Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. május 4L Aktív terroristák — passzív hatóságok Algériai helyzetkép Algír (MTI). Az eviani fegyverszüneti egyezmény megkötése óta szerdán volt a legvéresebb nap Algériában. Az OAS terrorakciói 110 halottat és 147 sebesültet követeltek. A* áldozatok — hat kivételével — valamennyien arabok. Az algíri kikötőben történt robbanásnak egymagában 62 halálos áldozata volt. A városba az éjszaka folyamán csapaterősítések érkeztek, ennek ellenére még a hajnali órákban is sok helyről hallatszott puskaropogás. A kijárási tilalmat kiterjesztették, és az új intézkedés értelmében reggel fél 9 órától este 6 óráig gépkocsik és gyalogosok nem közlekedhetnek Algír utcáin. A prefektúra közleménye szerint '»ez csak az első lépés«. Csütörtökön hajnalban kettős robbanás rázkódtatta meg Algír központjának épületeit. Egy kormányhivatal kigyulladt Jazid, az algériai ideiglenes ' kormány tájékoztatásügyi minisztere nyilatkozatában éle- - sen elítélte az OAS bűnös tevékenységét, amely — mint mondotta — »minden képzeletet felülmúl«. A tájékoztatás- ügyi miniszter a francia hatóságokat tette felelőssé a sorozatos merényletekért. A hatóságok ugyanis tétlenül nézik az OAS akcióit. A miniszter figyelmeztetett arra, hogy az algériai nép és az Algériái Felszabi'dítási Front türelmének és önfegyelmének isi vannak határai. A kommentátorok rámutatnak, az OAS-nak az a célja, hogy provokációival arab meg- . mozdulást robbantson ki; mert arra számít, hogy ebben az esetben a francia katonaság az európai lakosság mellett avatkozik majd be. Az AP amerikai hírügynökség orani helyzetképe jól körvonalazza az . erőviszonyokat, amelyek általában jellemzőek Algéria nagy városaira. A terrorakció következtében lényegében két teljesen különálló, sőt egymással szemben álló város alakult ki. Élesen elkülönül egymástól az európai és az arab negyed. Az európai negyedben az OAS az úr. Viszonylagos jólét van, az élelmiszerüzletek tele vannak, az élet a szórványos lövöldözéstől eltekintve normális. A külvárosokban 200 000 arab zsúfolódik össze embertelen körülmények között. Élelmiszerhiány van, és mindössze három kezdetleges kórház, valamint egy orvos áll rendelkezésükre. Az araboknak nincs munkájuk, nem merészelnek be az európai negyedbe, mert közvetlen életveszély fenyegeti őket Az éhség egyre nő, jár- vényveszély van, és ezekkel párhuzamosan növekszik a jogos felháborodás is. Az Algériai Felszabaditási Front fegyveres egységeinek egyre nagyobb nehézséget okoz kézben tartani a helyzetet A francia hatóságok barikádokkal körülvett hivatalaikban egyszerűen nem vesznek tudomást a tényekről. Spanyolországi bányászok nyomorúságos helyzete Washington után - Athén előtt Az egyik kormánytisztviselő szerint az egész ügyet »a sajtó fújta fel«. Megjegyzendő, hogy ez a tisztviselő páncélautók kíséretében érkezett arra a sajtóértekezletre, ahol az említett kijelentést tette. Az OAS taktikája végeredményben igen egyszerű: olyan szakadást létrehozni az arabok és az európaiak között, amelyet azután csak erőszakkal lehet eltüntetni. A francia hadsereg eddig még semmit sem tett a szakadék mélyülésének megakadályozására. PÁRIZS A francia igazságügy-mi- nisztérivm bejelentette, Salant május 15-ón állítják a különleges katonai bíróság élé. j terror ellenére (Reuter, AP, AFF) London (MTI). »A spanyolországi amnesztiáért küzdő bizottság« fölkérésére egy háromtagú angol bányászküldöttség nyolc napon át tanulmányozta a spanyol bányászok nyomorúságos helyzetét. Benjamin Moris, a Dél-Wales-i bányászszakszervezet képviselője, a küldöttség vezetője szerdán sajtóértekezletet tartott Londonban. Elmondta, hogy ellátogattak Barcelonába és az asturiai bányavidék számos városába és falujába. A küldöttség személyesen meggyőződhetett a sztrájkoló 60 000 ^sturiai bányász hősi elszántságáról. Morris közölte, hogy olyan nyomort, mint amilyent Spanyolországban látott, soha- hogy!sem tudott volna elképzelni. A 1 sztrájkoló asturiai bányászok közül százat letartóztattak. A (azonban az ellenállás. növekszik Ellentétek a NATO miniszteri tanácsának ülésén? Athén (MTI). Athénban ma kezdődik meg a NATO miniszteri tanácsának szokásos háromnapos tavaszi ülésszaka, amelyre tanácsadói minőségben a tagállamok hadügyminiszterei is hivatalosak. A görög hatóságok a legkülönbözőbb korlátozási intézkedéseket foganatosították a NATO-tanácsülés alkalmából. Így például — mirit az MTI párizsi tudósítója jelenti — a görög hatóságok az athéni repülőtéren feltartóztatták és visszatérésre kéaiyszeritették Yves Mo- reaut, a L'Humanité különtudósító ját. A hadügyminiszterek nem hivatalos tanácskozásai már csütörtökön megkezdődtek. Tyitov sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). German Tyitov szovjet űrhajós pilóta... szerdán sajtóértekezleten találkozott az amerikai és külföldi újságírókkal. A szovjet nagykövetség épületében megtartott sajtóértekezlet iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A sajtó, a rádió és a televízió több mint kétszáz képviselője jelent meg a sajtóértekezleten, amelyet a rádió és a televízió is közvetített. German Tyitov rövid nyilatkozatot tett. Kifejezte hálás köszönetét azoknak az amerikaiaknak, akik neki és Gaga- rínnak, az első szovjet űrhajósnak üdvözlő táviratokat, leveleket és ajándékokat küldtek űrrepülésük alkalmából. — A Vosztok—2 űrhajón végzett repülésem során — mondotta — már lehetőségem nyílt, hogy a rádió hullámain keresztül találkozzam az amerikai néppel, és üdvözöljem a világűrből. Most élek az alkalommal, hogy itt, a földön is üdvözletemet küldjem az amerikai népnek. — A Vosztok—2 űrrepülése — hangsúlyozta a továbbiakban Tyitov — folytatta a tudósaink által kidolgozott űrkutatási programot. E repülés eredményei lehetővé teszik, hogy a szovjet tudósok a világűr űjabb titkait tárják fel. Nyilatkozatának elhangzása után Tyitov egy órán át válaszolt a tudósítók kérdéseire. Tyitov válasza újságírók kérdéseire A Tyitov sajtóértekezletén összegyűlt újságírókat mindenekelőtt a Szovjetunió, és az Egyesült Államok világűrkutatás! együttműködésének távlattal érdekelték. Az egyik tudósító emlékeztetett, hogy az erre vonatkozó megbeszélések már elkezdődtek, s megkérdezte Tyitovot, mi a véleménye annak lehetőségéről, hogy egy Holdra irányított űrhajón szovjet és amerikai űrhajós repüljön együtt. — Nem tudom, hogy hova, de- hiszem, hogy fognak együtt repülni — válaszolta Tyitov. — Minél több ember, minél több ország vesz részt ebben a fontos munkában, a világűr meghódításának problémája annál sikeresebben oldódik meg. — Lehetséges-e repülés közben. megváltoztatni a szovjet űrhajó irányát és magasságát, pályáját? — kérdezte valaki. Tyitov erre így válaszolt: — Igen, lehetséges. A Vosztok—2 űrhajó repülése közben magam is használtam a kézi irányító UereadezéstL A szovjet űrhajósoknak van lehetőségük arra, hogy irányítsák az űrhajót, és földre ereszkedjenek bármely megadott területen. Sokakat érdekelt az a kérdés, mennyire tökéletes a szovjet űrhajók földre ereszkedést berendezése. Tyitov erre nézve közölte, hogy o Vosztok—2 leszállása olyan tökéletes, hogy leereszkedése után azonnal kész újabb felbocsátásra. — Milyen kérdéseket akarnak megvitatni John Glenn amerikai űrhajóssal? — kérdezték ezután Tyitovot. — Nehéz most erre válaszolni — mondotta a szovjet űrhajós. — Meggyőződésem, hogy lesz miről beszélnünk. A világűr túlságosan nagy ahhoz, hogy egy ember, aki egyszer járt benne, mindent tudjon róla. Beszélgetésünk hasznos lesz mindkettőnk számára. — Mikor jut el szovjet űrhajós a Holdraj — Nehéz pontos időt mondani — válaszolta Tyitov. — Negyven évvel ezelőtt, amikor Oroszországban győzött a forradalom, és a munkásosztály győzelmet aratva kezébe vette a hatalmat, nemcsak rakétaiparunk, hanem még gépkocsi- iparunk, repülőgépiparunk sem volt. Negyven év múlva azonban, átélve a háború éveit, a Szovjetunió megelőzte a legfejlettebb országokat a legnehezebb területen, a világűr meghódításában. Most már igen erős bázisunk van, a szovjet technika kozmikus sebességgel fejlődik. Nem nevezhetek meg határozott időpontot a holdrepülésre vonatkozólag — jelentette ki a szovjet űrhajós —, de meggyőződésem, hogy mi önökkel együtt nemcsak a Holdra vagy a Hold körül való repüléseknek leszünk tanúi, hanem a világűrbe vezető utasrepüléseknek is. Tyitov a sajtóértekezlet folyamán ismertette űrrepülése idején tett megfigyeléseit. Elmondotta, hogyan érezte magát a súlytalanság állapotában, milyen munkaprogramot végzett, hogyan osztotta be munkáját és pihenését. — Vannak-e a Szovjetuniónak elegendő számban űrhajósai az újabb repülésekhez? — kérdezte egy amerikai tudósító. Tyitov biztosította a tudósítót, hogy már a hármas számú űrhajós is készen áll a repülésre. — Nem kérünk majd kölcsön űrhajósokat más országoktól mondotta. — Van elég űrhajósunk. Amikor a technikai előkészületek befejeződnek a holdrepüléshez, a dolog nem múlik majd az űrhajósokon. WTíé Nyugati jelentések szerint Rusk amerikai külügyminiszter csütörtökön együtt ebédelt Schröder bonni külügyminiszterrel. Találkozójuknak az ad jelentőséget, hogy Schröder — aki nem sokkal ezelőtt az Olaszországban vakációzó Adenauer kancellártól kapott utasításokat — első ízben találkozik amerikai politikussal, amióta Washingtonban megkezdődött a Nyugat-Ber. ünre vonatkozó szovjet—amerikai megbeszélések újabb menete. Diplomáciai megfigyelők egyetértenek abban, hogy a NATO athéni ülésén a legélesebben az agresszív szövetségen belül az ellentétek az önálló NATO-atomütőerő kérdésében ütköznek majd ki. Meg nem erősített hírek szerint az Egyesült Államok új javaslatot terjeszt a partnerek elé, amelynek az a lényege, hogy az Egyesült Államok — bár továbbra sem akarja kiadni kezéből az Európában táróit nukleáris fegyvereket, vagy feladni a felhasználásukra vonatkozó végső döntés jogát — megosztaná a tagállamokkal az Európában tárolt fegyverek adatait. A kompromisszumosnak szánt amerikai tarvezet ellen elsősorban Bonn és Párizs tiltakozását várják. Strauss bonni hadügy. miniszter egy nyilatkozatában jelezte, hogy a bonni kormány fölveti az önálló NATO- atomerő kérdését a miniszteri tanács tavaszi ülésszakán. Stikker, a NATO főtitkára egy nappal az értekezlet megnyitása előtt sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Egyebek között kijelentette: Elképzelhető, hogy ez az ülés közelebb hozza az észak-atlanti szervezetet az önálló atomütőerő kérdésének megoldásához, de nem vár »látványos döntéseket« ettől a tárgyalássorozattól. A nyugat-berlini kérdésre vonatkozó, Washingtoniban újra kezdett szovjet—amerikai tanácskozásokról szólva kijelentette, hogy ennek témája valószínűleg felmerül majd a miniszterek megbeszélésén is, hozzátéve, hogy ebben a tárgyban »a szövetségesek között még némi nézeteltérés van«. Stikker nyilatkozatában elvetette azt a gondolatot, hogy a varsói szerződés tagállamai, illetve a NATO-országok kössenek egymással kollektív megnemtámadási szerződést. Ooulart fogadta Patolicsevet Rio de Janeiro (MTI). Goulart brazil elnök szerdán fogadta N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisztert, a Brazíliában tartózkodó kereskedelmi—ipari küldöttség vezetőjét és Csernisev szovjet nagykövetet. Patolicsev látogatást tett Santiago Dantas külügyminiszternél is, és megbeszélést folytatottvel% , ; f .Műk’*.. Vajon Kenned/ győzte-e meg Macmillant, vagy megfordítva, az angol miniszterelnök érvényesítette akaratát az amerikai elnökkel szemben? Ezt a kérdést latolgatja a világsajtó a két államférfi washingtoni találkozása kapcsán. Az angol miniszterelnök mindenesetre szeretné azt a látszatot kelteni, hogy a washingtoni eszmecserének ő volt a »hőse«, s neki köszönhető, hogy a közös közleménybe bekerült a berlini kérdésben és a leszerelés dolgában a Szovjetunióval való tárgyalás folytatásának gondolata. Erre a látszatra nagy szüksége van, hiszen a legutóbbi hetekben lezajlott angliai parlamenti pót választások tanúsága szerint személyének nimbusza alaposan megkopott, pártjának • tekintélye szemlátomást hanyatlóban van, kormányának népszerűsége a mélypontra zuhant. Igyekszik tehát a »békeapostol« mezében tetszelegni, hogy ellensúlyozza a közvéleményben gazdaságpolitikájának rendkívül negatív hatását. Amerikába utazása előtt a lapok olyan célzatos híreket terjesztettek, hogy Mac- Imillan minden bizonnyal megszerzi Kennedy beleegyezését egy moszkvai »közvetítéshez«. A kiszivárgott értesülések szerint azonban az angol miniszterelnök föl sem vetette a moszkvai út gondolatát. A londoni lapok nem is nagyon rejtik véka alá azt a véleményüket, hogy »csoda mac« zarándoklatának egyetlen kézzelfogható eredménye az angol—amerikai ellentétek felszínre törése. Nemcsak az Európai Közös Piac megítélésében van véleménykülönbség London és Washington között, hanem például a NATO-val való, lényegét tekintve gazdasági természetű együttműködést illetőleg is: Anglia nagyobb részt kér a fegyverszállítási üzletből, viszont az Egyesült Államok több áldozatvállalást követel szövetségesétől az atlanti paktum terheinek viselésében. Az angol koimány hazai népszerűtlenségét csak fokozza az a körülmény, hogy a Karácsony-szigeteket átengedte az amerikaiaknak nukleáris kísérletek céljára. Az atomkísérletek felújítása viharos felháborodást kelt világszerte. Nemcsak egyszerű emberek száz- és százezrei, baloldali, demokratikus pártok és békemozgalmak tiltakoznak, hanem kormányok is; Nkrumah ghanai elnök, Nehru indiai miniszterelnök; a genfi leszerelési értekezleten képviselt semleges államok mellett néhány szövetségese — például Kanada, Japán — is elítélte az Egyesült Államok lépését. Nagyon sokan osztják azt a véleményt, hogy az atom- csönd megtörésével Kennedy nagyon rossz szolgálatot tett a békét akaró emberiségnek, és egyúttal lerontotta a genfi leszerelési tárgyalás egyébként sem túlzottan rózsás kilátásait. A világméretű tiltakozás jelzi, hogy a Kennedy-kabinet ahbiszerző propaganda-hadművelete csúfos kudarcot vallott. Az amerikai elnök hónapokkal ezelőtt bejelentette a nukleáris kísérletek tervét, s közölte, hogy ha a Szovjetunió Genf ben netán hajlandó lenne elfogadni az amerikai feltételeket, akkor esetleg el fog tekinteni a robbantásoktól. Az előzetes nyilatkozatok alapján mindenki előtt világos volt, hogy a szovjet kormány sem »nemzetköri ellenőrzés«, sem más jogcímen nem enged kémeket országa területére, arról nem is szólva, hogy a szocialista világgal szemben az ultimátumpolilika különben is céltalan. Az amerikaiak a »nemzetközi ellenőrzés« segítségével olyan titkos katonai adatokhoz szeretnének hozzájutni, ameiyeknek óriási hasznát vennék preventív háború esetén. S hogy a megelőző háború nem agyrém, hanem olyan lehetőség, amely az amerikai stratégiai elgondolásokban nagyon is előkelő helyen szerepel, arról a közelmúltban éppen az Egyesült Államok elnöke győzte meg a világot. Stewart Alsopnak adott interjújában nyilatkozott arról, hogy bizonyos kényszerítő körülmények fennforgása esetén az Egyesült Államok kényteiep lesz elsőnek atomfegyvert alkalmazni. A »nemzetköri ellenőrzés« az első atomcsapás- hoz szükséges pontos információkkal látná el az amerikai hadvezetést. A hivatalos amerikai propaganda ehelyett csupán arról beszél, hogy a Szovjetunió hiúsítja meg a leszerelési megállapodás megkötését az »észszerű« ellenőrzés ellenzésével, s így az atomkísérletek felújítására Moszkva magatartása kényszerítette az amerkai kormányt. Ezt kellett volna elhitetni a semlegesekkel és a világközvéleménnyel . Genfben. De a megtévesztési kísérlet csődöt mondott. A széles körű tiltakozás bizonyítja, hogy az amerikai szándékok, az amerikai tettek és a genfi tárgyalások jelenlegi állása közti oksági kapcsolat mindenki szamára a napnál világosabb. A Kennedy—Macmillan találkozóról kiadott közlemény mindazonáltal hangoztatja a két államférfi tárgyalási hajlandóságát a leszerelés kérdésében éppúgy, mint a német kérdésben. Gromiko szovjet külügyminiszter a Legfelső Tanácsnak tett jelentésében beszámolt azokról az eszmecserékről, amelyeket Genfben a német kérdés rendezéséről folytatott amerikai kollégájával. Hruscsov Cowles amerikai lapszerkesztőnek elmondta, hogy véleménye szerint a leszerelési megegyezésnek a feltételei egyelőre nem érettek meg, de a német kérdésben folyó bizalmas tanácskozás reményeket ébreszt.' Ámbár — fűzte hozzá a szovjet miniszterelnök — az alapprobléma tekintetében homlokegyenest ellenkező a szemben álló felek álláspontja. A szovjet kormány ragaszkodik a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetéséhez és a békeszerződés megkötéséhez, ezekről viszont a másik fél egyelőre hallani sem akar. Élnünk kell tehát a gyanúperei: vajon amerikai részről nem azért keltik a tárgyalási készség látszatát, hogy félrevezessék az egész világot? Ezt a jogos bizalmatlanságot az amerikai kormánynak módjában áll eloszlatni. Ha kezdődik meg Athén» ben a NATO külügyminiszteri értekezlete. Bonn és Párizs képviselői azzal az elhatározással utaztak a görög fővárosba, hogy színvallásra kényszerítik amerikai partnerüket: hajlandó-e atomfegyvert adni az Atlanti Szövetségnek, illetve e kerülő üt fel- használásával a nyugatnémet és a francia hadseregnek. Az athéni NATO-ülésszak tehát az amerikai száridékok próbakövének tekinthető. Ha az amerikai küldöttség jóváhagyja a NATO ultráinak kívánságlistáját, akkor elveszti hitelét minden olyan kijelentés, hogy Washington megértésre törekszik Moszkvával. Ebben az esetben — mint Poljanov írta az Izvesztyijában — a szovjet kormány is kénytelen lesz levonni a megfelelő következtetéseket. Z. T. Gorbach kancellár június második felében a Szovjetunióba utazik Moszkva (TASZSZ). Gorbach osztrák szövetségi kancellár 1962 júniusának második felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Gwoaui Njßktta Hrummnibet. UVíTij szovjet miniszterelnök meghívására utazik a Szovjetunióba. Gorbach látogatását hivatalos közleményben jelentették
