Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AKA: 5Q PILLÉR SomogyiHéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xix. ímm 125. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1962. MÁJUS 31. Mai számunk tartalmából: Elment kétszázezer forint Somogyacsárffl (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. O.) Dicséretes kezek (6. o.) Befejezéshez közeledik a „Szolidaritással a népek függetlenségéért“ gyűjtési akció TSyihita Hruscsov beszéde a szovjet—mali barátsági gyűlésen Eddig több, mint ötvenezer forint a gyűjtés eredménye Alig hangzott el a felhí­vás, hogy pénzzel is támogas­sunk a gyarmati elnyomás, az éhség és a nyomorúság ellen, a függetlenségükért küzdő af­rikai népek harcát, megmoz­dultak megyénk szakszerveze­ti bizottságai, a társadalmi és tömegszervezetek, hogy segít­senek a gyűjtési akció sikeres lebonyolításában. Több tízezer forint értékű bélyeg elárusítását vállalták a szakszervezeti bizottságok. Volt olyan szakszervezet, ahol már az első napokban elfo­gyott a kapott bélyeg. Kiveszik részüket a gyűjtési­ből a Hazafias Népfront bi­zottságai is. A csurgói járási népfrantbizottság jelentette a leghamarabb, hogy végeztek a gyűjtéssel, több ezer forintot továbbítottak a Magyar Vö­röskeresztnek. Megmozdultak az asszonyok is. Az ő szívüket különösen megfogta a gyarmati sorban sínylődő népek szenvedése. Gondoltak a nemzeti függet­lenségük teljes kivívásáért küzdő algériaiakra, azokra az ártatlanokra, akik az OAS tá­madásainak estek áldozatul. A kaposvári nőtanács már mint­egy 3000 forint értékű bélye­get adott el. A Füredi és a Vöröshadsereg úti körzetben pár nap alatt 400—400 forin­tot gyűjtöttek a nőtanács ak­tívái. A függetlenségükért küzdő népek megsegítésére fordítja a nőtanács a mai mű­soros est bevételét is. Az es­ten óvodások, iskolások és a megyei írócsoport tagjai lép­nek föl. A Vöröskereszt, a szakszervezet és a nőtanócsok a népfrontbizottságok mint­egy 80 000 forint értékű bélye­get vettek át árusításra, s ed­dig több, mint 50 000 forint ér­tékű bélyeg talált gazdára. Néhány napon bélül az egész megyében befejeződik a gyűj­tés. „Külvárosi éj44 Irodalmi est a Kilián György Ifjúsági és Úttörőházban Egy nagyszerű művészt kö­szöntött kedden este a kapos­vári fiatalság a Kilián György Ifjúsági és Üttörőházban. Ke­res Emil, a Jókai Színház igazgatója József Attila-verse- ket szavalt. Mintha a Tiszta szívvel József Attilája lépett volna a nézőközönség elé, olyan egyszerűen, minden fö­lösleges pátosztól mentesen adta elő Keres Emil a nagy proletárköltő legszebb verseit. A Szocialisták szavalásakor éreztette azt a fergeteges erőt, melyet a munkásosztály kép­visel, a Külvárosi éjben pe­dig csupán hanggal elénk va­rázsolta a vonatfüttyöt, a rendőrt, a motyogó munkást, a piros kisdedet álmodó vas­öntőt. Az irodalmi est legem­lékezetesebb pillanatai akkor következtek, amikor Keres Emil az Anyám és a Mama című v verseket szavalta el mély átéléssel. Nagyszerű volt a Hazám szonettkoszorú és az Oda is. A tehetségles fiatal színész méltó partnered voltak az If­júsági Ház irodalmi stúdiójá­nak tagjai, öröm látni, ho­gyan fejlődnek ezek a fiatal lányok és fiúk szinte fellépés­ről fellépésre. A műsor összekötő szövege megfelelt a követelményeknek, vázlatosan elénk tárta József Attila költői útját, emberi nagyságát. Vas és Veszprém megyébe vándorolnak a somogyi méhészek (Tudósítónktól.) Az akácvirágzás kezdete óta két-három nap volt igazi jó idő a mézgyűjtés szempontjá­ból. Május 28-án és 29-én a kedvező időjárás lehetővé tet­te, hogy még a gyengébb méhcsaládok is átlagosan 10 kg mézet gyűjtsenek. Az akác­virágzás várhatóan június 3- ára befejeződik megyénkben. Ezért vándorútra indulnak a somogyi méhészek. ZaUwári János, a Kaposvári Méhész Szövetkezet elnöke megállapította, hogy érdemes Vas és Veszprém megyébe vándoroltál™ a méhcsaládo­kat. Vas megyében Oszkó, Pá- csony, Csipkerek és Kám tér­ségében, Veszprém megyében pedig Zirc, Bakomyoszlop, Ba- konyszentkirály és Csesznék vidékén csak most borulnak teljes virágzásba az akácer­dők. Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov miniszter- elnök szerdián beszédet mon­dott a nagy Kreml palotában rendezett szovjet—mali barát­sági gyűlésen. — Ügy gondolom — mondot­ta Hruscsov —, hogy mali ba­rátaink számára hasznos ét érdekes volt, amit nálunk lát­tak. A Szovjetunió sikereit ma már ellenségeink is elis­merik. Éppen a szovjet nép­nek, az új szociális rendszer úttörőjének jutott osztályré­szül, hogy elsőnek küldije él űrhajóit a világűrbe. — Jól látjuk sikereinket is, és hiányosságainkat is — foly­tatta Hruscsov. — »Járatlan úton haladunk a kommunizmus felé, magunk rakjuk le az új utakat.« Az építés a néptől sok energiát, állhatatosságot és munkát követel. Viszont ez a munka százszorosán megtérül. »Azt szeretnénk, ha mali ven­dégeink látnák és megértenék azoknak a feladatoknak a bo­nyolultságát, amelyek az új társadalom építése során kelet­keznek.« Hruscsov ezután kijelentet­te: A fejlődés irányvonalának megválasztása döntő jelentő­ségű minden nép számára. A világon kialakult jelen­legi erőviszonyok mellett, amikor reális lehetőség van arra, hogy a gyarma­ti rendszertől megszaba­dult népek hatalmas se­gítséget kapjanak a szo­cialista rendszertől, e né­pek olyan úton haladhat­nak, amilyent választa­nak. A felszabadult Afrika poli­tikai helyzetét jellemezve Meghalt Havonta 200 000 utas az autóbuszokra — Sokat kell várakozni moziból, színházból hazaigyekvők panasza: nincs busz Vadas Ernő Vadas Ernő, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársa, a Magyar új­ságírók Országos Szövetsége lvto szakosztályának elnöke, a Magyar Fotóművészek Szövetségének el­nöke 63 éves korában váratlanul elhunyt. Vadas Ernőt a Magyar Üjságlrök Országos Szövetsége, a Fotóművé­szek Szövetsége és a Magyar Táv­A városi pártbizottság a kö­zelmúltban beszélgetésre hív­ta össze a külvárosi tanácsta­gokat. Elmondták, hogy a he­lyi autóbuszközlekedés nem elégíti ki a külvárosi lakosság igényeit: ritkák a járatok, megoldatlan a moziból és a színházból hazaigyekvő embe­rek szállítása. 13. sz. Autóközlekedési Válla­lat igazgatóját, válaszoljon né­hány kérdésünkre. O Véleménye szerint kielé­gíti-e a lakosság igé­nyeit a jelenlegi helyi járat? — Ha a statisztikát nézzük, meglepő választ kapunk. A he­lyi járatú autóbuszokkal 200 ság közlekedési gondjain. Lát­tuk, hogy a Három busz kevés, ezért növeltük a helyi járatú autóbuszok számát. Ma már hét kocsi közlekedik a város nyolc útvonalán. A megállók száma csaknem kilencven. De azt tapasztaljuk, hogy a lakos­ság még többet vár tőlünk. O Van-e lehetőség a jára­tok sűrítésére? irat! Iroda saját halottjának te­kinti. Temetéséről később intézkednek. <MTI) A probléma nem új keletű. Nincs olyan tanácsülés, ahol ne esne róla szó. Megkértük Hoffmann Sándor elvtársat, a ezer utast szállítunk havonta. 1958 óta keréken hatmillió utast vittünk. Az volt a cé­lunk, hogy enyhítsünk a lakos­fflssS — Jelenleg nincs. A menet­rendet az igények mérlegelése alapján állítottuk össze4 A he­lyi járatú buszokkal megoldot­tuk a külvárosban lakó dolgo­zók munkahelyre és munkából való szállítását. Tudjuk, hogy sokkal több utasunk lenne, ha sűrítenénk a járatókat. Válla­latunk a közeljövőben öt da­rab negyvenszemélyes autó­buszt kap. Egy kocsit június­ban beállítunk. A másik négyet az üdülési idényben a Balaton- parton közlekedtetjük. Szep­tembertől már 12 autóbuszt bocsáthatunk a város rendel­kezésére, és így teljesítjük a lakosság kérését. O Milyen útvonalakon sű­rítik majd a járatokat? — Erre a kérdésre most nem tudok válaszolni. Azt szeret­nénk, ha a lakosság a tanácsta­gok révén eljuttatná hoz­zánk az igényeket Teljesíteni akarjuk a moziból és a szín­házból hazatérő emberek ké­rését. Segíteni akarunk a kül­városi háziasszonyokon is. 'Myan járatokat akarunk köz­ied tetni, amelyekkel elme­hetnek a piacra és onnan haza. Hruscsov rámutatott: »Egyes országok kivívták a valódi függetlenséget és maguk dönt­hetik el, hogyan haladjanak tovább. Más országok az igazi függetlenség helyett egyelőre csak fiktív függetlenséget nyerték.« Elképzelhető — mondotta a szovjet kormány­fő — mi marad e »független­ségiből«, ha az ország gazda­sági élete, fegyveres erői, sőt rendőrsége is lényegében a volt gyarmatosítók kezében maradt. Az ilyen országok né­peinek még nagy harcot kell vívniuk jogaikért, azért, hogy kivívják igazi függetlenségü­ket. Ez a harc kitartó és he­ves lesz, mert a régi sohasem adja át helyét önként az új­nak. E küzdelem egyes esetek­ben nagyon éles formákat ölt­het, fegyveres harccá is vál­hat a már megszerzett nem­zeti függetlenség körülményei között. — Vannak Afrikában még olyan államok is — folytatta Hruscsov —, ahol felelős tiszt­ségekben ülnek olyan embe­rek, »akiket a gyarmatosítók választottak ki, s a terített asz­talaikról odavetett koncokon neveltek«. Az ilyen emberek országuk függetlenné válása után is a gyarmatosítók laká­jai maradnak és még veszélye­sebbekké lesznek saját népük számára. Az efféle árulók ti­pikus képviselője Csőmbe — jelentette ki Hruscsov. — És ő nem is az egyetlen, nemcsak Kongónak, hanem más afrikai országoknak is megvannak a maguk csomóéi. — Korunkban az imperia­listák szégyentelenül ki­használják a gazdaságilag fejletlen országok népei­nek vágyát a tudásra, a gazdasági fejlődésre — hangoztatta a szovjet kor­mányfő. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az úgyneve­zett »békehadtest«, amelyet a közelmúltban alakított meg az Egyesült Államok, vagy a »Szövetség a haladásért« program Latin-Amerikában — az imperialisták fegyvere. — Az élet azt mutatja, hogy a politikai függetlenség kiví­vása még nem jelenti a finánc­tőke uralmának felszámolását a felszabadult országok gazda­sági életében. Az imperializ­mus arra törekszik, hogy meg­találja azokat az új eszközöket, amelyek lehetővé teszik gyar­matosító céljaik elérését. Erről szólva Hruscsov hangoztatta, hogy az imperialista monopó­liumok az utóbbi időben kü­lönösen nagy reményeket fűz­nek az úgynevezett közös piac­hoz. »A valóságban a közös piac nem egyéb, mint a nyugat-eu­rópai finánc-oligarchia állam- monopolista egyezsége, amely veszélyezteti valamennyi nép létérdekeit és a világbéke ügyét, minthogy az imperia­lizmus agresszív körei a NATO megerősítésére és a fegyverke­zési hajsza fokozására használ­ják azt fel« — állapította meg Hruscsov. A közös piac ugyan­akkor a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen is irá­nyul. Hozzátette azonban, hogy »ránk nézve semmiféle közös piac sem jelent ve­szélyt. Más dolog az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai fiatal államok kérdése. Ezek az államok nem­rég vívták ki politikai függet­lenségüket és még nem rendel­keznek gazdasági önállóság­gal.« »A közös piac egyik legfon­tosabb célkitűzése — mondot­ta Hruscsov —, hpgy a felsza­badult országok egész sorát az imperialista államok gazdasá­gához láncolja, rabságban tart­sa. E célt természetesen az el­maradott országok népeinek nyújtandó »segítség« és más hasonló hangzatos frázisok mö­gé rejtik. A közös piac szerve­zői arra törekednek, hogy át­hághatatlan akadályokat állít­sanak a nemzeti ipar megte­remtésének útjába. Az impe­rialisták a közös piacon ke­resztül akarják elárasztani az afrikai országokat saját ipari termékeikkBl, amelyekkel — érthető módon — ez utóbbiak születőben levő ipara még nem versenyezhet.« Hruscsov a továbbiakban ki­jelentette: »A fiatal, szuverén afrikai államoknak a közös piac alá rendelése azt jelente­né, hogy ezek az államok bele­egyeznek a volt anyabrszágofc agrár-nyersanyag függeléké­nek szerepébe.« Hruscsov rá­mutatott arra is, hogy a gyar­mati igától megszabadult né­peknek most sokkal könnyebb harcolniuk az imperializmus ellen. A szocialista világrend- szer a szabadságért és a ha­ladásért küzdő népek megbíz­ható támasza. A szocialista or­szágok segélynyújtási lehetősé­ge állandóan növekszik. — Rég megért annak szük­ségessége — mondotta Hrus­csov —, hogy a nemzetközi árucserefongalliam gyakorlatá­ból kiirtsák azokat a módsze­reket, amelyek alkalmazásával az erősek meggazdagodhatnak a gyengébbekkel folytatott ke­reskedelmen. Hruscsov kijelentette: »A szovjet kormány cél­szerűnek tartja, hogy nemzetközi értekezletet hívjanak össze a kcrcske­(Folytatás a 2. oldalon.) Somogyi fiatalok sikere az idei Helikonon (Tudósítónktól.) Keszthelyen befejeződtek a Helikon-ünnepségek. Az idei találkozón 77 dunántúli kö­zépiskola mintegy 3500 diákja vett részt A négynapos ün­nepségsorozat vetélkedőin So­mogy megye fiatalságát hat középiskola képviselte. Bár az időjárás nem vette kegyei­be az idei Helikont — a hű­vös, esős idő sok kellemetlen­séget okozott —, a rendezőség mindent elkövetett a program zavartalan lebonyolításéért. A »szellemi hattusa« bemu­tatói igen színvonalas ver­senyt hoztak. Különösen az énekkari, a vers- és a próza­mondó-, valamint a zongora­szóló-versenyről mondhatjuk ezt el Nagy sikere volt az idén először kiírt riportpályá­Megyénk képviselői közül a Táncsics Mihály Gimnázium tanulói szerepeltek a legjob­ban. Négy arany-, hat ezüst- és két bronzéremmel a tarso­lyukban tértek haza. Nagy sikere volt az irodalmi szín­pad finn műsorának. Ezenkí­vül Nyakas Csaba zongora«* Pálfi László énekszólóját és a Hangos Újság riportpályáza- tát jutalmazták aranyérem­mel. A Munkácsy Mihály Leány- gimnázium növendékei köziül Czipri Katalin nyert aranyér­met a szólóéinek-versenyben* Ezenkívül négy ezüst- és két bronzérmet szereztek leá­nyaink. A Közgazdasági Tech­nikum két ezüst- és egy bronz-, a csurgói gimnázium egy ezüst, egy bronz-, a sió­foki gimnázium egy bronzér­met nyert]

Next

/
Oldalképek
Tartalom