagállamainak — a Bolgár Népköztársa­ságnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­nak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségének — a küldöttségei Az ülésszak munkájában részt vettek a Mon­gol Népköztársaság képviselői is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka gyakorlati intézkedéseket dolgozott ki azoknak a javaslatoknak a megvalósítására, amelyeket a tanács tagállamaiban működő kommunista és munkáspártok képviselőinek 1962. június 6—7-én megtartott értekezlete a tagállamok gazdasági együttműködésének to­vábbi fejlesztésére és szervezeti tökéletesítésé­re vonatkozóan tett. Az ülésszak határozatokat hozott a tanács szerveinek szervezeti megerősítéséről és tevé­kenységük fokozásáról. A tagállamok kormány­főinek helyetteseiből megalakította a tanács végrehajtó bizottságát, továbbá elhatározta, hogy életre hívja a tanács új állandó bizott­ságait, a szabványosítási, a tudományos és mű­szaki kutatás összehangolásával foglalkozó és a statisztikai állandó bizottságot, valamint a KGST szabványosítási intézetét. Az ülésszak megállapította, hogy a tanács tagállamai sokoldalú együttműködésének fej­lődése előmozdítja a szocialista tábor gazda­sági erejének további növekedését, a szocialis­ta országok egységének és összeforrottságánafc erősítését és ezzel a szocialista világrendszer győzelmének gyorsabb kivívását a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági versenyben. Az ülésszak módosításokat hagyott jóvá a tanács alapszabályzatában. Ezek lehetővé te­szik olyan nem európai országok belépését is a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába, amelyek magukévá teszik a tanács célkitűzé­seit és elveit. Az ülésszak megvizsgálta és teljesítette a Mongol Népköztársaságnak azt a kérését, hogy vegyék föl a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tagjai közé. Az ülésszak a testvéri barátság és a szívé­lyesség légkörében zajlott le. (MTI) I varsói szerzidésbea részt vevő államok politikai tanácskozó testületének nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A varsói szerződésiben részt vevő államok politikai tanács­kozó testületé 1962. június 7-én Moszkvában ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság ré­széről T. Zsírkor, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, A. Jugoo, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnö­ke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről A. No­votny, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság el­nöke és V. Siroky miniszterel­nök; a Lengyel Népköztársaság ré­széről W. Gomuíka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, J. Cyrankiewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke; a Magyar Népköztársaság ré­széről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke; a Német Demokratikus Köz­társaság részéről W. Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsá­nak elnöke, W. Stoph minisz­terelnökihelyettes; a Román Népköztársaság ré­széről G. Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Ro­mán Népköztársaság államta­nácsának elnöke, I. G. Maurer, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke; a Szovjetunió részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén meghallgatták A. A. Gromiko szovjet külügymi­niszter tájékoztatóját a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kormányai között a német bé- keszierződés kérdésében folyó tárgyalásokról. A részvevők eszmecserét folytattak a szovjet—amerikai tárgyalásokról és kifejezésre juttatták, hogy teljes mérték­ben helyeslik a Szovjetuniónak e tár^vr’*sokon elfoglalt ál- Irsnoni - '* amely a varsói szer­ződés púrmainak közi» állás­pontja. Egyhangúlag leszögezték, hogy a német békeszerződés megkötése s e szerződés alap­ján a nyugat-berlini megszál­lási rendszer megszüntetése és Nyugat-Berlin szabad város megteremtése Európa bizton­ságát és az egyetemes béke ér­dekeit szolgálja. Az ülés részvevői kifejezésre juttatták, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányai között abból a célból, hogy tovább tisztázzák a lehetőségeket e probléma megegyezésen alapuló megol­dásának megtalálásához. Ugyanakkor a politikai ta­nácskozó testület részvevői megállapították, hogy a tárgya­lások során világosan megmu­tatkozik a nyugati hatalmak­nak az a törekvése, hogy mes­terségesen elodázzák a meg­egyezést. Vonatkozik ez min­denekelőtt a fő kérdésre, ar­ra, hegy a bárom hatalom megszálló csapatait ki kell von­ni Nyugat-Berlinből és meg kell szüntetni az ottani meg­szállási rendszert Ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak nem mutatnak kész­séget arra, hogy keressék a nyugat-berlini helyzet rende­zésének és az ottani megszállá­si rendszer megszüntetésének kölcsönösen elfogadható alapon nyugvó megoldását. A további tárgyalásokon vi­lágosságot kell deríteni arra, vajon a nyugati megszálló ha­talmak továbbra is ki akar­nak-e térni a német békeren­dezés megállapodáson alapuló megoldása elől, vagy pedig haj­landók e kérdés kölcsönösen elfogadható megoldására, a nyugat-berlini helyzet rendezé­sére és ebből következően a veszélyes európai feszültség enyhítésére, a hatalmak kö­zötti fegyveres összeütközés veszélyének kiküszöbölésére. Ha a továbbá tárgyalásokon kiderülne, hogy a tárgyalások elnyújtásának irápyvonala a nyugati hatalmak szándékos politikája, és a nyugati hatal­mak nem óhajtják megkeresni a német bókerendezés felada­tának megegyezésen alapuló megoldását és ezzel kapcsolat­ban a szovjet—amerikai esz­mecsere során megvizsgált kér­dések megoldását, akkor a varsói szerződésben részt vevő államok kénytelenek lennének levonni ebből a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A politikai tanácskozó tes­tület részvevői egyhangúlag kijelentik, hogy ha a nyugati hatalmak nem óhajtanak köz­reműködni a második világhá­ború maradványainak felszá­molásában, ez nem riasztja vissza azokat az államokat, amelyek részt vettek a hitleri Németország elleni háborúban és a német békeszerződés megkötését kívánják, attól, hogy aláírják a békeszerződést a Német Demokratikus Köztár­sasággal, ennek minden követ­kezményével Nyugat-Berlinre nézve, amelyet demilitarizált szabad városnak fognak tekin­teni. A varsói szerződésben részt vevő államok kijelentik, hogy mint eddig is, az államokat megosztó problémák békés, tárgyalások útján való megol­dását kívánják és remélik, hogy a nyugati hatalmait ugyanilyen józanul fognak hoz­zá e problémák megoldásához. Ha azonban e békesaerető po­litikára válaszként olyan cse­lekmények történnek, amelyek a Német Demokratikus Köztár­saság biztonsága, szuverén jo­gai ellen, a béke érdekei ellen irányulnak, akkor a varsói szerződésben részt vevő álla­mok teljes határozottsággal, minden rendelkezésükre álló eszközzel megvédik biztonságu­kat és megoltalmazzák a bé­két. (MTI) Magyar kormányküldöttség érkezett a Poznani Nemzetközi Vásárra Poznan (MTI). A 31. Poznani Nemzetközi Vásár készen áll a vasárnapi megnyitásra. 58 ország kiállítói elrendezték már árucikkeiket a 104 ezer négyzetméteres terü­leten. A vásár jelentőségét tükrözi, hogy több országból kormány- ikildövtsag is látogat Lengyel­országba. Június 9-én Poznan­ba érkezett a Nyers Rezső pénz­ügyminiszter által vezetett kormányküldöttség, amelynek tagjai Karádi Gyula, a külke­reskedelmi miniszter első he­lyettese, Kiss János kohó- és gépipari miniszterhelyettes, va­lamint Szilágyi Dezső, hazánk varsói nagykövete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom