Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1962. Június ZX. A XX. században olyan »lármás« lett minden nagyvá­ros és sok munkahely, hogy tenni kellett valamit. Mert a túlzott zaj nemcsak a hallást rontja, hanem az idegeket is. Ezúttal nem térünk ki a köz­lekedésből eredő zajok kérdésé­re (mindenütt dudálási tila­lommal és más rendszabályok­kal védekeznek ellene), és az orvosi területről is csak a mun­kalélektani vonatkozásokat érintjük röviden. At ártalmak A hangerősség nemzetközi egysége a fon (görög szó, han­got jelent), és ennek alapján éllapították meg a hanghatá­sok ártalmassági fokát. Közömbös, semleges a 35—10 fon erősségű zaj (I. fokozat), Ilyen például a normálisan szóló szobarádió. Forgalmas helyen az utcai lárma csukott ablakon 50, nyitott ablakon át 70 fon erővel hatol lakásunk­ba. Ez a II. fokozat már nem teljesen ártalmatlan. Vegetatív reakciókat válthat ki a szer­vezetben, vagyis a tudatunktól független folyamatokat (vérke­ringést, lélegzést stb.) befolyá­solhatja kedvezőtlenül. Végül a III. fokozat 90 fon körül van. Szövőnők, kazánkovácsok, mo­torvizsgálók, légkalapáccsal dolgozók ismerik ezt a »po­koli zajt«, amellyel szemben már senki a világon nem lehet közömbös. Ezen a hangerőssé­gen az előbb jelzett ártalmak fokozottan jelentkeznek (ter­mészetesen a hallásromlás ve­szélye is), és az ilyen körülmé­nyek között dolgozó emberek vizsgálata érdekes eredmé­nyekre vezette a munkalélek­tan kutatóit. Mindenekelőtt az derült ki, hogy az emberek a legkülön­bözőbb mértékben érzékenyek a zajra. Egyesek közömbösek, amikor mások már »elviselhe­tetlen« lármáról panaszkodnak. Tehát lehetőleg olyan embe­reket kell zajos munkahelyre tenni, akiket ez kevésbé »ide­gesít«. Kiderült az is, hogy a zaj tűrése jelentősen függ a munkaörömtől, az elégedett­ségtől is. Megtörtént, hogy va­laki a zaj miatt áthelyezését kérte más munkakörbe. A munkapszichológus ezen a munkahelyen alig 15—20 fon erősségű zajt mért, tehát amennyi otthon is elkerülhe­tetlen. Nem is ez volt a baj, hanem az, hogy az illetőnek konfliktusa támadt a munka­helyén, ezért sokallta a gép- zajt. Ilyen esetekben termé­szetesen csak a konfliktus ki­küszöbölését és az önfegyelmet ajánlhatja a munkapszicholó­gus. Másrészt a példa világo­san mutatja, hogy gyakran mennyire szubjektív tényezők­től függ a 2ajártalom megítélé­se. Zajnormák Az e^ész világon keresik és rögzítik a munkahelyi zaj meg­engedhető mértékét. A lenin- grádi Munkaügyi Tudományos Kutatóintézetben dolgoztak ki először pontos zajnormákat mintegy három évvel ezelőtt. Az új gyárépítkezéseknél és a gépek tervezésekor ezeket már figyelembe veszik, a meglevő üzemekben pedig mindent meg­tesznek, hogy a zajszintet ne lépjék túl. A legjobb az lenne, ha mi­nél kevesebb lármás gép kerül­ne ugyanabba a helyiségbe. Sajnos, ez költséges megoldás, amellett a legtöbb régi üzem nagy gondja a helyszűke, a gé­pek széttelepítése pedig ter­jeszkedéssel jár. Ha a gép tá­volból irányítható (s ez az au­tomatizálás útja!), egyszerűbb a helyzet. Például a nagyon lármás turbókompresszor mel­lett aránylag könnyű tökéletes hangszdgetelésű műszerszobát építeni, s a gépet innen kap­csolják, vezérlik. Nem sorolhatjuk fel az ösz- szes zajvédő berendezéseket (ezek egyébként is munkakö­rök, sőt munkahelyek szerint változnak), csak egyet emlí­tünk: a füldugót. Ahol egyelő­re nincs más megoldás, ezt kell alkalmazni. Sajnos, sok helyen nem veszik elég komolyan ezt az egyszerű munkavédelmi esz­közt, s ezzel nagyon sokat ár­tanak egészségüknek: idegrend­szerük károsodásával párhuza­mosan hallásuk is jóvátehetet­lenül gyengül. Napjainkban még csak az elektronikus gépek működnek zajtalanul. Ahol mozgó, forgó, csapódó alkatrészek vannak, elkerülhetetlen a zaj. Túlzott mértéke ellen védekezni kell — erre hívják föl a figyelmet a munkapszichológusok, s más kutatókkal együtt keresik, mindinkáibib meg is találják a legjobb megoldásokat Különös Mint ismeretes, Kaposvá­ron az ősz óta folyik a la­kosság tüdőszűrése. A gon­dozó munkatársai a vöröske­resztes aktívák segítségével fáradtságot nem ismerve dol­goznak azért, hogy határidő­re befejezzék ezt a. nagy, a gümőkór elleni küzdelemben igen fontos megelőző mun­kát. Hogy milyen nagy szük­ség van a tüdőszűrésre, ezt az egyetlen adat is bizonyít­ja: eddig mintegy ötven új beteget találtak. Akadnak azonban olyanok, akik még mindig nem értik meg a szűrés fontosságát, azt, hogy a tbc, ha idejében fölfedezik, teljes biztonsággal gyógyítható, és igyekeznek a csupán néhány pillanatig tar­tó emyőfénykép-vizsgálat alól kibújni. Az utóbbi hóna­pokban több ilyen különc­ködő embert rendőrrel kel­lett , vizsgálatra elővezetni. emberek Nemrég újabb elővezetési ké­relmet juttatott el a gondozó a városi egészségügyi ható­sághoz. Az Ady Endre utca 24. szám alatt lakó Müller család nem jelent meg a szű­rővizsgálaton. Amikor meg­kérdeztük őket, mi az oka távolmaradásuknak, a fiatal- asszony azt válaszolta, hogy nem kapott újabb felszólí­tást. Ügy látszik, azt hiszi, hogy az egészségügyi dolgo­zóknak nincs is más felada­tuk, mint hogy őket nyil­vántartsák, kérjék, felszólít­sák: jelenjenek meg a vizs­gálaton, vagy ba ez nem használ, taxival értük men­jenek. Enyhén szólva furcsa ma­gatartás az ilyen. Aki így vi­selkedik, az semmibe veszi saját és környezetében élők egészségét. Sz. N. Mivel lehetek segítségé* ve? — kérdé az Üt. — Rövid leszek szőtt Izsóf. — A gyár, amelyet ve­zetek, nem fejezte be beruhá­zásait, és nem teljesítette az összes minőségi mutatókat. Micsodát? ■— szólt az öreg idegesen. ■—■ Tudja, én a teremtéskor más fogalmakat szoktam meg. Egy kissé ma­radiak vagyunk mi itt. A minőségi mutatókat — folytatta Izsóf. •— Most hosz- szadalmas volna ezt az egé­szet elmondani. . Szóval a minisztérium emiatt megvon­ta a negyedévi prémiumokat. Amikor megkérdeztem, hová föllebbezhetek, azt mondták, elmehet panaszra a jó Isten­hez. Hát most itt vagyok. Kérem, szolgáltasson igazsá­got .i.Az Űristen megvákarta a füle tövét. — Fiam — szólt —, őszin­tén megvallva üzemgazdasági kérdésekben nem nagyon is­merem ki magam. — Ezt állítják önről a föl­dön is — szólt Izsóf —, mégis arra kérem, jöjjön le velem. Végeredményben magának sem lehet mindegy, egy te- tmntménye megkapja-e a har­vagy sem. Az Isten megadóan legyin­tett. Leborotválta szép fehér szakállát, összehajtogatta és zsebre dugta a feje köriül ra­gyogó nylon dicsfényt, és le­kullogott Izsóf nyomában a földre. Ahogy leértek, elébük top­pant Keserű Keresztéig ké­zen fogva feleségét, idős szü­leit és négy kisgyermekét. Ez szemmel láthatóan nehezére esett, hiszen régi hagyomány a Keserű családban, hogy minden ivadéknak csak két keze van. Maga az Isten? — kér­dezte Keserű. 1— Az volnék — szőtt az öreg bizonytalanul. — Izsóf elvtárs jó édesany­jának is ön az Istene? Igen. — Akkor elnézést kérek, hegy oly sűrűn szidalmaztam — szólt Keserű <—, értsen azonban meg. Kcuptam egy la­kást, miután a tanácselnök szeme láttára négy családir­tást kíséreltem meg. De csak elméletben kaptam. Nézze, há­rom hónapja át kellett volna adni az épületet, és itt tart még. Egy tátongó gödörre muta­tott. — Csodálom, hogy ezek után még magának áll föl­jebb — mondta az Atyaisten Izsófnak, — Ebbe a gödörbe igazán nem költözhetnek be ezek a jó emberek. ~ Én egyetértek, hogy a kénköves mennykővel kell a felelőst büntetni — kiáltotta Izsóf —, de a tröszt a hibás, nem én, hiszen ő nem adott munkást. Az Isten azon nyomban be­robbant a 111-as tröszt igazga­tójához. Az mentegetőzve tár­ta szét karját, —= Valóban felháborító az ügy — szólt *=-, szigorú in­tézkedést követelek magamis. De hát munkást vem tudok rajzolni. Egyébként az Épület­elemgyár a fő hibás, mert nem száltttatt idejében, Az öreg folytatta a uyomo* zást, — Én fc szigorú vizsgálatát követelek — szőtt az Épület­elemgyár főmérnöke —, ne­kem se mindegy, milyen gyor­san épül az ország. De hát a minisztérium utasítására a tsz-istállóknak adtunk min­den épületelemet. A miniszté­riumot vond felelősségre én* istenem, jóistenem. A minisztériumban az ipar­igazgató összevonta a szem­öldökét: e» Válóban vagy cbsznóság ez e szólt —, de én nem tu­dom megoldani a problémát, uram. Ezek a növekedés ne­hézségei. Az Isten már dühös volt. Az ég elborult, sűrűm, menny­dörgőit. — Ide hallgass, fiam — szólt. — Én hat nap alatt te­remtettem a világot. Képzel­heted, hogy a növekedésnek akkor milyen nehézségei vol­tak, Mondhatom, a Jwtodik Munkás-paraszt találkozóra, klubfoglalkozásokra, színdarab bemutatására készülnek a kiskorpáéi KISZ-fiataiek Az ezernél alig több lako­sú Kiskorpád KISZ-tagsága egy év alatt szépen gyarapo­dott: Számuk 39-ről csaknem 60-ra emelkedett. A művelődé­si otthonban van egy kis klub­szobájuk. Az ősszel a járási KISZ-bdzottság segítségével rendezték be a legszükségesebb bútordarabokkal. Itt tartották a politikai foglalkozásokat, a klubrendezvényeket. A múlt nyáron a helyi tsz-ben arattak, és kukoricát törtek a fiatalok. Munkájuk ellenértékéből és a bemutatott színielőadások be­vételéből rádióval és lemez­játszóval gazdagították a klub­szoba fölszerelését. Színjátszóik a kulturális szemle járási bemutatóján az első három legjobb között szép kristály vázát kaptak ju­talmul. Két színdarabot ját­szottak a télen; most próbálják a harmadikat, Barta Lajos Sze­relem című négyfelvonásos vígjátékát. Ezt július közepén akarják bemutatni. Az Ifjúság a szocializmusért-mozgalom jelvényét 34-en szerezték meg. Szívesen eljárnak a klubren­dezvényekre is, ezeken a fia­talság problémáiról, a társadal- \ mi együttélés, a kulturális vi-í selkedés szabályairól beszélget­nek, társasjátékot játszanak, lemezeznek, táncolnak. Ezeket az összejöveteleket a nyári idő­szakban sem hagyják félbe. Természetesen ismét segítenek a nagy mezőgazdasági munkák­ban. Keresetükből magneto­font vásárolnak majd. Tervezik, hogy a közeljövő­ben szerszámot ragadnak, és rendbe hozzák a klubszoba ütött-kopott tájékát. Ugyanis vendégeket várnak. Nemrégen sikerült kapcsolatot teremte­niük a Budapesti Egyesült Iz­zó szerszámgyártó részlegének KISZ-alapszervezetével. Leve­lezésbe kezdtek, és meghívá­sukra a jövő hónap közepén a gyár 35 KISZ-fiatalja látoga­tást tesz a faluban. Ismerkedé­si esten szórakoznak, másnap pedig közös kiránduláson vesz­nek részt. Örömmel készülnek erre, s bíznák abban, hogy kapcsolatuk mély és hosszan tartó barátsággá válik. Pályázati felhívás a legjobb nevelési eredmények és tapasztalok összegyűjtésére A Művelődésügyi Miniszté­rium az általános iskolai ne- velőmunka színvonalának to­vábbi emelésére pályázatot hir­det az elmúlt tanév legjobb ne­velési eredményeinek és ta­pasztalatainak összegyűjtésére. A témakörök a következők: Az iskolavezetés és a csapat- vezetőség együttműködésének pedagógiai feltételei, módsze­rei; az úttörőszervezet szerepe íz osztályközösség kialakításó- aan; az osztályfőnök kapcsola- a a csapatvezetőséggel, rajve- üetőséggel, rajvezetővel. Az ísztályfánök együttműködése íz ifjú vezetővel a tanulók ne­velésében, az osztályközösség tialakításában. Az osztályfő­lök szerepe az ifjú vezetők munkájának pedagógiai irányí- ísában. A rajvezetőség mint íz osztályközösség önkormány- ó szerve. A rajvezetőség mun- ája, az aktivista hálózat ki- pítése és működése. Az osz- ályfőnök nevelőmunkája az Gztályközösség formálásában, íz egy osztályban tanító ne- elők együttes munkája az osz­tályközösség kialakításában. A nem úttörő tanulók bekapcso­lása a közösségi életbe, az őr­sök tevékenységébe — a velük való foglalkozás módszerei. Az úttörőpróba mint a gyermek­közösség formálásának egyik legfontosabb eszköze. A próbá- zás nevelői támogatása, helyes módszerei. Hogyan segíti a ta­nulók nevelését az iskolában, az úttörőcsapatban a szakkör, a különpróba? A pedagógus ne­velőmunkájának közös meg­szervezése, irányítása, ellenőr­zése, az egységes pedagógiai eljárások, módszerek kialakítá­sa. A megjelölt témákra, esetleg azok egy részére vagy más té­mákra vonatkozó tapasztalatai­kat, pedagógiai általánosításai­kat a nevelők tanulmány for­májában összegezzék. A pályaművek beküldésének határideje 1962. szeptember 30. A pályázat célja, hogy az ösz- szegyűjtött legjobb tapasztala­tokat a pedagógusok széles kö­rével megismertessék. (MTI) napon volt is egy kis hajrá, de azért kész lett a világ. — Ügy is néz ki — jegyez­te meg az iparigazgató. —Ha mi ilyen minőséget exportá­lunk, úgy dobják vissza az egyiptomiak» hogy csak úgy nyekkenek. Egyébként a Terv­hivatalra mérjél hét csapást amolyan egyiptomi módra, azok adnak folyton új és új tervszámokat, hogy az em­ber nem győzi követni. És így ment ez szinte vé- geláthatatlanul. Már ott ült a pokol tornácán sok minisz­tériumi osztályvezető, ipar­igazgató, számos gyárigazgató és főmérnök, nem egy tömeg­szervezet, hivatal, fő- és al- hatóság. Ha az Isten arra járt, egymásra mutogattak, és felelősségre vonták a másikat a Keserű család keserű sor­sáért. Izsóf se tett. lakatot a szájára. — Ne higgye, Atyám «= kiáltotta —, hogy a Keserű kolléga is nem tehet a dolog­ról. Faluról feljött Pestre, el­hozta a pereputtyát, most meg követelődzik lakásért. — Elcsábítottak — így mél­tatlankodott Keserű. •— Az 56-os Mélyépítési Tröszt fwt- fát Ígért, azért költöztünk a fővárosba. Elég bolondok vol­tunkb De most már megtör­tént. Mégis mikor lesz laká­sunk? — Az Isten tudja — mond­ta az iparigazgató. — Nagyon téved — szólt az Űr —, én nem tudom. Most keresem a felelőst.: — Kár a strapáért — szólt az 56-os tröszt munkaügyise. — A felelősség olyan bonyo­lult dolog itt nálunk, hogy csak az Isten ismeri ki ma­gát. — Ördögöt ismeri! — így folytatta az úr. — Csak any- nyvt látok, hogy az építkezés nem halad úgy, ahogy kelle­ne, és senki sem vállalja a felelősséget. Van azonban egy jó ötletem. Fogjunk össze, és építsük fel gyorsan a házait. Mindenki ezer kifogást tu­dott rögtön mondani. A két­ségbeesett Keserű végre el­unta a dolgot, és térdre ro­gyott a Mennyei Atya előtt. <--• Uram — mondotta —, te hat nap alatt teremtetted a világot. Mit számit ezután ne­ked, tégy most még egyicur- ka-picurka csodát. Csinálj egy hókuszpókuszt, és megvan a fedél kicsiny családom feje fölött. Az isten elgondolkozott, az­után félrevonta Keserűt. — MegcsináUiatóm ■— súg­ta —, attól függ, mennyit stexel le nékem, és milyen célprémiumot tűz ki. r— Minek az magának? Egy varázslat, és annyi pénze van, amennyit akar. — Ez igaz, de feleségem 6- szentsége nem hagy békében. Azt mondja, más is így csi­nálja, te se legyél olyan hat- ökör, hogy a fizetésedért dol­gozol. Máté György * Részlet Máté György »Viharos í üdülés« című kötetéből. Beleszorult egy keskeny hasadékba Radovan Szkocsajics drezs- nyói (Hercegovina) fiatal­ember. A tizenhétéves pász­tor kését egy szűk, mint- tegy 3 méter mély szilkare- pedésbe ejtette. Fejjel lefe­lé utánaereszkedett, hogy ki­hozza, de beleszorult. Négy nap, négy éjjel volt ebben a helyzetben, mire rátaláltak. Csak a lába látszott ki a sziklarepedésből, ezt pillan­tották meg a legeltető juhá­szok. Szerencséjére tarisz­nyája is a repedésbe esett, s így legalább ehetett szoron­gatott helyzetében. „A legnehezebb olasz" címet Margherita Cauda pie- monti asszony nyerte el. 217 kilogrammos súlyával meg­fosztotta ettől a címtől a »csak« 189,8 kilós Felice Al- berone 69 éves vogherei ke­reskedőt. Margherita Cauda mindössze 30 éves, s nem is olyan régen csinos, tetszetős fiatalasszonyka volt. Most el­határozta, hogy koplalni kezd, hogy visszanyerje ere­deti alakját. Fogházba töltötte a nászéjszakát egy mladenováoi (Jugoszlá­via) fiatalember. A környéke beli kerteket szakadatlanul dézsmálták ismeretlen tette­sek, s a tolvajok minden al­kalommal nyomtalanul el­tűntek. A kerttulajdonosok a milíciához fordultak se­gítségért, s a nyomozás egy rendőrkutya közreműködésé­vel meg is kezdődött. A jól idomított kutya egykettőre nyomot fogott, és megindult a külváros felé. Egy udvar­ba fordult be, ahol nagyban állt a vigalom, lakodalmat ünnepeltek. A rendőrkutya egyenesen a fiatal férjhez vezette a nyomozókat. Ha­marosan kiderült, hogy az újdonsült férj a kertek tol­vaja, s mindjárt le is tartóz­tatták. A londoni rénisénkereskedők fására A szakemberek és műked­velők minden évben nagy ér­deklődéssel tekintik meg a régiségkereskedők londoni vásárát. A június 13-án meg­nyílt idei vásár is sok érde­kességet nyújt: egy XVII. századbeli holland festmé­nyen például II. Fülöp spa­nyol ki rály egy holland te­hénen lovagol, melyet Ang­liai Erzsébet királynő a ke­zéből etet, miközben Palma hercege megfeji a tehenet. A vásáron bemutatott leg­régibb tárgy egy 5000 esz­tendős egyiptomi réztál, a legszokatlanabb pedig egy Svájciban készült múlt száza­di arany teleszkóp gazdagon zománcozva, vadászjelene­tekkel díszítve és egyik vé­gén igazgyöngyökkel díszített beépített órával. Somm'MéoIm Az MSZMP Somdgy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WJRTH BAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. u. Telefon 15-10, 15-1% Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEI* LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomd» ipari Vállalat kaposvári üzemében) Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 B®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom