Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-07 / 131. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1962. jánhfs %, filmszínházaink műsorából Vörös Csillag A fekete Orfeusz ffA Balatonra orozva érkezik a vihar...11 >: - - í -Siä&ifc! * - . * Ki < . «> fvAíOBi ..... * 1 959 óta a memzetitöxi filmsajló sokat Irt Marcel Camus vllighírű filmjéről, A fekete Or- feuszról. A filmtörténet színhelye a Rio de Janeiró-i karnevál, hősei az antik legenda alakjai, Orfeusz és Eurydike. Eurydike a karnevál előestéjén érkezik a városba unokanővéréhez, Sera- f inához, egy őt üldöző férfi elől menekül ide. A lány szomszédságában lakik Orfeusz villamosvezető, a karneváli ünnepségek egyik rendezője. Nemrég hallotta Orfeusz és Eurydike legendáját. A történet felgyújtja a fiatalember képzeletét. Ügy akar közeledni a lányhoz, mint többi lányismerőséhez. De elutasításra talál. Orr feusz elgzégyelli magát, és ez az a pillanat, amikor megérti, hogy Eurydike más, mint a többiek, hogy csak őt szeretheti ... Szabad Ifjúság A rendőr Sokféleképpen tehet megítélni egy embert, így van ez Otelló Cél- lettlvel is. Városának lakói javíthatatlan munkakerülőnek, nagyképü íecsegőnek tartják és megvetik. Egyedül a felesége, Amália vetekedik úgy, hogy szeretett férjét méltatlanul mellőzik. Otelló motoros rendőr szeretne lenni mindenáron. Állhatatosságát siker koronázza. Elérkezik a nagy nap, amikor fűzős csizmában, bukósisakban, bőrkabátban mehet végig az utcán. Es a hatósági közegnek kijáró tisztelet biztos fedezékéből igyekezhet visszafizetni a sok bosn- szúségért, amit munkát- tan életének éveiben a dolgozó emberektől kellett lenyelnie. Régente sokkal több áldoza- 5tot szedett a Balaton, mint Némelyik nyáron hatvan- nyolcvan ember is életét veszítette fürdés közben. A legna- jgyobb veszedelmet a viharok jakozták. Kiszámíthatatlanul, ípercek alatt vált tajtékossá a daddig sima víztükör, s a 2 parttól távol levők csak nagy süggyel-bajjal bírtak — ha 5 bírtak — szárazra menekülni ... 1956 óta az Országos Meteo- 2rológiai Intézet siófoki ob- 5 szerva tóriuma őrködik a vízen ívagy a vízben levőkön. Pon- stos időjárásiéi ző szolgálat nézvén idejében értesülnek a vi- Qharok érkezéséiről, s erről fazonnal tájékoztatják a vízi ^járműveket és a fürdőzőket A Balaton jó barát, de játékszer — mondja az 5obszervatárium vezetője, Pé- <csi József. — Minden mozdulatát komolyan kell venni, s 2 hogy mennyire, azt a meteo- nrológiai állomás munkájánál »jobban má sem bizonyítja. Az Országos Meteorológiai Jlntézet továbbítja ide a bel- <és külföldi meteorológiai ál- Momások időjárásjelzéseit. Így <az Uraitól a Csendes-óceánig, 5 az Északi-sarktól Észak-Afiri- 2 káig terjedő terület időjárási 5viszonyait, tarthatják számon Siófokon. Az itteni obszervatórium is továbbítja a maga keléseit Budapestre és on- énam szerte Európába. E nem- jzetközi szolgálatban a nyelvi nehézségek áthidaláséra szá- <mokkal közlik a mondani vallót. Minden szám egy-egy forintos adat, amelynek alapján a siófoki obszervatóriumban ^megrajzolják Európa időjásás- itérképét. A meteorológus panziósán tudja, hogy a távoli országok területén mikor milyen időjárás uralkodik. Általában északról, északnyugatról törnek a viharok a Balatonra. Ritkábban jön ugyan, de sokkal veszélyesebb a délnyugatról érkező vihar. A part menti lakók ama mondásának eredetét, hogy »a Balatonra orozva érkezik a vihar«, az obszervatórium vezetője magyarázza meg. — A veszprémi oldalról jövő szeleket a Bakony hegyei féltartóztatják, s gyakran eltakarják a felhőzetet is. Mikor már felduzzad a hegyek mögött a szél ereje és a felhőzet, akkor hirtelen lezúdul a tóra, s a 120—130 kilométer óránkénti sebességgel száguldó szél öt-hat perc alatt eléri a vizet. Az obszervatórium előre tájékoztatja erről a révkapitányságot, a hajózási és a halászati vállalatot. Innen azonnal megy tovább a jelentés a fürdőhelyekre, a hajóállomásokra, felrepülnek a jelzőrakéták, s mire a vihar megérkezik, mindenki biztonságba kerülhet. A csónakoknak, vitorlásoknak csak védett öbölben szabad tartózkodniuk ilyenkor, a fündőzőkmek Jd kell jönniük a vízből. Csupán a menetrend szerinti hajójáratok közlekedhetnek. A viharjelző szolgálatnak is köszönhető, hogy egyre csökken a Balaton áldozatainak száma. A múlt évben tízen fulladtak a tóba. Közülük öten tiltott helyen fürödtek, ketten gumipámáról csúsztak le. A viharnak hárman estek áldozatul. Mindegyik szerencsétlenség gondatlanságnak volt a következménye. R. F. Az év végéig az üzemi éttermeknek mintegy ötven ^százalékát alakítják át önkiszolgálóvá A tervezettnél hatezerrel több fiatal kezdheti meg ősszel tanulmányait a középiskolákban OOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXDOOOOOb Az országiban működő tizenegy üzemi vendéglátó vállalatnál a múlt évben tömegével alakították át az üzemi éttermeket önkiszolgáló rendszerűvé. Az év végén 591 üzemi étterem közül 169 már az új módszer szerint működött. Az önkiszolgálás igen előnyös. Kiszámították, hogy a régi módon működő éttermekben átlagosan 10 perccel több időbe telik egy étkező kiszolgálása, mint a törvény szerint biztosított ebédidő. Ez a túlzsúfolt- ságiból adódik. Az önkiszolgáA pArt és a kormány egyaránt nagy Jelentőséget tulajdonit annak, hogy hazánkban a középiskolát minél többen elvégezzék. Éppen ezért illetékes párt- és állami szervek úgy döntöttek, hogy az eredetileg tervezetthez képest mintegy 6000-rel több tanulót vehetnek föl a középiskolák. Ez azt Jelenti, hogy az X96Z—1963-as oktatási évben a gimnáziumok, a szak- középiskolák és a technikumok I. osztályaiban körülbelül 66 000 fiatal kezdheti meg középiskolai tanulmányait a nappali tagozaton. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés értelmében a kitűnő, jeles és jő rcndűeken kívül — az esetleg fennmaradó helyekre — az iskolai társadalmi bizottság javaslata alapján — indokolt esetben — közepes rendű tanulók is felvehetők. A középiskolai tanárszükségletet az egyetemeken most végzőkből, korábban végzett középiskolai képesítésű tanárok beállításával, óraadók útján, illetve — ahol ez megoldható — az általános iskolákban működő középiskolai képesítésű tanárok egy részének áthelyezésével biztosítják. (MXI) lássál nemcsak a túllépés szűnik meg, hanem még 10—15 percet nyernek is a dolgozók, amelyet pihenéssel tölthetnek. Az ebédidő-túllépés megszűnésével tavaly több, mint 25 000 munkaórát takarítottak meg azokban az üzemekben, ahol az éttermet átalakították. Ebben az évben újabb 105 étterem átalakítását tervezik, s így az év végére az üzemi éttermeknek már mintegy 50 százaléka működik ezzel a módszerrel. (MTI) Műtét zeneszóval Missouri állam egyik kórházában a betegek kívánságára műtét közben zene szól. Dr. Dániel Klaf főorvos szerint a módszer kitűnően bevált. A helyi érzéstelenítéssel végrehajtott műtéteknél a betegeket a muzsika segíti át az operációval járó izgalmakon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb beteg klasszikus zenét vagy egyházi éneket választ, s csak néhány, többnyire fiatal páciens kér tánczenét. Hiteles grafológia Egy Rio de Janeiró-i fiatal lány elküldte vőlegénye kézírását az egyik legnagyobb hetilap grafológusnőiének. Az írást a következő felvilágosítással kapta visz- sza: »A szöveg írója szere- tetre méltó férfiú, azonban sajnos, igen tapasztalt szoknyavadász. Legyen meggyőződve állításom igazáról, ugyanis már hét éve vagyok a felesége.« Csak amatőrök számárai Az amerikai Burlington- ban két újságíró megalapította »A hazugok nemzetközi klubját«. A klubnak ma már sok nyugati országból több ezer tagja van. »A szakképzett hazudozó« cím elnyerését számos föltételhez kötik. A politikusok előtt azonban a klub nem nyitja meg kapuit: vezetői kijelentették, hogy szigorúan amatőr ala- állnak, és nincs szándékban hivatásosokat fölvenni. A korral könnyebbek lesznek belső szerveink Megállapították, hogy mihelyt az ember áthaladta a felnőttség küszöbét, és megkezdődik az öregedési folyamat, belső szerveink fokozatosan veszítenek súlyukból. A férfi agyveleje például 20 éves kortól 29 éves korig általában 1389 gramm súlyú, 70—79 éves korban pedig 1266 grammot nyom. fstoeRjük Mejj ívX*Xv - —.Erjr-vc-a. Mim a lapunk IMI. július 25-i számában megjelent »Évezredes múlt kívánkozik a nyilvánosság elé« című riportban írtuk, az illetékesek behatóan tanácskoznak arról, hogy Szántódpúszta, ez az eddig csak kevesektől ismert régi pusztai település mielőbb műemléki nevezetességként lépjen a nyilvánosság elé olyan major-múzeumként, amelyből kevés van Európában. Ehhez mindjárt hozzáfűzhetjük, hogy ezt a ma már ritkaságszámba menő régi gazdasági egységet úgy kívánják agrár-m -emlékteleppé kiépíteni, hogy egyúttal vonzó idegenforgalmi hely legyen. Ez a természeti szépségekkel bőven megáldott, érdekas gazdaságtörténeti múlttal rendelkező, sőt irodalomtörténeti vonatkozásban is jelentős hely sorsáról, jövőjéről április 5-én a helyszínen tanácskozott egy, az illetékes szakminisztériumok, múzeumok, műemléki, idegenforgalmi szervek és a közigazgatás képviselőiből álló bizottság. Ennek nyomán hazánk remélhetőleg rövidesen egy színes, értékes agrár-müemlékheJtyel, a somogyi Balaton-part egy vonzó, látványos turisztikai hellyel lesz gazdagabb. Abból a célból, hogy olvasóiul? megismerkedjenek a megmentés, illetve kiépítés előtt álló Szántódpuszta értékeivel, cikksorozatban igyekszünk erről a sokoldalú, patinás helyről átfogó képet Szántódpuszta agrártörténeti és műemléki jelentősége I. ENDRE a Tihanyi-félszigetei 1055-ben a Benedek-ren- <h szerzeteseknek adományozta megfelelő számú szolganéppel együtt. így keletkezett a közr.yelven tihanyi bencés apátsági birtoknak nevezett égjék első hazai uradalom. Kezdettől fogva hozzátartozott a szemben levő somogyi parton fekvő Szántódpuszta is. Hiteles adatok szerint a király rövidesen 34 mént is ajándékozott az apátságnak, úgyhogy Sántódpusztát tekinthetjük az első hazai ménes helyének is. A tatárjárás megkímélte ugyan Tilianyt, viszont a török hódoltság idején erős pusztulást szenvedett ez a kely, majd az apátsági birtok katonakézre került, s a tihanyi vár kapta meg. A törökvész megszűnte után a rend visszaszerezte a birtokot. 1787-ben azonban II. József elvette. í. Ferenc újra visszaadta a rendnek, ez azután az időközben számottevően megkisebbedett birtokot 1945-ig bírta. Röviden ennyit a hely gazdaságtörténeti vonatkozásairól. SZÄNT0DPUSZTÄT, amely ma a zamárdi Alkotmány Termelőszövetkezet, az Észak-somogyi Erdészeti Igazgatóság és a Pécsi Mecseki Borforgalmi Vállalat üzemeltetésében van, jelenleg kb. 80—100 ember, a szövetkezeti tagság lakja. Végeredményben egy ma is üzemeltetett major olyan egységben és formában található itt, ahogy a XVIII—XIX. század fordulóján állt. A telep megtartotta zárt majori jellegét, félő azonban, hogy mivel a balatoni 7. sz. fő közlekedési út hatalmas part menti kanyarját Szántód fölött, Za- márdinál nemrégiben átvágták — úgyhogy a betonút most már közvetlen a major alatt halad el —. az hamarosan és alaposan átformálódik, esetleg az egész major eltűnik, mint ahogy erre más helyen is találtunk példát. A régi épületekben, érdekes gazdasági berendezésekben bővelkedő majort mint ritka múltbeli gazdasági egységet, illetve emléket a műemlékvédelem jegyében föl tétlen meg kell menteni, e helyet védetté kell nyilvánítani. Ez annál fontosabbnak és időszerűbbnek látszik, mert az idő vasfoga bizony már annyira kikezdte a major objektumait, hogy azok valóban sürgős védelemre, restaurálásra szorulnak. A hangsú ly az agrár-mű emlékmentésen van. S ezt úgy kell véghezvinni, hogy a védett területet képező major egyúttal színvonalas, látványos idegenforgalmi helyet is jelentsen. AKI E RÉGI PATINAS MAJORBA MA BELÉP, a múltnak sok értékes, beszédes emlékével találkozik. Sok a XVIII. és XIX. századból való építészetileg is értékes lakóház és gazdasági épület. Mindjárt a bejáratnál találhatjuk a volt uradalmi jószágigazgatósági, ma erdőgazdasági épületet. Ez különben nem valami régi építmény, mai formájában csak 1883-tól áll fenn. Nem messze tőle van egy nyitott tűzhelye», iJCetve szaíbadkéményes, ún. csehsüveges boltozató kasz- nárház, majd a majornak talán legérdekesebb, legrégibb épülete, az íves tornácokkal ellátott, mélyen alápincézett és az egykori térképen »Edelhaus« néven szereplő vendégház, mely később gazdalakásul is szolgált.. Ezekben a lakóépületekben ma javarészt a tsz irodáit és dolgozóinak lakását találhatjuk. De bőven találhatók a majorban régi cselédépületek is meglehetősen elhanyagolt állapotban. Igen figyelemre méltó műemlék jellegű építmény a kb. 200 éves volt apátsági. jelenleg a Mecseki Borforgalmi Vállalat kezelésében levő, kettős T alakú, 60 méteres folyosókkal rendelkező, dongaboltozató, 5000 hl befogadóképességű, a domboldalba mélyen benyúló hatalmas borpince, tetején faragványos köszellőzőkkel. Az 1800 körül barokk # lusban éoített emeletes magtár szintén jelentős építménye a majornak. Ugyanide soroltató a szintén különleges boltbajtású, belső oszlopsoros, oldaltáma«ztékos volt uradalmi istálló, melynek eevik szárnyában most a tsz göbö- lyei híznak. Az 1840 körüli időből származnak az ún. fél nyeregtetős óléoítmények, melyekből különböző nagvságban három is található a majorban. Ezeknek az alsó része a volt cselédség sertéseinek, felső része pedig a baromfiaknak a tartására szolgált A maguk nemében ezek ma már valóban ritkaságszámba menő gazdasági épületek, viszont sajnos, éppen ezeket kezdte ki a legjobban a major lakóinak csákánya, hogy e régóta használaton kívül álló, vastag falú ólakból építési anyagot nyerjenek. A major közepén magas téglapilléreken nyugvó, kétrészes, hosszú kukoricagóré áll, melynek alját eredetileg kocsiszínnek, később gépszínnek használták. A kép teljessége végett megemlíthető még a majornak régóta álló és ma is használatban levő, a régi tűzrendészeti előírásoknak jól megfelelő közös sütőkemencéje, továbbá a volt cselédek, illetve a mai tagság pincesora és egy téglaégető. AZ ENYHE DOMBOLDALON elterülő Szántódpuszta legmagasabb pontján, kb. 40 méterre a Balaton szintje fölött az 1735 körül jellegzetes barokk stílusban épült, és 1820-ban kijavított, kibővített, ízléses egytornyos Kristóf-ká- polna áfl. Különösen szép kilátás nyílik innen a környező vidékre, elsősorban a szemben levő Tihanyi-félszigetre. Az 1830-as 40-es években, amikor — mint olvasható — a pusztát »intezivebb« gazdálkodásra berendezve modernizálták, az apátság a major legtöbb épületét rendbe hozatta, úgyhogy Szántódpusztán már ez alapon is az építmények legalább 120 évesek. Az épületek keletkezésére, rendeltetésére Pannonhalmán állítólag pontos levéltári adatok állnak rendelkezésire, és így mind* egyiknek meg lehet állapítani korát és eredeti formáját. Ez nagy előnyt jelente hét ezek műemléki helyrehozatalánál. Nem valami zárt, múzeumféle intézményre lenne itt szükség, de sokkal inkább egy a külföldiek érdeklődését is felkeltő, különleges jellegű szabadtéri agrártörténeti, illetve élőmajor-múzeumra gondolunk. A major kiépítésénél általában számításba jöhetne a régi gazdasági eszközök, a régi hazai állattenyésztési és növénytermelési módok, illetve jellegzetességek bemutatása. Gondolunk itt pl. egy olyan élőmé jor-múzeumra, melvnek keretében be lehetne mutatni kihalófélben levő történeti ál- latfaltái.nkat. Emellett ismertetni lehetne a táii jellegű régi növénytermelést, gyümölcs- termelést, a mezőgazdasági termékek régi tárolás és fel- dolgozási módjait stb. E mellett az élőmajor-mú- zeum mellett réei gazdasági használati társvpVból népművészeti DeRve háziinari termékekből is lehetne kiállítást rendezni, illetve táimúzenmot létesíteni. A történeti, illetve muzeotóviai rész mePett természetesen idefTepforenlmi, vendéglő tói nari létesítményekről is kellene gondnokodra, mert ez is nagy vonzóerőt je]f*r*+AT>e. NJEJVf Wv S7MtódpusTta ípv kiénfrtre vára hatr,nrv>«:r*'n a QS'rár’PiGinrnpnvrK ptv^pV] rxiés keresett helyévé válhatna. IWfirfés, a Me7Ő<??)7^o<;^pn Mií7euiT! tud őri ári vas kutatója CFolytatjuk,.)
