Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-19 / 115. szám
Szombat, 1968. május 19. 3 SOMOGYI NÉPfcA* 9öU egy auzőtig Ma jött egy asszony hozzánk. Üj munkás, még sohasem dolgozott kefeüzemben. Ijedt tekintetű, nagyon bizonytalan, féléink. Nem lehet rózsás az élete. Azt mondják, hogy szerencsétlenül alakultak családi körülményei: elvált. Beteg kisöccsét is neki kell eltartania, ».agyon nagy szüksége van a keresetre... * * * Horváth Istvánná, az új asszony a hulladékértékesítő- be került. Nem messze dolgozik az ón munkapadomtól. Reggel megmutatták neki, hogy mit kell tennie. De sokat ügyetlenkedik. Szomszédai, Molnár Ferencné, Sándor Lászióné, Apáti Jánosné és Simon Marika tanítják. Nem sokra mennek vele. Mindjárt vége a műszaknak, de még egyetlen munkafogást sem tudott elsajátítani. Látom rajta, hogy elkesienedett. * * * Napok óta hiába próbálkoznak vele. Áthelyezték a munkapad másik oldalára, a kötözőkhöz. De itt éppen olyan ügyetlen, mint amilyen az előző helyen volt. Nem értem, hogyan lehet valaki ilyen gyámoltalan. Mihez fog szegény kezdeni, ha itt se válik be? Elbocsátják. Fedig még arra sincs pénze, hogy az ebédjegyet befizesse... * * * Most már nyilvánvaló, hogy Horváthné a kötözőben sem felel meg. Pedig mennyit fáradtak az asszonyok, hogy megtanítsák a munkafogások- ra. Biztosan vége a türelmüknek is. Oda fognak menni Gabi nénihez, a művezetőhöz, és azt fogják neki mondani, hogy ők tovább nem hajlandók Horváthné helyett is dolgozni, vegyenek föl olyat, aki képes elsajátítani a szakmát. De nem szólnak. Szemükben szánakozás ü'L Azt mondják, a vezetők ma megtárgyalják, hogy mikor küldjék el Hor- vóthnét. Talán szólnom kellene az érdekében. De mit is tudnék mondani? it. * * * Azt hittem, hogy Horváthné ma már nem jön be. Bejött. Örültem, hogy velünk ebédelt: a munkások vettek neki ebédjegyek Legalább lesz valami kellemes emléke a gyárból. Odamegy hozzá a művezető. No, most fogja vele közölni, hogy öltözzék át, köszönik a fáradságát. Behunyom a szemem, nem akarom látni az arcát. Amikor újból odanézek, látom, hogy a művezető átvezeti a szomszéd terembe a gépesekhez. Mi történt? Zemankóné műszakjában a legösszetettebb a munka, mit akarnak ott Horváthnéval? Nem, ez lehetetlen. Biztosan az irodába mennek, csak a géptermen át hamarabb kijutnak. * * * Reggel futótűzként terjedt el a hír a serteműhelyben, hogy Horváthnét a gépterembe osztották be, és a serteke- verő géphez tették. Azt is beszélik, hogy tegnap délután szinte néhány óra alatf; belejött az adogatásba. Megáll az ember esze! Éppen a legnehezebb munka megy, neki? Ebédnél megkérdeztem erről a művezetőt. Azt mondta, igaz, sikerült eltalálni, s Horváthné egyíe jobban végzi feladatát. Torma Lászlóné és a művezető teljes odaadással tanítja. * * * Most már biztos, hogy nem küldik eh Mióta átment a gépterembe, nem láttam. Olyan kíváncsi vagyok rá. Most valami okkal átmegyek s megnézem. Innen, Margiték gépétől, ahol beszélgetek, ha egy kicsit oldalt állok, éppen odalátok Horváthnéhoz. Gyorsan jár a keze, a gép egyenletesen kapja tőle a sertét. A ruhája most is a régi, kopott. Mimt- ha az arca simább volna. Valaki szól hozzá. Horváthné bólint s fölnevet. Még sose láttam nevetni. Milyen más így, ha mosolyog. Ezt a mosolyt szeretném látná újra. s ezért a kapuban várom műszak után. Valaki azonban azt mondja, hogy nem jönömért délután arra kérte a művezetőt, hogy ha mód van rá, osz- szák be valami társadalmi munkába. Sohase hittem volna, hogy egy ember ilyen hamar magáénak érezzen egy számára eddig teljesen idegen üzemet. Tehát otthonra lelt nálunk. Ezt nektek köszönheti, Molnámé, Sándorné, Gabi néni, Kozmáné és a többiek, akik mellette álltatok. Tudom, nem rendkívüli, amit tettetek. Csupán az történt, hogy egy asszony megtanult mosolyogni. Följegyezte: Szegedi Nándor A nagyatádi Rákóczi Tsz kertészetében négy és fél millió paradicsompalántát nevelnek a konzervgyár részére. Sv« Mihály — Becse Károly: AZ (18) I Megérkezték Pőti Depátoa, a égíonlsía légiósok átutazótáborába. — Állomáshelyünkön vagyunk? — tudakolta Gazsó. — Fenét! — mosolyodott el Vámos. — Csak ma már nem megyünk tovább! Holnap reggel indulunk tovább Sidi-bel- Abbes felé. Az a központ. Az idegenlégió városa. Azt kérded, állomáshelyünk? Sidi-bel-Ab- bes sem az. Hol van a mi állomáshelyünk? Egyáltalán van ilyen? A világ mely részére kerülünk Afrikából? Az úristen tudja! Nevetett. — Tudjátok — folytatta —, miből áll majd a kiképzés? Lövészetből, lövészetből és harmadszor is lövészetből. Semmi más nem fontos itt, csak ez! Lőni. lőni kell tudni, hogy minél több ember bőrét kilyukaszthassuk! Gazsó beleremegett. — Brutálisan őszinte vagy! — Igen! — vágott az vissza. — Minek áltassuk magunkat? Különben téged is őszinte, rendes embernek ismertelek meg. Én is olyan akarok lenni! Gazsó rápillantott. Az keményen állta tekintetét. Lassan elmosolyodtak, majd kezet szorítottak. Szemükben parányi fény villant, amelyet nem fejthetett volna meg senki. Csak ők ketten tudták, mit jelent... XII. Egy hang sorakozót kiáltott. Létszámellenőrzés következett. A végén három ember hiányát állapították meg. Egy megszökött, kettő pedig kórházba került. A két beteg közül egyik valami nyavalyát szedett fel az úton, a másikat pedig egy esti nézeteltérés alkalmával a szőke német őrmester úgy vágta szájon, hogy kiakadt az állkapcsa. A létszám megállapítása után egy százados lépett az egység elé. — Légiósoki — kezdte rikácsoló hangon. — Afrikába érkeztetek. Itt kiképeznek benneteket, megtanítanak a fegyverforgatásra, hogy mindjobban védelmezhessétek az európai kultúrát, a francia életformát. Ellenséges tekintetekkel, ellenséges érzelmekkel, megvetéssel gyakran találkoztok majd ezen a földön. Sőt ismeretlen irányból kés vagy golyó is repül majd felétek. De legyetek erősek, méltó elődeitekhez, ellenállás esetén pedig kíméletlenek. Egy légiós haláláért tíz bennszülöttnek kell fizetnie. Ne kíméljétek ezt a szemét népséget! Szolgáljátok híven Franciaországot, teljesítsétek, amire vállalkoztatok. Ha pedig akadna közietek olyan, aki lepaktál a bennszülöttekkel, segíti őket, élelmet, fegyvert vagy gyógyszert ad nekik, az keserűen lakói! Ezt jól jegyezzétek meg! Aki pedig szökni próbál, az nem látja meg többé isten szent napját. Értitek? Többé nem lesz itt szökés! Ami a lengyelnek a spanyol partoknál sikerült, az Afrikában senkinek sem fog sikerülni! Erről biztosítalak bernieteket!... Mindjobban rikácsolt, s kezével hadonászott hozzá. A sorokban mind nagyobb mozgolódás támadt. A légiósok jobb- ra-balra nézelődtek vizet keresve, alig várták a beszéd végét. Gazsó is rettentően szomjas volt, hiszen a nap kíméletlenül sütött. Vámos felé tekintett, aki nagyokat nyelt szomjúságában. Vörös egykedvűen bámulta a még mindig hadonászó századost, majd kissé elfordította fejét, és köpött egyet Melege volt neki is, de nem látszott meg rajta. Arra figyeltek föl, hogy a rikácsolás abbamaradt. A százados befejezte beszédét, oldalra lépett, hatalmas zsebkendőt húzott elő zsebéből, s megtörölte izzadó homlokát. Hamarosan elhangzott az oszolj. Az egység egy pillanat alatt szétrebbent a szélrózsa minden irányába. Mindenki vizet vagy csapot keresett. Hátul, az egyik épület előtt hamarosan ráakadtak egy csapra, pillanatok alatt hatalmas tömeg gyűlt köréje. Mire Ga- zsóék odaértek, a kút körül már többen krákogtak, káromkodtak, köpködtek. — Mi van? — Eh — legyintett az egyik jugoszláv. Gazsó a csaphoz furakodott. Nagy élvezettel kezdte nyelni a vizet, de a következő pillanatban már a föld fölé hajolva köpködött, krákogott ő ÜL Mit tudnak felmutatni az új emberek? A hedrehelyi Új Tavasz Tsz vezetőségéről Akár Váradi Ferenc mezőőrt, Maries Péter fogatost, akár Máté Lajosné növénytermesztési csapatvezetőt hallgatom, minduntalan arra kell gondolnom, hogy helyesen tették a hedrehelyiek, amikor a régi vezetőségi tagok helyébe újakat választottak. A mezőőr szerint: — Nagyon jószívű, engedékeny, elnéző ember volt a mi elnökünk. Pedig akkor, amikor ebbe a pozícióba került, keménynek kellett volna lennie. A tagok nem akartak dolgozni a közösben, a háztáji nagyobb volt a megengedettnél... A fogatos az új vezetőség összetételéről beszél: — Heten vannak a vezetőségben, közülük négyen volt középparasztofc. Eddig is becsülettel helytálltak, rendesen dolgoztak. Három asszony van köztük. Bízunk benne, hogy mint vezetőségi tagok is példát mutatnak a munkában. Korszerűsítik a balatoni viharjelző szolgálatot Siófokon 1956-ban meteorológiai obszervatóriumot szerveztek, amelynek fő feladata a Balaton és a Balaton-vidék sajátos éghajlatának tudományos felmérése, közvetlenül pedig a viharok, zivatarok előrejelzése. Az idei balatoni fürdőidényben a meteorológiai obszervatórium szakemberei az eddigi hat óra helyett már háromóránként dolgozzák fel a környező országokból — Jugoszláviából, Ausztriából és Csehszlovákiából — érkező meteorológiai adatokat, a hazai észlelési eredményeket pedig óránként, ha szükségesnek látszik, félóránként értékelik. Ugyancsak az üdülő, pihenő dolgozók nagyobb biztonságát segítik élő az éjszakai viharjelző szolgálat eddiginél jobb megszervezésével, illetve kitérj esztéséveL A veszély sikeres elhárítása végett a főbb megfigyelőállomások között rádiós összeköttetést létesítenek. (MTI) A munkacsapatvezető a lehetőségeket latolgatja: — A múlt évben nem érte el a 16 forintot a munkaegységenkénti részesedés. Az idén legalább 10 forinttal szeretnénk növelni ezt az összeget. Azonban ha az időjárás kedvező lesz, elérhetjük a 30 forintot is. A vetések szépek, bő termést ígérnek. Amikor megtudtuk, hogy hagymát is termel az idén a tsz, rosszallóan nyilatkoztunk erről. Most már látjuk, hogy érdemes vele foglalkozni. Az 5 hold hagymából szép jövedelemre számítunk... Az új vezetőség március óta sokat tett a tagságért. A választás óta sóik minden történt Hedrehelyen. Jäger Vendel, az Üj Tavasz elnöke két hónapja került Hed- rehelyre. Mint tapasztalt szövetkezeti vezető tudta, mit kell tennie a vezetőségnek. Először az adósságot rendezték, megszilárdították a pénzügyi alapokat. A hitelek törlesztésére megfelelő fedezeteket biztosítottak, gyorsan jövedelmező pénzforrásokat kerestek. Aztán kialakították a munkaszervezeteket. 7 női és 2 férfi növénytermesztő munkacsapat, 3 fogatos és 1 állattenyésztő csapat alakult. Á tagok önként választhatták, hogy ki kivel akar dolgozni. Mikorra a munkák dandárja megkezdődött, már rendeződtek a sorok, mindenki tudta, mi a feladata. És sor került arra is, ami-ben pedig sok tag kételkedett: előleget fizettek. S március óta 14 taggal gyarapodott a termelőszövetkezet... A kukorica jó részét vegyszerrel gyomtalanítják, s hogy a kézi munkaerőt is hasznosítsák, terven felül vetettek néhány növényt, mert csak így adhattak elfoglaltságot a szövetkezeti gazdáknak. 5 hold dughagymával, 28 hold tavaszi árpával és 20 hold kukoricával növelték a vetésterületet; 70 üszővel többet állítottak be to- vábbtenyésztésre, mint ameny- nyit terveztek. A szövetkezet alakulásának évében és azóta mintegy 13 vagon műtrágyát vásároltak, s ez még mind raktáron volt. Most az egészet kiszórták a vetésekre. A tagoknak sokáig az volt a véleményük, hogy az ő határukban nem terem több kenyérgabona* csak 5—6 mázsa holdanként. Ma 14—15 mázsás hozamról beszélnek, de még ennél is több teremhet. Tavaly senki sem kapott szociális segélyt a tsz-től. Lőke Domonkos főkönyvelő mondotta, hogy az idén 17 000 forintot helyeztek a szociális-kulturális alapra, s ebből segítik majd a rászorultakat. Tervbe vették* hogy Púpos Károlyéknak konyhát építenek, mert csupán egy szobában lakik a család. A tsz építőbrigádja készíti el a konyhát, a szociális alapból vesznek rá ablakot. András János bácsi és felesége az elsők között kap majd abból a 800 forintból* amit a tsz rövidesen öreg, munkaképtelen tagjainak ad. A termelőszövetkezet vezetői az asszonyokon is segíteni akarnak. Hogy megkönnyítsék az otthoni munkát, két mosógépet vesznek. Ezeket ellenszolgáltatás nélkül használhatják majd. A Hedrehelyi vezetőség a szövetkezetért van, minden intézkedésével a közösség ügyét segíti elő. Rajtuk áll, hogy a tagok bizalma az idő múlásával se rendüljön meg bennük. Hemesz Ferene A bizonylati fegyelemről t Az okmányok, bizonylatok — Á betyár úristenit! — dör- f fontos szerepet töltenek be a mögte. t szocialista tulajdon védelmé— Mi az? — furakodott mö-1 ben. Csakis ezek segítségével géje Vörös. — Sós, mint a tenger vize. Ihatatlan. | ellenőrizhető az üzemek, vál- £ falatok anyagi és pénzeszkö- Ezeinék rendeltetésszerű felAz épület felől jóízű kacagás £ használása. A jól megszerve- hallatszott. Az újoncok arrafe-Ízeit bizonylati rendszer lehelé fordultak. Néhány öreg lé-!tőséget ad az anyagi értékek giós meg két altiszt nevetett!kezelésével megbízott szemé- rajtuk. Ilyek visszaélésének megelőzéGazsó feléjük tartott, a töb-?sére> s arra is> hogy megálla- biek utána. jpítsák: történtté gondatiansag,- Hol találunk ivóvizet? *** állt meg előttük Gazsó. ♦ . , , , * I Az üzemek, vállalatok mm- Keressetek - röhögtek fdm gazdasá^ műveletét amazok. Gazsónak arcába szökött a vér, keze ökölbe szorult. Híranyagátvétel, nyersanyag-felhasználás, készárukiadás, pénzbevétel és kiadás stb. — , , , , , , , „ - meghatározott okmányokban, telén a hatalmas termetű Vo-!bi^ylatokban kell rögzíteni. rös furakodott át a tömegen. | Könyvelni csak a szabálysze- Félretolta Gazsót, felgyűrte in-frűen kiállított bizonylatokat ge ujját, csípőre tett kézzel | lehet, s csak a bennük rögzí__.... ’ .... . itett műveletek végrehajtása m egállt az öreg légiósok előtt,£ uj-ani gzt az eljárást nevezik s kissé emeltebb hangon kér-f bizonylati fegyelemnek, dezte. Hol találunk ivóvizet? A közelmúltban vizsgálta ♦meg a népi ellenőrzés több Az egyik nevetni próbált, de t vállalat és kisipari termelői szövetkezet készpénz-gazdál- ! kodását. Megállapították, hogy t a bizonylati fegyelmet nem amikor Vörös közelebb lépett hozzá, megoldódott a nyelve. — Az oráni víz ihatatlan, »mindenütt tartják meg. Külö- legalábbis európai ember szá- - nősen sok kirívó szabálytalanmára. Ide nyolc kilométerről £ ságot találtak a Finommecha- , ,. . . ... „ imkai Vallalatnal. Ezek közül hordja a vizet egy oszveres fo- ;^hány: a pénztóri bizonylagat. Hol a vizes tartály? Itt, az épület mögött. Oda megyünk! tokra vonatkozó alaki előírá- |sokat nem tartották meg; aki- ♦ adási okmányokon, bérjegyzé- | kékén a pónzátvételt több $ esetben grafitceruzával igazólTöbben elindultak, azonban |ták. Az Áramszolgáltató Vál- az egyik őrmester elordította ♦ lalat kaposvári üzletigazgatómagát. — Várjatok! Az újoncok megtorpantak. [ságán meghatalmazás nélkül I adtak ki pénzt megbízott sze- í mélyeknek, vagy pedig ameg- thatalmazás nem felelt meg az — Várjatok! A lajtban egy£előírásoknak. A belső ellencsepp víz sincs! — Hát hol van belőle? — kérdezte Vörös. [őrzés hiányát tapasztalta a [NEB a Mértékutáni és Ve- > gyesruházati Vállalatnál. Egyes [bevételi okmányokról hiány— Elfogyott! — mosolyodott £ zott a számfejtő és az ellenei kajánul az őrmester. (Folytatjuk^ | őr aláírása. A Kaposvári Épí- | tőipari és Lakáskarbantartó íK-tsz-ntá ufrrivá^yozas nélkül Szettek ki pénzt. Emiatt a volt elnök, a főkönyvelő és az utókalkulátor ellen bűnvádi eljárást indítottak. Több helyen az okmányokat utólag állították ki. így tettek a Tengődi Állami Gazdaságnál is. A vásárolt töltőtollakat nem vették nyilvántartásba, s a munkaviszony megszűnése után a dolgozót a töltőtollról nem tudták elszámoltatni. Gyakori az is, hogy magánosoknak szabálytalanul fizetnek ki pénzeket, az okmányokon sem a személyazonossági igazolvány, sem az iparigazoí- vány száma, de még a lakáscím sem szerepel, mint előfordult ez a Finommechanikai Vállalatnál. A Tengődi Állami Gazdaságnál pedig egy kisiparosnak két alkalommal fizették ki a munkadíjat, mert az összeg meghaladta az ezer forintot. Nincs mindenütt rend az étkezési hozzájárulás elszámolása körül sem. A Kaposvári Ruhaüzemnek a Kapos Étteremben étkező dolgozói napi 2,60 forintot, a másutt étkezők pedig 1,58 forintot kaptak. A különbözet 1961-ben 37 ezer forintra rúgott, s azt a nyereségrészesedés terhére számolták el. így azok, akik nem az étteremben étkeztek, megkárosodtak. Van még tehát bőven tennivaló, hogy megszilárduljon a bizonylati fegyelem. Molnár Sándor, Magyar Nemzeti Bank Külföldi vendégeket fogad június 1-től kezdve a SZOT balatonléllei üdülője. Az egész éven át nyitva tartó SZOT- üdülőből most távoztak el az utolsó »téli« vendégek. A következő napokban tatarozzák a somogyi part talán legszebb üdülőjét, hogy aztán június 1-én méltóképp fogadhassák az első külföldi nyaralócso- portot; . -
