Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-06 / 130. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1962. június C. rí I/ KULTURÁLIS 'J-£QLjZ£t< ESEMÉNYEKRŐL Dagesztáni táncosok forró sikerű bemutatkozása Förgeteges siker — iíy lehet a legtalálóbban jellem -ízni az arszágjáró kőrútján K ux>svárra ellátogatott dagesztíini -Lezginka« táncegyüttes bemutatkozását. Egy sajátosan érdekes nép sajátosan nagyszerű táncait láthatta hétfői este a Csiky Gergely Színházat zsúfolásig megtöltő közönség. A kaukázusi táncosok hatalmas energiát és technikai felkészültséget igénylő valamennyi műsorszáma méltán aratott sikert. Nem lehet egyetlen műsorszámot sem kiemelni a sok közül, mert itt egy nagyszerűen összeforrott együttest kell megdicsérni. Mind a női, mind a férfitáncosok olyasvalamit mutattak, amire aligha emlékezik a kaposvári közönség. A táncosok produkciója nem egyszer már az akrobatika határát súrolja. Rendkívül gyors mozgásuk, bravúros ugrásaik láttán gyakran felszisszentek a nézők, és már tánc közben vastapssai jutalmazták a látottakat Elég csak a virtuóz ügyességű dobtáncra gondolni. A hagyományos formákat követő táncok mellett mai témájú műsorszámok is szerepeltek a dagesztáni táncosok bemutatójában. A nagyszerű táncosoknak méltó kísérője volt a zenekar. Az európai fülnek eleinte szokatlan keleti dallamokból elénk tárult a Kaukázus vidékének szép zenei világa. A tervek szerint a -Lezginka« együttes még egy alkalommal szerepel Somogyiján. Június 7-én a siófoki szabadtéri színpadon mutatják be műsorukat. P. Gy. Himnusz a szépséghez Ezzel a címmel rendezte meg az idén irodalmi és zenei estjét a Kaposvári Diákszínpad a Liszt Ferenc Zeneiskola Bartók-termében. Kár, hogy az esti előadásra igen kis számú közönség gyűlt össze: álig ötvenen érdeklődtek középiskolásaink felkészültsége, pódiumi szereplése iránt. Pedig a leány- és a fiúgdmnázium növendékei, igen tartalmas műsorral irodalmi és, zenei érdeklődésüket, kitűnŐR geiket bizonyítva várták'-» varos lakóit. A- siker és az elismerés sorban Krasznai Lajost, csics Gimnázium ajri nagy odaadással föl a középiskolások legtehetségesebbjeit a Helikonra és a kaposvári előadásra is. Az ő hozzáértésének köszönhető a műsorból áradó s a fiatalokhoz oly közel álló derűs optimizmus, az összeállításból érezhető helyes arány, a tartalom mélysége, a mondanivaló kristálytiszta kicsengése. Egyetlen hibáról kell beszámolnunk, a tömörítés hiányáról. Az, előadás kissé hosszúra nyúlt Elég lett volna égy-egy szávaiét vagy mmtókus jelöl tét *- ha még oly tehetséges is — egyszer s nem háromszor, négyszer szerepeltetni. A szavalok közül Hegedűs László csengő orgánuma, szép, hangulatos versmondása emelkedett ki, Szabados Antal és Szabados Péter, valamint Fábián Éva szavalatai. Magasabb követelményt támasztva is emlékezetes volt Czipri Kata* Un énekszólója. Grieg Solveig dalát adta elő bájos egyszerűséggel, tisztán magasba szökkenő hanggaL (Ezzel a művel szerzett aranyérmet a keszthelyi Helikon ünnepségeken.) A hangszeres szólisták közül Kajtár Zsófia Bartók Medvetáncával, Nyakas Csaba pedig Liszt Funerailles című művével ragadtatta tapsra a közönséget. Bartók Román táncok című zongoradarabjának felfogásával azonban sok helyen vitatkozni kellene. Véleményünk szerint várók ozáson mélyen alul szerepelt a vendégként meghívott Buzsáki Ilona, az Egyetemi Színpad tagja. Az utóbbi évben, úgy tetszik, veszített hangjából, tónusából, megjelenítő erejéből is. A leánygimnázium kitűnő képességű kórusa M. Papp Éva vezetésével ezúttal Brahms La Meer című művével aratta a legnagyobb sikert Kodály Vilié je n-.ost halványabban sike-; rült Közreműködött még meg- hívottKént a Kaposvári Munkástól-us Merényi György ve- <zetésétel. Műsorukból a Magyar ünnepi dal és Schumann Cigányélete emelkedett ki. AAs'rtalroas est osztatlan sí- részt vállalt Pálfy Esze Tamás, Vild JAszül ária.. Kardos' K&l- Béla és Czipri Andris is. Az előadás híven bizonyította, hogy középiskoláinkban egyre nagyobb gondot fordítanak a fiúk és lányok irodalmi, zenei érdeklődésének fölkeltésére. A fáradhatatlan munka eredménye nyilvánvaló: nemcsak irodalom- és zenekedvelő italság, hanem sok jó ké- előadó is nevelődik iskoláinkban. _____________________(Jávori) B alettest Nagy várakozással tekintettünk a háromszor is elhalasztott balettest elé, most mégis azt kell mondáján: csalódott a közönség. Csalódott, mert korántsem kapott olyan színvonalú előadást, amit joggal vártunk volna operaházunk művészeitől. Halványabban szerepelt a Közalkalmazottak Szimfonikus Zenekara is, mint ahogy az utóbbi időben megszoktuk lelkes muzsikusainktól. Félórás késéssel Barkóczy Sándor szellemeskedni akaró, voltaképpen azonban suta és ízetlen, csupán időhúzásra szánt s a balettest hangulatához méltatlan hővezetőjével kezdődött a műsor. Csajkovszkij Rómeójából Orosz Adél és (a beharangozott Róna Viktor helyett) Dózsa Imre táncolt klasszikus stílusban, érzelem- gazdagon. Részleteket láthattunk a Diótörőbői, Gounod Faustjából, a Carmenból, igényeinket azonban az a bejelentés sem szállíthatta le, hogy a balettkar meglehetősen fáradt a helsinki turné után. Kevés kivételtől eltekintve valóban csak a jó szándékot tapsolhatta meg a közönség, mély ezúttal szigorú. de igazságos kritikusnak bizonyult. Két kiemelkedő számra azonban szívesen emlékezünk. Szumrák Vera, Dózsa Imre megkapó kettősére a Sába királynőjéből, meg a nagyon szép, hangulatos, a táncművészet legszebb hagyományait magába foglaló Moskowsky Keringő koreográfiájára s megformálására Orosz Adél és Dózsa Imre előadásában. Zavarta és joggal háborította fel a közönséget, hogy a különben jó képességű Barkóczy Sándor felkészületlenül, iskolásoknak szánt stílusban, a hallgatóságot lebecsülve ismertette a műsort. Zenekarunk Kósa Sándor vezetésével az önálló számokban jobban, a táncok zenéjének tolmácsolásában gyengén, felkészületlenül működött közre. Igaz, hogy rossz volt az elhelyezés, a világítás, szűk a hely;, a közönség azonban ezt nem veheti figyelembe, hisz muzsikát akar hallani. Egyenetlen, széteső volt a zenekar játéka, különösen az első részben sok volt a pontatlanság, a hamis In- tonálás. Műsorukból Herold Zampa-nyitányát és a Faust balettzene részleteit ítéltük elfogadhatónak. Szünet után kissé magára talált zenekarunk, tömörebb hangzás, kiegyenlítettebb .játék jelletnezte együttesünket. A balettest, mint mondottam, összességében csalódást okozott. Közönségünk kedveli, ritkán látja, s épp ezért fokozottabban igényli a balettet, de nem mindenáron! Érdemes tehát meggondolni, hogy csak akkor hívjunk vendégeket, akkor vállalkozzunk hasonló műsorra, ha biztosítani tudjuk az igényeknek és várakozásnak megfelelő színvonalat... J. B. Fölmentő ítélet az atialai volt tsz-sinik ügyében Az a italai Március 21. Tsz- ben 1959 nyarán renden ázott és eirothadt több, mint 6000 forint értékű széna. Az Állat- forgalmi Vállalattól vásárolt borjúk közül néhány elhullott, mert nem gondoznák megfele- Iőer őlket. Más kárt is állapított meg annak idején a rendőrség, s a nyomozás alapján lapunk 1960. május 1-i számában »Általai kártevők« címmel cikket közöltünk. Az ügyészség vádat emelt a tár- sadami tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt Vár- vizi József volt tsz-elnök és társai ellen. A Kaposvári Járásbíróság tavaly márciusban, a megyei bíróság pedig 1961 májusában ítélkezett ebben az ügyben. A Legfelsőbb Bíróság az idén — törvényességi óvás alapján — fölmentő ítéletet hozott. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a szénát az at- talaiaik a többi között azért nem takaríthatták be, mert kezdő szövetkezetükben kevés volt a munkaerő, és nem győzték elvégezni a csapadékos; időjárás miatt összetorlódott J munkákat. Hiba ez, de nem' bűn. A Legfelsőbb Bíróság határozata éppen ezért hangsúlyozza az alsóbb fokú bíróságok ítéletéről szólva, hogy a »széna tönkretételévél kapcsolatiban Várvízi József terhelt bűnösségének megállapítása törvénysértéssel történt«. A vásárolt borjúk számához mérten elenyészően csekély az elhullott egyedek száma; eny- nyi növendékállat mindenre kiterjedő gondosság mellett is elpusztulhatott volna. A Legfelsőbb bíróság tehát úgy látta, hogy »a borjúvásárlással kapcsolatban is törvénysértő a terhelt bűnösségének megállapítása«. A törvénysértést megállapítva a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságnak és a megyei bíróságnak az ítéletét hatályon kívül helyezte, s »bizonyítottság hiányának okából« a volt attalai tsz-einököt a vád alól fölmentette. A nyári hónapok filmjeit feliratozzák, szinkronizálják a Pannónia Filmstúdióban A Pannónia Filmstúdió műtermeiben a nyári hónapok külföldi filmjeit »magyarítják«, feliratozzák és szinkronizálják. Az Amikor a fák még nagyok voltak című szovjet film szereplői Mddoványi József rendezésében »tanulnak« ma.gyarul, szavaikat Csákányi László, Vetró Margit és Deák B. Ferenc tolmácsolja majd a mozikban. A darázsfészek című csehszlovák film szinkronfelvételeit Várkonyi Gyula rendezi. A szinkron szereplői: Avar István, Angyal Sándor, Szirtes Adóm és Kelemen Éva. A stúdióban ezenkívül számos újdonságot feliratoznak. Most dolgoznak többek között az Éjjeli vendég című csehszlovák, a Nagyváros örömei című francia, a Ma éjjel meghal egy város című lengyel, a Szemtől szembe című csehszlovák, a Kísértetkastély Spessartban című nyugatnémet, a Kétéltű ember című szovjet és a Jöjj vissza, Afrika című amerikai film magyar szövegét (MTI) Háromezer kilométer óránkénti sebességű személyszállító repülőgépeket gyártanak a Szovjetunióban A Szovjetunióban 1970-ig 3000 kilométer óránkénti sebességű lökhajtáso6 személy- szállító repülőgépeket gyártanak majd. Ezek a repülőgépek a hang terjedésénél is lényegesebben gyorsabbak lesznek. Szuperszonikus szeméi yszállító repülőgépeket eddig másutt a világon még nem szerkesztettek, így tehát a Szovjetunióé az elsőbbség ezen a téren. Az említett repülőgépek 1980-ig már naponta legalább százezer utast szállítanak majd. Növekszik a sporthorgászok száma a Balatonon Évről évre növekszik a balatoni horgászok száma. Ma már mintegy 3000 »rendes« horgászt tartanak nyilván a magyar tenger partján, rajtuk kívül 7000 üdülő hódol e szenvedélynek. Különféle szabályok kötik a horgászokat. Ilyen például, hogy egy-egy horgász naponta 3 db pontynál, illetve három kilo süllőnél nem foghat ki többet Minden horgász csak egy botot használhat. A 30 cm-nél kisebb pontyot, illetve süllőt vissza kell dobni a vízbe. Könnyítés a horgászok számára, hogy az idén minden üdülőhelyen a jegy bizományosoknál megválthatják napi, heti, vagy akár egész évre szóló engedélyüket, __JjJ agyon történt? — Nem tudom. Nehéz lenne azt elmondani... Tavasz volt akkor is, három évvel ezelőtt. Népnevelők járták a gyugyi paraszt- emberek házait. Kopogtak az ajtókon, a szív és a parasztiélek ajtaján. Szép szóval, érveléssel, számvetéssel nyito- gatták a zárakat. Már csak öten voltak, aztán négyen, végül csak, egy ember maradt: Csizmadia László nyolcholdas gazda. * * • __ Tfn mindent megértek, -t-/ de ezt az évet még szeretném egyénileg kihúzni— Érvelt, vitatkozott, megvendégelte a népnevelőket, és borospohár mellett folytatták az eszmecserét. Azon az estén meghívták öt is egy megbeszélésre. — Ne menj, várj, veled megyek én is... Tudod, any- nyi mindent mondanak... Nem is válaszolt feleségének. Csizmát húzott, cigarettára gyújtott, hogy megnyugodjon, aztán kilépett az ajtón. Az ötperces utat most fél óra alatt tette meg. Megállt néha, pihent. Kiverte a veri- ték. A tanácsház kapujában odatámaszkodott a dúchoz. Arra gondolt, hogy mégiscsak jobb lett volna megfogadni az asszony szavát. Ha hívtak, megyek mégis. Emberek vagyunk, és szóból értünk, meg aztán ismerek már mindenkit. Az én házamnál már minden népnevelő agitált. Együtt ittunk, vicceket is meséltem, az nem lehet, hogy ... Benyitott, még a kopogásról is megfeledkezett. A bent levők észre sem vettek, úgy belemerültek s vitába. Már harmadszor köszönt, mire fölfigyeltek. Az egyik agitátor huncutul mosolygott. — Ni csak, megjött « *» szívélyes vitapartnerünk. Leültették, cigarettával kínálták, és folytatták a vitát. Hallgatta egy ideig, s közben arra gondolt, hogy ezek. játszanak vele. A faluról beszéltek, a jövőről és a munka- szervezésről. Arról, hogy egy ember kivételével mindenki megértette, hogy a szövetkezés közös érdek: a falu érdeke. Nem állhatta tovább szó nélkül. — És vetem, vetem mi lesz?... — Semmi! Maga egyéni marad, de ha meggondolja, még nem késett et Nehezen, de mégis megkönnyebbülten mondta ki: — Meggondoltam.-, • » * Másnap, március 5-én volt az alakuló gyűlés. Akkor még úgy érezte, hogy elhamarkodta a dolgot. A népnevelők elmennek, és olyan keveredés lesz itt, hogy ember legyen a talpán, aki vendet teremt. Arra riadt fel, hogy valaki a nevét kiáltotta. — A mi brigádunkban Csizmadia beli vezetőnek. Rendes, komoly ember, mi őt akarjuk... Szavaztak. Nézte ff magasba lendülő kezeket, és úgy érezte, hogy valami kaparja a torkát. Szólásra jelentkezett. Megköszönte a bizalmat, aztán arról beszélt, hogy csak úgy érnek el eredményt, ha mindenki becsületesen dolgozik. A vetéskor nem is volt baj. de a kapáláskor már egyre többször kapott ilyen válaszokat: — Menjenek azok. akiknek dupla háztájit mértél, — Kik azok? — Tudod te jól Összeszedte a kétkedőket, fogta az ölmérőt, és kiment velük a határba. — Kezdjük az enyémmel. — Mennyi ez? — Hát... bizony csak az előírt. — Csináljuk tovább? — Nem, nincs értelme, pletyka volt az egész... Meg aztán megszólnak bennünket, így is tíz óra van már, elkésünk a kapálásból... Elmentek. Hosszan nézett utánuk, s közben arra gondolt, hogy néha milyen köny- nyű szót érteni... * » * Tárjuk az istállókat és a * sertésólaikat. Megáll az egyik falka előtt, és a szentével kérdez. — Maga mondja meg. — Gyönyörűek. — És egyéni szemmel? Csúnyák, ugye, rossz ez a fallal! FUkomolyodik. — Szép ez, én értek Hozzá ... Újra tréfás lesz, megérti, hogy ugratni akarom. — Nem tudok én már egyéni szemmel nézni. Eltörött az a szemüvegem... Megyünk vissza a faluba, az úton a szövetkezésről bőszéit. Nem tudja még, hogy mi járatban vagyok, ezért gyorsan kérdezek. — Azért egy kicsit még sajnálja a régit? — Ha bolond volnék. — De hát itt ráfizet, mondja, miből él egyáltalán. — Jöjjön, megmutatom. Papírt tesz az asztalra, aztán egy régi füzetet vesz elő. — Először nézzük a falut. Jó állattenyésztő község ez, de a téesz előtt csak 270—300 hízott állatot tudtunk leadni. Tavaly meg 400 hízót és 65 hí-' zott marhát adott a szöveke zet, és csaknem 200-at a ház-, táji. 4—5 mázsával termeltünk', több gabonát minden hóidon,1 mint azelőtt. — Az enyém? A családom 1000 munkaegységet teljesített. Ez 31 000 forintra rúg. A háztáji is hozott 25 -öt. Látja ezt a régi füzetet? 1958 volt a legjobb évem. Tavaly mégis 12 000 forinttal több jövedelmem volt. Mondaná még, sorolna, de a felesége közbeszól. __ Azzal nem dicsekszel, u gye, hogy a húgod haragszik rád? — Miért? __ Nem, jött akkor, amikor k ellett volna, levontam tőle is néhány munkaegységet. Nincs kivétel. Elhallgat, aztán ő kérdez: — Tudja, mi kell a jó teeszhez? — Micsoda? — Igazságos vezetés, emberség és szorgalom. Ahol ez a három megvan, ott nincs hiba... * * * E lkísér a kapuba, de mielőtt elbúcsúznánk, újra megszólal: __ a parasztember vem tud d icsekedni. Én is csak számvetést csináltam, azt is az igazság kedvéért... Igen, egy negyvenéves parasztember számvetést készített. S ez a számvetés mindennél ékesebben beszél... Mémeth Sándor Szegény anyanyelvűnk Kétméteres színes tábla áll az SZMT-szókház előtt Az építők napját hirdeti, s hívja az olvasót június 10-én randevúznd a Jókai ligetbe. A tábla előtt majd mindig álldogál valaki, s olvassák a szöveget: »Egész nap hangulatos kultúrműsor — és sportműsorral szórakoztassuk kedves közönségünket.« A kisebb stiláris baklövéseket meg a felületességből eredő helyesírási hibákat (pl. italról helyett »italról) még csak átugorja a szem, itt azonban megáll. Valami nincs rendben — mormogják az olvasók — s hirtelen arcul ütve érzik magukat a »suk-sük« nyelv által. Valahogy így kellene sürgősen átírni: »Egész nap hangulatos kultúr- és sportműsorral szórakoztatjuk kedves közönségünket.« — rf — * * * Nem mindegy neki? Egyik járási székhelyünkön történt, ahol nem is kicsit neheztelnek a kaposvári Csiky Gergely Színházra, mert vagy nem akkor megy vendégszerepelni, mikor várják, vagy pedig lemondja az előadást, és egyáltalán el sem megy. Közel lévén oda Baranya megye székhelye, a pécsiek ajánlkoztak, hogy szívesen bemutatnák Csiky Gergely Nagymama című vígjátékát. Jöjjenek csak! Megkötötték a megállapodást, kikerültek a plakátok az utcára, a művelődési házban pedig javában folyt már a jegyeladás, amikor egy fiatalember feldúlt arccal rontott be a művelődési ház igazgatójának szobájába: — Hát nem a pécsiek jönnek a Nagymamával? — Dehogynem! — Hiszen a plakát... akkor a plakáton miért van kiírva, hogy Csiky Gergely? Megmagyarázták neki... és mea is kérdezték: hogyha már ilyen tájékozott, nem mindegy neki?! — I! — * * * A kacsák ismerik az égtájakat? A kaliforniai egyetem egyik zoológusa megfigyelte, hogy ha a kiskacsákat mindig azonos égtájban vezetik a vízihez, akkor megtanulnak tájékozódni, méghozzá a csillagok és a nap állása szerint. A tudós a kacsákat és a vadrécéket bezárta egy kör alakú magas ketrecbe, melynek egyetlen nvílása felül az égre nyújtott kilátást. Néhány órán át nem adott inni az állatoknak, majd a ketrec körüli 12 elkerített rekesz egyikében vízzel teli tálat állított. A szárnyasok, mihelyt egyszer megtanulták merre van kelet, minden alkalommal ebben az irányban keresték a vizet föltéve, hogy ketrecük mélyéből látható volt a nap, vagy éjszaka nem takarta felhő a csillagokat. A tudós föltételezése szerint a költöző madarak ilyen »csillagászati tudás« alapján tájékozódnak SommiMépIff* Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-tL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Pl
