Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1962. május 13. Huszonnégyszemközt Falusi védőnők a járási pártbizottságon Ugyan mi falrengetőt tud csinálni huszonkét ember, s egyáltalán nem lett volna-e hasznosabb más, számosabb rétegbeli embereket összehívniuk a pártbizottságbelieknek? — kérdezhetné valaki. Ami a számokat illeti, valóban nem nagy rétegről van szó, össze-vissza huszonkét védőnő van csak a kaposvári járás falvaiban. Huszonkét derék védőnő őrködik orvosaink mellett e nagy kiterjedésű járás népének egészsége fölött! Hogy nem játék és nem visszaélés ez a szavakkal, tanúk rá azok az emberek, akik naponta ott látják maguk között a védőnőket, akiknek nem ritkán 4 — 5 falu a munkaterületük, s közlekedési eszközük legtöbbször a saját két lábuk, hajtójuk a hivatástudat, az életpályának és a népnek a sze- retete. Nem túlzás: igen nagy felelősséget vállaltak magukra, őrködnek a társadalom szeme fényének, a csecsemőnek nevelése fölött, s egészséges életmódra tanítják a falusi emberek tízezreit. íme máris itt a bizonyíték, hogy nagyon jó kezdeményezés volt a Kaposvári Járási Pártbizottságé. Hasznos és érdekes volt a beszélgetés, amely a megjelent tíz védőnő és a pártbizottságot képviselő Farkas Dezső osztályvezető, valamint az újságíró előtt zailott le. Megpróbálom egy-egy kérdés köré csoportosítani az elhangzottakat. Ez a kis tanácskozás — ha nem is a teljesség igényével — képet adott arról is, hogy mennyit fe 'lődött a mi alig két évtizede még elmaradott, szegénységtől súitott falusi népünk egészségügyi színvonala, felvilágosultsága. Talán nem hangzik frázisnak. ha mindjárt továbbadom, amit a védőnők egyöntetűen állítottak: felviláqosultság. ízlés, öltözködés, tisztaság, gyermeknevelés stb. tekintetében a mai falu össze sem hasonlitha- tó a mondjuk húsz évvel ezelőttivel. (Pedig még mennyi a kívánnivaló, mert erről is szó esett.) Nagy változáson mentek át az emberek. A kaposfüredi Kohón Ilona, a szennai Szűcs Ju- lilca és a többiek elégedetten állapították meg, hogy ami a maradi nevelési felfogást illeti, a nagymamák egyre inkább kiszorulnak a gyermeknevelésből. A fiatal anyák, apák ma már nem fogadják el tekintélyi alapon a nagymamától mindazt, amiről tudják, hogy enyhén szólva nem helyes tanács. A legtöbb csecsemő étrendjében már nem érvényesül a ré- g; »-ahogy én is szoktam« érvelés alapján pl. a túlzott daraetetés. A fiatal mamák szót fogadnak a védőnőnek, amikor az azt mondja, hogy a dara csak felfúiia a csecsemőt. Bevonult a kisgyermek mindennapos étrendjébe a gyümölcs; nem tekintik szükséges rossznak. ellenkezőleg, igénylik és kérik a különböző vitaminokat Batetonniíírián és Balifo^berényben a íöiflmíiyessznve’l'eze! kisvend?gJőjében csoportos és magános üdülők étkeztetését vállaljuk. Jó házikoszt olcsó áron, Ízléses és pontos kiszolgálás. Fmsz, Halat onmiria (197) a kicsinek. Ma már csak az elmaradottabb cigányszülők közül akadnak olyanok, akik nem viszik el tanácsadásra, oltásra gyermeküket. Régen és most Régen az volt a gond, hogy mit adjon a szülő a csecsemőre, ma a túlöltöztetés ellen kell hadakozniuk a védőnőknek. Régen ritka kivétel volt az olyan csecsemős anya falun, akinek jutott gyermekkocsira, ma azért kell vitatkozni a szülőkkel, hogy ne kocsiban tartsák a gyereket, hanem kiságyban vagy inkább mózeskosárban. Hányszor hallja az ember, hogy idősebb asszonyok kényességgel vádolják azt a fiatalasszonyt, aki az orvos utasítása szerint kifekszi a gyerekágyat. Nem egy nagymama dicsekvését hallottam már arról, hogy ő bizony a mezőn hozta világra gyermekét, kötényben vitte haza, másnap meg már dolgozott, mintha mi sem történt volna, s a kis csemete kint töltötte a napot vele együtt a dűlővégen. Ma pedig azért kell ostromolni az anyákat, hogy ne sajnálják a csöppségtől a levegőt. Mert sok helyütt még be is sötétítenek a gyereknek, s azt hiszik, az a jó, ha a kicsi kövér (a túletetéstől) és fehér bőrű (a napfényhiánytól). A füredi védőnő említette, hogy amikor a tízéves gyerekek oltását ellenőrizte az iskolában, több idő telt el az öltöztetéssel, mint az ellenőrzéssel, mert négy-öt rétű ruha — 2—3 ing, 1—2 pulóver — volt. majd minden gyereken. Persze, hogy vannak kivételek, persze, hogy némelyik helyen még a babonára is adnak; hogy a csecsemőt azzal óvják a betegségtől, hogy fürdővizét csak napnyugtakor öntik ki. S nem is csak az anyagilag gyengébben álló családoknál van ilyen. Nem fehér holló a babona, az értetlenség magukat intelligenseknek tartó családokban sem. Elmondták például, hogy egy állatorvos felesége csak azért is másként csinált mindent gyermekével, mint ahogy a védőnő tanácsolta, s még a védőoltásokra is máshová vitte el kicsijét, mert mi lesz, ha »ő, az orvosfeleség egy védőnőtől tanul?« Mennyivel rokonszenvesebb az az orvos, aki nyugodt szívvel rábízta gyermekének nevelését védőnőjére mondván: »Én apa vagyok ugyan, de őszintén mondom, nem tudom, hogy mit kell csinálni a gyerekkel.« Az ilyen orvos, az ilyen magatartás növeli a védőnő tekintélyét a falu népe előtt, s azt mondják: igen, erre érdemes hallgatni, hisz még az orvos is rábízza gyerekét a tanácsaira. M'g több támogatást a védőnőknek! S itt elérkeztünk a fölismeréshez: a szakmai hozzáértésen kívül még mi kell ahhoz, hogy' egy védőnő eredményesen dolgozhasson a nép egészségéért. Mindenekelőtt tekintély. Ennek megszerzéséért önmaga tehet legtöbbet a védőnő. Az eredményes munka elengedhetetlen föltétele, hogy az orvos bízzon első számú munlcatár- :á’ ~n, támogassa, segítse. A szennai körzet orvosa először a legszívesebben lemondott volna a védőnőről, most azonban már tudja, mennyivel többet kellene dolgoznia, ha nem volna segítője. A védőnő segít az oltásokban, az egészségügyi felvilágosításban, oktat, kilométereket gyalogol, és bizony sokat fárad. Ahhoz, hogy jól elláthassa hivatását, nem elegendő, hogy a községi tanács elnöke vagy titkára elismerje munkáját; a legfontosabb, hogy teremtsék meg a nyugodt munkához a körülményeket és föltételeket. Nem mint ahogy a hetesi tanácsvezetők teszik, akik a járási vezető védőnő és a pártbizottság megállapítása szerint csak gáncsosikodni tudnak. 'Lehet-e kedve annak a védőnőnek, aki már a második héten azt hallja a tanácsvezetőktől: »Egyáltalán mi szükség van védőnőre, és miért kapja a fizetését?« Ha ők nem is tudják, az bizonyos, hogy a kormányzat jól tudta és tudja, hogy milyen nagy és nehéz feladatot vállalnak magukra a falusi védőnők. Persze a helesi példa egyáltalán nem jellemző a kaposvári járásira. Hiszen a védőnők legtöbbje arról számolt be, hogy a helyi tanács vezetői szerető gondoskodással és érdeklődéssel veszik körül őket, és igyekeznek enyhíteni égető lakásgondjaikon is. Meghallgatják véleményüket, bevonják őket az egészségügyi felvilágosító munkába. Örömmel mondta el az igali védőnő, hogy a tanács vezetői mennyire szívügyüknek tekintik a cigánykérdés megoldását. S a megbecsülést jelentette az a megbeszélés is a járási pártbizottságon. A pért és a tanács kaposvári járási vezetői is keresik a módját annak, hogyan segíthetnék még jobban a védőnőket. Varga József Egyesülés után a ladi Zrínyi Tsz-ben Tavaly Ladon jártam, s arról írtam, hogy a község két termelőszövetkezete egyesült, és félredobva a nemzetiségi megkülönböztetéseket, összefognak, egy emberként munkálkodnak életük szebbé tételén. A napokban ismét fölkerestem a ladiakat. Most már közös irodájuk van, a földeket egyformán elosztották a brigádok között, ki-ki tudja a feladatát, mintha a múlt évben is együtt dol goztak volna. Tavaly a Rákóczi Tsz-ben kevés volt a munkaerő, a kapálással, vetéssel nem végeztek idejében, persze a várt eredmény is elmaradt. Akkor úgy beszéltek róluk a kömyéken. mint akik nem mennek semmire, mert nem dolgoznak. És most? Több reményre jogosít a tagok mun kávái 1 al ása, mint az előző év azonos időszakában. Szabó János tsz-elnök örömmel újságolja: — A tagság vállalta a tervezett kapásnövények megművelését, sőt kukoricából még többet is kértek, de nem adhattunk, mert akkor más növényből kellett volna kevesebbet vetnünk... Tehát a ladiak ma már szövetkezetükben keresik a megélhetést. És hogy ezt szorgalmas munkával akarják bizto- sítami. tanúsítja a tagok vállalási nyilatkozata. Hartmann Józsefné például 3 hold, Hu- csete Lászlóvá 4 hold kapásnövényt vállalt. Krasovecz Józsefné, akinek négy gyermeke van, csaknem 5 hold kukorica, burgonya, cukorrépa és más növény kapálására kötelezte magát. Csokonya József mezőgazdász arról tájékoztatott, hogy ebben az évben mintegy 100 holdon köztes babot is vetnek. Nem kell attól tartani, hogy kapálatlan marad a növények egy része, még a tsz-mek küldött gyomirtó szerre sem tartanak igényt, győzik kapálással is. Hosszú volt a ladiak útja idáig. Ezen az úton az emberek véleménye, közösségről alkotott elképzelése is megvál amikor fölvette a munkaegységei után járó előleget, észrevette, hogy néhány egységgel kevesebbet számoltak él neki, mint amennyi szerinte járt volna. Régebben ilyenkor rácsaptak az asztalra, és hangos szóval követelték a hiányzó összeget. Most senki sem csapkodta az asztalt, Szabó bácsi sem szidta a tsz-í, sem vezetőit, hanem megfogadta az elnök tanácsát: — Menjen eä Tabak Istvánhoz, ó számolta el a maga egységeit Ott majd kiderül, hogy van-e tévedés. Egy idős szövetkezeti gazda, Molnár Imre bácsi áprilisban több mint 20 egységet teljesített, s 230 forint előleget kapott. A ladisk versenyt indítottak a VIII. pártkongresszus tiszteletére. A brigádok vetélkednek egymással, s amelyik a legjobb eredményt éri el, az év végén pénzjutalmat kap. A növényápolást már ennek tudatában végzik maj<j a tagok, s bizonyos, hogy ez is serkenti őket Minden évben gyarapszik valamivel a falu. Tavaly "járdát építettek. Az idén új irodába költözött a tsz, a régi malom egy részét magtárrá és gépműhellyé alakították át, s rövidesen befejeződik a művelődési ház felújítása. Mindehhez jelentős társadalmi munkával járult hozzá a falu termelőszövetkezeti parasztsága. Nem messze attól az ároktól, amely az egykori két község határát jelezte, most a tsz irodája van. És ez mintha jelképe volna a falunak: egyesültek, egy úton járnak, egy célért fáradoznak a ladiak .., Hemesz Ferenc Az Öltözködési Tanács megjelölte, milyen legyen a „mai ember" divatja A két éve működő öltözködési Tanács eredményesen segíti a divattervezők munkáját és ezáltal a divatos ruházati cikkek gyártását. Az ipar, a kereskedelem és az iparművészek képviselőiből álló tanács a napokban megvitatta 19G3 tavaszának, nyarának divatját, s megjelölte, milyen legyen a »mai ember« öltözködése. Az öltözködési Tanács által elfogadott divatirány szerint a természetes szépség és a célszerűség a legfontosabb a mostani divatos öltözködés kialakításánál. A női ruhák könnyedén követik a test formáját, nem feszülnek a testhez, de nem is túlzottan bővek. A férfiöltözékeiméi a ruhák kidolgozása továbbra is a lezser formát követi, és ez párosul a poroz gyapjúszövet, a szintétikus és viszkóza műszálból szőtt kelme felhasználásával. Üjszerűek a rever nélküli zakók. A dublé vagy kétrétegű anvagból összedolgozott fregoli felöltőket ajánlják a férfiaknak. Az öltözködési Tanács elé terjesztették az új vonalú ruházati cikkek újszerű alapanyagainak kollekcióját is. A tervezők a különböző nemes alapanyagok és a szintetikus, illetve viszkóza műszál keverésére törekednek, mert így a kelmék jobb tulajdonságokat nyernek, és viseletűk kelleme- tanács most elfoüzemek tervezői, a textil- és ruházati gyárak már hozzáláthatnak a divatos öltözékek gyártásán V előkészítéséhez. (MTI) sebb. Miután tozott. Szabó Sebestyén bácsi, gadta a divat főbb Irányát, az Gyarapítják a Balaton halállományát, hogy minél gazdagabb legyen a halászzsákmány Halászati tilalom idején jártunk a Siófoki Halászati Vállalatnál. Van ilyenkor is bőven tennivalójuk. Festik, javítják a halászhajókat, helyrehozzák a hálókat, egyszóval felkészülnek, hogy a halászati idény kezdetére minden rendben legyen. Halustyik Mihá ly igazgató elmondotta: a vállalat dolgozói arra törekszenek, hogy minél méltóbban, azaz minél eredményesebb munkával köszöntsék az MSZMP VIII. kongresz- szusát. Ennek pedig egyik legjobb módja: gazdagítani a Balaton halállományát. E célból például Juhász Károly keltetőbrigádja a tervezett 10 000 helyett 11 000 fészket rakott le. Egy-egy fészekből 350 000 darabbal növekszik a Balaton halállománya. Dénes János és Benedek Ferenc főhalász fejőbrigádjai a pontyok szer- -('fására tettek felajánlást. 120 kilóval szemben Javítják, festik a hajókat. A kórház igazaatíxá«» pályázatot hirdet a kórházban betöltendő egy 415. (»ulcsszámú főelőadói és c<5J 504. kulcsszám«» energetikus» állás betöltésére. Előbbinek jogügyi végzettséggel kell rendelkezni, feladatköre a kórház gépkocsi-előadói, jogügyi feladatainak ellátása; utóbbinak energetikus! gépésztechnikusi feladatok ellátása. Megfelelő vég zetíséggel rendelkezők kérelmüket ön 'letrajzzal nyújtsák be a kórház igazgatójánál. Az állások azonnal be- töthetők. Felvilágosítást a személyügyi főelőadó nyújt. (2729) liorbélj ore a ki j ül szóló oM; munkatársának, Babai Ferencnek. mutatja ez évben 300 kilót fejnek le. a pontyikrákat új eljárással, úgynevezett Czuger-palackban keltetik ki. Ezt az új eljárást, amelyet dr. Vojnárovics Elek, a Tihanyi Halbiológiai Kutató Intézet volt igazgatója kísérletezett ki, a Halászati Vállalat már tavaly is nagy sikerrel alkalmazta. Míg a természetes pontyszaporulatnak csak 1 százaléka, az így kikeltetett halaknak 80 százaléka marad életben. A vállalat öt telepe versenyez egymással. Tavaly 108 százalékával a fonyódi telep lett az első. A verseny eredményeként a vállalat 103,4 százalékra teljesítette éves tervét, s így egyhónapi átlagkeresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést oszthattak ki. A közelmúltban megtartott termelési tanácskozáson Borbély Imre kiválódolgozó-jelvényt kapott, s jutalmul egyhetes pozsonyi utazáson vesz részt. Kint vannak a tablók a ki- rákatokban. Nézegetem az egyiket, ismerőst keresek rajta. Az egyik mellettem álló esőkabátos férfi oldalba böki társát, majd rámutat néhány érettségire készülő kislány fényképére. — Őket ismerjük. Tudod, mi oktattuk őket az üzemben. Milyen ügyesek voltak, különösen az a kis copfos! Csuda gyerekek ám ezek! Nem mondhatod nekik, hogy ti csak a történelemhez értetek. Ismerik a gépeket is, hiszen mi tanítottuk őlcet rá a politechnikai órán. Bár mi ismernénk úgy a történelmet ... — Hja, barátom — felel a másik —, ha velünk is any- nyit törődtek volna, mint ezekkel, akkor... Mintha csak azt az anyát hallanám, aki tegnap azzal dicsekedett, hogy fiacskája most fog érettségizni. Na» gyón szereti a gyereket — mondta —, csak akkor érzi magáit feszélyezve, amikor fia így szól hozzá: »Anyukám, én kitűnő vagyok, te meg hármast Icaptál az egyetemen. Miért nem vagy te is olyan tanuló, mint én?« Ilyenkor szeretné elmondani neki, hogy fiacskám, munka mellett nem olyan egyszerű és könnyű ám tanulni! Amikor annyi idős voltam, mint te, s nyugodtan, gondtalanul tanulnom kellett volna, egy batyuval érlceztem ide a városba valami munkát keresni, hogy meglegyen a betevő falatom. De nem, mégsem mondja el mindezt, nem mentegetőzik. Megsimogatja fia homlokát, s csak ennyit szól: »Jól van, te ne törődj velem, csak tanulj, és légy kitűnő.« Amikor eljön a bizonyit- ványosztás ideje, s a szülők gyermekeik jeles bizonyítványában gyönyörködnek, és egyszerre eszükbe jutnak a maguk kettesei, hármasai, akkor a szivükbe markol valami. De ne szégyenkezzenek. Hiszen ahhoz, hogy gyermekeik gondtalanul tanulhatnak, nekik is közük van.., Sz. N. Értesítés! Közöljük vevőinkkel, hogy május hó végén leltározás miatt árut nem adunk ki. Megrendeléseket és üres göngyöleget f. hó 19-ig fogadunk el. Később beérkező rendelések csak a leltár után kerülnek szállításra. Magyar Likőripari Vállalat kaposvári telepe. (2«170)
