Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-23 / 145. szám
Szombat, 1962. június 23. s SOMOGYI NÉPLdOP (Balogh 3-Sttoán. ■ ÉLETÚTJA Nemrég történi. Valaki megtett bennünket az utcán. Van nekünk egy jó elv- ,ank. Megjárta Dél-Amerikát, Spanyolországot és Maut- hausent. Érdemes lenne beszélgetni vele. Bizonyosan nagyon sok érdekességet tudna mondani életéről. — Kii ez az ember? — Balogh István, a textilművekben dolgozik. * * * Ha valaki azt mondta volna az öreg Balogh- nak, a Kaposvári Járásbíróság hivatalsegédének, hogy fiából kommunista lesz, bizonyára cifra választ kap. — Egy altiszt fia kommunista? Ki hallott ilyet? Amikor a 13 éves fiú azt kérdezte apjától, hogy mi az a vörösgárda, a mindig alázatos ember fel csattant: — Ezt többet ki ne ejtsd a szádon .«. Az ősz hajú, fiatalos tekintetű, magas férfi most leveszi a szemüvegét. — Gyerek voltam még. Furcsa volt látni, hogy azok a katonák, akik nótaszóval indultak: el valahová, amit úgy hívtak: háború, vöröskeresztes vonatokon jöttek vissza, csonkán és bénán. Még nem tudtam, hogy mit jelent mindez. Csak éreztem, hogy valami szörnyűség lehet. Inas lett a fiúból, szakmát tanult, aztán segéddé avatták. Az idősebb munkások kedvtelve néztek a mindig érdeklődő Pista gyereket. Fölfigyelt rá a szociáldemokrata pártiba delegált kommunista vezető, Sin- kovics István is, aztán jött az öreg Vétek a könyveivel. A fekete hajú fiú úgy falta a betűket, mint a legszebb mesét. Egy napon különös könyvet kapott. Nem volt címe, és a szerzőt siem tüntették fel a borítón. Amikor az öreg átadta a könyvet, így szólt: — Fiam, ezt még az apádnak sem szabad látni. És fölment a gyerek a padlásra, a szellőzőlyuk nyílása mellé ült, és egyfolytában kiolvasta a könyvet. Nem sokkal később pedig megkérdezte az apját: — Apám, miért kell a háború? Az évek gyorsan peregtek. Balogh István dolgozott a kaposvári munkásottRöpiratdk a szőr- tarisznyában hon építkezésén, állt sztrájk- őrségben a vasgyárnál, őrizte a titkos munkástalálkozókat, és így került »kapcsolatba« He- geidűssel, a hírhedt politikai nyomozóval. A tőle kapott pofonok tovább segítették az úton. Aztán hosszú ideig tartó munkanélküliség következett. Ma sem tudja, hogyan esett rá a sofőrt kereső Schmidt Rezső vezérigazgató választása. Egyszer csak ott ült a barna kocsi volánjánál, vitte a méltó- ságos urat a pusztákra, a falvakba. A csendőröknek feltűnt, hogy mindig olyankor találnak röplapot Pödöripusztán, Rácegresen, Somodorban és Zaramy- pusztán, amikor a méltóságoe úr kocsi ja ott jár. Rá nem mertek gyanakodni. Maradt a sofőr. Desohasem tudták meg, hogy a párt 'kiadványait az ülés alatti szőrtarisznyában szállította Balogh. — És miért akart külföldre, Amerikába menni? — tesszük fel a kérdést. — Nehéz erre válaszolni. Ki' látástalan volt a helyzet, amiben éltem. Fiatal voltam, megtanultam dolgozni. És rettentő megalázónak tartottam, hogy hajbókolni kell Schmidt előtt, kezet kell csókolni a feleségének ... Amikor szándékomat bejelentettem apámnak, az öreg egy mondattal válaszolt. — Látom, nem akarsz olyan sorsot, iránt az enyém volt. Menj ... Budapestről egy egész vonatszerelvény kiván- dorló indult Genovába. Magyarok, Kamerád, polic, Montevideo Üjoncok a borversenyen 20 országból érkeztek nevezések a budapesti nemzetközi borversenyre Az augusztus 16-a és 25-e között a városligeti Vajdahu- nyadvárban megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyre húsz országból érkeztek eddig nevezésék, A borversenynek több »újonca« is lesz. Az idén bírálnak először japán, portugál, spanyol borokat, valamint két pezsgő- és két desszert-borfajtát az Amerikai Egyesült Államok Michigan államából. A szocialista országok mellett, amelyek borászatuk gazdag választékát mutatják be, eddig 119 tőkés cég jelentkezett 323- borfajtával. (MTI) akik futottak álmaik, vágyaik után, menekültek a nincstelen- ség elől, és az ígéret föld jét keresték. 1928-at írtak akkor, augusztus vége volt, és a Montevideó- ba induló hajó ott állt a genovai kikötőben. Míg a parton várakoztak a magyarok, jött egy keménykalapos úr. — Hol van Balogh István Kaposváréi ? Nem mert jelentkezni, aztán mégis megszólalt. — Én vagyok... — Adja ide az útlevelét.... — Nem adom ki, azt sem tudom, hogy ön kicsoda. — A konzul vagyok Holnap reggel jöjjön be a hivatalomba^.« Nem ment be. Egész délután a kikötőben sétált. Azon törte a tejét, hogyan tudna észrevétlenül a hajóra jutni. Az olasz matrózok segítettek. Amikor látták, hogy egy ide- lgen ember azt hajtogatja magára mutatva: »Kamerád«, aztán meg »polic« és »Montevideo«, megértettek mindent. Matróznak öltöztették, és éj- íélfelé nagy dalolás közepette fölvitték a hajóra. Másnap csodálkoztak a hajóra érkező emberek. — Hogyan, hát magát nem fogták él? Egész Genovában kereste a rendőrség.«« De a Duilió akkor már kifutott a kikötőből.««. (Folytatjuk# A szöllőskislaki kukorica vallomása TISZTA A SZÖLLŐSKISLAKI HATÁR, mint a szépen gondozott konyhákért. így mondja a főkönyvelő, a pénztáros, a brigádvezető, a mezőőr. A dűlőutakat járva valóban gyönyörű látvány tárul az ember szeme elé. Beszélgetünk a traktorról, a szénahordásrői, szemléljük a zöldségkertészetet, számolgatjuk, mit ad a cukorborsó holdja, s a szót úgy fordítom, hogy rátérjünk a kukoricára. Bármi más is a beszédtéma, abban is fölismerem a vezetés, a fegyelem megjavu- lásának, az anyagi ösztönzés érvényesítésének, a munkakedv növelésének és a kukorica példás megművelésének összefüggését. Arról a kedvező fordulatról ugyanis, ami tavaly óta Szöllősk'isla'kon bekövetkezett, beszédesen váll a kukorica. Nem szívesen beszélnék: a tavalyi esztendőről a kislaki Haladásban. »-Volt, ahogy volt, ne hánytorgassuk föl a múltat- mondják, s látszik rajtuk, kínos volna fölidézniük a keserű emlékeket. De hát a megtett utat úgy mérhetjük meg pontosan, ha tudjuk, honnan indultunk el... Végre sikerül szóra bírnom Papp János brigádvezetőt. — Hogy volt-e gazos kukoricánk? Persze, hogy volt. Én csak tudom, hiszen így aratás tövében nekem kellett volna meghúzatnom. TuU Ferenc, a másik brigád vezetője is velem együtt próbálkozott a lókapázással. Kocsisok voltunk akkor mindketten. Beálltunk a zöldellő táblába, nem láttuk a gaztól a Itukori- ca sorát, A lő se tudta, merre menjen, a nyúl se tudta, merre meneküljön. Egy kis nyalat agyon is taposott a lovam... Fél holddal végeztünk naponta. — Nagyon gazos lehetett. — Kasza vagy traktoreke kellett volna annak akkor már, nem pedig ekekapa. Nem akartuk meghúzatni, nem láttuk értelmét, de a vezetők azt hajtogatták, muszáj csinálni, mert mit szólna a járás. Nem mondom, kedveztek nekünk, annyi egységet ígértek a húzatásért, mint amennyit az aratók kaptak, — Termést, úgy tudom, nem, hozott a tábla. / Nem bizony, egyetlen csövet sem. Jöttek Kaposvárról kereskedelmi tanulók, két nap kapált meg egyikük-egyikük egy rendet. A végén azt is ki kéttett szántani. Csaknem 30 hóidnak, a kukorica vetésterülete egyharma- dának termése ment így veszendőbe. Szervezetlenség, fejetlenség uralkodott a szövetkezetben, mindent munkaegységre akartak elvégeztetni, t nem választottak eléggé ösztönző javadalmazási módszert: az össztermés 10 százalékát ígérték prémiumként Az egyszer megjkapált kukorica ösz- szesen 737 mázsa csőtermést adott Ebből 737 kg-ot kimértek prémiumként — egy családra átlag egy zsákkal jutott, munkaegységre kukoricát egy szemet sem oszthattak. Sőt, a közös jószág eltartásához 500 mázsa abrakot kellett kölcsönvenniük az államtól. A tervezett 305 darabbal szemben csak 178 hízót értékesíthettek. Érthető, hogy gyengén — 19 forintos munkaegységgel — zárták az évet. Hogyan okultak mindebből? LEVÁLTOTTÁK Á TEHETETLEN VEZETŐSÉGET. Elnöknek meghívták a járástól Máté Lászlót, s rátermettebb brigádvezetőket választottak. Amikor a járási szervek látták, hogy jó kezekbe adják az állami segítséget, nem tétováztak: menten juttattak nekik egy új Zetort. Ennek vételárához mindössze 13 000 forintot kellett fizetniük. Ez az első gépük. Most már nem kell mindenre gépállomási traktort bérelniük. — Nagy könnyítés az is — mondja Tóth Istvánná főkönyvelő —, hogy hiteleink visszafizetésének határidejét meghosszab bítattak. — Ami pénzünk összejött, abból oszthattunk havi öt forint előleget egységenként — teszi hozzá Peresztegi Lajos pénztáros. Tavaly nyolc hónapig egy fillér sem jutott előlegre ... Olyan a kukorica, minit a bolgár: fekete, azaz haragoszöld. Gaz nem sanyargatja, háromszor meghúzatták, többségét kétszer megkapálták. Pedig többet vetettek, mint tavaly. Ám többen is dolgoznak, mert a múlt évi 10 helyett most 30 százalék lesz a kapásoké. Ki mennyit vállalt, annyi kapálni, valót kapott S aki szavát adta, hogy részt vesz családostul a növényápolásban, az egységesen egy hold háztáji földet kapott erre az évre. Nem felet? De nem ám, mert a gazos kukorica juttatta kátyúba tavaly a szövetkezetét, az idén a megmunkált kukorica gazdag termése emelheti ki abból. A kufcotricakapélás javadalmát tehát nem szabad szűfemarkúan mérni. Kapál is most öreg, fiatal! Orbán Gyuláné iskolás fia lovat vezet, Andor Domonkos tanácsi hivatalsegédnek a feleségé is, menye is részt vesz a növényápolásban. Kelemen János né, Kelemen Lászlóné egy családba tartoznak, s mindketten kapálnak; Balázs György- né is, lánya is megművelte parcelláját. Vagy itt van két iskolás fiával özv. Kiss Mi- hályné, most borsót szednek, de a kukoricájukat is megkapálták már. A többi ksapásnövényröl is ugyanazt mondhatjuk, amit a kukoricáról. Megint csak erre fordítjuk a szót. Termése legalább kétszer annyi lehet, mint tavaly, ha az időjárás nem szól közbe. Óvatos a becslés, a számítás, mégis sokat mond. Nagy dolog az, hogy a sböBős- kislaki Haladás Tsz-ben egy ik évről a másikra — kisebb részben a vetésterület, nagyobb részben a hozamok növelésével — meg kétszerezik a legfontosabb abraknövény termés- mennyiségét. AZ IDEI ESZTEKDÖVEL jó alapot teremtenek a munkáéi-' jazás módosítására is. Tartósan ugyanis vem rendezkedhetnék be részes művelésre, hiszen ha atsz-tagok nem teljesíthetik a kötelezően előírt munkaegységet, akkor nyugdíjévét veszítenek. Ezt a figyelmeztetést is meg kell érteniük a gondosan megkapált, szép termést ígérő kukoricájuk vallomásából. Kutas József A község peremén zi Mihály — Becze Károly: A 1 AZ 57081-1 iégíonlsíet Harminc család lakik Mar- , caliban a községhez kapcsoló- j dó Mátyáspusztán. Mintha J nyomtalanul múlott volna el ta puszta fölött az utóbbi 17 év. Noha 50 méterre van tőle a tár mintegy húsz kilométernyi re van ide. / „„ _______.________ F ürkészve nezett a másik két-1 vezeték, még mindig nincs viitore. _ ; lanya. A háztetők beáznak, a — Pedig tudjatok hol vannak j kémények düledeznek, a lép- azok, akiket öt ézred keresett? ♦ cs£k romosak, nincs a közel— Sejtjük -j válaszolta csen-5ben ^ hatvanan járnak egy desen Gazso. | vécére, több lakásban hiányoz— Az üzletek pultjai mögött, jnak az ajtók és padlásfeljárók, a hivatalosba, a szántóföldé-:elszaporodtak a férgek, rovar ken — folytatta Nagy beleme-:rok. legedve. — sőt bent erődjeink-1 az esti órákban, amikor eb- ben’ , kantinjainkban, rakta-|ben a volt majorban felpisláramkbían! tkol a petróleumlámpák gyér — Halló... Az erődön viet- vadon felé sodorta a szél. Azok, Gyuszi maradt életben és egy Kami zászló leng... Az erődöt akik’ az erődben, értek földet, német, akire rászakadt a bún- elfoglalták a bennszülöttek... pillantok alatt elestek . kér... A németnek ö Akciónk nem sikerült. A viet- A vietnamiak ezután csönd- megzavarodott az elméje. A van embert. Ezek Futmgrában a köznamtek hatalmas tűzerővel ren- ben, nyomtalanul kivonultak levegőben 6—8 felderítő gép maradtak. Köztük volt Varga közigazgatásilag hozzá delkeznek... Az eső elállt, a az erődből, és eltűntek, mintha jelent meg, majd egy csomó is. A többiek mentek tovább Jmrtozó tanva között’ — kérde- mindig a föld nyelte volna el őket. Mi- vadászgép jött... Bosszút áll- Bá-Tcán felé... „,karl b a tanácsot Má..Kiég nem volt dél, ami-:iángja. Marcaliban kigyúl _ ívről™, f?*1 'bedre csöngettek. Utána J kandelláberek szinte nappali oroKre kiszól itottak a karavánból hat-1 világosságot árasztó fénye. Ho- LG IC. A Vail C uriKorf F.70V PiifírioróiKun t . i.i • i n +aa- n szél azonban, még mums a ioia nyerte vonna et utcu mii- vauaszgep jött... dussíul air- rra-j^an leié... jzjk sokan és a tanácsot nagy... Az ugrásnál vigyázni re a 260 életben maradt ejtő- ni jöttek, szörnyű bosszút! A * ** ♦tyáspuszta elhanyagolásával kell!... a szél miatt jóval előbb emyós a vadonból és a külön- vadon azonban nem fedte fel FJá-Kán egy szépen fejlődő! vádolják kell ugrani ... böző rejtekhelyekről élőmé- titkát... A vietnamiakat nem falucska volt, volt néhány üz-1 a tanács ezt azzal utasítja A vietnamiak alig kerültek részkedett, a vietnamiaknak találták meg... A két életben let haza is. J vissza, hogy Mátyáspuszta háelő fedezékeikből, újabb gépek már csak hűlt helyét találták... maihdtat elvitték... Ekkor A légiósoknak ez a támasz-i-jai csak két év óta tartoznak érkeztek Saigonból ezer ejtőer- * ** mar útban volt Pu tingni felé PLntja volt a legutolsó, egyben!az 5 kezelésébe, tehát nem fenyőssel A bennszülöttek ezek- — így történt.«. a karaván rengeteg lőszerrel, a legveszedelmesebb is. Ezt hir-íjelős az ottani állapotokért. A kel is fölvették a harcot, bár Hallgattak mind a hárman, fegyverekkel, tankokkal. Az ö«tte a hatalmas erőd, a tég-1 tanácsnak sok igaza van. Va lőszerük fogytán volt, és az ál- Végül Gazsó törte meg a csen- -~,5~ /lnn "" la'KA1 *'Ä"*™*.......... ............................... t áluk rommá lőtt falak sem det. nyújtottak már menedéket. Az ezer emberből nagyon sokan kínok-kínjával haltak meg. 500 légiós közül pedig 400-an iából rakott bástyatorony. Aijóban, Marcali nem tehet arról, maradtunk itt az erőd helyre- fí’nai határ ide csupán néhány!hogy a gazdátlan tanya azelőtt állítására... kilométernyire van. |sok 'kárt szenvedett, s hogy — Szóval te azóta vagy itt? ? Bá-Kán-i Lem fejlesztették. A volt cseÉs azóta hoevan teltek naniai- °dta áradtak, egy faház »iédek többsége a felszabadulás Es azóta hogyan teltek napjai udvarán sorakoztattak. Az!után elköltözött innen, csalátok? eJ<m ott állt Gazsó isr Egy őr-feli házat épített. Általában úgy ____ ____ — Dolgoztunk, mint a bar- mester közölte velük a beosz-ltudták, hogy a majort előbbA ztán megérkezett colonel mok. Közben a franciák irtó- tást, s azt hogy kit hová szál-1 utóbb lebontják, tehát nem Simon. Amikor meglátta a hadjáratot indítottak, ez mint- lá. , va,alfű!szükséges felújítani. Azonban pusztulást, tenyerébe temette egy két hónapig tartott. Ege- , ' , , , ^bármennyire rohamosan nő is nagy szel eue- arc^t szén jelentős csapatösszevoná- 321 is, hogy fekhely nincsen, |az dj lakások száma, még Mar— És aztán? Mi történt? — Folyt a víz és a vér az erőd udvarán... Az ejtőernyősök remegve vonultak be a A ^ Terö1“räSS? lerom^Uf^ közTahoTha: ^er^eT^y&IkeTSn^ta: ^tak hevertek szerteszét... ni, hiszen azt találták a legalkalmasabb földreérési helynek. Fáradozásuk a nére többé-kevésbé sikerrel .. Türelmetlen sok történtek. Az embervadá- aTri akar készíthet magának!caliban sincs annyi belőlük. járt, azonban az ott földet ért ® hallgafe • szaton ’két légiós, egy francia, pihenőhelyet ágyat hiszen fafbogv a harminc mátyásnusztai ejtőernyősök sajat magukat mozdulattal cigarettát vett , egy. n^ger ^ egy arab ezred - ’ ’ »családot elköltöztethessék, ny&rsalták fel... A pilóták rágyújtott. ^ Vett részt. Szinte átfésülték az n ^ b°veT1> akl Pedig nern ♦ jviiinriise akadnak olyanok, akik ugyanis nem tudtak arról, hogy — Megkezdődött a temetés... erdőt, de semmit sem találtak. a*k ar, az a földön alszik. |— rendszerint ideiglenesen — azt a területet az erőd parancs- két napig folyton temettek... Végül az egész akciót befejez- (Tazsó fáradtan ballagott a!;de jönnek lakni, és ma is ilyen noka teljesen berakatta bam- Külön az erődbelieket, külön a ték azzal, hogy elhíresztelték: bá: styatorony alja felé. !»átutazókkal« van tele mind buszkarökkal... vietnamiakat, külön az ejtőer- a vietnami szabadságharcosok ' ’ y ' »a harminc lakás. Hogy mi lesz Az ejtőernyősök egy részét a nyősüket.«. Csak Somogyi átmentek Kínába, hiszen a ha- (Folytatjuk# Je lakóházak sorsa, arra ma sincs határozott terv. Ldhet, hogy istállókká alakítják át. Némelyek viszont azt mondják, hogy érdemes lenne felújítani őket. A Marcali Községi Tanács építőbrigádja nemrég hozzákezdett a tető megjavításához, ennél többre azonban nincs pénz. Valamicskét segít ez a lakókon, de nem elég a rossz lakásviszonyok megjavításához. Dönteni kellene végre a volt puszta sorsáról! Ha lakások maradnak továbbra is az épületek, akkor hozzá kell kezdeni felújításukhoz. Ha nem, akkor meg — esetleg a megye segítségével — helyes lenne sürgősen elvégezni a legszükségesebb javításokat, s be kellene vezetni a villanyt. Ha Marcaliban a lakásoktól 40 méterre levő szövetkezeti istállóban villanyfénynél »vacsorázhatnak« a jószágok, akkor azt is lehetővé kell tenni, hogy Mátyáspusztán legyen villanyuk az embereknek is. Szegedi Nándor Felhívjuk a méhészek figyelmét, hogy a Latinka Sándor Mg. Termelőszövetkezet június 25-én a kaposfüredi úton és Egyenest útnál, 26-án a Kisgáti dűlőben és korláti dűlőben W0FAT0X0S méreggel növényvédelmi permetezést végez a cukorrépa területein. É napokon a méhészek méheiket zárják el. A permetezés mind emberre, mind állatra életveszélyes! (2811)
