Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. június ». A jelenet két lakóház között történt. Csődület, zsivaj, kiáltások és egy csíkos ma- dárijesztő rikol- tozott az »E« épü­let erkélyéről. — ... Na és ha elvette? — ... Ni- cosur, add vissza a játékait! Add vissza a puskáját is... Ügy! Most pedig kenj le neki egyet!... Hadd ta­nuljon tisztességet a taknyos. Mert mindig ő szalad utánad ... Nem hallod? Adj neki egy frászt!... Nem kővel, Nicusor! Az nem illik. Lábbal, édesapám!... Ügy! Most pedig buk­tasd el... Halló, ide figyeljen, ma­ga szemüveges! Minek avatkozik bele? Törődjék a maga dolgá­val! Felnőtt em­ber lettére be­leavatkozik a gyerekek dolgá­ba... Szorítsd meg a gigáját! A gigáját, angyal­kám, úgy! Üsd!... Nem a bácsit, Ni­cusor! Hagyj neki békét, mert szem­üveges! ... (Egyem a szívét, milyen ügyes!...) Maga meg mit akar? ... Hogyan? ... Jól tette! Megmond­tam, hogy hagyja békén. Mert ide­ges ... Nem ér­tem? Hogyan? Na és ha üti? Talán rokona magá­nak?-. Hogyan?— itkéSiy\dQMi Ki? ... Ez a nya­valyás a maga gyereke?... Mond­ja még egyszer! Mondja csak még egyszer, hadd hall­ja a házfelügyelő elvtárs is. Épp jó­kor jön, házfel­ügyelő elvtárs! Nézze csak, ki a főkolompos min­den rosszban! Az a kis ördögfajzat! Az a dagadt sze­mű. Annak, annak a szemüvegesnek a gyereke ... Mondhatom, szé­pen neveli, elvtárs! S még csodálko­zunk, hogy ki szag­gatja le a virágo­kat, hogy ki .. . Ki? ... Az én Ni- cusorom? ... Teg­nap reggel? Maga látta? ... Álmodik, házfelügyelő elv­társ. Tegnap egész nap mással foglal­kozott. A lépcsőhá­zakban csavarta ki a villanykörté­ket. Nekem aztán ne mondja, hisz egész nap a sze­mem előtt vanS. .. Tegnapelőtt?... Miféle tegnap­előtt? ... Angyal­kám, mit is csinál­tál tegnapelőtt?... De bizony, nekem megmondja. Az én gyermekem nem olyan, mint... Jól van, angyal­kám! S aztán? ... Nahát! (Látja, hogy nem hazu­dik? Bravó, kis­fiam!) Nahát, még ilyet? Játszott, és betörte a »D« lép­csőház ablakát. Hát gyerek! Miért, maga talán nem volt gyerek, mi­előtt házfelügyelő lett volna? S még sohasem tört be Blfcflakot? ... Még hogy nem tört be!... Bizony, hogy betört abla­kokat és... Mit beszél?! Hogy még mást is csinál? Hát akkor ki? ... Ki?... Az én Ni- cusorotm? Házfel­ügyelő elvtárs, hogy enged meg magának ilyesmit? Az én gyerme­kem ... Ezt nem tűröm... Mit csi­nált? A szemétége­tőt? ... Kismacs­kákat rakott a szemétégetőbe?... Le-he-tet-len!... Angyalkám! Ugye, hazudik a házfel­ügyelő bácsi?... Miért sírsz? Ilyen semmiségért?... Nicusor! Tessék, most még meg is rikatja az én kis okpsomat! Mond­jon neki valamit— Vigasztalja meg!... Gyerünk, nem hallja? ... Miért ne kiabálnék!? Miért ne emelném föl a hangomat!?— Sőt, még meg is— Apucival, csilla­gom! Ne feleselj apucinak!— Szidd össze szépen a házfelügyelő bá­csit. Ügy! A szem­üveges bácsit is!... Nyújtsd a nyelve­det is! Ne rám, kis csibém! A házfel­ügyelő bácsira!... Silvin Georgescu Délutáni fürdés Kaposkeresztúron, a Kiris-patakban. Nemzetközi értekezlet Budapesten Az európai szocialista or­szágok közgazdaság-tudományi egyetemednek, illetve főisko­láinak rektorai nemzetközi tu­dományos tapasztalatcsere-ér­tekezletre jöttek össze Buda­pesten. Az értekezlet, amely több napig tart, csütörtökön délelőtt kezdődött meg. A tanácskozáson három kér­déssel foglalkoznak. Megtár­gyalják azokat a tapasztalato­kat, amelyeket a közgazdasági egyetemeken, főiskolákon a felsőoktatási reform megvaló­sítása során szerezitek, vala­mint a közgazdasági tudomá­nyos kutatómunka jelenlegi helyzetét és fejlesztésének perspektíváit, végül azzal fog­fjet töltsön be a technikai, technológiai oktatás a köz­gazdászképzésben. (MTI) lalkoznak, hogy milyen szere-könyv sorsolást. (MTI) Három nyereményautó várja tulajdonosát Több, mint egy hónapja sorsol­ták negyedszer a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyveket. Azóta a ki­húzott nyeremények közül hatvan­hetet átvettek, háromért azonban még a mai napig sem jelentkeztek. Azok a nyertesek, akik még nem vették át autójukat, az illetékes OTP-fiókban vagy a takarékpénz­tár központjában jelentkezhetnek nyereményükért. Legközelebb augusztus 12-én a balatonfüredi szabadtéri színpa­don rendez az Országos Takarék- pénztár gépkocsi-nyereménybetét­cÁ öilÁcL&ti mindenütt élnek yi^ermekek ! Tej __ G yermekeink egyik legfőbb tápládéka. Amerika... Az Est Hármaskönyvénefc 1930. évi harma­dik száma így ír az USA-ban élő gyermekek életéről: »Amerika az igazi gyermekparadi­csom, a gyermekek országa. A gyermekek a legnagyobb urak ebben az óriási Újvilág­ban, nekik mindent szabad, őérettük törté­nik minden. Az ö kedvükben jár mindenki.» Így írt Az Est dicsőítve az Üjvilág új nem­zedékének sorát. De mit írhatnak ma az ak­kori gyermekek fiaikról, lányaikról? Az em­ber megborzong, ha belegondol. Ezt írta a haladó szellemű Amerikai Ma­gyar Szó 1962. május 31-én: *-Az ország Egészségügyi Hivatala szerint emelkedőben van a radioaktív jód a tejben... A mérése­ket május 14 és 18 között végezték, s azt ta­lálták, hogy Arkansasban 30, Denverben 45, Chicagóban 90, Des Moines'oen 300, Wichitá- ban 660, Minneapolisban 290, Kansasban 600, St. houis-ban 80, Cincinnatiban 50, Te- nessében 30, West Virgíniában 40 micro- microcurie a radioktív jód a tejben, ami az­előtt 20 micromicrocurien alul volt...« Az USA Meteorológiai Intézetének egyik csoportvezetője így nyilatkozott minderről: »Nyilvánvalóan azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy ez az emelkedés a mi csen­des-óceáni nukleáris kísérleteinknek az ered­ménye.» S mert a radioaktív jód nem kerülhet elő akárhonnan, igazat adhatunk e nézetnek. Nyilván nyugitalanságot kelthetett a szü­lők körében ez a közlemény. Azokban, akik­ről mint gyermekekről azt írta Az Est, hogy »őérettük történik minden«. A Food & Drug Administration megnyug­tatásul közölte, hegy az élelmiszerekben ta- láüiató radioaktivitás veszélytelen. 70 élel­miszerfajtát vizsgáltak meg, és a Stroncium 90 — úgymond — csak 4 százalékos volt ezekben. (A Stroncium 90 csontrákot okoz a tejet fogyasztó gyermekeknél.) Ám e vizsgá­latokat 1960—61-ben készült élelmiszereken végezték, az Egyesült Államok viszont az idén kezdte meg nukleáris kísérleteit a Csendes-óceán fölött.-. . És nem sokkal az emberiségellenes kí­sérletek megkezdése után a radioaktív jód tartalmának ijesztő növekedését adta hírül az amerikai sajtó... A világán mindenütt élnek gyermekek!. — K. F. A KIRAKATOK GRAFIKUSAI Ha munkájukkal nem talál­kozunk, hiányoljuk, ha pedig látjuk, alig méltatjuk figye- lemire. így lehetne jellemezni a kirakatok grafikusainak te­vékenységét. Mert feltűnő az, ha valamelyik üzlet kirakata vagy portálja elhanyagolt, de kevésbé vesszük észre, ha a kirakatban kellemes színek, vonalak, rajzok összhatása emefU ki a szem elé tett por­tékát. Környezetet kell készíteni az áruknak, hogy legyen mi­ből kiemelkednie. És éppen ez a művészi, a bonyolult fel­adat. Az évszakoknak megfe­lelően váltakoznak az üzletek­ben keresett cikkek. A grafikus­nak a maga eszközeivel kell rájuk irányítani a figyelmet. A kertben itt nálunk csupa Vén fa van, öreg, mint én, és egyetlen fiatal cseresznyefa folytattam: Mint egy unoka. Olyan, mint ^ _ t e voltál azon az utolsó szép téged fosztogatni, téged cson­kítani, míg a föld táplálni kí­ván, és te élni tudsz és akarsz. Boldogság részese, kicsi fa — mert nem vagy se boldog, se boldogtalan, hanem élsz! Közönyöd, mely észre se veszi búcsúzásom, és nem hallja a Aztán az emberi-kegyetlent mert akkor nem akartam tudó- hangomat, az örökkévalóság az emberi-kegyes váltotta fel, másul venni, és most se akarok foglalatja, kegyelemosztás meggyőződni róla... minden rossz gondolatomért, Élj, erősödj, kicsi fócska! Hó- melyet nem követ tett. Vigasz­»Még tudatlan vagy. De hát mért lennél akkor szégyenlős? ború vasszekerei közeledbe se ta1i, azon a napon, mely szá­Ez a fa egy kicsit az enyém is, m a rossz abban hogy meg- Jussanak. Szörnyű tudományok momra a leghosszabb lesz, mert és ugyanakkor nagyon nem az mutatkozik felnőttséged első létrehozta forróság gyenge le- nem érem meg a végét az utol­omiom — mert en mar útra **»,*»* — enyem Készülök. Törzse alig vasta- Jetet melled első duzzadásai gyen, ha ágaidat akarja föl­sőn.« mszuiuk. íuTzse aug vusiu- ^ - ------------------ perzselnL Hosszú életü ^ így búcsúztam a kis fától, g abbt mint ültetőjének hu- Csak nagyapó ostoba, úgy lat- - J velykujja. szik megdöbbenti, hogy az termek*ny anya, josagos az mely első termését hozza. És Hit cseresznye, az első tér- minehilniít- unokakhoz es unokák uwy- jó volna neked is í^yírrü, no­iLL™, tavidban állsz, alig káihoz’ akik CÖDCn a kertben hatodom, az első betüleírása­éppúgy otthon lesznek, mint kor ^ tudtam már, hogy erre a bármely kertben, és itt tépnek levélre boríték, a borítékra fáról először gyümölcsöt. cím sose kerül. De te, kicsi mes ,------------r.. _____ » Hány éves vagy? Nem tűi ko- vékony egy Kibon állsz, atig rán hozod első gyümölcsöd?» vagy még iskoláskorban, és — kérdem tőle, s valahogy szé- mosolyogsz ártatlanul. Gyor- gyenkezve nézem a zsendülö , , , ..... cseresznyét, mintha gyerek- sabban f^dsz, semhogy az lány fejlődő asszonyt melle ®s gondolataim követni tudna- volna, és lesütöm a szemem, nak — mert láttam, mikor szü- A fácskával beszéltem így ma, iettél nreg vonzó mielőtt neked írom ezt a le- Taián nem is érem már meg ajándékodat vetet. termésed érését. Vagy talán pártól még meleg gyümölcsö- mind gyakrabban életemnek hám™- kérdenem Anitán csak ezt az elsőt. A többit majd det Mert ő ^ olyarli mint a szinte első percére is, a daj- f folyóiratokat tanulmányoznak. kam. kérdezgetem. Azután timn1rM„ —7- mohó«, es.........................................- kám arcára - és miért az utol- öcsében járták a kozriim.lt­D e a vándortól, aki az úton fócska éppen, hogy nem vag’j javét megpillant, tőle se tagadd közömbös, te nagyon is érzel, fényben csillogó túlságosan, ö is egye napsu- Miért írok? Miért emlékszem Kiss Elek sajátos művészetnek nevezte ezt a munkát. Márton Lászlóval együtt az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gra­fikusmunkáit, a portálokat és a reklámplakátokat készítik. Kollégáikkal és a kirakatren­dezőkkel együtt ők varázsol­ják széppé és újjá a vállalat hetven-egynóhámy boltjának külső képét. A Május 1. utcai grafikus- műhelyben Márton László a nagyatádi boltok portáljait, Kiss Elek meg a nyári kira­katok díszítését, feliratait ké­szíti. Aztán a Balaton-parti üzletekbe kertliö reklámok jönnek sorra. Közben egy motorkerékpár-vásárlást hir­dető plakát születik. Gyakran a szöveget is maguk gondol­ják ki. »Akár hiszi, akár nem-» — így kezdődik az egyik pla­kát, s aki idáig elolvasta, kí­váncsi a folytatásra. — »Kar­tonruhát már 90 forintért is vásárolhat« — hangzik a fel­hívás. Vásár, kiárusítás, árleszállí­tás idején növekszik meg mám kájuk igazán! Ilyenkor 100— 120 plakátot is készítenek azo­nos szöveggel, s noha ez tö­megmunka, mégis érdekesnek találják. »Mindegyik példánya újat jelent, észre sem vesszük, hogy mind egyforma» — mondja Márton László. Mint mindenütt, itt is el­engedhetetlen a továbbkép­zés. Szakmai tanfolyamokra járnak. Rengeteg tapasztalatot szerezhetnek úgy is, hogy megnézik más városok üzle­teinek kirakatait, s külföldi ^^kZőT^dAzunoMim,naktk ma*ár> ™elVágadra szálb gondolat éppoly ^mm és éppoly<m ke. Az a tolvaj, facska unokám, so napra? Ha ezt szavakba legmély- véssé az enyémek, mint ez az aki kosárba gyűjti, és csak ma- tudnám foglalni, az emberi kísérletező, kegyetlen gondolat merészkedett fel bői: »Ha lenyesnélek, rögtön egész kert, mint te, apró fács- gának tulajdonítja ajándékod, élet értelméhez jutnék köze­megtudnám. Nem kérdezném, ..w,. --------------­- íj ém'e^tótőíi a mindenkiét. Aki mohósága- lebb, tudom. Csakhogy ehhez h anem megszámolnám éveidet értben? egy ^én^iófa törzsé- tan sietve ágadat is letöri. Az is az kellene, hogy elég bátor ben, melyet sihederkoromban ilyent reccsenő ágaddal együtt — melyet akkor egész másképp vesz vágtam bele. Az is rég olvas- sújtsd a földre, teste hadd legyek elküldeni ezt a levelet ids törzsed gyűrűin...» Mondd, kishúgom, ki kegyelmébe engem akinek hatatlanná forradt. De hiszen alattad, és hangyák kellett volna kezdeni és befe­tlyen kannibál gondolata is ta- ez a diófa mar kiszáradt.. Re­ínadhat? Igaz, csak egy pilla- ges-rég megírták ezt nekem, eledele, gyökereid tápláléka le- jezm... mairól de éu sohase oda, gyen. Mert senkinek se szabad Lengyel József Lipcsében jártak a közelmúlt­ban, s alkalmuk nyílt megis­merni a modem, haladó rek- lémművészetet, s akár egy- egy grafikai folyóirat átbön­gészése után, innen is »fell- töltődve« érkeztek haza. Ilyen­kor könnyebben megy a mun­ka. Ötlet ötletet szül. Erre nagy szükség van, hisz a vál­lalat minden boltjában újabb formákat szeretnének találni a cikkek ajánlásához vagy aj kirakatok díszítéséhez. Haragszom a szökőkútra Sokszor elnézegetem a hatinka tér karcsú szökő- kútját. Különösen a délutá­ni órákban — általában ilyenkor működik — vonzza az embereket. Mutatós dí­sze a térnek, kedvence a gyerekeiknek. S amikor az este ráveti sok színű fé­nyét, szívesen megpihen rajta a szem. Hétfőn mégis megharagudtam rá. Valami­vel éjfél előtt jártam arra. KvhaU volt a tér, de a szö­kőkút magasba törő vízkí­gyói még mindig javában jártak vidám táncukat. S akkor az jutott eszembe, hogy sok kaposvári milyen vágyaikozva lesi a vízcsapot, s a türelmesen gyűjtött fél liternek is mekkora a be­csülete. Mert nyár van, ke­vés a víz... Nappal gyö­nyörködtet, de ez az éjsza­kai herdálás nem tetszik! — vvc — Fehér hangyák pusztítanak Alsó-Egyiptomban Mint az A1 Ahram nevű egyiptomi napilap jelenti, Alsó-Egyiptom Beheina tar­tományában fehér hangyák árasztottak el néhány falut. Sok házat elpusztítottak, és \ négy gyereket megöltek, Tiltakozás egerekkel A velencei Biennale meg­nyitásakor furcsa incidens történt. A beszédet mondó Segni államelnök előtt egy fiatal ausztráliai festőmű­vész kinyitotta a táskáját, s abból kék és ezüstszínű fes­tékkel bemázolt egerek fu­tották neki a meghökkent szónoknak. Letartóztatása után a fiatalember elmon­dotta, hogy az egerekkel a túlnyomórészt absztrakt mű­veket bemutató kiállítás el­len akart tiltakozni. I pszihológusok és a gyermekáldás ►*A modem pszichológusok az egyén számára károsan ítélik, ha árva gyermekként nő fei« — írja az egyik londoni folyóiratnak egy nő olvasója. — Viszont ször­nyűnek találják, ha valaki egyetlen gyermek, de az is rossz, ha a legfiatalabb, sőt az sem jó, ha valaki fiata- j labb és idősebb testvérek között a középen áll, vala­mint idegölő állapot legidő­sebb gyermeknek lenni. Eszerint, úgy látszik, az egyetlen lehetőség ha vala­ki mindjárt felnőttként jön a világra!« Ne hordjunk két lábunkon < egyforma cipőt! Antonelli, az ismert olasz ci­pőtervező harcot indított az egyforma cipőpárok ellen. »Os­tobaságnak tartom, hogy a nők a bal és a jobb lábukon telje­sen egyforma cipőt viseljenek. A divat teljesen indokolatlanul ^ korlátozza ezzel önmagát — i mondotta Antonelli. Meny- í nyivel bájosabb látvány lenne, £ ha a nők egyszerre különböző < színű és formájú cipőket visel­nének. Csak az alapformának kellene egyeznie, mert termé­szetes, hogy nem viselhet va­laki egyik lábán tűsarkú, a másikon lapos sarkú cipőt. E határokon belül azonban óriá­si lehetőségek nyílnak a cipő­divat tervezői számára.-« Antonelli először az olasz nő­ket szeretné meghódítani új öt­letének, majd utána nagyará­nyú reklám akciót akar indíta- • ni külföldön. SommíMohm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomda^ ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Wié

Next

/
Oldalképek
Tartalom