Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. május S. Ezer halott, ezerötszáz sebesült Algériában a fegyverszünet óta Nagy érdeklődéssel várják Ben Khedda beszédét Algír (Reuter, AP). Algériában hétfőn 30 halott­ja és 29 sebesültje volt a ter- rcóinak. Á legtöbb merénylet színhelye Algír volt, majd Oran és Tlemcen következett. A hétfő délutáni arab • * tüntetés két órán át igen nyugtalan légkört terem­tett Algírban. Az európai lakosság között pánik tört ki. A toávéházak becsuktak, a ke­reskedők lehúzták üzleteik re­dőnyét, és a járókelők futva menekültek lakásaikba. A mintegy 300 főnyi arab fia­talt, aki a város központja fe­lé tartott, a karhatalom visz- szászorította. Néhány euró­pait, aki-bem plasztikőrt gya­nítottak, az FLN rendfenntar­tó csoportja átadott a katona­ságnak. Az algíri nagyobb méretű házkutatások során a leigazolt 1264 személy közül 152 'embert tartottak őrizetben további nyomozás céljából. 182 gép­pisztolyt és 172 más típusú lőfegyvert találtak. Az algíri kikötőben mind­össze 500 rakodómunkás jelentkezett á szokásos három-négyezer helyett. A rakodómunkások a múlt heti vérengzés után nem mozdulnak ki otthonaik­ból. • Oramban az új város arab negyede közelében levő lak­tanya előtt két erős robbanás történt. A robbanást lövöldö­zés követte. Öt polgári sze­mély meghalt. Az Algírból kiinduló vasúti forgalmat megszakította a pá­lyatest fölötti egyik átjáróhíd beomlása. A hidat öt plasztik- bambával robbantották fel. Dél-Franciaországban az OAS emberei megrongál­ták a Párizs—Barcelona vasútvonalat. A plasztikbomba-robbanás né­hány órára forgalmi akadályt idézett elő. * * * A francia államvédelmi Ha­tóság hétfőn megkezdte And­ré Cánalnaik, az OAS francia­országi hálózatának »Fekete monokli-« fedőnéven ismert és vasárnap letartóztatott vezető­jének kihallgatását. Canal hallgatásba burkolózik, nyil­ván, hogy ezzel Időt nyerjenek bűntársai, és a nyomozás elől menekülhessenek. Párizs (MTI). A francia kormány meghatározta, de még nem hozta nyilvánosságra az algé­riai népszavazás időpontját. Párizsi politikai körökben va­lószínűnek tartják, hogy a népszavazásra július 8—ÍO-e körül kerül sor. Peyrefitte tájékoztatásűgyi államtitkár, majd Abderrah- man Faresz, az Algériai Ideig­lenes Végrehajtó Szerv elnöke kijelentette, hogy a népszava­zást — tekintet nélkül az OAS-ra —- mindenképpen megtartják a kitűzött időben. Az FLN köreiben viszont han­goztatják, ho-gy az út az új Algéria felé az OAS megsemmisítésén keresztül vezet. Ezt húzza alá Mohamed Jazid tájékoztatásügyi miniszter hét­fő esti nyilatkozata: Az algé­riai nép előtt kettős feladat áll, a hazája függetlenségéről döntő népszavazás előkészíté­se és a fasiszta bűnszervezet felszámolása. Az algériai ideiglenes kor­mánynak erre vonatkozó irányelveit ismerteti Ben Khedda szerdán este a tuniszi rádióban. Ben Khedda beszé­dét, amelyet Kairó, Tripolisz, Rabat és Tanger is közvetít, Franciaországban is nagy ér­deklődés előzi meg. Az FLN hivatalos sajtóirodája az utóbbi napokban nyíltan rá­mutatott a francia hatóságok bűnös tétlenségére és az OAS- hoz fűződő cinkosságára. A fegyverszünet óta eltelt hét hét megdöbbentő mérlege — 1000 halott és 1550 sebesült — vi­lágosan mutatja ■ az algériai helyzet tarthatatlanságát. már (MTI) Föld alatti atomkísérlet Névadóban Az amerikai atomenergiai bizottság közleménye szerint hétfőn este az Egyesült Álla­mok nevadai atomkísérleti te­lepén felrobbantottak egy kö­zepes robbanóerejű nukleáris szerkezetet a föld alatt. Ez a kísérlet a jelenleg folyó soro­zatnak 31. robbantása volt. Mint ismeretes, az Egyesült Államok egyidejűleg légköri robbantási sorozatot is végez a Csendes-óceánon. (MTI) . A „hozzászólás“ és a beleszólás joga A NATO athéni tanácskozásáról Jelentések a dél-vietnami harcokról Hanoi (MTI). A dél-vietnami hazafiak »Felszabadulás« hírszolgálati irodája közölte, hogy dél-viet­nami hazafiak sikeres táma­dást intéztek katonai büntető egységek ellen Cha Bong vá­ros térségében. A 174 tagú büntető egységet foglyul ejtet­ték. Sok fegyver és hadianyag került a . hazafiak kezére. Hasonló sors érte a dél-viet­nami megtorló erőket Dúc Chong környékén. A szaigoni rádió jelentése szerint Guaing Hoa közelében ismét lezuhant egy amerikai katonai repülőgép. Ez már a 22. amerikai repülőgép, amely az amerikai csapatok Dél-Vietnamba érkezése óta ott elpusztult. Grewe nagykövet visszahívása immár elkerülhetetlenné vált — írja a Die Welt Bonn (MTI). Bonni diplomáciai körökben immár biztosra veszik, hogy Grewe professzort rövidesen leváltják washingtoni posztjá­ról. Hírek szerint Schröder külügyminiszter már meg is állapodott ebben Adenauer kancellárral. Grewe . visszarendelése Washingtonból elkerülhetet­lenné vált — írja ezzel kap­csolatban a Die WeM —, mert a viszony közötte, valamint Kennedy elnök és a washing­toni külügyminisztérium veze­tő tisztviselői között rendkívül fagyossá vált. Egyenesein Ken­nedy utasításéra történt az, hogy Grewet teljesen kikap­csolták a Szovjetunióval foly­tatandó tárgyalások előkészí­tésére szolgáló amerikai— nyugatnémet megbeszélések­ből. Duclos a német és a nyugat-berlini kérdésről ■ Párizs (TASZSZ). Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára beszé­det mondott Amneville-ben a két világháború áldozatai em­lékművének felavatásán. A német kérdésről szólva ki­emelte a Szovjetunió döntő szerepét a nácizmus megsem­misítésében. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németországban Adenauer mögött ma ugyan­A Barcs és Vidéke Körzeti Föidmiivess/ovetkezet egyszemélyes jutalékos bolthoz Mezeiül keres azonnali fölvétellel. Jelentkezni az fmez központi irodájában lehet. Telefon: Barcs 138. (2713) A Somogy megyei Épületszerelő Vállalat gyakorlott vízvezeték­keres fölvételre. Jelentkezés: Kaposvár, Petőfi tér 3. (13196) azok a gazdasági erők állnak, amelyek . Hitlert hatalomra juttatták. A Ruhr-vidéki mágnások — mondotta — ha­talmasabbak, mint valaha. Terjeszkedő törekvéseik vál­tozatlanok. Jacques Duclos megjegyezte, hogy a nyugat-berlini problé­ma megoldása létfontosságú Franciaország szempontjából, de e kérdés rendezését első­sorban a nyugati hatalmak álláspontja akadályozza, ame­lyek »a bonni Németország érdekeit tartják szem előtt, és nem hajlandók elismerni Né­metország jelenlegi határait«. A továbbiakban utalt arra, hogy Franciaország és Nyugat- Németország akadályozni igyekszik a Nyugat-Berlinről folytatott tárgyalásokat. »Char­les és Konrad nyilván job­ban szereti a feszültséget az enyhülésnél« — mndotta Duc­los. Az FKP Központi Bizottsá­gának titkára ezután ismertet­te a párt álláspontját a né­met kérdésben. A Francia Kommunista Párt — mondot­ta — javasolja a békeszerző­dés megkötését mindkét né­met állammal, Nyugat-Berlin demilitarizálását és szabad várossá tételét, a Bundeswehr atomfegyverkezésének meg­akadályozását, a Franciaor­szágban levő német katonai raktárak felszámolását, a Bun­deswehr egységeinek kizárá­sát Franciaország területéről, a Német Demokratikus Köztár­saság elismerését és Nyugat- Németország demokratikus erőinak támogatását. (MTI) Világszerte ‘"elkezdődtek az előkészületek a helsinki ViT-re A finn fővárosban a nem­zetközi előkészítő bizott­ság már hónapokkal ezelőtt megkezdte munkáját. A bi­zottságban több, mint 75 ál­lamnak száznál több ifjúsági, kulturális és sportszervezete képviselteti magát: Európában, Ázsiában, Afrikában és a la­tin-amerikai országokban a fiatalok százezred készülnek a VIII. Világifjúsági Találko­zóra. A VIT-en előreláthatólag több olyan ifjúsági szervezet eddig távol maradt. Várják számos latim-amerikai és afri­kai ország delegációját, ezen­kívül a francia országos diák- szövetség és a nyugatnémet liberális diákszövetség kül­döttségét. Hazánkban is megkezdődtek a Világifjúsági. Találkozó elő­készületei. A fővárosban, a megyékben, a városokban elő­adásokon fölelevenítik az ed­digi fesztiválok történetéi. Májusban és júniusban or­szágszerte fesztiválnapokat tartanak, s ezeken gazdag kul­turális és sportprogram várja küldöttsége is ott lesz, amely az ifjakat. (MTI) Argentínának fel kell készülnie a megélhetés további drágul sára — hangoztatta dz új gazdasági miniszter Buenos Aires (Reuter). Argentína még sohasem volt olyan súlyos gazdasági hely­zetben, mint ma — állapította meg rádióbeszédében Alvaro Alsogaray, Argentína új kor­mányának gazdasági miniszte­re, aki ezt a tisztségét - már Frondizi volt elnök kormányá­ban is betöltötte. Rádióbeszédében Alsogaray feltárta, hogy az ország arany- és valutatartalékai egy év alatt hétszázmillió dollárról száznyolcvan millió dollárra zsugorodtak, a múlt esztendő külkereskedelmi mérlege öt­százmillió dolláros, hiánnyal zárult, és az idei költségvetés ben valószínűleg ötvenmílliárd peso hiány mutatkozik majd az év végén. A gazdasági miniszter kije­lentette, hogy »az ország min­den egyes lakójának« vállal­nia keli a gazdasági válság orvoslásának terhét. Ez — a miniszter* szavai szerint — azt jelenti, ho-gy tovább drágul a dolgozók millióinak megélhe­tése. Ismeretes, hogy a meg­élhetési költségek a Guido- kormány hivatalba lépése .óta máris 22 százalékkal emelked­tek. | Az ország közvéleményének megnyugtatására Alsogaray bejelentette, hogy tárgyaláso­kat folytatott nemzetközi pénzintézetekkel, valamint az Egyesült Államok pénzügymi­niszterével, és ezek kilátásba helyezték »segítségüket« azzal a föltétellel, hogy »az argen­tin gazdasági körök ésszerűen viselkednek«. (MTI) Tyitov San Franchc b m San Francisco (TASZSZ). San Francisco lakói igen szívélyes fogadtatásban része­sítették G. Sz. Tyüovot, töb­ben orosz szavakkal köszön­tötték. Tyitov május 7-én San Franciscóban találkozott a sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. — A Szovjetunió az űrkuta­tást tervszerűen végzi, prog­ramunkat e téren sikeresen teljesítjük. Mi a nemzetközi együttműködés mellett va­gyunk. Minél több ország vesz majd részt ebben, annál gyor­sabban fogunk együtthaladni a világűr meghódításában. Szükség van a nemzetközi együttműködésre, de e célból mindenekelőtt a fő problémát kell megoldani: az általános és teljes leszerelést — mon­dotta. A sajtóértekezlet után Tyitov fölkereste a San Fran­ciscoi városházát, majd a hí­res Berkeley Egyetemre ment. Tyitov látogatása idején minden diák az utcán volt. A diákszervezetek képviselői végigvezették Tyitovot min­den épülettömbön, megmutat­ták stadionjai'at, és érdeklőd­tek a szovjet ifjúság élete iránt Az egyetemen történt láto­gatása után a . szovjet űrhajós másfél óráig ismerkedett a várossal, majd beszélt a tele­vízióban. Este a tiszteletére nagy fogadást rendeztek. (MTI) Az ősi görög főváros­ban, Athénban ilyenkor má­jus elején már teljes pompájá­ban virít a csodás délszaki ta­vasz. De azok a komor úriem­berek — az atlanti tömb kül- ügy- és hadügyminiszterei -», akik a múlt hét péntekén há­romnapos tanácskozásra gyűl- tek össze itt, aligha vettek tu­domást a virágzó fákról, a ta­vaszi szél könnyed lengedezé- séről. Sőt mindent elkövettek, hogy a leghidegebb »hideghá­ború« légkörét telepítsék a vá­rosra, és terjesszék szerte a vi­lágon. A NATO miniszteri tanácsá­nak mostani ülésszakára tulaj­donképpen olyan időpontban került sor, amikor a békesze­rető erők egyre határozottabb föllépése folytán bizonyos fo­kig enyhült a nemzetközi fe­szültség. A Szovjetunió javas­latára összeült a leszerelési konferencia, amelynek el kel­lene fogadnia az általános és teljes leszerelés tervét. S bár közeli eredményre a nyugati hatalmak átlátszó manőverei, kétszínű mágatartása miatt nem lehet számítani, magának a konferenciának a léte is bi­zalommal tölti el, új harcra serkenti az élethez, a jövőhöz ragaszkodó emberiséget. Mind­inkább terjed a világban az a fölismerés is, hogy helyes és jogos a szocialista országoknak a követelése a második világ­háború maradványainak felszá­molására, a német kérdés s különösen a nyugat-berlini kérdés megoldására. Ez a föl­ismerés kényszerítette az USA kormányköreit a tárgyalóasz­talhoz, s éppen ezért követi hallatlanul nagy érdeklődés a Washingtonban Rusk amerikai külügyminiszter és Dobrinyin szovjet nagykövet között meg­indult — a hírek szerint nem rossz kezdetű — szovjet—ame­rikai megbeszéléseket. Á hidegháború konok bajnokai, az új háború kardcsörtető előkészítői ter­mészetesen rögtön nekiláttak d kialakulni akaró -normálisabb nemzetközi légkör megmérge- zésének. Mégpedig a szó leg­eredetibb értelmében. Kennedy elnök — az atomfegyver-kísér­letek betiltásáról szóló tárgya­lásokkal egyidejűleg — elren­delte a légköri nukleáris rob­bantások újrakezdését, s mos­tanáig öt alkalommal jelent meg a kísérteties, gomba ala­kú atomlelhő a Karácsony-szi­get fölött. Az atomfenyege- tődzés jegyében került sor az athéni NATO-értekezletre is. Bár a nyugati kommentáto­rok egy része afféle »rutin-ér­tekezletnek«, rendszeres »idő­szaki tárgyalásnak« próbálta beállítani ezt a tanácskozást, maga a napirend s az ott el­hangzott beszédek fontosabb és egyben veszélyesebb dologra engednék következtetni. Az alapvető kérdést, amely meg­tárgyalásra került, röviden így lehetne összefoglalni: »önálló atomhatalom legyen-e a NATO avagy sem?« Mint ismeretes, az észak-at­lanti szervezet tagállamai kö­zül az USA-nak, Angliának és Franciaországnak vannak atomfegyverei, de a NATO- nak mint integrált haderőnek nincsenek. Az agresszív nyu­gatnémet imperializmus, amely hovatovább a legerősebb szá­razföldi hadsereggel rendelke­zik Nyugat-Európában, régóta szeretné kezét saját atomfegy­verekre rátenni, vagy leg­alábbis »beleszólási« jogot nyerni az amerikai atomfegy­verek esetleges felhasználásá­nál. Az USA kormánya azon­ban óvakodik ennek a követe­lésnek eleget tenni, mivel fel tudja mérni, hogy egy ilyen lé­vésnek beláthatatlo.n következ­ményei lennének. Egyrészt ugyanis a világ közvéleménye mérhetetlen felháborodással reagálna a német militaristák­nak tömegpusztító fegyverek­kel való etiótasára, másrészt a Szovjetunió kénytelen lenne megfelelő ellenintézkedéseket tenni. A mostani NATO-ülés­szak . előkészítéseképpen a Német Szövetségi Köztársaság új propaganda- és zsarolási hadjáratba kezdett, s ennek eredményeként azt várta, hogy a NATO ténylegesen önálló atomhatalommá válik, vagyis — képletesen szólva — a ma­gas NATO-tisztségeket betöltő német tábornokok is megkap­ják az atombombaraktárak kulcsát. Az amerikai kormány, amelyet Rusk külügyminiszter és Mcnamara hadügyminiszter képviselt, nem mert a német követelésre feltétlen igent mon­dani, de nem akarta egy nyílt »nem«-mel sem kedvét szegni a leghűségesebb európai csat­lósának. Így azután a titkos tárgyalásokon lefolyt eszme­csere eredményeként ködös megfogalmazású határozatok születtek. A záróülésen elfoga­dott közös nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a jövőben a NA- TO-tagállamok »teljes szere­pet« kapnak a nukleáris poli­tika kialakításában. Ezt a kommentátorok zöme úgy ér­tékelte, hogy Adenauerék »hozzászólási« jogot kaptak a nukleáris fegyverek felhaszná­lásánál, de ez nem jelent tény­leges »beleszólási« jogot. En­nek veszélyességét sem szabad azonban lebecsülni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Mcnamara hadügyminiszter a konferencia bezárása előtt be­jelentette: az USA öt, Polaris» rakétával fölszerelt atom-ten­geralattjárót boosát a NATO rendelkezésére. A bonni kormány így tehát ■fél győzelmet« ünnepel, és Strauss hadügyminiszter nem is csinál titkot abból, hogy folytatni kívánja a harcot az atomfegyverek teljes megszer­zéséig. Aligha kétséges azon­ban, hogy Strauss vérgőzös ál­mainak beteljesülése nemcsak a washingtoni és bonni straté­gák egymás közötti alkudozá­sától függ. A nemzetközi ese­mények alakulását mind hatá­rozottabban befolyásolják a béke és a szocializmus erői. Ezek a legyőzhetetlen és nap­ról napra növekvő erők köve­telik, hogy az USA kormánya folytasson nyílt, tisztességes tárgyalásokat, szüntesse meg a nemzetközi légkör mérgezését, mutasson végre hajlandóságot a megérett kérdések békés tár­gyalások útj’án való rendezésé­re. Nem halogatható a végte­lenségig a nyugat-berlini ab­normális helyzet megoldása és a német békeszerződés aláírá­sa. A békeszerződés olyan feltételeket teremthetne, amelyeknek révén a Né­met Szövetségi Köztársaság nem fenyegethetné többé Eu­rópa békéjét. S ami minden­nél fontosabb: haladást kell el­érni a »kérdések kérdésének«, a leszerelésnek oly régóta vi­tatott ügyében. Ehhez teremt­hetne jó kiindulópontot a NA­TO és a varsói szerződés kö­zötti megnemtámadási egyez­mény. Bonná a »hozzászólás« joga ■ de a végső beleszólás jogát a népek megtartják maguknak! A. Zs. ÍJ SOMOGYI NÉPLAPBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom