Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 CsütörtSk, 1962. május tt, FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL os Csillag Egy asszony meg a lánya Intézeti napok a Felsőfokú Tanítóképző' Intézetben Érdeklődésünk e film iránt érthető. Sokan olvastuk Moravia regényét, ismerjük a film rendezőjét, Vittorio de Sicát, és sokszor találkoztunk már a Moravia-regény filmváltozatának főszerepét játszó Sophia I.o- rennel is. Regényében az író egy özvegyasz- szony és leánya sorsát rajzolja meg a háború utolsó napjaiban Olaszországban. A film hűen követi a regény meseszövósének fonalát, s elvezet egy Fon- di melletti kis hegyi faluba. Ide menekül a háború borzalmai elől Cesira és leánya, Rosetta. Azt hitték, hogy ha elhagyják a fővárost, távol tarthatják magukat a szörnyűségektől. Csalódniuk kell és összegezni: a háború ellen harcolni kell, mert elmenekülni előle nem lehet. A Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanári kara sa megyei és a városi tanács ^művelődésügyi osztályának se- i gítségévei az idén is megren- Jdezte a nyilvános intézeti na- ^pokat. A fiatal felsőfokú ok- Statási intézmény ezzel kettős Jcélt valósít meg: egyrészt le- jhetőséget biztosít arra, hogy Pa tanárok tudományos jellegű s dolgozataikat és tanulmányainkat nyílt fórumon adják elő. ^másrészt a pedagógusok mimikájának gyakorlati részéhez ^kívánnak segítséget nyújtani. Az intézeti napokat kedden ^délelőtt kilenc órakor nyitofc- )ták meg. Az első előadást >*A ) kommunista nevelés feladatai XXII. kongresszus tükré- 5 ben« címmel Hajdú Tibor (igazgató tartotta meg. Hasz- Jnos és nagyon tanulságos volt dr. Szepes Lajos és Tomory ■ Aladár intézeti tanárok előadása a tanító táblai munkájáról A fogalmazás tanításáról Várkonyi Imre intézeti tanár tartott előadást. Utána László Leventévé gyakorlóiskolai nevelő bemutató tanítása következett. Az előadásokon és a konzultációkon 80 somogyi, baranyai és tolnai alsó tagozatos pedagógus vett részt. Csütörtökön a tanulók túlterhelése megszüntetésének lehetőségeit vitatják meg. Erről Meleg József intézeti tanár és Varga Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának alsó tagozatos előadója tart előadást. Pénteken délelőtt négy előadás hangzik el a hazaszeretetre való neve. lésről. ^ Szabad Ifjúság ‘ Krisztina és a szerelem Három község kulturális találkozója Igáiban A stralsundi lányok közül százkettőt hívnak Krisztinának, a fiatalemberek közül pedig nyolcvanhatot Jannak. Ez a filmtörténet is egy Krisztináról és egy Janiul szól. Hét végén a stralsundi hajógyár fiataljai Hicí- denseebe utaznak a tengerpartra, mert ott remekül lehet fürödni. Jobb pihenést nem is lehetne álmodni talán. Zsúfolt a kis fürdőhely. Minden talpalatnyi hely foglalt. De a fiatalok mindenütt jól alszanak, még a szénapadláson is. Jannak nagyon megtetszett Krisztina. Addig mesterkedett, mígnem az éjszakai szálláson felháborítóan közel sikerült kerülnie hozzá. Vagy talán nem is volt Krisztina annyira felháborodva? Ezt majd elmondja a film. (Tudósítónktól.) Zsúfolásig megtöltötte az í érdeklődő közönség vasárnap J délután az igali művelődési jház nézőterét, hogy tanúja lejgyen három község kulturális (találkozójának. A balatonlél- Viei fensz kórusa, a balatonlel- Piei úttörőzenekar, a göllei fensz ) vegyes kórusa, támccsoportja színjátszód, valamint az igali kórus adtaik találkozót egymásnak. A műsort a MÉSZÖV művelődési előadója nyitotta meg majd Tóth Mihály József tanár megemlékezett az anyák napjáról. A műsort ugyanis az édesanyák tiszteletére rendezték. Az előadás szünetében az igali fölriműves&zövetkezet divatbemutatót rendezett. Megkezdődtek a jelentkezések a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatára A kővetkező tanévben 37 ^középfokú mezőgazdasági P technikum levelező tagozatán } nyílik első osztály. A jelentkezések megkezdődtek. Felvé- ( telüket kérhetik azok a 18— )40 évesek, akik termelőszövet- ? kezeiben _ vagy más mezőgazr- jdasági üzemben, illetve vállalatnál, az állami vagy pártXOOOOOOCOOCOOOOOCOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOO XXPOOOOOOCOOOOCPOOOOCiOOOOOOOCC apparátusban dolgoznak, és munkakörük ellátásához középfokú mezőgazdasági, gépészeti, kertészeti vagy erdészeti képesítésre van szükségük. A fölvételhez általános iskolád vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettség és kétéves szakmai gyakorlat szükséges. A kérvényt az illetékes technikum igazgatójához kell küldeni; a jelentkezők mennyiségtoriból és magyarból tesznek fölvételi vizsgát. A jelentkezés határideje augusztus 15. Azokban a községekben és városokban, ahol a jelentkezők száma legalább 35, a teehMegkezdték az előkészületeket a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiban A KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiban már megkezdték az előkészületeket. A táborhelyeket mindenütt gondosan előkészítik: bevezetik a villanyvilágítást, az ivóvizet pedig csővezetéken szállítják a legközelebbi falvakból; ahol erre nincs lehetőség, ott külön kutakat fúrnak: Az illetékesek gondoskodtak a táborok egészségügyi ellátásáról is. A megyei KISZ-bi- zottságok az Egészségügyi Mi- msztériummal szerződést kötöttek, s így minden tábornak orvost biztosítanak. Ugyancsak gondoskodtak a műszaki vezetőkről is; az építkezéseknél vagy a vízügyi igazgatóság területén épülő táborokban mérnökök irányítják a munkálatokat. Az állami gazdaságokban agronómusok és agrármérnökök vezetésével dolgoznak majd a fiatalok. (MTI) ■nikum kihelyezett levelező osztályokat szervezhet. Az 1963-as tanévben az alábbi helyeken nyílik . első osztály a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatán: Mezőgazdasági tagozat: Aba- újszántó, Budapest, X., Mag- lódi út 8., Cegléd, Csorna, Debrecen—Pallag, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Karcag, Kaposvár. Keszthely, Kiskunfélegyháza, Kőszeg, Mátészalka, Nagykanizsa, Orosháza, Pápa, Putnok, Szabadkígyós, Szarvas, Szeged, Szemtlőrimc, Szekszárd, Szécsény' Székes- fehérvár, Körmend, Tata, Tö- rökszentmiklós, Vác. Kertészeti tagozat: Baja, Budapest, XIV., Egressy út 73., Fertőd, Kecskemét, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely. Gépészeti tagozat; Mezőtúr, I Nyíregyháza, Körmend. Erdészeti tagozat: Sopron,; Szeged. (MTI) A CSODA em akarok senkit sem hírbe hozni, ezért az alábbi történetnek szereplőit nem nevezem valódi nevükön, a falut sem adom közszájra, mert nem szeretnék pörleked- ni és veszekedni. Tudom, joggal érhet a vád, hogy ügyesen kitalálta ezt a szerző, s azért titkolja el a szereplők nevét, mert azok nem is léteznek, csak az újságíró fantáziájában élnek. Hát aki hiszi a történetet, az hiszi, aki meg tamásko- dik benne, az magára vessen. Én a neveket hétpecsétes titokként megőrzőm magamban. De hát kezdjük már a történetet. A falu, ahol történetünk lejátszódott, dombok közé búvik. A házak megszorultak a völgyben, a dombok hasát meg kivájták borospincének. A hordók könnyű vörös bort rejtegetnek dongáik mögött, a pincék ajtaja meg titkokat tálzar. Sok minden történt már itt, amiről nem tudott a falu, pedig de szívesen köszörülte volna nyelvét egyik-másik öregasszony férjeken és menyecskéken, akik a szomszéd asszony figyelő szeme elől külön-külön ide menekültek. No de ne vágjunk a dolgok elébe, ne vétsük el a sorrendet, mert akkor nem lesz a történetnek se füle, se fark" se eleje, se csattanója. 'Vörtént pedig a dolog ele- je a következőképpen. Muos bácsi i— persze csak a fiatalok bácsizták, a menyecskéknek még János volt — gyakran fordult a pince és a falu között, Mint hites feleségének mondta, gondolkodni és pihenni csak ott tud igazán. Nem zavarja senki, csak a borral szemez és beszélget. Kedves felesége porolt is vele, hogy mise helyett is a pincébe jár; Julis néni tudniillik istenfélő, jámbor, gyónó-áldozó asszony volt, aki nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem arra, hogy átlépje a templom küszöbét, ha módja volt erre. János bácsin azonban nem fogott a szó, nagy ívben kerülte a templomot, ugyanis nem esett útjába a pincelátogatáskor. Ezen a napon, senki sem tudja, hogy szerda volt-e vagy csütörtök, János bácsi megint a hegyre tartott, mert lokál- patrióta túlzással itt vakondtúrást neveztek dombnak, s a domb bizony heggyé lépett elő. Poroszkált kifelé a faluból batyujában némi szalonnával, kenyérrel, tojással, szóval mindazzal, ami az ilyen magányos férfi szórakozásához szükséges, ha a déli harangszót is a pinceajtóból hallgatja, nem pedig a konyhaasztal mellől. Vidáman fütyörészett, tapadta a port, közben-közben alaposan körülnézett, nem tart-e valamelyik szomszéd ugyancsak a pince felé. Nem szerette, ha zavarják. Áldott jó feleségének is mindig ezt mondta: — Tudod, Julis, én különleges ember vagyok. Nekem nem akkor ízlik a bor, ha mással koccinthatok, akkor csúszik igazán, ha poharamat a kancsóhoz ütöm. A legjobb társam nem valamelyik szomszéd, hanem a kancsó... Mikor a pince ajtaján a zárral matatott, még egyszer körülnézett, nem lohol-e valaki a hordók szomszédságába. Az út üres volt, s János bácsi megnyugodva lépett lefelé a lépcsőn. Komótosan kipakolt, aztán hanyatt vetette magát az ágyon, s várt, várt, várt. Any- nyira elmélázott, hogy a kancsó megtöltéséről is megfeledkezett, s üres maradt pohara is. Tl/I ár vagy fél órája hevert az ágyon, amikor az ajtón kívülről babrált valaki. S a valaki beszólt halkan a pincébe. — János, én vagyok, nyissa ki az ajtót! Mozdult a belső retesz, tárult az ajtó, s a beözönlő fénytől körülpásztázva ott állt Mariska, a majorbéli Mariska, akiről az a hír járta a faluban, hogy jó szíve van. Aztán az ajtó becsapódott, a retesz is csi- kordult, s ismét csöndes, üres lett a pincesor... Fél óra múltán megjelent az ablakban János bácsi feje, amelyen bizony összeborzolva, összekócolva meredezett az égnek a haj. De ahogy az ablakon kitekintett, a gubancos haj szálanként az égnek meredt, mint amikor valaki mellett gránát csapódik be, s a félelem húzza glédába rakoncátlan fürtjeit. Volt is oka az ijedelemre. Az úton Julis néni poroszkált a pince felé ellenőrizni, hogyan üríti a kancsót egymagában élete párja. János bácsi sokat megélt már, végigvészelte a második világháborút s még sok minden mást, de ekkora bajban még akkor sem volt, amikor valahol a fronton nyakába zuhant a bunker teteje. Elsápadt, az ablakkilincsbe kapaszkodott, hang nem jött ki a torkán, csak hápogott. Mariska észre- vevén eme változásokat először fáradtságra gondolt, de hamar kijózanította a végül hangot kapott János, aki nagy nehezen kipréselt magából egy rövid mondatot. — Jön a Julis! em volt sok idő a gondolkodásra. Cselekedni kellett, mert rohamosan fogyott az út Julis néni és a pince között. S János határozott: felhevülten rohant ki az ajtó elé várva hites feleségét. Az nem tudta mire vélni a szokatlan fogad,tatást, hiszen ha máskor néha-néha feljött oldalbordája után a "hegyre«, az nehezen mozgó lábbal dülöngélt ajtót nyitni, mert a kadarkával folytatott csatában ő maradt alul. No de most az ajtóban várta Julis nénit, s hebegve, dadogva közölte vele a hírt: — Te Julis, csoda történt, megjelent nekem, a Mária. Arról persze bölcsen hallgatott, hogy nem a mennyei, hanem a falubeli. Julis néni azonban, aki hűtlenségen még sohasem kapta hites urát, s Máriáról mindig a glória jutott az eszébe, most is erre gondolt. Földre vetette magát, János is mellé huppant, térdeltek a porban, s nem hallatszott más, csak Julis néne mormolása. — Ó, Mária, miért látogattál meg minket, ó, Mária, érdemtelenek vagyunk erre, ó, Mária, vasárnap gyertyát gyújtok tiszteletedre. Közben a földi Mária selymét suhogtatva távozott, hamarosan eltűnt a kanyarban. János bácsi gondolatban követte, s amikor úgy vélte, hogy nem láthatja már Máriát az asz- szony, megszólalt: — Hallottad, az előbb elsuhogott ... Ezzel fölkeltek, bementek a pincébe, néhány pohár borral lehűtötték hevületüket, majd együtt komótosan hazaikocogták. A csodának híre terjedt. Julis néne a legközelebbi vasárnap gyertyát gyújtott a csoda tiszteletére. Csak azt nem értette, hogy miért kacsint cinkosan a komájára János. Nem tudta, hogy csak akit most sikerült a templomba csalni, elmondta csodálatos megmenekülésének tört''-rétét. Kokas Sándor Kakukkos óra amerikai mintára Szinte várható volt, hogy ha az amerikaiak kakukkos órákat készítenek, ebből csak valami furcsaság sülhet ki! Iffy is történt. Egy texasi óragyár olyan kakukkos órát készített, amelyen minden órában eggyel több kakukk jelzi az időt. Egy órakor egyetlen kakukk lép ki házacskájából, 2 órakor már kettő, 12 órákor pedig az óra egész felső részét elárasztják a kakukokk, és a 12 madár egy időben több szólamban jelzi az időt. * • * Az aztékok „modern“ módszerei Régészeti kutatások kiderítették, hogy az azték indiánoknál szokásban volt csonttöréseket úgy gyógyíta- ;l ni, hogy a csöves csontokba ; fenyőfa pálcákat helyeztek : el, és ezekkel illesztették össze a törést. A csonttörés ilyen módszerrel való keze- 5 lését, amelyet az orvos tu de > mány rintramedulláris rög- j zítésnek« nevez, csak a má- ; sodik világháborúban fedez- ! ték fel újra. Német sebészek alkalmazták, persze nem fenyőfa pálcikákkal, hanem rozsdamentes acél- ’ rudacskákkal. * * • Egy régi ciprusi király temetése Régészeti ásatások Ciprus j; keleti részében felszínre hozták egy 2700 évvel ezelőtt eltemetett király sír- i ját. A régészek megállapí- tották, hogy a temetési szertartásoknál három rabszolgát és két lovat öltek meg, és temettek a királyi sírba. Ebben egy értékes ezüstku- pát is találtak, és előkerült az a szekér is, amelyen a '• király holttestét a temetke- ' zőhelyre szállították. Az ősi : Ciprusban terült el Salamis, : amelynek királyai — a leletek tanúsága szerint — ugyanolyan temetkezési szer- j tartásokat alkalmaztak, ami- ; lyenek Mykenében voltak szokásban. * * * Mikor lesz Angliában jobb oldali közlekedés? Valószínűleg Angliában is rövidesen bevezetik a jobb ; oldali közlekedést. Az ille- ; tékesek azon törik a fejüket, hogyan oldják meg az ; átállítást. Egy nemrégiben ; megtartott konferencia arra az eredményre jutott, hogy \ a leghelyesebb lenne egyik éjszaka éjféltől hajnali öt ; óráig a legfontosabb közié- kedési útvonalakon teljesen megszüntetni a forgalmat, és közben átállítani a különféle közlekedési tábla- ;; kát. Svédország tavaly tért : át a jobb oldali közlekedés- re. Ez csaknem 1,6 milliárd ; forintnak megfelelő összeg- | be került. Nem csoda tehát, ha Angliában vonakodnak j az átállástól. ,.^nj^^w,r^.n.rnnn.nnnnr,^^ ..................... . S omoggiNeßlm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Teiefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Ft.
